Zöld Energia

Engedélyezhetik az erkélynapelemeket Budapesten?

A XII. kerületi polgármester szerint a Fővárosi Közgyűlésnek meg kellene vizsgálnia a kormány tiltórendeletét.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2025-02-14

Szerző:

Vanessza

Erkélyre telepíthető napelemekre vonatkozó előterjesztéssel fordul a Fővárosi Közgyűléshez Kovács Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt társelnöke és a budapesti XII. kerület polgármestere. A vonatkozó, január 29-i ülésre vonatkozó előterjesztés ezen a linken érhető el, a politikust a kezdeményezésről a Partizán január 27-i adásában is kérdezték szúrta ki az alternativenergia.hu hírportál. A kormány 2025. január 1-én hatályba lépő, a településrendezésiés építési követelmények alapszabályáról szóló rendeletében külön tilalmat rendelt el a napelemek és napkollektorok erkélyen történő elhelyezésére, a telepítést sem tartószerkezettel, sem az erkélybe beépítve nem engedik. Fontos kiemelni, hogy a jogszabály nem pusztán az úgynevezett erkélynapelemekre vonatkozik, hanem bármilyen típusú, az erkélyre telepített fotovoltaikus eszközre, legyen az akár nagykapacitású, épületbe integrált rendszer.

Mint ismeretes, az erkélynapelemek olyan kis teljesítményű, de olcsón és egyszerűen beszerezhető, könnyen, szakértői segítség nélkül telepíthető kisméretű fotovoltaikus eszközök, amelyek jellemzően egy-egy háztartási berendezés áramellátására alkalmasok. Az ilyen termékek számos régióban, így Németországban és Ausztriában is gyorsan terjednek, itthon azonban egyelőre nem engedélyezett a használatuk. Noha a hasonló panelek jellemzően az erkélyen kapnak helyet, máshova is telepíthetőek.

A kormányrendelet bármiféle fotovoltaikus erkélyi használatát tiltja. Kovács Gergely szerint a jelenlegi energiaárak és infláció mellett elfogadhatatlan, hogy megnehezítik a lakosság számára a gyűjthető energiaforráshoz való hozzáférést.

A 12. kerületi polgármester több érvet is felsorakoztat az erkélyen helyet kapó napelemek mellett: egyrészt a napelemekkel jelentősen csökkenthetők az energiaköltségek, másrészt az erkélyen lévő eszközök lehetővé teszik, hogy a lakóházak hozzáférjenek a megújuló energiához és csökkentsék saját kibocsátásukat. Emellett a hasonló napelemek a többi lakót is ösztönözhetik az energiahatékony megoldások alkalmazására.

Kovács Gergely álláspontja szerint a megközelítés egyszerre kedvez az állampolgárok pénztárcájának, valamint a bolygónak. Éppen ezért arra kéri a Közgyűlést, hogy felterjesztési jogával élve kezdeményezzék az érintett rendelet módosítási lehetőségének közös vizsgálatát.

Zöld Energia

Ingyenes beállítás menthetné meg a leálló napelemes rendszereket

A szakártő szerint a háztartási napelemek feszültség miatti leállásai a legtöbb inverterben már meglévő, szinte ingyenes meddőteljesítmény-szabályozással jelentősen csökkenthetők lennének, ezért az elosztóknak ösztönözniük kellene az aktiválását, amíg a drága hálózatfejlesztés el nem készül.

Létrehozva:

14 óra telt el a létrehozás óta

2026-10-13

Szerző:

Hell

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Költséges hálózatfejlesztés nélkül is jelentősen csökkenthetők lennének a háztartási napelemek leállásai Divényi Dániel, a Deep Dive Solutions ügyvezetője szerint– írja az alternativenergia.hu. A megoldás egy már ma is elérhető, a legtöbb inverterben megtalálható funkció, amelyet Magyarországon mégsem használnak. Az augusztusi hőkupola idején látványosan kiderült, mennyit számít a hazai napenergia. A paksi atomerőmű hét turbináját az alacsony vízállás miatt ideiglenesen le kellett állítani, a napközbeni csúcsidőszakban mégis alig volt szükség importra. A Mavir adatai szerint az ipari naperőművek közel 4000 megawattal járultak hozzá az ellátáshoz, a mintegy 3000 megawattnyi háztartási napelem pedig a rendszerterhelés csökkenéseként jelent meg. Július végén az országban összesen 8760 megawatt napelemes kapacitás működött. A kihasználtság azonban egyenetlen. Sok háztartási napelem délelőtt leáll, és csak késő délután indul újra. Az ok, hogy a környék rendszerei egyszerre táplálnak be, ezért megemelkedik a feszültség, 253 volt fölött pedig az inverter a hálózatüzemeltető előírása szerint automatikusan lekapcsol. A termelés így akár a felére is visszaeshet, egy 8–10 kilowattos, szaldóelszámolású rendszernél a villanyszámla pár ezer forintról akár havi ötvenezerre nőhet. A hálózatüzemeltető havi ötezer forintos kötbére ehhez képest csekély kárpótlás. A hibát a felhasználók gyakran a telepítőn kérik számon, aki viszont nem felel a hálózati anomáliákért.

Divényi szerint a gondok a 2010-es évek telepítési hullámára vezethetők vissza, amelyre a hálózat nem volt felkészülve, a fejlesztések pedig a rezsicsökkentés időszakában elmaradtak. A helyzet helyfüggő is: a transzformátortól távol, az utca végén élők járnak a legrosszabbul. Divényi négy megoldást említ: a transzformátorok megcsapolásának állítását, a drágább fokozatváltós transzformátort, az energiatárolást és a feszültségfüggő meddőteljesítmény-szabályozást. Az utóbbi költsége minimális, csak ott lép működésbe, ahol a feszültség valóban magas, és a termelést legfeljebb elenyésző mértékben csökkenti. Bizonyítottan mérsékli a feszültségemelkedést, és kitolja azt a pontot, ahol már nem csatlakoztathatók újabb rendszerek. Németországban kötelező, Ausztriában ajánlott, nálunk viszont nem terjedt el.

Tovább olvasom