Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Élőlánccal tiltakoztak barnaszénbányák nyitása ellen a lengyel-német határon

Létrehozva:

|

Több ezer lengyel és német környezetvédő aktivista és helyi lakos élőláncot alkotva tüntetett a lengyel-német határon a Lengyel Energetikai Csoport (PGE) országos áramszolgáltató cég által létesítendő barnaszénbányák ellen – közölte vasárnap a wnp.pl lengyel gazdasági hírportál.

A hírportál az előző esti tüntetés szervezőinek beszámolójára hivatkozva azt írta, hogy Gubin közelében 7500 ember alakított élőláncot. A PGE Lengyelországban Gubin és Brody területén létesítene szénbányát. Németországban pedig – a Rzeczpospolita című napilap értesülése szerint – már jóváhagyták a Cottbus és Görlitz környékén működő bányák kiterjesztését. Donald Tusk miniszterelnök májusban éppen Gubinban jelentette ki, hogy a PGE bányaépítési terve része az ország energiabiztonsági stratégiájának.

A wnp.pl arra is emlékeztetett, hogy a nyugat-lengyelországi barnaszénbányák tervei ellen nem először tüntettek. Az előző tiltakozó akciót április 8-án tartották a varsói miniszterelnöki hivatal előtt. A beruházás ellenzői nem értenek egyet a bányanyitással, mert az 2-3 ezer ember áttelepítését és 15 falu lerombolását vonná maga után, valamint a falvakhoz tartozó szántóföldek és erdők kiirtását. A bányalétesítési tervek támogatói viszont egyebek között azzal érvelnek, hogy a beruházás kétezer új munkahelyet jelent, és az önkormányzatok is jelentős többletjövedelemhez juthatnak.

A lengyel rádió által közzétett adatok szerint az érintett területen 1,6 milliárd tonna barnaszéntartalék található. A Rzeczpospolita úgy tudja, hogy az eddig még nem engedélyezett bánya építése 2018-ban indulna, és a kitermelt szenet a 2025-2030 között felépítendő gubini erőmű használná fel. A határ másik oldalán a Vattenfall társaság tulajdonában lévő Jänschwalde erőmű 3 ezer megawattos gyártókapacitással rendelkezik. Lengyelországban a zöld aktivisták már több ízben tartottak sikeres tiltakozó akciót. A Rospuda-völgy védelmében például – az uniós szervekhez is folyamodva – 2007-ben megakadályozták a Via Baltica autópálya Augustów környéki szakaszának felépítését.

Advertisement

 

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Most a szúnyogok zümmögése lehet a jövő kulcsa

Magyar kutatók szúnyoghangok gyűjtéséhez kérik a lakosság segítségét.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatói szúnyoghangok gyűjtéséhez kérik a lakosság segítségét a jövő hangalapú fajfelismerő rendszereinek fejlesztéséhez – írja az alternativenergia.hu. A központ kutatói a MosquiTUNE alkalmazással gyűjtik a magyarországi szúnyoghangokat, amelyekkel a MosquiTUNER nemzetközi adatbázist bővítik – áll az intézet közleményében. A kutatók bíztatják a lakosságot, hogy készítsenek felvételeket a MosquiTUNE mobilalkalmazás segítségével, hogy a világszerte gyűjtött adatok mellett minél több magyarországi minta is rendelkezésre álljon a későbbi, hangalapú, mesterséges intelligenciát is használó fajfelismerő rendszerek fejlesztéséhez. Magyarországon jelenleg 53 szúnyogfaj él, 50 őshonos és 3 inváziós faj. Vannak olyan fajok, amelyek nem szívnak vért emberből, más szúnyogfajok ugyanakkor képesek lehetnek embereknek vagy háziállatoknak különböző kórokozókat átadni. Ezért különösen fontos, hogy a kutatók minél pontosabb képet kapjanak arról, mely fajok hol fordulnak elő Magyarországon.

A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Szúnyogmonitor programja 2019-es indulása óta folyamatosan gyűjti a lakossági észleléseket. Azóta több mint 6800 beküldés érkezett, amelyek segítségével a kutatók felrajzolták és naprakészen követik a három inváziós szúnyogfaj hazai elterjedését. Az önkéntesek beküldhetik észleléseiket a mobilalkalmazáson, de e-mailben vagy a projekt honlapján is. Az egyes szúnyogfajok zümmögése specifikus jellemzőket hordozhat, amelyek alapján a jövőben akár hang alapján is azonosíthatóvá válhatnak a különböző fajok. A hangalapú fajfelismerés azonban csak akkor lehet megbízható, ha az algoritmusok nagy mennyiségű, változatos és ellenőrzött adaton tanulnak. Ezért különösen fontos, hogy a nemzetközi adatbázisban minél több magyarországi felvétel is szerepeljen.

A magyar minták jelentősége abban áll, hogy a fajfelismerő rendszereknek a helyi viszonyok között is jól kell teljesíteniük. A szúnyogok hangját több tényező is befolyásolhatja, köztük a faj, az ivar vagy a testméret, és a környezeti körülmények is. A magyarországi felvételek ezért egyszerre segíthetik a nemzetközi adatbázis bővítését és a hazai monitorozási módszerek fejlesztését.

Advertisement

A programhoz bárki csatlakozhat, nincs szükség előzetes szakmai tudásra vagy különleges felszerelésre. A jelentkezőknek első lépésként egy űrlapot kell kitölteniük, hogy a kutatók postán elküldhessék számukra a szúnyogok elfogására és a hangfelvétel készítésére alkalmas ketrecet. A beküldők visszajelzést is kapnak a kutatóktól, akik meghatározzák, hogy a felvett és lefotózott szúnyog melyik fajba tartozik.

A kutatók ebben a projektben nem célzottan az inváziós fajokat keresik, hanem minden hazai szúnyogfajtól várnak felvételeket. Bármilyen szúnyogról készült hangfelvétel értékes lehet, minél több helyszínről, minél többféle körülmény között és minél több fajtól érkeznek hangminták, annál pontosabb és megbízhatóbb algoritmusok fejleszthetők.

Advertisement

A hangalapú fajfelismerés hosszabb távon nemcsak az ökológiai kutatásokat és a szúnyogfajok monitorozását támogathatja, hanem szükség esetén a járványügyi készültséghez is hozzájárulhat. A programra jelentkezni, vagy arról részletesebben tájékozódni a szunyogmonitor.hu oldalon lehet.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák