Zöld Energia
Engedélyezhetik az erkélynapelemeket Budapesten?
A XII. kerületi polgármester szerint a Fővárosi Közgyűlésnek meg kellene vizsgálnia a kormány tiltórendeletét.
Erkélyre telepíthető napelemekre vonatkozó előterjesztéssel fordul a Fővárosi Közgyűléshez Kovács Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt társelnöke és a budapesti XII. kerület polgármestere. A vonatkozó, január 29-i ülésre vonatkozó előterjesztés ezen a linken érhető el, a politikust a kezdeményezésről a Partizán január 27-i adásában is kérdezték szúrta ki az alternativenergia.hu hírportál. A kormány 2025. január 1-én hatályba lépő, a településrendezésiés építési követelmények alapszabályáról szóló rendeletében külön tilalmat rendelt el a napelemek és napkollektorok erkélyen történő elhelyezésére, a telepítést sem tartószerkezettel, sem az erkélybe beépítve nem engedik. Fontos kiemelni, hogy a jogszabály nem pusztán az úgynevezett erkélynapelemekre vonatkozik, hanem bármilyen típusú, az erkélyre telepített fotovoltaikus eszközre, legyen az akár nagykapacitású, épületbe integrált rendszer.
Mint ismeretes, az erkélynapelemek olyan kis teljesítményű, de olcsón és egyszerűen beszerezhető, könnyen, szakértői segítség nélkül telepíthető kisméretű fotovoltaikus eszközök, amelyek jellemzően egy-egy háztartási berendezés áramellátására alkalmasok. Az ilyen termékek számos régióban, így Németországban és Ausztriában is gyorsan terjednek, itthon azonban egyelőre nem engedélyezett a használatuk. Noha a hasonló panelek jellemzően az erkélyen kapnak helyet, máshova is telepíthetőek.
A kormányrendelet bármiféle fotovoltaikus erkélyi használatát tiltja. Kovács Gergely szerint a jelenlegi energiaárak és infláció mellett elfogadhatatlan, hogy megnehezítik a lakosság számára a gyűjthető energiaforráshoz való hozzáférést.
A 12. kerületi polgármester több érvet is felsorakoztat az erkélyen helyet kapó napelemek mellett: egyrészt a napelemekkel jelentősen csökkenthetők az energiaköltségek, másrészt az erkélyen lévő eszközök lehetővé teszik, hogy a lakóházak hozzáférjenek a megújuló energiához és csökkentsék saját kibocsátásukat. Emellett a hasonló napelemek a többi lakót is ösztönözhetik az energiahatékony megoldások alkalmazására.
Kovács Gergely álláspontja szerint a megközelítés egyszerre kedvez az állampolgárok pénztárcájának, valamint a bolygónak. Éppen ezért arra kéri a Közgyűlést, hogy felterjesztési jogával élve kezdeményezzék az érintett rendelet módosítási lehetőségének közös vizsgálatát.
Zöld Energia
Vége lehet a napelemek túlmelegedésének? Új hűtési technológiát teszteltek
Szaúd-arábiai és algériai kutatók olyan passzív napelemes hűtési rendszert fejlesztettek, amely akár 9 Celsius-fokkal csökkentheti a panelek hőmérsékletét, miközben javítja a rendszer hatékonyságát.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Szaúd-Arábiai és algériai kutatók olyan új, passzív hűtési megoldást fejlesztettek ki fotovoltaikus-termikus (PVT) rendszerekhez, amely lépcsőzetes légcsatornát és perforált, V alakú alumínium bordákat alkalmaz a napelemek mögött. A számítógépes szimulációk szerint a konstrukció akár 9 Celsius-fokkal is csökkentheti a napelemek felületi hőmérsékletét, miközben a rendszer maximális hőtechnikai hatásfoka elérheti a 31 százalékot. A megoldás különösen a magas napsugárzási intenzitású, száraz éghajlatú térségekben lehet érdekes. A fejlesztés alapötlete, hogy a hagyományos napelemes rendszerekben a felmelegedő modulok mögött kialakuló, viszonylag állandó légréteg akadályozhatja a hő távozását. A kutatók ezért egy lépcsőzetes kialakítású légcsatornát alkalmaztak, amelynek feladata a természetes légáramlás megzavarása és a hőátadás javítása. A rendszer további fontos elemei a perforált, V alakú alumíniumbordák, amelyek növelik a hőleadásra rendelkezésre álló felületet, valamint elősegítik a levegő keveredését.
A konstrukció egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy teljesen passzív módon működik. A levegő áramlását a hőmérséklet-különbségből eredő felhajtóerő biztosítja, így nincs szükség ventilátorokra, szivattyúkra vagy külső energiaforrásra. Ez nemcsak az energiafelhasználást csökkentheti, hanem az üzemeltetést is egyszerűbbé teheti, mivel kevesebb mozgó alkatrészre van szükség.
A kutatók az ANSYS Fluent szoftver segítségével végeztek számítógépes áramlástani és hőátadási szimulációkat. A vizsgált PVT-kollektor 2,4 méter hosszú és 0,54 méter széles volt, a szerkezetet pedig 32 fokos dőlésszögben modellezték. A napelemmodul mögött elhelyezett lépcsőzetes légcsatorna két levegőbevezető nyílással és egy kivezetéssel rendelkezett. A perforált alumíniumbordák 5 milliméter átmérőjű nyílásokat kaptak.
Az eredmények szerint az új konstrukció maximális hőtechnikai hatásfoka 31 százalék volt, szemben a referencia-rendszer 29,4 százalékos értékével. Az elektromos hatásfok 14,8 százalékot ért el, míg az összehasonlítási alapként használt rendszer 14,6 százalékot produkált. A legnagyobb hőteljesítmény 400 watt, az elektromos teljesítmény pedig 180 watt volt. A napelem felületi hőmérsékletét a passzív hűtési megoldás akár 9 kelvinnel, vagyis 9 Celsius-fokkal mérsékelte.
A gazdaságossági számítások derült időjárási körülmények között 5,8 éves, felhős időben pedig 7,2 éves megtérülési időt jeleztek. A kutatók becslése szerint egy tíz panelből álló rendszer évente 3,2 tonna szén-dioxid-kibocsátás elkerüléséhez járulhat hozzá, ami 25 év alatt összesen 80 tonnát jelenthet.
A kutatás eredményeit az Ain Shams Engineering Journal című tudományos folyóiratban publikálták, „A computational investigation of a staircase-configured PVT air system with perforated V-shaped fins for passive cooling” címmel. A tanulmányban a szaúd-arábiai Al-Madinai Iszlám Egyetem, az algériai El Oued Egyetem és a Megújulóenergia-fejlesztési Központ kutatói működtek közre.
Fontos korlátozás: az eredmények számítógépes szimulációkon alapulnak, ezért a tényleges üzemi teljesítmény és a számított megtérülés igazolásához további gyakorlati tesztekre is szükség lehet.
Borítókép: pv magazine / ai
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaA Duna alacsony vízállása miatt veszélybe kerülhet Budapest ivóvízbázisa
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Hidrogénnel töltenék meg a jövő energiahálózatait: fontos teszt indul Romániában
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaEgy újabb figyelmeztető jel: teljesen eltűnt a Triglav-gleccser
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaÚj lendületet kaphat az építőipar: milliárdos beruházásokat indíthatnak el az új lakástámogatások
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaTöbb mint 5000 napelem kerül az olajfák fölé, de a mezőgazdaság is folytatódik
