Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Energiaügyi Minisztérium: jövőre sem maradnak áram nélkül a még le nem szerződött versenypiaci kisfogyasztók

Veszélyhelyzeti átmeneti ellátás révén juthatnak villamos energiához, ezzel az új évben is megőrizhetik működőképességüket az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult, szerződéssel nem rendelkező felhasználók – közölte az Energiaügyi Minisztérium kedd este az MTI-vel.

Létrehozva:

|

Közleményük szerint az idén 2 GWh-nál kevesebbet fogyasztó vállalkozások, önkormányzatok, társadalmi szervezetek 2022. december 19-ig elektronikus úton nyilatkozva élhetnek e lehetőséggel. Áramellátásukról január elsejétől a nyilatkozattételt követően automatikusan létrejövő szerződés keretében, havonta változó áron gondoskodik majd az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. A kormány minden speciális helyzethez alkalmazkodva védi a hazai fogyasztókat a szankciós energiaárak hatásaitól – írták, majd úgy folytatták: a kabinet “a rendkívüli kihívások ellenére fenntartotta a rezsicsökkentést, így a magyar családok továbbra is a legolcsóbban juthatnak földgázhoz, és a második legalacsonyabb árat fizetik az áramért Európában”.

A munkahelyek megőrzése, a közszolgáltatások zavartalansága érdekében egyes versenypiaci fogyasztók jövő évi áramellátását új eszközzel igyekszik biztosítani a kormány – mutattak rá. Ismertették: a konstrukciót a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kezdeményezése alapján az Energiaügyi Minisztérium dolgozta ki. A kapcsolódó veszélyhelyzeti szabályozás 2022. december 13-án lép hatályba. Az érintett versenypiaci felhasználók az intézkedésnek köszönhetően január elsejétől sem maradnak villamos energia nélkül. A lehetőséggel azok az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult fogyasztók élhetnek, amelyek a jogszabály hatálybalépését megelőző napon nem rendelkeznek sem szerződéssel, sem elfogadott ajánlattal. Hozzátették: így értelemszerűen nem fogadhatók be azok a kérelmek sem, amelyek esetében a meglévő szerződést a kihirdetést követően mondanák fel. E körből is kizárólag azok a felhasználók igényelhetik az új tarifán alapuló ellátást, akiknek a 2022-es éves tényfogyasztása nem haladja meg a 2 GWh mennyiséget.

A feltételeknek megfelelő ügyfelek e-mail címük megadásával az MVM Next honlapján tehetnek nyilatkozatot 2022. december 19., hétfő éjfélig. A határidő jogvesztő. Az áramellátásról január elsejétől egy egyszerűsített eljárásban, mintaszerződésben rögzített tartalommal, határozatlan időre létrejövő szerződés alapján gondoskodik a kereskedő. Az érintettek a villamos energiát havonta változó áron kapják, kifejezetten azzal a céllal, hogy ellátásuk a jövő évben is biztosított legyen. Mennyiségi limittel, biztosítékadási vagy előlegfizetési kötelezettséggel nem kell számolniuk. A jogosulatlanul igénylők vagy jogosultságukat hitelt érdemlően nem igazolók szerződése azonban felmondható, akár kötbér fizetésére is kötelezhetők – mutattak rá.

Advertisement

A konstrukciót bevezető veszélyhelyzeti kormányrendelet kimondja, hogy az átlagfogyasztás felett januártól érvényes lakossági áram- és gázárakat március helyett április végéig kell alkalmazni. 2023 első felében tehát nem a két negyedévre, hanem előbb négy, a folytatásban pedig két hónapra, májusra és júniusra rögzítik a legfontosabb energiahordozók rezsicsökkentett szinten túli tarifáit. A fűtési szezon utolsó hetei így nem lógnak ki a következő árszabási időszakból, ami megkönnyíti az előzetes költségszámítást, a fogyasztás megtervezését a családok számára – írta a minisztérium.

Advertisement

Zöld Energia

A napenergia mellé, atomenergia és szél is kell?

A zöldülő áramtermelés önmagában nem oldja meg a magyar villamosenergiarendszer ár- és biztonsági problémáit.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A zöldülő áramtermelés önmagában nem oldja meg a magyar villamosenergia-rendszer tartós ár- és biztonsági problémáit, azokhoz tárolókapacitásra, kockázatmegosztásra és az atomkapacitás megőrzésére is szükség van – állapította meg a GKI Gazdaságkutató Zrt. legújabb elemzésében. A magyar villamosenergia-rendszer kihívásait és kilátásait vizsgáló elemzés összefoglalójában kiemelték: tavaly a magyarországi áramfogyasztás több mint harmada (37 százaléka) importból érkezett, ráadásul jellemzően akkor, amikor a legmagasabbak voltak az árak – írja az alternativenergia.hu. Az elemzés szerint ez nem átmeneti állapot, a magyar termelési szerkezet és a hálózati adottságok tartós versenyhátrányt jelentenek.

A magyar áramtermelés 40 százalékát az atomenergia adta 2025-ben, a földgáz 20 százalékot, a leggyorsabban bővülő napenergia pedig a termelés negyedét tette ki. A termelés egyre inkább a megújulók felé tolódik, miközben a szén és az egyéb, nem gáz alapú fosszilis források súlya csökken – írták. A napenergia magyarországi éves termelése a 2020-as szintről öt év alatt több mint a négyszeresére nőtt. A szélenergia részaránya csak 1,5 százalék, mivel a beépített kapacitás 2016 óta érdemben nem változott. A kormány 2026-2030 közötti programja legalább 4000 megawatt (MW) új szélerőművi kapacitás kiosztását ígéri, de az első, 700 MW-os kör ütemezése alapján a szél érdemi szerepe inkább csak az évtized végétől várható – idézték fel.

Az áramimport a legmagasabb árú időszakokra összpontosul, miközben az export a naperőművek megugró termelése miatt az alacsony árú órákra. Az esti és reggeli árcsúcsokat a földgáz határozza meg, ilyenkor a drágább gázerőművek szabják meg az árat, az esti, 150 euró/MWh körüli szint főként a gáz és a szén-dioxid kvóta árát tükrözi. A GKI kitért arra is, hogy az európai ipar több mint kétszer annyit fizet az áramért, mint az amerikai, és csaknem 50 százalékkal többet, mint a kínai versenytársak, a magyar rendszer pedig a hálózati felár és a rezsicsökkentett lakossági árak keresztfinanszírozása miatt még az európai átlagnál is drágább.

Advertisement

A gazdaságkutató szerint a legnagyobb kockázat az atomenergia terén látható. Paks I. reaktorai 44 éve üzemelnek, engedélyeik 2032 és 2037 között futnak ki. A cél a mintegy 70 éves össz-üzemidő lehet, ehhez azonban környezetvédelmi engedélyezésre és jelentős műszaki beavatkozásokra lenne szükség. Mivel Paks II. megépítése bizonytalan, az üzemidő-hosszabbítás csúszása komoly energiabiztonsági kockázatot hordoz – jelezte a GKI. A megújulóknál a napenergia túlsúlya önmagában növeli a termelés ingadozását, ezért fontos a szélesebb diverzifikáció (kockázatmegosztás) és a 4000 MW-os szélprogram mellett a tárolókapacitás kiépítése. Az elektrifikáció előrehaladtával a fogyasztás tovább nő, így a hosszú távú önellátáshoz a megújulók mellett az atom- és a gázerőművek szerepe is fontos maradhat – hangsúlyozta a gazdaságkutató.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák