Zöldinfó
Energiaközösségekben csökkentenék a rezsit a természetvédők
A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) szerint az újabb lakossági napelemes pályázatok meghirdetését célszerű lenne a támogatott pályázók energiaközösségbe való belépésének, szerveződésének ösztönzésével is összekötni.
A szervezet szerdai közleményében jelezte: a közösségi energia lényege, hogy a közösségek, önkormányzatok, lakossági csoportok maguk termelik meg az energiát, jellemzően napelemes rendszerekkel. A több háztartást összefogó közösségi energetikai rendszerek mellett szól, hogy az időjárásfüggő megújuló energiaforrások hasznosítása esetén is az áramhálózat terhelése nélkül kínálnak lehetőséget a lakosság szélesebb körének bekapcsolására a megújuló alapú energiatermelésbe, fogyasztásba és körforgásba. A szövetség felidézte, hogy a lakossági és nem lakossági fogyasztók körében is jelentősen megnőtt az érdeklődés a napelemes rendszerek iránt, az ugrásszerűen emelkedő megrendeléseket a kivitelező cégek nehezen tudják teljesíteni. Eközben a tavaly kiírt elsőkörös pályázatok nyerteseinek még mindig csak a fele kaphatta kézhez a támogató okiratot. További probléma, hogy a pályázat beadási határideje óta eltelt nyolc hónap alatt az euró árfolyamváltozása, a piaci kereslet növekedése és a kínálat akadozása miatt a kivitelezési költségek jelentősen emelkedtek. Emiatt a százszázalékosnak hirdetett támogatási arány a valóságban akár ötvenszázalékosra is csökkenhet, az áremelkedés költségeit pedig saját forrásból kell majd a nyertes pályázóknak előteremteni – írta közleményében a természetvédők szövetsége.
Az MTVSZ szakértői szerint a második pályázati fordulót át kell tervezni, sikeréhez kiszámíthatóbb szabályozási környezetre van szükség, a támogatott pályázókat pedig energiaközösségek létrehozására érdemes ösztönözni. A szakmai civil szervezet közleményében kiemelte: a lakossági napelemes pályázat kiírás előtt álló második fordulójának sikeréhez nélkülözhetetlen az első forduló tapasztalatainak értékelése, majd ezek alapján a 2024. január 1. után életbe lépő elszámolási rendszer kialakítása a háztartási méretű kiserőművek termelő-fogyasztói számára. Emellett a helyben termelt zöld villamosenergia megosztásában közreműködő elosztóhálózat-üzemeltetőkre vonatkozó részletes szabályokat is ki kellene dolgozni – tették hozzá. Ezek teljesülése esetén kiszámíthatóbbá válna, hogy mennyibe kerül egy-egy lakossági naperőmű-beruházás, és mennyi megtakarítást eredményez. Így az is jobban becsülhető, mekkora az a támogatási összeg, illetve arány, amely kellően ösztönző a beruházás megvalósításához – mutatott rá az MTVSZ.
mti
Zöldinfó
Rugalmasan csökkenthető az üzemanyagok áfája
A horvát parlament jóváhagyta a lebegő áfa bevezetését az üzemanyagokra.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A horvát parlament sürgősségi eljárásban jóváhagyta az általános forgalmi adóról szóló törvény módosítását, amely szükséghelyzet esetén lehetővé teszi az úgynevezett lebegő áfa bevezetését az olajszármazékokra – írja az alternativenergia.hu. A törvénymódosítást 107 képviselő támogatta, 18 tartózkodott, egy pedig ellene szavazott. A jogszabály értelmében a kormány rendelettel, nem pedig a törvény ismételt módosításával csökkentheti az olajszármazékokra vonatkozó adókulcsot, legfeljebb tíz százalékponttal. Erre kizárólag a közel-keleti konfliktus további eszkalációja és az energiaárak ebből fakadó erőteljesebb emelkedése esetén kerülhet sor. A kormány felhatalmazást kap arra is, hogy rendeletben, korlátozott időre meghatározza a jövedéki adó hatálya alá tartozó energiahordozók áfakulcsát. Horvátországban az üzemanyagokra jelenleg a 25 százalékos általános áfakulcs vonatkozik, az európai uniós irányelvek szerint azonban az energiahordozók áfája legfeljebb 15 százalékig csökkenthető.
A szavazást megelőző parlamenti vitában az ellenzéki képviselők az áremelkedések miatt bírálták a kormányt. A horvát statisztikai hivatal csütörtökön közölt első becslése szerint a márciusi 4,8 százalékról áprilisban 5,8 százalékra gyorsult az infláció éves összevetésben. Nikola Grmoja, a Híd (Most) képviselője szerint a kormány megoldásként lebegő áfát kínál, miközben szerinte nem érzékeli megfelelően az állampolgárok mindennapi megélhetési gondjait. Jelena Milos, a Képesek Vagyunk Rá! (Mozemo!) baloldali-zöld szövetség képviselője azt mondta: Horvátországban már a közel-keleti válság előtt is magas volt az infláció. Szövetsége különadót sürget azokra az extraprofitokra, amelyek szerinte az inflációból hasznot húzó vállalatoknál keletkeztek.
Marko Pavic, a kormányzó Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) képviselője válaszában azt mondta: a közel-keleti válság nélkül az infláció 3,06 százalék lenne. Szerinte ezt mutatja, hogy leginkább az energiahordozók ára emelkedett, 17,5 százalékkal. Hozzátette: biztató, hogy az energiaárak növekedése nem gyűrűzöt át az élelmiszerek és italok árába. A kormányülést követően Tomislav Coric pénzügyminiszter azt mondta: az energiapiaci helyzet miatt az áprilisi inflációs adat várható volt, és azt elsősorban a közel-keleti konfliktus okozta energiapiaci sokk idézte elő. Ugyanakkor ismét figyelmeztetett a szolgáltatások árának emelkedésére, ami szerinte nem kedvező a turisztikai főszezon előtt. Hozzátette: Horvátország fiskális és más gazdaságpolitikai eszközökkel sem képes teljesen kivédeni az importált energiapiaci sokkokat és az importált inflációt.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaDrámai fordulat: már a cukrot és a krumplit sem tudjuk megtermelni
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaHóvihar és káosz: áram nélkül maradt régiók, késik a mezőgazdasági szezon
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaHárom hónap után fordulat: helyreállt az olajszállítás a Barátság vezetéken
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta515 ezer ügyfél már lépett, még nem késő nyilatkozni a rezsicsökkentésről
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaTiltakozás a Balatonnál: civil szervezetek a privatizáció ellen
