Zöldinfó

Elindultak a Salgótarján környéki erdők erdőtervezési munkái

Hamarosan megkezdődik a Salgótarján környéki erdők 10 éves erdőgazdálkodási terveinek (erdőterveinek) megújítása. 2024. január 31-én megjelent a tervezési folyamat megindításáról szóló hivatalos tájékoztató, mely részletesen a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) weboldalán olvasható.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2024-02-25

Szerző:

Vanessza

De miért is foglalkozik mindezzel az MME?

Az egyesület helyi csoportja régóta kiemelt feladatának tekinti a Salgótarján környéki térség madárvédelmi és természetvédelmi ügyeinek nyomon követését, kedvező irányba alakítását. E tevékenység keretében jelentős figyelmet kapnak az erdők, amelyek egyrészt számos természeti értéknek adnak otthon, másrészt a környezeti változások és az emberi hatások következtében napjainkban fokozottan veszélyeztetett élőhelyeknek számítanak.

Mit foglalnak magukba a körzeti erdőtervezési munkák?

A körzeti erdőtervezési munkák során egyrészt felülvizsgálják az erdők területi beosztását, illetve a gazdálkodás területi egységének számító erdőrészletek termőhelyére és faállományára vonatkozó leíró adatokat. Másrészt (és az erdők jövőbeni helyzete szempontjából ez a fontosabb) meghatározzák azokat a gazdálkodási lehetőségeket és feladatokat, amelyeket az elkövetkező 10 éves periódusban az erdők kezelését végző erdőgazdálkodók elvégezhetnek vagy el kell hogy végezzenek. Utóbbi körbe tartoznak a fiatal és középkorú erdőkben végzendő nevelővágások (tisztítások, gyérítések), az idős erdőkben elvégezhető véghasználatok (tarvágások, felújítóvágások, szálalóvágások), valamint az azokkal párhuzamosan vagy azokat követően kötelezően elvégzendő erdőfelújítási munkák.

Mi a tétje mindennek természetvédelmi szempontból?

Az ország más térségéhez hasonlóan Salgótarján környékére is igaz, hogy az erdőgazdálkodási tevékenység védett természeti területeket is érint. Emiatt nagyon fontos, hogy olyan gazdálkodási tervek szülessenek, illetve olyan gazdálkodási tevékenységet folytassanak, amely a természetvédelmi szempontoknak is maximálisan megfelel. Az egyesület helyi csoportja mindezek alapján prioritásként kezeli a szakmai és társadalmi figyelem természetvédelmi problémákra való ráirányítását, a felmerülő problémák megoldásának elősegítését, a természeti értékek megóvását támogató kommunikációt.

Mely területeket érintik a körzeti erdőtervezési munkák?

A Salgótarjáni Erdőtervezési Körzetbe Salgótarján város közigazgatási területén túlmenően még 9 – részben a városhoz csatolt – település (Bárna, Karancsalja, Karancsberény, Karancslapujtő, Kazár, Mátraszele, Somoskő, Zagyvaróna, Somoskőújfalu) területe tartozik. A most induló erdőtervezési munkák ezen települések erdeiben zajlanak. A körzeten belül erdőterülettel érintett védett természeti terület a Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet és a Pécskői bazaltkúp helyi jelentőségű Természetvédelmi Terület.

Forrás: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

Zöldinfó

Kevesebb csapadék, több felelősség: hogyan védekezik a borászat a klímaváltozás ellen

A klímaváltozás miatt kísérletezni kell a szőlőtermesztésben.

Létrehozva:

1 óra telt el a létrehozás óta

2025-12-31

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Alkalmazkodni kell a klímaváltozáshoz, kellő körültekintéssel kell védekezni az invazív fajokkal szemben és 10-15 évre előre kell gondolkodni – foglalta össze a borászat előtt álló kihívásokat Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke és Nyulné Pühra Beáta borász a Kék bolygó című podcast közzétett legújabb adásában, amely a YouTube videómegosztó portálon elérhető. A Nyakas Pince borászati vezetője, akit korábban az év bortermelőjének is választottak, hangsúlyozta: szélsőséges az időjárás, csapadékhiányt, aszályt tapasztalnak – írja az alternativenergia.hu. Ezért mindenkinek kis kísérleti részeket kell kialakítania a saját területén, hiszen nagyon sokszor előfordul, hogy egy módszer az egyik borvidéken vagy borászatnál működik, de a másiknál nem. Kifejtette, az etyek-budai borvidéken általában 450-600 milliméter az éves átlagos csapadékmennyiség, idén azonban csak 220 milliméter esett, ami nagyon kevés.

Hangsúlyozta, mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy az összes vizet meg tudják tartani. Példaként említette, hogy minden második sor füvesített, vagy olyan keveréket használnak, amely megtartja a vizet. Megjegyezte, hogy ha algát szórnak a nem füves területekre, az nem engedi kiszáradni a talajt. Áder János közbevetette, hogy ha 200 milliméter csapadék hullik a 400-600 helyett, a felső réteg ugyan átitatódhat, de alatta 1-1,5 méterre már nincs elegendő víz. A szőlő aranyszínű sárgaságával kapcsolatban a borász úgy fogalmazott, hogy szerinte a témát “felfújta a média”. Szavai szerint például Zalában nagyon nagy gondok vannak több területen, de aki észrevette a fertőzést, az kivágta az érintett szőlőt. A borász a megelőzés fontosságát hangsúlyozta, valamint a védekezési módok közül kiemelte az odafigyelést és a permetezést.

Áder János az elhangzottak lényegét úgy foglalta össze, hogy nincs akkora baj, mint a filoxérajárványnál. Nyulné Pühra Beáta arról is beszélt, hogy a szőlészet-borászatban nem szabad megállni. Leszögezte, hogy a minőséget mindenképpen meg kell tartaniuk, de eközben ki kell próbálniuk rezisztens szőlőfajtákat, amelyek bírják a hőstresszt. Minden egyes borvidéknek ki kell találnia, hogy ha fajtát kell váltani, melyik lesz az, amely be fog válni. Ehhez viszont idő kell – szögezte le.

Tovább olvasom