Zöldinfó
Energiaközösségekben csökkentenék a rezsit a természetvédők
A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) szerint az újabb lakossági napelemes pályázatok meghirdetését célszerű lenne a támogatott pályázók energiaközösségbe való belépésének, szerveződésének ösztönzésével is összekötni.
A szervezet szerdai közleményében jelezte: a közösségi energia lényege, hogy a közösségek, önkormányzatok, lakossági csoportok maguk termelik meg az energiát, jellemzően napelemes rendszerekkel. A több háztartást összefogó közösségi energetikai rendszerek mellett szól, hogy az időjárásfüggő megújuló energiaforrások hasznosítása esetén is az áramhálózat terhelése nélkül kínálnak lehetőséget a lakosság szélesebb körének bekapcsolására a megújuló alapú energiatermelésbe, fogyasztásba és körforgásba. A szövetség felidézte, hogy a lakossági és nem lakossági fogyasztók körében is jelentősen megnőtt az érdeklődés a napelemes rendszerek iránt, az ugrásszerűen emelkedő megrendeléseket a kivitelező cégek nehezen tudják teljesíteni. Eközben a tavaly kiírt elsőkörös pályázatok nyerteseinek még mindig csak a fele kaphatta kézhez a támogató okiratot. További probléma, hogy a pályázat beadási határideje óta eltelt nyolc hónap alatt az euró árfolyamváltozása, a piaci kereslet növekedése és a kínálat akadozása miatt a kivitelezési költségek jelentősen emelkedtek. Emiatt a százszázalékosnak hirdetett támogatási arány a valóságban akár ötvenszázalékosra is csökkenhet, az áremelkedés költségeit pedig saját forrásból kell majd a nyertes pályázóknak előteremteni – írta közleményében a természetvédők szövetsége.
Az MTVSZ szakértői szerint a második pályázati fordulót át kell tervezni, sikeréhez kiszámíthatóbb szabályozási környezetre van szükség, a támogatott pályázókat pedig energiaközösségek létrehozására érdemes ösztönözni. A szakmai civil szervezet közleményében kiemelte: a lakossági napelemes pályázat kiírás előtt álló második fordulójának sikeréhez nélkülözhetetlen az első forduló tapasztalatainak értékelése, majd ezek alapján a 2024. január 1. után életbe lépő elszámolási rendszer kialakítása a háztartási méretű kiserőművek termelő-fogyasztói számára. Emellett a helyben termelt zöld villamosenergia megosztásában közreműködő elosztóhálózat-üzemeltetőkre vonatkozó részletes szabályokat is ki kellene dolgozni – tették hozzá. Ezek teljesülése esetén kiszámíthatóbbá válna, hogy mennyibe kerül egy-egy lakossági naperőmű-beruházás, és mennyi megtakarítást eredményez. Így az is jobban becsülhető, mekkora az a támogatási összeg, illetve arány, amely kellően ösztönző a beruházás megvalósításához – mutatott rá az MTVSZ.
mti
Zöldinfó
Új korszak a földeken: a szárazság miatt egyre többen váltanak napraforgóra
Magyarországnak stratégiai előnye van a kalászos növények termesztésében, erre kell építeni.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Petőházi Tamás, a Gabonakutató Nonprofit Kft. országos kalászos fajtabemutatóján elmondta, a 2022-es hatalmas aszály hozott fordulópontot a hazai mezőgazdaságban, a csapadékhiány tavaly megismétlődött, és úgy tűnik, az idén is – írja az alternativenergia.hu. A klímaváltozásra adott termelői válasz eredményeként 800 ezer hektár fölé emelkedett a napraforgó vetésterülete ezzel megelőzte a kukoricáét. Eközben a búza egymillió hektár fölötti vetésterülete érdemben nem változott. A tapasztalatok azonban azt mutatják, a napraforgó nem tudja kiváltani a kukoricát, tavaly Csongrád megyében 1,6 tonna volt a napraforgó hektáronkénti terméseredménye – hangsúlyozta a szakember. Petőházi Tamás trendfordulóra számít, a várakozások szerint a világ gabonatermése a mostani szezonban csökkenni fog, kisebb lesz, mint a felhasználás. A világpiaci árak erre reagálva már emelkedésnek indultak, ez Magyarországon a forint erősödése miatt nem érezhető.
Az elnök ismertette: az Európai Unió kukoricából rekordmennyiségű importra fog szorulni az idei szezonban, és a magas kőolajárak miatt a szállítási díjak rendkívüli módon megemelik a költségeket. Hozzátette: bár Kína kukoricából és búzából megpróbál önellátóvá válni 2030-ra, a szójaimportja azonban emelkedik, és a beszerzéseit politikai szempontok is befolyásolják, ez pedig a takarmányköltségeken keresztül komoly hatással lehet az európai állattenyésztésre. Pugris Tamás, a Gabonakutató Nonprofit Kft. agrotechnikai osztályvezetője azt mondta, a gabonatermesztők problémáit három klimatikus stressz okozza: a tavaszi fagy, a tavaszi szárazság, valamint a nyári aszály és a hősokk.
A szakember közölte, a kutatóintézet munkatársai az ország több pontján széles időintervallumban elvégzett vetéssel, nagyon eltérő talaj- és csapadékviszonyok között végeztek fajtakísérleteket. Az eredmények azt mutatják a vetési időt egyre kevésbé érdemes naptárhoz igazítani, kulcsfontosságú a talajnedvesség megtartása, a jó szerkezetű magágy kialakítása, a legfontosabb pedig, hogy a vetőmag és a fajta szerepe felértékelődik.
Tóth Tibor, a Gabonakutató Nonprofit Kft. ügyvezetője hangsúlyozta, a rendkívüli aszály során a cég fajtái bizonyították, alkalmazkodó és ellenálló-képességük egyedülálló. A valódi teljesítmény nem a jó körülmények között mutatkozik meg: a magyar alföldön nemesített fajták képesek olyan körülmények között is termést adni, amilyenek között más fajták nem.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaMár egy hónap alatt látványos eredményt hozhat a galambbefogási program
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaKutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaSzázezreket spórolhat a hőszivattyú telepítésén: mutatjuk a legegyszerűbb megoldást
-
Zöld Közlekedés22 óra telt el a létrehozás ótaEgyre kevesebben keresnek dízelautót, de az árak tovább emelkednek
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre több az elektromos töltő Magyarországon, de nőnek a rejtett kockázatok is
