Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Élő koporsót mutattak be Bécsben

Hamvasztás nélküli természetközeli temetést tesz lehetővé az az „élő koporsó”, amelyet a héten mutatott be a Bécsi Temetkezési Vállalat. A gombafonalakból növesztett koporsó pillekönnyű, mégis szupererős. Közben a Bécsi Központi Temetőben saját részt különítettek el a természetközeli temetkezéseknek. 

Létrehozva:

|

Európában őshonos gombafajtákat használnak ahhoz az „élő koporsóhoz”, amely egy fiatal holland építész találmánya és mostantól a Bécsi Temetkezési Vállalat kínálatában is szerepel. A különleges koporsót egy hét alatt növesztik formára, majd kiszárítják, amivel leállítják a gombafonalak növekedését. Ha a koporsó talajvízzel érintkezik, a gombák újra életre kelnek és segítenek lebontani a benne lévő testet is. Ráadásul a  komposztálás során semlegesítődnek a felszabaduló méreganyagok és regenerálódik a talaj is. Az „élő koporsó” első ránézésre hungarocellhez hasonlít, és pont olyan könnyű is, viszont akár 200 kilós testet is elbír. A koporsóbélés moha, de külön kérésre lehet vászon is. A micélium-koporsó hagyományos és természetközeli temetésekhez egyaránt használható.

A Loop Biotech koporsója teljesen környezetbarát: előállításakor nem termelődik szén-dioxid, ráadásul kiváltja az egyre értékesebb faanyagot is. Egyelőre külföldön készítik, de hamarosan Ausztriából fedeznék az osztrák piac igényeit. Az „élő koporsó” azok számára lehet jó alternatíva, akik természetközeli temetést szeretnének, de bármilyen okból elutasítják a hamvasztást. 

Közben a Bécsi Központi Temetőben, a Wiener Zentralfriedhofon külön részt alakítottak ki a természetközeli temetések számára, amivel a piac igényeire reagálnak. A természetközeli módon kezelt területre kizárólag bio-koporsóban lehet temetkezni és tilos bármilyen fém vagy szintetikus anyag. A természetközeli parcella bejáratánál emlékhelyet alakítottak ki az elhunytak nevével és fából készült padokkal. A hozzátartozók egy emlékdobozban helyezhetik el az elhunyt szerettüknek szóló üzenetüket. 

Advertisement

 

Kép forrása: 

Advertisement

A gombafonalakból növesztett koporsó már Bécsben is elérhető © Loop

Advertisement

Zöldinfó

Energiaellátás-biztonság erősítése: nagyszabású kutatás indul a Mol vezetésével a Dél-Dunántúlon

Magyar-török szénhidrogén-kutatás kezdődött a Dunántúlon.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Buzsák környékén megkezdte a szeizmikus méréseket a Mol-csoport és Törökország nemzeti kutatás-termelési cége, a Turkish Petroleum Corporation (TPAO) – írja az alternativenergia.hu. Azt vizsgálják, hogy a dél-dunántúli koncessziós területek alatt található-e ígéretes kőolaj- vagy földgázlelőhely – közölte a Mol-csoport az MTI-vel. Felidézték, hogy a két vállalat tavaly kötött stratégiai partnerségi megállapodást, amelyben közösen pályáztak és nyerték el a koncessziókat a magyar Energiaügyi Minisztérium (EM) pályázatán. A Mol öt koncesszióra nyújtott be pályázatot, négyet el is nyert. A Kiskőrös és Hatvan térségét lefedő két területre önállóan, míg a Buzsák és Tamási (Dél-Dunántúl) koncessziókra a Turkish Petroleum Corporation leányvállalatával, a TPOC Ltd-vel közösen pályázott. Rámutattak, hogy a Mol és a TPAO már korábban is együttműködik szénhidrogén-kitermelési projektekben Azerbajdzsánban, az ACG mélytengeri olajmezőn 2020 óta, valamint az oroszországi Baitugan olajmezőn 2014 óta. A két vállalat 2024 októberében írt alá szándéknyilatkozatot közös kutatási, mezőfejlesztési és kitermelési projektekről a Kaszpi-térségben, Törökországban, Észak-Afrikában, a Közel-Keleten, valamint Közép- és Kelet-Európában, a buzsáki szeizmikus mérés az első konkrét lépés azóta, amelyet hamarosan újabbak követhetnek.

A közlemény idézte Marton Zsombort, a Mol-csoport kutatás-termelés üzletágának ügyvezető igazgatóját, aki elmondta a partnerség a Turkish Petroleum Corporationnel lehetővé teszi, hogy a legmodernebb technológiákat alkalmazzák, miközben a kockázatokat és költségeket is megosztják. Kiemelték, hogy a Buzsák-koncesszió több mint 800 négyzetkilométer nagyságú kutatási terület, amely az év elején bejelentett somogysámsoni kőolaj-lelőhely szomszédságában helyezkedik el. A Mol szakemberei modern 3D szeizmikus mérést végeznek, ennek lényege, hogy mesterségesen rezgéshullámokat gerjesztenek, amelyek a föld mélyebben fekvő különféle rétegeiről visszaverődnek, amit érzékelve megalkotható egy háromdimenziós kép a felszín alatti geológiai szerkezetekről, így a szakértők a föld alá “pillanthatnak”. A Mol a legnagyobb szénhidrogén-kitermelő vállalat Magyarországon, mintegy 1300 olaj- és földgáz-kitermelőkúttal rendelkezik. 2024-ben a magyarországi nyersolajtermelés 47 százalékát, a földgáztermelésnek pedig több mint 80 százalékát biztosította.

Magyarország továbbra is a Mol-csoport szénhidrogén-kitermelési portfóliójának legfontosabb országa, jelenleg a teljes termelés mintegy 39 százalékát adja. A Mol prioritásként kezeli a magyarországi szénhidrogén-kutatást, hogy csökkentse az importfüggőséget és hozzájáruljon az ország, valamint a régió energiaellátás-biztonságához.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák