Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Élő koporsót mutattak be Bécsben

Hamvasztás nélküli természetközeli temetést tesz lehetővé az az „élő koporsó”, amelyet a héten mutatott be a Bécsi Temetkezési Vállalat. A gombafonalakból növesztett koporsó pillekönnyű, mégis szupererős. Közben a Bécsi Központi Temetőben saját részt különítettek el a természetközeli temetkezéseknek. 

Létrehozva:

|

Európában őshonos gombafajtákat használnak ahhoz az „élő koporsóhoz”, amely egy fiatal holland építész találmánya és mostantól a Bécsi Temetkezési Vállalat kínálatában is szerepel. A különleges koporsót egy hét alatt növesztik formára, majd kiszárítják, amivel leállítják a gombafonalak növekedését. Ha a koporsó talajvízzel érintkezik, a gombák újra életre kelnek és segítenek lebontani a benne lévő testet is. Ráadásul a  komposztálás során semlegesítődnek a felszabaduló méreganyagok és regenerálódik a talaj is. Az „élő koporsó” első ránézésre hungarocellhez hasonlít, és pont olyan könnyű is, viszont akár 200 kilós testet is elbír. A koporsóbélés moha, de külön kérésre lehet vászon is. A micélium-koporsó hagyományos és természetközeli temetésekhez egyaránt használható.

A Loop Biotech koporsója teljesen környezetbarát: előállításakor nem termelődik szén-dioxid, ráadásul kiváltja az egyre értékesebb faanyagot is. Egyelőre külföldön készítik, de hamarosan Ausztriából fedeznék az osztrák piac igényeit. Az „élő koporsó” azok számára lehet jó alternatíva, akik természetközeli temetést szeretnének, de bármilyen okból elutasítják a hamvasztást. 

Közben a Bécsi Központi Temetőben, a Wiener Zentralfriedhofon külön részt alakítottak ki a természetközeli temetések számára, amivel a piac igényeire reagálnak. A természetközeli módon kezelt területre kizárólag bio-koporsóban lehet temetkezni és tilos bármilyen fém vagy szintetikus anyag. A természetközeli parcella bejáratánál emlékhelyet alakítottak ki az elhunytak nevével és fából készült padokkal. A hozzátartozók egy emlékdobozban helyezhetik el az elhunyt szerettüknek szóló üzenetüket. 

 

Kép forrása: 

Advertisement

A gombafonalakból növesztett koporsó már Bécsben is elérhető © Loop

Zöldinfó

Az elmúlt 30 év egyik legnagyobb szúnyograjzására számítanak a kutatók a Balatonnál

Szerencsére „csak” a balatoni árvaszúnyog-helyzetről van szó – ezek a rovarok ugyan nem csípnek, tömeges jelenlétük mégis lehet kellemetlen a kutatók szerint. De vajon miért jelentek meg nagy számban a tóparton?

Létrehozva:

|

Szerző:

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

2024 augusztusában és szeptember elején a Balatonnál az árvaszúnyogok szokásosnál erősebb rajzása volt megfigyelhető. Bár ezek a rovarok nem csípnek, tömeges jelenlétük mégis lehet kellemetlen: ellepik a világos felületeket, belehullhatnak az ételekbe, és nyomot hagynak az autókon – írja friss Facebook-posztjában a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (HUN-REN BLKI). A Balatonban a Chironomus balatonicus nevű nagytestű faj képes tömegesen elszaporodni és ő okozza a számunkra zavaró mértékű rajzásokat. Ha az algaszint egy bizonyos érték fölé emelkedik (kb. 20 mikrogramm klorofill-a/liter), ezek a rovarok gyorsan elszaporodnak. A vízminőség változással összefüggésben az 1970-es és 1990-es évek között rendszeresek voltak a nagy rajzások, de azóta visszaszorultak – egészen mostanáig.

Mi várható 2025-ben?
2024 nyarán a tartósan meleg vízhőmérséklet és fényszegény körülmények miatt megnőtt az algák mennyisége, különösen a Siófoki-medencében (ahol a tavalyinál magasabb alga mennyiséget csak 1994-ben mértek eddig). Ez kedvezett az árvaszúnyogoknak: lárváik nagy számban telepedtek meg az üledékben, így 2025 tavaszán (április-június) az elmúlt 30 év egyik legnagyobb rajzására számíthatunk – fogalmaznak a kutatók.

A BLKI kutatói szerint a legjobb, ha nem bolygatjuk a part menti bokrokat, fákat és nádasokat, ahol a rovarok pihennek. Úgy is védekezhetünk, ha sötétben igyekezünk távol maradni az erős fényforrásoktól, mert ezek vonzzák őket. Hosszú távon a zavaró rajzások elkerüléséhez az algabiomassza, vagyis az algák szaporodásához szükséges tápanyagok (elsősorban foszfor) elérhetőségének csökkenése lenne szükséges, teszik hozzá posztjukban.

Fontos élőlények
Az árvaszúnyog-lárvák a vízi üledékben élnek, algákkal és növényi törmelékkel táplálkoznak, miközben fontos táplálékforrást jelentenek halak és madarak számára. Rajzásukkor szerves anyagokat vonnak ki a vízből, ezzel hozzájárulva az ökoszisztéma öntisztulásához. Az árvaszúnyogok tehát alapvetően hasznos rovarok.

Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák