Kapcsolatfelvétel

Design

Elkezdődött a Citadella megújítása

Létrehozva:

|

Elkezdődött a Citadella megújítása Budapesten. A hosszú évek óta elzárt és mára lepusztult erőd felújítása 2023-ig tart – közölte a Várkapitányság az MTI-vel csütörtökön.

A megújuló Citadellán a zöldfelület a másfélszeresére, 20 ezer négyzetméterre nő. Az erődfalon belül egy új, több mint hat ezer négyzetméteres közpark lesz. Több helyen új átjárók nyílnak, létrejönnek új kilátóteraszok is, ahonnan élvezni lehet majd az egyedülálló panorámát. Tó, kávézó és egy 35 méter magas magyar zászló is várja majd a látogatókat – írja a közlemény. Az építkezés előkészítése a terület állapotfelmérésével és átfogó régészeti kutatásával kezdődött. Előkerültek a föld alól római és török kori érmék, a 19. századi Csillagda alapjai és egy Európában is ritkaságnak számító első világháborús légvédelmi ágyútalp. A leletek biztonságba helyezése után kezdődhettek meg az egykori erőd építési munkálatai.

A közlemény szerint az erőd felújítása egy sok évtizedes adósság törlesztése. A Gellért-hegy csúcsán, turisztikailag kiemelt helyen, az ország egyik legszebb panorámájú pontján a világörökségi helyszínhez méltatlan állapotok uralkodtak. A Citadella és közvetlen környezete kiemelt kormányzati beruházás keretében születik újjá a következő években. A munka 2022-ig tartó első ütemében elvégzik az erőd külső falainak rekonstrukcióját és belső udvarának rendbetételét. A falak átvágásával a kiegyezés utáni népharag fűtötte, 1899-ben megkezdett bontás most szimbolikusan folytatódik, így szabadabbá válik az erőd és a Gellért-hegy két oldala között is egyszerűbb lesz az átjárás. Az erőd keleti oldalán egy látványos lépcsősort alakítanak ki, amelynek segítségével a látogatók a Szabadság-szobor felől könnyen megközelíthetik az erődöt.

Új kilátóteraszok is létrejönnek, ahonnan a Citadellára látogatók a jövőben élvezhetik majd a különleges panorámát. Az északi bástyáról az Erzsébet hídra és a pesti oldalra, a keleti teraszról a Szabadság hídra, a déli bástyáról Kelenföldre, míg az ágyútorony épületének tetőteraszáról a Margit-szigetre, a Budavári Palotára és a Széna térre lehet rálátni. A második ütemben, az ágyútoronyban több mint 1700 négyzetméteren a magyarság szabadságküzdelmeit bemutató látványos állandó kiállítás készül a Szabadság bástyája címmel.

A kiállítás 2023-ban lesz majd látogatható. A most megkezdett munkálatok ideje alatt az erőd körüli sétány és a Szabadság-szobor előtti terasz nem látogatható. A hegy tetejére a Gellért tér felől kerülőúton lehet felérni, amelyet az ösvények, hegyi utak elágazásánál kihelyezett tájékoztató táblák mutatnak majd. Az egyedülálló panoráma az autóparkoló melletti, északi kilátópontról továbbra is élvezhető – olvasható a közleményben.

 

képek: Nemzeti Hauszmann Program

Design

Nem használ többé robotkutyát a New York-i rendőrség

Létrehozva:

|

Szerző:

Felháborodást váltott ki, hogy a New York-i rendőrség (NYPD) robotkutyát kezdett használni, ezért a szervezet szerződést bontott a Digidog gyártójával.

A BBC beszámolója szerint az NYPD tavaly óta teszteli a Boston Dynamics egyik robotkutyáját. Azt remélték, a távirányítós készülék segít “életeket menteni, az embereket és a rendőröket megvédeni”. A Digidog bevetése azonban az ellenkező hatást váltotta ki, különösen olyan időkben, amikor az amerikai rendőrség tevékenységét sok kritika éri. Egy felvételt, amelyen a robotkutyát túszejtési helyzetben és állami lakások körüli járőrözéskor használták, rengetegen néztek meg az interneten. Ellenzői szerint a Digidog azt jelképezi, milyen agresszívvá válhatnak a rendőrök, ha szegény csoportokkal van dolguk.

Másokat a Digidog a Fekete tükör című disztópikus sorozat egy epizódjára emlékeztetett, amelyben a társadalom összeomlása után az emberek vad négylábú robotok elől próbálnak elmenekülni. Az NYPD közölte, hogy az eredetileg augusztusig tartó – állítólag 94 ezer dollárról (28 millió forint) szóló – szerződést már áprilisban felbontották. A város polgármestere, Bill de Blasio “örült, hogy a Digidogot visszavonták” – közölte egy szóvivője. “Ijesztő, elidegenítő, rossz üzenetet közvetít a New York-iaknak” – tette hozzá.

Tovább olvasom

Design

Ennél fehérebb festéket még nem láthatott

Létrehozva:

|

Szerző:

A valaha volt legfehérebb festéket állítottak elő amerikai kutatók azzal a céllal, hogy javítsák az épületek hűtését és hozzájáruljanak az éghajlatváltozás problémájának kezeléséhez.

Az új festék a napfény 98 százalékát veri vissza és a világűrbe sugározza ki az infravörös hőt. A teszteken a környező levegő hőmérsékletnél 4,5 Celsius-fokkal hidegebbre hűtötte le a felületeket még közvetlen, erős napsugárzás esetén is – olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában. A szakemberek szerint a termék egy-két éven belül forgalomba kerülhet. A tetők fehérre festése évszázadok óta bevett gyakorlat az épületek hűtésére. A jelenleg elérhető fényvisszaverő fehér festékek ugyan jóval hatékonyabbak, mint a sötét színű tetőburkolatok, de a napfény csupán 80-90 százalékát verik vissza és elnyelik az ibolyántúli fényt, ami azt jelenti, hogy nem tudják a környezeti hőmérsékletnél hidegebbre lehűteni a felületeket. Az új festék azonban képes erre, csökkentve a légkondicionálók szükségét és a működtetésükkel járó szén-dioxid-kibocsátást.

“A legfehérebb fehér azt jelenti, hogy a festék a lehető legnagyobb mennyiségű napfényt képes visszaverni az űrbe” – mondta Xiulin Ruan, az amerikai Purdue Egyetem munkatársa. A festék három tényezőnek köszönheti hatékonyságát: a színezőanyagként használt bárium-szulfátnak, amely a hagyományosan alkalmazott titán-dioxiddal szemben nem nyeli el az UV-fényt, a magas – 60 százalékos – pigmentkoncentrációnak, valamint a különböző méretű pigmentrészecskék alkalmazásának.

A szakemberek szerint az ultrafehér festéket a hagyományos változatokhoz hasonlóan lehet legyártani és árban sem térnek el egymástól. A teszteken a festék kopásállónak bizonyult, de további vizsgálatokra lesz szükség annak megállapítására, hogy hosszú távon mennyire tartós. Ruan elmondta, hogy a festék nem jelent kockázatot az emberek látására, a felületekről szétszórtan visszaverődő napfény nem erős. A szakemberek az ACS Applied Materials & Interfaces című folyóiratban számoltak be az eredményeikről.

 

Képünk illusztráció.

Tovább olvasom

Design

Szelfiző óriáspandaszobor került a figyelem középpontjába a délnyugat-kínai Szecsuanban

Létrehozva:

|

Szerző:

Egy szelfiző óriáspandát formázó szobor vált a látogatók kedvencévé az állatfaj otthonaként híres délnyugat-kínai Szecsuanban – számolt be a Hszinhua kínai állami hírügynökség.

A 26,5 méterhosszú, 11 méter széles és 12 méter magas szobor egy hátán fekvő óriáspandát ábrázol, amint egy szelfibotra rögzített telefont a magasba nyújtva fotózza magát. A 130 tonnás pandaszobor fekete-fehér “bundájának” megalkotásához 3 millió rozsdamentes acélhuzalt használtak fel. A szobrot Florentijn Hofman holland művész tervezte, aki a felfújható óriás gumikacsa megalkotójaként vált ismertté. Hofman egy másik, óriás bambuszmacskát ábrázoló szobrát pedig 2014-ben egy sanghaji parkban állították fel.

A Hszinhua a művészt idézve arról írt, hogy a pandaszobrot egy valós történet ihlette arról, hogy 2005-ben egy óriáspanda bemerészkedett a szobornak helyet adó Tucsiengjen város központjába. A mintegy 650 ezer lakost számláló Tucsiengjen pandaközpontja csaknem 70 pandának ad otthont és több mint 20 millió turistát vonz évente. A városban található ráadásul az UNESCO által 2000-ben a világörökség részének nyilvánított Tucsiengjen öntöző- és árvízvédelmi rendszer is. Az időszámításunk előtti 3. században készült létesítmény a világ legrégebbről fennmaradt, máig használatban lévő, gát nélküli öntözőrendszere.

Tovább olvasom

Kedvelt