Zöld Energia

Engedélyezhetik az erkélynapelemeket Budapesten?

A XII. kerületi polgármester szerint a Fővárosi Közgyűlésnek meg kellene vizsgálnia a kormány tiltórendeletét.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2025-02-14

Szerző:

Vanessza

Erkélyre telepíthető napelemekre vonatkozó előterjesztéssel fordul a Fővárosi Közgyűléshez Kovács Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt társelnöke és a budapesti XII. kerület polgármestere. A vonatkozó, január 29-i ülésre vonatkozó előterjesztés ezen a linken érhető el, a politikust a kezdeményezésről a Partizán január 27-i adásában is kérdezték szúrta ki az alternativenergia.hu hírportál. A kormány 2025. január 1-én hatályba lépő, a településrendezésiés építési követelmények alapszabályáról szóló rendeletében külön tilalmat rendelt el a napelemek és napkollektorok erkélyen történő elhelyezésére, a telepítést sem tartószerkezettel, sem az erkélybe beépítve nem engedik. Fontos kiemelni, hogy a jogszabály nem pusztán az úgynevezett erkélynapelemekre vonatkozik, hanem bármilyen típusú, az erkélyre telepített fotovoltaikus eszközre, legyen az akár nagykapacitású, épületbe integrált rendszer.

Mint ismeretes, az erkélynapelemek olyan kis teljesítményű, de olcsón és egyszerűen beszerezhető, könnyen, szakértői segítség nélkül telepíthető kisméretű fotovoltaikus eszközök, amelyek jellemzően egy-egy háztartási berendezés áramellátására alkalmasok. Az ilyen termékek számos régióban, így Németországban és Ausztriában is gyorsan terjednek, itthon azonban egyelőre nem engedélyezett a használatuk. Noha a hasonló panelek jellemzően az erkélyen kapnak helyet, máshova is telepíthetőek.

A kormányrendelet bármiféle fotovoltaikus erkélyi használatát tiltja. Kovács Gergely szerint a jelenlegi energiaárak és infláció mellett elfogadhatatlan, hogy megnehezítik a lakosság számára a gyűjthető energiaforráshoz való hozzáférést.

A 12. kerületi polgármester több érvet is felsorakoztat az erkélyen helyet kapó napelemek mellett: egyrészt a napelemekkel jelentősen csökkenthetők az energiaköltségek, másrészt az erkélyen lévő eszközök lehetővé teszik, hogy a lakóházak hozzáférjenek a megújuló energiához és csökkentsék saját kibocsátásukat. Emellett a hasonló napelemek a többi lakót is ösztönözhetik az energiahatékony megoldások alkalmazására.

Kovács Gergely álláspontja szerint a megközelítés egyszerre kedvez az állampolgárok pénztárcájának, valamint a bolygónak. Éppen ezért arra kéri a Közgyűlést, hogy felterjesztési jogával élve kezdeményezzék az érintett rendelet módosítási lehetőségének közös vizsgálatát.

Zöld Energia

Hálózatfejlesztés és megújulók: átalakulhat a magyar energiarendszer

Az energetika stratégiai kérdése a versenyképesség.

Létrehozva:

10 óra telt el a létrehozás óta

2026-10-15

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A növekvő önellátást, a bővülő zöldenergia-termelést és a javuló energetikai versenyképességet nevezte a magyar energiapolitika prioritásának a következő években a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) energetikai államtitkára a Portfolio Energy Investment Forum 2026 konferenciáján Budapesten – írja az alternativenergia.hu. Tótth András kiemelte: a jelenlegi magas árkörnyezetben az energetikai beruházások nagy része piaci alapon megtérül, az állami forrásokat a stratégiai szempontból legfontosabb célokra fogják fordítani. A tervezett változtatások között említette a karbonmentesség erősítését, a paksi atomerőmű élettartamának meghosszabbítását és további megújulóenergia-kapacitások kiépítését. Szeretnék legalább 4 gigawattal (GW) bővíteni a szélenergia-kapacitásokat, de számításaik szerint ez akár 6 gigawatt fölé is nőhet 2040-ig. A napenergiában is van még potenciál, de ennek bővülésére jellemzően piaci alapon számít a tárca – tette hozzá.

A megújuló energia rendszerbe kapcsolásához a hálózat fejlesztése mindenképpen szükséges, ennek első lépése az uniós RRF-források energetikai részének a hálózatépítésre való felhasználása – mondta. Tótth András kifejtette, hogy a legfőbb energiahordozók árát nem annyira a kereslet és kínálat határozza meg, hanem a geopolitikai sokkok; Magyarország nagyon ki van szolgáltatva a külföldi energiahordozóknak, így ezeket a sokkokat nem tudja elkerülni. “Sokat hallottunk az elmúlt több mint tíz évben az energiaszuverenitásról, ami gyakorlatilag nem létezik” – fogalmazott. Felidézte, hogy a fogyasztók jelentős önkorlátozása ellenére a magyar energiarendszer nem tudta volna korlátozások nélkül kezelni a paksi atomerőmű nyári kiesését import energia hiányában.

Az államtitkár jelezte, hogy a magyar igényekhez képest nincs elég áramtermelő kapacitás, illetve a meglévők nagyon rossz struktúrában alakultak ki. Az elmúlt 20-25 évben nem történt meg a versenyképes termelőkapacitások kiépítése – jelentette ki. Magyarország energiaellátása sem gazdaságilag, sem energetikailag nem optimális, aminek az árát jellemzően a fogyasztók, leginkább a nagy fogyasztók fizetik meg, ezen szeretne a tárca a következő négy évben változtatni – közölte.

Tótth András a változások között említette az önellátás ösztönzését. Mint mondta, szeretnék elérni, hogy a gazdasági szereplők vegyék a kezükbe minél nagyobb arányban a saját energiaellátásukat, használják ki a lokális termelési lehetőségeket, szerezzenek részesedést megújulóenergia-termelő erőművekben. A hálózatbővítési források minél optimálisabb felhasználása érdekében azokat a megoldásokat támogatnák, amelyeknél a fogyasztási helyhez közel épül ki minél több termelési kapacitás – mondta. Az államtitkár kitért az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (ekr) tervezett átalakítására is, amit gyors beavatkozásnak nevezett a vállalatok versenyképességének javítása érdekében.

Tovább olvasom