Zöldinfó
Emberre és háziállatokra is veszélyes méreg okozott tömeges madármérgezést Pest vármegyében
Újabb tömeges madármérgezés történt Pest vármegyében. A törvénytelenül kihelyezett, emberre, házi- és vadállatokra is veszélyes méregnek egy fokozottan védett parlagi sas, 8 védett egerészölyv és 5 holló esett áldozatul – tájékoztatta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) kedden az MTI-t.
0 forintos villanyszámla? Napelemes rendszerrel lehetséges! Kalkuláljon itt ingyenesen. (x)
Március 7-én, pénteken érkezett lakossági bejelentés a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálatához, miszerint elpusztult madarakat találtak a Felső-Tápiómenti Vadásztársaság működési területén, Sülysáp és Mende települések között. A helyszínre érkező természetvédelmi őr egy feltehetően mérgezés áldozatául esett parlagi sas és egerészölyv tetemét, valamint a gyanú szerint csaléteknek használt baromfi maradványokat talált. A mérgezés gyanúját az MME helyszínre érkező méreg- és tetemkereső kutyás egysége igazolta. Az egység a természetvédelmi őrszolgálattal közösen átvizsgálva a bejelentés környékét megtalálta 1 fokozottan védett parlagi sas, 8 védett egerészölyv és 5 holló tetemét, valamint 6, feltételezhetően a mérgezéshez használt csalétket – tájékoztattak a közleményben, hozzáfűzve, hogy a következő napokban tovább folytatódik a terület átvizsgálása és várható, hogy további tetemek is előkerülnek. Hangsúlyozták, hogy különösen aggasztó, hogy a szakértők még közvetlenül Sülysáp határában is találtak az emberre, házi- és vadállatokra is veszélyes méreggel kezelt csalétkeket.
A kihelyezett méreg rendkívül erős, ezt bizonyítja, hogy a tetemek közvetlenül a csalétkek körül helyezkednek el, illetve az is hogy nagy mennyiségű elhullott rovart is találtak a mérgezett madarak körül – írták.
A szakemberek felhívták a lakosság figyelmét, hogy az érintett térségben fokozott figyelemmel sétáltassák házi kedvenceiket és körültekintően kiránduljanak gyerekeikkel. A természetjárókat, kutyasétáltatókat és a külterületeken dolgozókat arra kérik, hogy aki elpusztult állatokat észlel a szabadban, semmiféleképpen ne nyúljon azokhoz. Mérgezés gyanúja esetén, illetve ha bármilyen információval rendelkeznek az esettel kapcsolatban, azonnal értesítsék a hatóságokat. A közlők úgy fogalmaztak, hogy a 2021-es turai tömeges madármérgezés óta, amelynek felderítésében a Nemzeti Nyomozó Iroda is részt vett, nem tapasztaltak hasonló esetet Magyarországon. Emlékeztettek, hogy az akkori eset nyomán jelentősen szigorodtak a mérgezéses bűncselekményekkel kapcsolatos szankciók. Azóta az állatkínzás és a természetkárosítás esetében is külön esetnek számít a méreggel elkövetett bűncselekmény, és a tevékenység előkészülete is büntethetővé vált – olvasható a közleményben.
Zöldinfó
Támogatással segítik az erdők klímaalkalmazkodását Magyarországon
Új pályázati felhívás jelent meg 29 milliárd forintos keretösszeggel az erdőgazdálkodók számára – mondta Mocz András.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
A helyettes államtitkár kiemelte, a KAP keretében megjelent, “Versenyképes erdőgazdálkodást szolgáló beruházások támogatása” című felhívásban négy célterületre pályázhatnak a magán erdőgazdálkodók és az állami erdészeti társaságok – ismertette az alternativenergia.hu. Az erdőgazdálkodási alaptevékenységből és az erdőgazdálkodásból származó termékek hozzáadott értékének fejlesztése, a hatékonyság javításához szükséges digitalizációs beruházások mellett az erdészeti szaporítóanyag-előállítás fejlesztése is elszámolható. A kérelmeket május 7-től lehet benyújtani – tette hozzá. Zöldvagyonunk legjelentősebb eleme, a több mint 2 millió hektár magyar erdő érintett a klímaváltozásban. Az erdészeti ágazat egyik legfontosabb feladata, hogy a modern technológia és az erdészeti tudomány eredményeinek felhasználásával operatív klímaadaptációs megoldásokat dolgozzon ki – húzta alá.
A tavalyi évben megalakult Erdészeti Klímaadaptációs Fórum is ezt hivatott szolgálni. Nyolc szakmai munkacsoportjának egyike az erdészeti szaporítóanyagokkal foglalkozik, és a folyamatos kutatások mentén irányt mutat a termelőknek – írták. Mocz András hangsúlyozta, fontos, hogy olyan őshonos szaporítóanyagokat termeljünk, amelyek a klímaváltozáshoz alkalmazkodva a magyar erdőkben felhasználhatók és a jövő erdeit biztosítják a következő generációk számára. Erre már számos, határokon átnyúló együttműködés és kísérlet is zajlik, például déli származású, nem invazív szaporítóanyagokkal.
A legtöbb esetben van lehetőség az erdők alkalmazkodóképességének javítására. Kulcsfontosságú lehet az erdők természetességi állapotának helyreállítása, vagy olyan faállományok kialakítása, amelyek a megváltozott klimatikus viszonyok mellett várhatóan nem pusztulnak ki és képesek az erdei életközösségek életfeltételeit fenntartani – tette hozzá a helyettes államtitkár. Az Interreg Magyarország-Szlovákia Programban megvalósuló projekt keretében a projektpartnerek a klímához már adaptálódott őshonos fafajok magjából, modern technológiával burkolt gyökérzetű facsemetéket nevelnek, és országszerte több helyszínen kísérletet indítanak növekedésük nyomon követésére – áll a közleményben.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaPostán érkeznek a rezsistop-nyilatkozatok az áramfogyasztóknak
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVíztározók építésével válaszol az aszályra Magyarország
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaÚj lehetőség a zártkertek megőrzésére és fejlesztésére
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaEgyre keresettebbek a zártkerti ingatlanok a vásárlók körében
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTöbb mint 23 ezer ragadozó madarat számoltak meg a Kárpát-medencében
