Zöld Energia

Energiatermelő járólapokkal oldanák meg a közvilágítást

Létrehozva:

12 év telt el a létrehozás óta

2015-01-15

Szerző:

Hell

Az angol cég által előállított járólapok minden egyes lépésből 7 Watt energiát nyernek, amelyet a beléjük épített akkumulátorokban tárolnak el.

Laurence Kemball-Cook az EON energiai vállalatnál töltött gyakorlati ideje alatt kapta a feladatot, hogy az utcai lámpák energiaszükségletére dolgozzon ki egy alternatív megoldást. Városi környezetben nem könnyű alkalmazni a nap – és szélenergiát a nem éppen ideális körülmények között – a házak nem csak árnyékolnak, de a szelet is jó eséllyel lefogják. A probléma később is foglalkoztatta, végül Laurence rájött, hogy a megoldás végig ott hevert a lába előtt, pontosabban alatta: olyan járólapot alkotott, amely a gyalogosok lépései által kifejtett energiát hasznosítja – írja a The Guardian.

2009-ben meg is alapította cégét, de hosszú évekbe telt a technológia kidolgozása és a befektetők megnyerése. Minden egyes lépés körülbelül 7 Watt teljesítményt ad le, amit a lapba épített akkumulátor tárol, hogy később utcai lámpák, vagy más eszközök energiaellátásához járuljon hozzá. A technológia iránti nagy érdeklődés nem maradt el, így Laurence cége már olyan nagyágyúk megrendeléseire is dolgozott már, mint a Siemens, a Coca-Cola vagy akár a londoni Heathrow repülőtér, de a tavalyi, brazíliai labdarúgó világbajnokság alatt, egy egész utcai focipályát ezekkel a járólapokkal fedtek le, amely elegendő áramot termelt, hogy a naplemente után is reflektorokkal világítsák meg a pályát.

Ráadásul nem csak az energia, de a lapokból kinyerhető adatok is hasznosak lehetnek, amelyek képet adhatnak az emberek mozgásáról, vagy akár a vásárlók nyomon követéséről. “Elképzelésünk szerint a Google egész utcákat fog beborítani a járólapjainkkal a jövőben, és a nyert adatokat a legkülönönözőbb módon tudják majd hasznosítani.” – nyilatkozta Laurence, aki Kína helyett a kelet-közép európai régióba helyezte a termelését. A cégnek 30 alkalmazottja van és a londoni központ mellett Los Angeles-ben is nyitottak egy irodát. Az egyetlen bökkenő, hogy jelenleg 1250 dollárba kerül lefedni egy négyzetmétert, azonban Laurence figyelmeztet, hogy a napenergia hasznosításához is 58 évre volt szükség. Tervei szerint 20 év múlva olyan mértékben csökkenteni tudják a technológia költségeit, hogy reményeik szerint a legtöbb nagyvárosban találkozhatunk majd a Pavegen Systems járólapjaival.

forrás: hvg.hu

Kapcsolódó tartalom:járólap Laurence Kemball-Cook Pavegen Systems

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöld Energia

Vége lehet a napelemek túlmelegedésének? Új hűtési technológiát teszteltek

Szaúd-arábiai és algériai kutatók olyan passzív napelemes hűtési rendszert fejlesztettek, amely akár 9 Celsius-fokkal csökkentheti a panelek hőmérsékletét, miközben javítja a rendszer hatékonyságát.

Létrehozva:

3 óra telt el a létrehozás óta

2026-11-05

Szerző:

Hell

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Szaúd-Arábiai és algériai kutatók olyan új, passzív hűtési megoldást fejlesztettek ki fotovoltaikus-termikus (PVT) rendszerekhez, amely lépcsőzetes légcsatornát és perforált, V alakú alumínium bordákat alkalmaz a napelemek mögött. A számítógépes szimulációk szerint a konstrukció akár 9 Celsius-fokkal is csökkentheti a napelemek felületi hőmérsékletét, miközben a rendszer maximális hőtechnikai hatásfoka elérheti a 31 százalékot. A megoldás különösen a magas napsugárzási intenzitású, száraz éghajlatú térségekben lehet érdekes. A fejlesztés alapötlete, hogy a hagyományos napelemes rendszerekben a felmelegedő modulok mögött kialakuló, viszonylag állandó légréteg akadályozhatja a hő távozását. A kutatók ezért egy lépcsőzetes kialakítású légcsatornát alkalmaztak, amelynek feladata a természetes légáramlás megzavarása és a hőátadás javítása. A rendszer további fontos elemei a perforált, V alakú alumíniumbordák, amelyek növelik a hőleadásra rendelkezésre álló felületet, valamint elősegítik a levegő keveredését.

A konstrukció egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy teljesen passzív módon működik. A levegő áramlását a hőmérséklet-különbségből eredő felhajtóerő biztosítja, így nincs szükség ventilátorokra, szivattyúkra vagy külső energiaforrásra. Ez nemcsak az energiafelhasználást csökkentheti, hanem az üzemeltetést is egyszerűbbé teheti, mivel kevesebb mozgó alkatrészre van szükség.

A kutatók az ANSYS Fluent szoftver segítségével végeztek számítógépes áramlástani és hőátadási szimulációkat. A vizsgált PVT-kollektor 2,4 méter hosszú és 0,54 méter széles volt, a szerkezetet pedig 32 fokos dőlésszögben modellezték. A napelemmodul mögött elhelyezett lépcsőzetes légcsatorna két levegőbevezető nyílással és egy kivezetéssel rendelkezett. A perforált alumíniumbordák 5 milliméter átmérőjű nyílásokat kaptak.

Az eredmények szerint az új konstrukció maximális hőtechnikai hatásfoka 31 százalék volt, szemben a referencia-rendszer 29,4 százalékos értékével. Az elektromos hatásfok 14,8 százalékot ért el, míg az összehasonlítási alapként használt rendszer 14,6 százalékot produkált. A legnagyobb hőteljesítmény 400 watt, az elektromos teljesítmény pedig 180 watt volt. A napelem felületi hőmérsékletét a passzív hűtési megoldás akár 9 kelvinnel, vagyis 9 Celsius-fokkal mérsékelte.

A gazdaságossági számítások derült időjárási körülmények között 5,8 éves, felhős időben pedig 7,2 éves megtérülési időt jeleztek. A kutatók becslése szerint egy tíz panelből álló rendszer évente 3,2 tonna szén-dioxid-kibocsátás elkerüléséhez járulhat hozzá, ami 25 év alatt összesen 80 tonnát jelenthet.

A kutatás eredményeit az Ain Shams Engineering Journal című tudományos folyóiratban publikálták, „A computational investigation of a staircase-configured PVT air system with perforated V-shaped fins for passive cooling” címmel. A tanulmányban a szaúd-arábiai Al-Madinai Iszlám Egyetem, az algériai El Oued Egyetem és a Megújulóenergia-fejlesztési Központ kutatói működtek közre.

Fontos korlátozás: az eredmények számítógépes szimulációkon alapulnak, ezért a tényleges üzemi teljesítmény és a számított megtérülés igazolásához további gyakorlati tesztekre is szükség lehet.

Borítókép: pv magazine / ai

Tovább olvasom