Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Emberre és háziállatokra is veszélyes méreg okozott tömeges madármérgezést Pest vármegyében

Újabb tömeges madármérgezés történt Pest vármegyében. A törvénytelenül kihelyezett, emberre, házi- és vadállatokra is veszélyes méregnek egy fokozottan védett parlagi sas, 8 védett egerészölyv és 5 holló esett áldozatul – tájékoztatta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) kedden az MTI-t.

Létrehozva:

1 év telt el a létrehozás óta

|

0 forintos villanyszámla? Napelemes rendszerrel lehetséges! Kalkuláljon itt ingyenesen. (x)

Március 7-én, pénteken érkezett lakossági bejelentés a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálatához, miszerint elpusztult madarakat találtak a Felső-Tápiómenti Vadásztársaság működési területén, Sülysáp és Mende települések között. A helyszínre érkező természetvédelmi őr egy feltehetően mérgezés áldozatául esett parlagi sas és egerészölyv tetemét, valamint a gyanú szerint csaléteknek használt baromfi maradványokat talált. A mérgezés gyanúját az MME helyszínre érkező méreg- és tetemkereső kutyás egysége igazolta. Az egység a természetvédelmi őrszolgálattal közösen átvizsgálva a bejelentés környékét megtalálta 1 fokozottan védett parlagi sas, 8 védett egerészölyv és 5 holló tetemét, valamint 6, feltételezhetően a mérgezéshez használt csalétket – tájékoztattak a közleményben, hozzáfűzve, hogy a következő napokban tovább folytatódik a terület átvizsgálása és várható, hogy további tetemek is előkerülnek. Hangsúlyozták, hogy különösen aggasztó, hogy a szakértők még közvetlenül Sülysáp határában is találtak az emberre, házi- és vadállatokra is veszélyes méreggel kezelt csalétkeket.

A kihelyezett méreg rendkívül erős, ezt bizonyítja, hogy a tetemek közvetlenül a csalétkek körül helyezkednek el, illetve az is hogy nagy mennyiségű elhullott rovart is találtak a mérgezett madarak körül – írták.

A szakemberek felhívták a lakosság figyelmét, hogy az érintett térségben fokozott figyelemmel sétáltassák házi kedvenceiket és körültekintően kiránduljanak gyerekeikkel. A természetjárókat, kutyasétáltatókat és a külterületeken dolgozókat arra kérik, hogy aki elpusztult állatokat észlel a szabadban, semmiféleképpen ne nyúljon azokhoz. Mérgezés gyanúja esetén, illetve ha bármilyen információval rendelkeznek az esettel kapcsolatban, azonnal értesítsék a hatóságokat. A közlők úgy fogalmaztak, hogy a 2021-es turai tömeges madármérgezés óta, amelynek felderítésében a Nemzeti Nyomozó Iroda is részt vett, nem tapasztaltak hasonló esetet Magyarországon. Emlékeztettek, hogy az akkori eset nyomán jelentősen szigorodtak a mérgezéses bűncselekményekkel kapcsolatos szankciók. Azóta az állatkínzás és a természetkárosítás esetében is külön esetnek számít a méreggel elkövetett bűncselekmény, és a tevékenység előkészülete is büntethetővé vált – olvasható a közleményben.

Advertisement
Kapcsolódó tartalom:

Zöldinfó

Nem csak energiaigényes: az AI a zöld átállás motorja lehet

Mesterséges intelligenciával mérsékelhető a globális felmelegedés.

Létrehozva:

11 óra telt el a létrehozás óta

|

2026-04-25

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A mesterséges intelligencia (AI), hosszú távon hozzájárulhat a klímaváltozás mérsékléséhez, akár a globális felmelegedés megállításához is, megfelelő felhasználásával ugyanis sokkal több energiát lehet megtakarítani, mint amennyit igényel – írja az alternativenergia.hu. A tanácsadó cég rámutat: az AI optimalizálhatja az épületek, a vállalatok, a cégek energiafelhasználását és -igényét, forradalmat hozhat a közlekedésben, a mezőgazdaságban, az orvoslásban. Az elemzők számításai szerint a mesterséges intelligencia évente 3,2-5,4 gigatonna szén-dioxid-kibocsátást takaríthat meg 2035-re, mindez pedig jelentősen meghaladja az AI és az adatközpontok becsült, 0,4-1,6 gigatonna szén-dioxid nagyságrendű többletkibocsátását – írták. A közleményben Wieder Gergő, a KPMG kockázatkezelési, szabályozási és ESG tanácsadási szolgáltatások igazgatója kifejtette: az AI energiaigényes, de a kibocsátáscsökkentési potenciálja messze meghaladhatja a saját lábnyomát, különösen akkor, ha megújuló energiával működik, és kifejezetten a klímacélok elérését szolgálja.

Bár az AI-iparág a tiszta, zöld, megújuló energiapiac legnagyobb katalizátoraként funkcionál, potenciális pozitív hatása azon is múlik, hogyan használják ezt a technológiát, és milyen szabályozási környezet veszi körül – hívja fel figyelmet a KPMG. A tapasztalatok szerint azok a vállalatok tudják sikeresen integrálni az AI-megoldásokat, amelyek egyszerű, jól skálázható technológiákra építenek, megbízható partnerekkel dolgoznak együtt, folyamatosan fejlesztik munkavállalóik digitális kompetenciáit, és rendszeresen felülvizsgálják folyamataikat az irodáktól a gyártósorokon át a beszállítói láncig. A tanácsadó cég szerint torz képet adhat, ha csak az energiaigényen van a fókusz, és csak a mesterséges intelligencia árnyoldalait emelik ki. Ugyanis a technológia akkora potenciált rejt magában, amelynek kiaknázásával akár a globális felmelegedés is mérsékelhető lesz. Ehhez azonban a technológiai döntéshozóknak, a finanszírozási oldalnak és a vállalatoknak is együtt kell működnie – hangsúlyozta közleményében a KPMG.

A KPMG A mesterséges intelligencia kettős ígérete (AI’s Dual Promise) című globális tanulmányában több mint 1200 cégvezető tapasztalatait elemzi húsz piacon, beleértve az energiatermelőket (közművek, megújuló energiaforrások, infrastruktúra-fejlesztők) és a nagy energiafogyasztókat (hiperskálázók, adatközpont-üzemeltetők és technológiai cégek), amelyek kulcsszerepet játszanak a globális energiamegoldások kialakításában. A tanulmányt bemutatták a davosi világgazdasági fórumon is.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák