Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Energiaközösségekben csökkentenék a rezsit a természetvédők

A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) szerint az újabb lakossági napelemes pályázatok meghirdetését célszerű lenne a támogatott pályázók energiaközösségbe való belépésének, szerveződésének ösztönzésével is összekötni.

Létrehozva:

|

A szervezet szerdai közleményében jelezte: a közösségi energia lényege, hogy a közösségek, önkormányzatok, lakossági csoportok maguk termelik meg az energiát, jellemzően napelemes rendszerekkel. A több háztartást összefogó közösségi energetikai rendszerek mellett szól, hogy az időjárásfüggő megújuló energiaforrások hasznosítása esetén is az áramhálózat terhelése nélkül kínálnak lehetőséget a lakosság szélesebb körének bekapcsolására a megújuló alapú energiatermelésbe, fogyasztásba és körforgásba. A szövetség felidézte, hogy a lakossági és nem lakossági fogyasztók körében is jelentősen megnőtt az érdeklődés a napelemes rendszerek iránt, az ugrásszerűen emelkedő megrendeléseket a kivitelező cégek nehezen tudják teljesíteni. Eközben a tavaly kiírt elsőkörös pályázatok nyerteseinek még mindig csak a fele kaphatta kézhez a támogató okiratot. További probléma, hogy a pályázat beadási határideje óta eltelt nyolc hónap alatt az euró árfolyamváltozása, a piaci kereslet növekedése és a kínálat akadozása miatt a kivitelezési költségek jelentősen emelkedtek. Emiatt a százszázalékosnak hirdetett támogatási arány a valóságban akár ötvenszázalékosra is csökkenhet, az áremelkedés költségeit pedig saját forrásból kell majd a nyertes pályázóknak előteremteni – írta közleményében a természetvédők szövetsége.

Az MTVSZ szakértői szerint a második pályázati fordulót át kell tervezni, sikeréhez kiszámíthatóbb szabályozási környezetre van szükség, a támogatott pályázókat pedig energiaközösségek létrehozására érdemes ösztönözni. A szakmai civil szervezet közleményében kiemelte: a lakossági napelemes pályázat kiírás előtt álló második fordulójának sikeréhez nélkülözhetetlen az első forduló tapasztalatainak értékelése, majd ezek alapján a 2024. január 1. után életbe lépő elszámolási rendszer kialakítása a háztartási méretű kiserőművek termelő-fogyasztói számára. Emellett a helyben termelt zöld villamosenergia megosztásában közreműködő elosztóhálózat-üzemeltetőkre vonatkozó részletes szabályokat is ki kellene dolgozni – tették hozzá. Ezek teljesülése esetén kiszámíthatóbbá válna, hogy mennyibe kerül egy-egy lakossági naperőmű-beruházás, és mennyi megtakarítást eredményez. Így az is jobban becsülhető, mekkora az a támogatási összeg, illetve arány, amely kellően ösztönző a beruházás megvalósításához – mutatott rá az MTVSZ.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Történelmi mélypontra apadt a Duna, beavatkozással mentik az atomerőművet

Történelmi mélypontra süllyedt a Duna vízhozama a romániai szakaszon.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Történelmi mélypontra, másodpercenként 1400 köbméterre süllyedt a Duna vízhozama a romániai szakasz belépő pontján, Báziásnál – közölte a a román vízügyi hatóság szóvivője. Ana-Maria Agiu a Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva kiemelte: a folyam vízhozama a hidrológusok előrejelzéséhez képest két nappal korábban csökkent a történelmi mélypontra és további apadás várható – írja az alternativenergia.hu. A szóvivő megerősítette, hogy kedden két centiméterrel emelkedett a Duna vízszintje a cernavodai atomerőműnél, miután a hadsereg utászai és búvárai felrobbantottak egy zátonyt a Duna 60 kilométernyire lévő elágazásánál, megkönnyítve a víz áramlását a Cernavoda felé vezető Öreg-Dunán.

Cernavodánál szerdán mínusz 217 centiméteres vízállást mértek, az előrejelzés szerint pedig – a napi 2-3 centiméteres apadás közepette – 6-7 napon belül érheti el a Duna a mínusz 233 centiméteres szintet, ami az erőmű még működő kettes blokkjának lekapcsolását is szükségessé teszi – magyarázta a szóvivő. Úgy értékelte: a hétfői vízszabályozási beavatkozással két értékes napot nyert Románia az atomerőmű részleges üzemben tartása számára és további 10-12 centiméteres vízszintemelkedést remélnek attól, ha a Duna elágazásánál sikerül négy kővel megrakott uszályt elsüllyeszteni, mesterséges víz alatti padkát emelve a Bala-ág medrében, és ezáltal több vizet terelni a másik ágra, az erőmű felé vezető Öreg-Dunába.

Ana-Maria Agiu szerint egy sikeres beavatkozással el lehetne kerülni a vízszint kritikus érték alá csökkenését Cernavodánál, amíg a Duna felső, ausztriai szakaszán hulló csapadék hatására el nem kezd emelkedni a vízszint a romániai atomerőmű térségében is. A román kormány pénteken készenléti állapotot hirdetett a szárazság, a Duna alacsony vízállása és az energiahiány miatt, és 7 millió lejt (485 millió forint) utalt ki azokra a munkálatokra, amelyekkel reményeik szerint a Duna további apadása esetén is a működési szinten tarthatják az erőmű hűtőrendszerét kiszolgáló tározóban a vizet.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák