Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Élőlánccal tiltakoztak barnaszénbányák nyitása ellen a lengyel-német határon

Létrehozva:

|

Több ezer lengyel és német környezetvédő aktivista és helyi lakos élőláncot alkotva tüntetett a lengyel-német határon a Lengyel Energetikai Csoport (PGE) országos áramszolgáltató cég által létesítendő barnaszénbányák ellen – közölte vasárnap a wnp.pl lengyel gazdasági hírportál.

A hírportál az előző esti tüntetés szervezőinek beszámolójára hivatkozva azt írta, hogy Gubin közelében 7500 ember alakított élőláncot. A PGE Lengyelországban Gubin és Brody területén létesítene szénbányát. Németországban pedig – a Rzeczpospolita című napilap értesülése szerint – már jóváhagyták a Cottbus és Görlitz környékén működő bányák kiterjesztését. Donald Tusk miniszterelnök májusban éppen Gubinban jelentette ki, hogy a PGE bányaépítési terve része az ország energiabiztonsági stratégiájának.

A wnp.pl arra is emlékeztetett, hogy a nyugat-lengyelországi barnaszénbányák tervei ellen nem először tüntettek. Az előző tiltakozó akciót április 8-án tartották a varsói miniszterelnöki hivatal előtt. A beruházás ellenzői nem értenek egyet a bányanyitással, mert az 2-3 ezer ember áttelepítését és 15 falu lerombolását vonná maga után, valamint a falvakhoz tartozó szántóföldek és erdők kiirtását. A bányalétesítési tervek támogatói viszont egyebek között azzal érvelnek, hogy a beruházás kétezer új munkahelyet jelent, és az önkormányzatok is jelentős többletjövedelemhez juthatnak.

A lengyel rádió által közzétett adatok szerint az érintett területen 1,6 milliárd tonna barnaszéntartalék található. A Rzeczpospolita úgy tudja, hogy az eddig még nem engedélyezett bánya építése 2018-ban indulna, és a kitermelt szenet a 2025-2030 között felépítendő gubini erőmű használná fel. A határ másik oldalán a Vattenfall társaság tulajdonában lévő Jänschwalde erőmű 3 ezer megawattos gyártókapacitással rendelkezik. Lengyelországban a zöld aktivisták már több ízben tartottak sikeres tiltakozó akciót. A Rospuda-völgy védelmében például – az uniós szervekhez is folyamodva – 2007-ben megakadályozták a Via Baltica autópálya Augustów környéki szakaszának felépítését.

Advertisement

 

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Az EU kijelölte az utat a 2050-es karbonsemlegesség felé: új klímatörvény-módosítás született

Az EU 90 százalékos kibocsátáscsökkentési célt fogadott el 2040-re.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Európai Unió jogilag kötelező érvényű célt fogadott el, amely szerint 2040-re 90 százalékkal kell csökkenteni a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást az 1990-es szinthez képest – írja az alternativenergia.hu. A döntés az Európai Parlament és a tagállamok között létrejött előzetes politikai megállapodás eredménye, amely az uniós klímatörvény módosításáról szól. A megállapodás értelmében az EU korlátozott mértékben, legfeljebb az 1990-es kibocsátások 5 százalékának megfelelő arányban magas minőségű nemzetközi kibocsátáscsökkentési krediteket is felhasználhat a cél eléréséhez a 2036 utáni időszakban. A bizottság közleménye szerint a most elfogadott klímacél egyértelmű és kiszámítható pályát jelöl ki a 2050-re tervezett karbonsemlegesség felé, miközben beruházási biztonságot nyújt a vállalkozásoknak és megerősíti az EU tiszta átmenetét, ipari versenyképességét és energiafüggetlenségét.

A megállapodás olyan átmenetet vázol a 2030 utáni időszakra, amely figyelembe veszi a jelenlegi gazdasági és geopolitikai körülményeket. A keretrendszer lehetőséget ad arra, hogy a tagállamok nagyobb mozgástérrel, egyszerűbben és költséghatékonyabban teljesítsék vállalásaikat, és számol a különböző ágazatok közötti rugalmas teljesítéssel is. Az előrehaladást kétévente értékelik és a felülvizsgálatok során figyelembe veszik az energiaárak, a technológiai fejlődés és az európai ipar versenyképességének alakulását.

A megállapodás egyúttal 2028-ra halasztja az új kibocsátáskereskedelmi rendszer alkalmazását az épületek, a közúti közlekedés és a kisebb ipari szereplők esetében, bár az adatszolgáltatási kötelezettségek 2025-től változatlanul érvényben maradnak. A megállapodást az Európai Parlamentnek és a tagállami kormányokat tömörítő tanácsnak még hivatalosan is jóvá kell hagynia.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák