Zöld Energia
Engedélyezhetik az erkélynapelemeket Budapesten?
A XII. kerületi polgármester szerint a Fővárosi Közgyűlésnek meg kellene vizsgálnia a kormány tiltórendeletét.
Erkélyre telepíthető napelemekre vonatkozó előterjesztéssel fordul a Fővárosi Közgyűléshez Kovács Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt társelnöke és a budapesti XII. kerület polgármestere. A vonatkozó, január 29-i ülésre vonatkozó előterjesztés ezen a linken érhető el, a politikust a kezdeményezésről a Partizán január 27-i adásában is kérdezték szúrta ki az alternativenergia.hu hírportál. A kormány 2025. január 1-én hatályba lépő, a településrendezésiés építési követelmények alapszabályáról szóló rendeletében külön tilalmat rendelt el a napelemek és napkollektorok erkélyen történő elhelyezésére, a telepítést sem tartószerkezettel, sem az erkélybe beépítve nem engedik. Fontos kiemelni, hogy a jogszabály nem pusztán az úgynevezett erkélynapelemekre vonatkozik, hanem bármilyen típusú, az erkélyre telepített fotovoltaikus eszközre, legyen az akár nagykapacitású, épületbe integrált rendszer.
Mint ismeretes, az erkélynapelemek olyan kis teljesítményű, de olcsón és egyszerűen beszerezhető, könnyen, szakértői segítség nélkül telepíthető kisméretű fotovoltaikus eszközök, amelyek jellemzően egy-egy háztartási berendezés áramellátására alkalmasok. Az ilyen termékek számos régióban, így Németországban és Ausztriában is gyorsan terjednek, itthon azonban egyelőre nem engedélyezett a használatuk. Noha a hasonló panelek jellemzően az erkélyen kapnak helyet, máshova is telepíthetőek.
A kormányrendelet bármiféle fotovoltaikus erkélyi használatát tiltja. Kovács Gergely szerint a jelenlegi energiaárak és infláció mellett elfogadhatatlan, hogy megnehezítik a lakosság számára a gyűjthető energiaforráshoz való hozzáférést.
A 12. kerületi polgármester több érvet is felsorakoztat az erkélyen helyet kapó napelemek mellett: egyrészt a napelemekkel jelentősen csökkenthetők az energiaköltségek, másrészt az erkélyen lévő eszközök lehetővé teszik, hogy a lakóházak hozzáférjenek a megújuló energiához és csökkentsék saját kibocsátásukat. Emellett a hasonló napelemek a többi lakót is ösztönözhetik az energiahatékony megoldások alkalmazására.
Kovács Gergely álláspontja szerint a megközelítés egyszerre kedvez az állampolgárok pénztárcájának, valamint a bolygónak. Éppen ezért arra kéri a Közgyűlést, hogy felterjesztési jogával élve kezdeményezzék az érintett rendelet módosítási lehetőségének közös vizsgálatát.
Zöld Energia
2030-ra állhat üzembe az ország egyik legnagyobb szélerőműparkja
Magyarország egyik legnagyobb szélerőmű-beruházása indul a Kisalföldön.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Nagyszabású szélerőmű-fejlesztést indít a Green Energy Investhor Zrt. (GEI) a Kisalföldön, a Vadosfa térségében tervezett beruházás 70 korszerű szélturbinával összesen 499 megawatt (MW) új beépített kapacitást hoz létre, éves szinten így várhatóan 1200 gigawattóra (GWh) villamosenergia-termelést biztosít majd – közölte az alternativenergia.hu. Magyarországon jelenleg mintegy 330 MW beépített szélerőművi kapacitás működik, amely az elmúlt évtizedben érdemben nem bővült. A hazai energiarendszer zöld átállásában eddig elsősorban a napenergia játszott meghatározó szerepet, a szélenergia ugyanakkor kiaknázatlanul maradt – jelezték. A Green Energy Investhor új fejlesztése Vadosfa 15 kilométeres körzetében 70 darab, 7-7,2 MW egységteljesítményű turbinával valósul meg. A technológia éves kihasználtsága, a mintegy 2500 üzemóra a naperőművek átlagának közel kétszerese.
A közlemény szerint a beruházás jelenleg az építési engedélyezési szakaszban tart. Januárban zárultak le az egy éven át tartó környezetvédelmi megfigyelések és mérések, ezek adatainak birtokában indulhatott el az engedélyezési folyamat. A helyszínen megkezdődtek a régészeti mintafeltárások. A csatlakozó és felhordó hálózat kiépítése 2026 végén indulhat, az első torony felállítását pedig 2028 első negyedévére tervezik. A teljes szélerőműpark 2029 végén, 2030 elején állhat üzembe. A turbinák toronymagassága elérheti a 130 métert, a teljes építménymagasság a 220 métert, a 90 méteres rotorátmérő pedig alacsonyabb fordulatszám mellett is hatékony működést biztosít. Az elemek kiválasztása során alapvető szempont, hogy a zaj- és rezgésértékek minden napszakban a szabályozási határértékek alatt maradjanak, a lakó- és üdülőövezetektől a jogszabályban meghatározott legalább 700 méteres táv helyett jellemzően 1 kilométert meghaladó távolságot tartva – ismertette a vállalat.
A GEI hangsúlyozta: a fejlesztés során kiemelt figyelmet fordítanak a térség természeti értékeinek megóvására. A cél nem pusztán a jogszabályi megfelelés, hanem az, hogy a szélerőműpark működése hosszú távon is összehangolható legyen a helyi ökoszisztéma sajátosságaival. A GEI az engedélyezési eljárások során és azon túl is biztosítja a helyi közösségek bevonását, párbeszédet folytat az érintett önkormányzatokkal, ingatlantulajdonosokkal és gazdálkodókkal, valamint környezeti nevelési és edukációs programokat készít elő a térségben – közölték.
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaÁprilistól változik a matek: drágább lehet a lakossági energiatárolás
-
Zöld Energia20 óra telt el a létrehozás óta2030-ra állhat üzembe az ország egyik legnagyobb szélerőműparkja
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaMagyar fejlesztésű, Európában is egyedülálló klímaélmény-program indul Budapesten
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több társasház élne a digitális fűtési költségmegosztás lehetőségével
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta30%-os kedvezmény a lakossági gáz- és áramfogyasztásra
