Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Elindultak a Salgótarján környéki erdők erdőtervezési munkái

Hamarosan megkezdődik a Salgótarján környéki erdők 10 éves erdőgazdálkodási terveinek (erdőterveinek) megújítása. 2024. január 31-én megjelent a tervezési folyamat megindításáról szóló hivatalos tájékoztató, mely részletesen a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) weboldalán olvasható.

Létrehozva:

|

De miért is foglalkozik mindezzel az MME?

Az egyesület helyi csoportja régóta kiemelt feladatának tekinti a Salgótarján környéki térség madárvédelmi és természetvédelmi ügyeinek nyomon követését, kedvező irányba alakítását. E tevékenység keretében jelentős figyelmet kapnak az erdők, amelyek egyrészt számos természeti értéknek adnak otthon, másrészt a környezeti változások és az emberi hatások következtében napjainkban fokozottan veszélyeztetett élőhelyeknek számítanak.

Mit foglalnak magukba a körzeti erdőtervezési munkák?

A körzeti erdőtervezési munkák során egyrészt felülvizsgálják az erdők területi beosztását, illetve a gazdálkodás területi egységének számító erdőrészletek termőhelyére és faállományára vonatkozó leíró adatokat. Másrészt (és az erdők jövőbeni helyzete szempontjából ez a fontosabb) meghatározzák azokat a gazdálkodási lehetőségeket és feladatokat, amelyeket az elkövetkező 10 éves periódusban az erdők kezelését végző erdőgazdálkodók elvégezhetnek vagy el kell hogy végezzenek. Utóbbi körbe tartoznak a fiatal és középkorú erdőkben végzendő nevelővágások (tisztítások, gyérítések), az idős erdőkben elvégezhető véghasználatok (tarvágások, felújítóvágások, szálalóvágások), valamint az azokkal párhuzamosan vagy azokat követően kötelezően elvégzendő erdőfelújítási munkák.

Mi a tétje mindennek természetvédelmi szempontból?

Az ország más térségéhez hasonlóan Salgótarján környékére is igaz, hogy az erdőgazdálkodási tevékenység védett természeti területeket is érint. Emiatt nagyon fontos, hogy olyan gazdálkodási tervek szülessenek, illetve olyan gazdálkodási tevékenységet folytassanak, amely a természetvédelmi szempontoknak is maximálisan megfelel. Az egyesület helyi csoportja mindezek alapján prioritásként kezeli a szakmai és társadalmi figyelem természetvédelmi problémákra való ráirányítását, a felmerülő problémák megoldásának elősegítését, a természeti értékek megóvását támogató kommunikációt.

Advertisement

Mely területeket érintik a körzeti erdőtervezési munkák?

A Salgótarjáni Erdőtervezési Körzetbe Salgótarján város közigazgatási területén túlmenően még 9 – részben a városhoz csatolt – település (Bárna, Karancsalja, Karancsberény, Karancslapujtő, Kazár, Mátraszele, Somoskő, Zagyvaróna, Somoskőújfalu) területe tartozik. A most induló erdőtervezési munkák ezen települések erdeiben zajlanak. A körzeten belül erdőterülettel érintett védett természeti terület a Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet és a Pécskői bazaltkúp helyi jelentőségű Természetvédelmi Terület.

Forrás: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

Advertisement

Zöldinfó

A magyar talajok megőrzése kulcs az élelmiszer-biztonsághoz

Magyarország egyik legnagyobb stratégiai vagyona a jó minőségű termőtalaj – közölte az Agrárminisztérium.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) 2013-ban a talaj világnapjává nyilvánította december 5-ét – írja az alternativenergia.hu. Az Agrárminisztérium és a Magyar Talajtani Társaság ennek jegyében ismét megrendezte a már hagyományosnak mondható Év talaja konferenciáját, amelynek a Magyar Mezőgazdasági Múzeum adott méltó helyszínt. A közlemény idézte Szabó Balázst, az AM agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkárát, aki nyitóbeszédében hangsúlyozta, Magyarország egyik legnagyobb stratégiai vagyona a jó minőségű termőtalaj, megőrzésére és fenntartására különösen fontos a gondos odafigyelés. A föld a legalapvetőbb termelési tényező, hiszen a világ élelmiszereinek 95 százalékát, közvetlen vagy közvetett úton a talaj szolgáltatja. Ugyanakkor a világszerte tapasztalható degradációs folyamatok, az erózió, a defláció, a szikesedés, a tömörödés, illetve savanyodás miatt a talajok komoly veszélynek van kitéve. Kulcskérdés a szemléletváltás és a talajt kímélő, védő, illetve regeneráló gyakorlatok elterjesztése a gazdálkodásban.

Hozzátette, hogy az idei konferencia – amelynek előkészítésébe és megvalósításába a Nemzeti KAP-hálózat is aktívan bekapcsolódott – egyrészt a talajszennyezettség, másrészt a talajfedettség problémájára világított rá, amely utóbbi a talajaink növekvő mértékű beépítését, burkolattal történő lefedését jelenti. Újabban Európában egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak a városi és városkörnyéki talajok, mint egyfajta “rejtett agrár-tartalékok”, hiszen a nagyvárosok körül sokszor kiemelkedően jó minőségű talajok találhatók. Ezek szakszerű rehabilitációja nagymértékben hozzájárulhat a városkörnyéki élelmiszertermelés, a közösségi kertek és zöldfelületek növekedéséhez, terjedéséhez.

A rendezvény számos olyan innovatív ismeretet, gyakorlatias ötletet mutatott be, amelyek hatékonyan használhatóak a talajaink egészségének javítására, így mind a tudományos szakma, mind a gazdálkodók számára jól hasznosíthatók. Felkai Beáta Olga az Agrárminisztérium élelmiszerláncért felelős helyettes államtitkára a közlemény szerint elmondta, hogy a tavalyi év tapasztalatai és a jelenlegi uniós, valamint hazai jogszabályi környezet is egyértelműen rámutatnak: a talaj mint természeti erőforrás rendkívül sérülékeny, megújulása pedig csak tudatos beavatkozással biztosítható. Hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak 2030-ig tartó talajjavító stratégiája van, amely azért is kulcsfontosságú, mert az uniós termőföldek 60-70 százalékánál már elengedhetetlen a beavatkozás ahhoz, hogy megfelelő minőségben legyen képes a termelésre, és ezáltal garantálni tudják az élelmiszer-biztonságot és az élelmezésbiztonságot. A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet arra is, hogy a jogszabályi és szakmai keretek folyamatos fejlesztése most is zajlik: módosult a nitrát rendelet, a termőföldvédelmi törvény, és a gazdálkodóknak talajvédelmi cselekvési tervet kell összeállítaniuk. Kiemelte, hogy számos összehangolt intézkedés együttesen képes javítani a talajok állapotát és regenerációját.

Advertisement

A konferencia keretében megnyíló ideiglenes kamara kiállításon részletes ismertetővel mutatják be az Év talaja díjban részesült talajszelvény monolitok és a Nemzetközi Talajtani Társaság (IUSS) által 2025-ben a Világ Év Talajának megválasztott magyar, püspökladányi talajszelvény – olvasható az AM közleményében.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák