Zöldinfó
Elindultak a Salgótarján környéki erdők erdőtervezési munkái
Hamarosan megkezdődik a Salgótarján környéki erdők 10 éves erdőgazdálkodási terveinek (erdőterveinek) megújítása. 2024. január 31-én megjelent a tervezési folyamat megindításáról szóló hivatalos tájékoztató, mely részletesen a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) weboldalán olvasható.
De miért is foglalkozik mindezzel az MME?
Az egyesület helyi csoportja régóta kiemelt feladatának tekinti a Salgótarján környéki térség madárvédelmi és természetvédelmi ügyeinek nyomon követését, kedvező irányba alakítását. E tevékenység keretében jelentős figyelmet kapnak az erdők, amelyek egyrészt számos természeti értéknek adnak otthon, másrészt a környezeti változások és az emberi hatások következtében napjainkban fokozottan veszélyeztetett élőhelyeknek számítanak.
Mit foglalnak magukba a körzeti erdőtervezési munkák?
A körzeti erdőtervezési munkák során egyrészt felülvizsgálják az erdők területi beosztását, illetve a gazdálkodás területi egységének számító erdőrészletek termőhelyére és faállományára vonatkozó leíró adatokat. Másrészt (és az erdők jövőbeni helyzete szempontjából ez a fontosabb) meghatározzák azokat a gazdálkodási lehetőségeket és feladatokat, amelyeket az elkövetkező 10 éves periódusban az erdők kezelését végző erdőgazdálkodók elvégezhetnek vagy el kell hogy végezzenek. Utóbbi körbe tartoznak a fiatal és középkorú erdőkben végzendő nevelővágások (tisztítások, gyérítések), az idős erdőkben elvégezhető véghasználatok (tarvágások, felújítóvágások, szálalóvágások), valamint az azokkal párhuzamosan vagy azokat követően kötelezően elvégzendő erdőfelújítási munkák.
Mi a tétje mindennek természetvédelmi szempontból?
Az ország más térségéhez hasonlóan Salgótarján környékére is igaz, hogy az erdőgazdálkodási tevékenység védett természeti területeket is érint. Emiatt nagyon fontos, hogy olyan gazdálkodási tervek szülessenek, illetve olyan gazdálkodási tevékenységet folytassanak, amely a természetvédelmi szempontoknak is maximálisan megfelel. Az egyesület helyi csoportja mindezek alapján prioritásként kezeli a szakmai és társadalmi figyelem természetvédelmi problémákra való ráirányítását, a felmerülő problémák megoldásának elősegítését, a természeti értékek megóvását támogató kommunikációt.
Mely területeket érintik a körzeti erdőtervezési munkák?
A Salgótarjáni Erdőtervezési Körzetbe Salgótarján város közigazgatási területén túlmenően még 9 – részben a városhoz csatolt – település (Bárna, Karancsalja, Karancsberény, Karancslapujtő, Kazár, Mátraszele, Somoskő, Zagyvaróna, Somoskőújfalu) területe tartozik. A most induló erdőtervezési munkák ezen települések erdeiben zajlanak. A körzeten belül erdőterülettel érintett védett természeti terület a Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet és a Pécskői bazaltkúp helyi jelentőségű Természetvédelmi Terület.
Forrás: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
Zöldinfó
2031-re újra természetközeli ligeterdő boríthatja a Nyáros-szigetet
Helyreállítja a táti Nyáros-sziget élőhelyeit a Pilisi Parkerdő.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Pilisi Parkerdő több mint 76 ezer őshonos facsemete kiültetésével, az inváziós növények folyamatos visszaszorításával, nyáron pedig tehenek legeltetésével állítja helyre a természetes erdőborítást a Táti-szigetcsoporthoz tartozó Nyáros-szigeten – közölte az alternativenergia.hu. Tájékoztatásuk szerint a csaknem 100 millió forintba kerülő projekt 2031-ig tart, ekkora ismét egy természetközeli, puhafás ligeterdő boríthatja a sziget korábban leromlott területét a parkerdő, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság együttműködésével. A Nyáros-sziget egy természetközeli dunai szigetcsoport része, amely érintett volt az egykori bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer kialakításában.
A helyreállítással érintett részen korábban eltávolították a humuszos felső talajréteget, így egy erősen lepusztult, kavicsos felszín maradt vissza, ahol az őshonos növényzet visszaszorult, helyét pedig leromlott, inváziós fajokkal fertőzött növénytakaró vette át. A helyreállítás első lépéseként 2024-ben eltávolították a hulladékot, visszaterítették a humuszos talajréteget, és megkezdték az inváziós növényfajok visszaszorítását.
Az elmúlt két évben összesen 76 500 facsemetét ültettek el a területen, elsősorban a puhafás ligeterdők jellemző állományalkotó fajaiból. Így került a területre egyebek között fehér fűz, törékeny fűz, fekete nyár és szürke nyár. Az inváziós gyalogakác friss sarjait nyaranként szarvasmarhákkal legeltetik le, ez kiegészíti a mechanikai beavatkozásokat, amelyek segítenek megerősödni az őshonos fák csemetéit.
Mivel egy természetközeli élőhely helyreállítása éveken át tartó folyamat, a helyreállítás eredményét nem csak a facsemeték növekedése alapján vizsgálják. Minden májusban botanikai felvételezés készül a területen, így követhető növényzet összetételének változása, az egyes fajok reagálása a kezelésekre.
A Pilisi Parkerdő az ország egyetlen parkerdőgazdasága, 65 ezer hektárt kezel Pest és Komárom-Esztergom vármegyében a Gerecse, a Pilis, a Visegrádi- és a Budai-hegység, a Gödöllői-dombság, valamint a Csepeli-síkság területén. Évente 32 millió látogató keresi fel a területet, amelynek csaknem húsz százalékán nem folytatnak faanyagtermelést.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaTovábbra is Magyarország az orosz vezetékes földgáz legnagyobb uniós importőre
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaMegéri akkumulátort telepíteni a napelemek mellé? Egy család példája megmutatja
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaA szennyezés már nem érheti meg: emelkednek a környezetvédelmi bírságok
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaAkár 1,6 millió forint támogatás jár az otthoni akkumulátorokra Lengyelországban
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaKatasztrófa sújtotta övezetté nyilvánítják az áradásokkal érintett spanyol településeket
