Zöldinfó

Elindultak a Salgótarján környéki erdők erdőtervezési munkái

Hamarosan megkezdődik a Salgótarján környéki erdők 10 éves erdőgazdálkodási terveinek (erdőterveinek) megújítása. 2024. január 31-én megjelent a tervezési folyamat megindításáról szóló hivatalos tájékoztató, mely részletesen a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) weboldalán olvasható.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2024-02-25

Szerző:

Vanessza

De miért is foglalkozik mindezzel az MME?

Az egyesület helyi csoportja régóta kiemelt feladatának tekinti a Salgótarján környéki térség madárvédelmi és természetvédelmi ügyeinek nyomon követését, kedvező irányba alakítását. E tevékenység keretében jelentős figyelmet kapnak az erdők, amelyek egyrészt számos természeti értéknek adnak otthon, másrészt a környezeti változások és az emberi hatások következtében napjainkban fokozottan veszélyeztetett élőhelyeknek számítanak.

Mit foglalnak magukba a körzeti erdőtervezési munkák?

A körzeti erdőtervezési munkák során egyrészt felülvizsgálják az erdők területi beosztását, illetve a gazdálkodás területi egységének számító erdőrészletek termőhelyére és faállományára vonatkozó leíró adatokat. Másrészt (és az erdők jövőbeni helyzete szempontjából ez a fontosabb) meghatározzák azokat a gazdálkodási lehetőségeket és feladatokat, amelyeket az elkövetkező 10 éves periódusban az erdők kezelését végző erdőgazdálkodók elvégezhetnek vagy el kell hogy végezzenek. Utóbbi körbe tartoznak a fiatal és középkorú erdőkben végzendő nevelővágások (tisztítások, gyérítések), az idős erdőkben elvégezhető véghasználatok (tarvágások, felújítóvágások, szálalóvágások), valamint az azokkal párhuzamosan vagy azokat követően kötelezően elvégzendő erdőfelújítási munkák.

Mi a tétje mindennek természetvédelmi szempontból?

Az ország más térségéhez hasonlóan Salgótarján környékére is igaz, hogy az erdőgazdálkodási tevékenység védett természeti területeket is érint. Emiatt nagyon fontos, hogy olyan gazdálkodási tervek szülessenek, illetve olyan gazdálkodási tevékenységet folytassanak, amely a természetvédelmi szempontoknak is maximálisan megfelel. Az egyesület helyi csoportja mindezek alapján prioritásként kezeli a szakmai és társadalmi figyelem természetvédelmi problémákra való ráirányítását, a felmerülő problémák megoldásának elősegítését, a természeti értékek megóvását támogató kommunikációt.

Mely területeket érintik a körzeti erdőtervezési munkák?

A Salgótarjáni Erdőtervezési Körzetbe Salgótarján város közigazgatási területén túlmenően még 9 – részben a városhoz csatolt – település (Bárna, Karancsalja, Karancsberény, Karancslapujtő, Kazár, Mátraszele, Somoskő, Zagyvaróna, Somoskőújfalu) területe tartozik. A most induló erdőtervezési munkák ezen települések erdeiben zajlanak. A körzeten belül erdőterülettel érintett védett természeti terület a Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet és a Pécskői bazaltkúp helyi jelentőségű Természetvédelmi Terület.

Forrás: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

Zöldinfó

Miért jobb az élő fenyő a műfenyőnél? Környezetvédelmi szempontok karácsony előtt

Ökológiai szempontból jobb valódi fenyőfát vásárolni karácsonyra, mint műfenyőt.

Létrehozva:

1 nap telt el a létrehozás óta

2025-12-21

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatója szerint érdemes alternatív karácsonyfa-megoldásokban is gondolkodni, de ha valaki élő fenyőt vásárol, akkor lehetőség szerint Magyarországon termesztett, ne túl nagyméretű fenyőt válasszon, amit az ünnepek után komposztál. “Fontos tisztázni, hogy a karácsonyra szánt fenyőfákat erre a célra kialakított ültetvényeken nevelik, tehát nem az őshonos erdőktől veszik el a területet, mint azt néhányan gondolják” – emeli ki az alternativenergia.hu. Ebben a tekintetben a karácsonyfa termesztése nem lóg ki a többi intenzív szántóföldi vagy erdőültetvény jellegű gazdálkodásból. Nincs jelentős különbség az ültetvényeken nevelt fenyőfák és más haszonnövények között: mindegyiket további emberi felhasználásra termelik. A műfenyő ezzel szemben a legkevésbé ajánlott megoldás karácsonyra – mondja a kutató.

“A műfenyők nagyrészt polivinil-kloridból (PVC) készülnek, ami nem lebomló műanyag. Így egy idő után a műfenyő olyan hulladék lesz, amely tovább szennyezi a környezetet. A szállításuk is jelentős terhelést jelent, hiszen a műfenyők többsége több ezer kilométeres távolságból érkezik a hazai boltokba, webáruházakba. Azt is figyelembe kell venni, hogy kutatások szerint a műfenyők mikroműanyagokkal szennyezik a környezetet és az emberi szervezetet” – részletezi. A közlemény szerint a termelői szempontokat is érdemes figyelembe venni.

“A fenyőfaültetvényeket a termelők éveken át gondozzák, és a fák eladásából származó bevétel családok megélhetését jelenti. Éppen ezért a termelőknek kifejezett gazdasági érdekük a fák pótlása. A növények évekig növekednek a földben, közben pedig értékes ökoszisztéma szolgáltatást nyújtanak. Megkötik a szén-dioxidot, a szálló port, tisztítják a levegőt, részt vesznek a lokális klímaszabályozásban, hozzájárulnak a talaj vízmegtartásához és élőhelyet biztosítanak sokféle élőlénycsoportnak” – írják a közleményben.

Tovább olvasom