Zöld Energia
Engedélyezhetik az erkélynapelemeket Budapesten?
A XII. kerületi polgármester szerint a Fővárosi Közgyűlésnek meg kellene vizsgálnia a kormány tiltórendeletét.
Erkélyre telepíthető napelemekre vonatkozó előterjesztéssel fordul a Fővárosi Közgyűléshez Kovács Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt társelnöke és a budapesti XII. kerület polgármestere. A vonatkozó, január 29-i ülésre vonatkozó előterjesztés ezen a linken érhető el, a politikust a kezdeményezésről a Partizán január 27-i adásában is kérdezték szúrta ki az alternativenergia.hu hírportál. A kormány 2025. január 1-én hatályba lépő, a településrendezésiés építési követelmények alapszabályáról szóló rendeletében külön tilalmat rendelt el a napelemek és napkollektorok erkélyen történő elhelyezésére, a telepítést sem tartószerkezettel, sem az erkélybe beépítve nem engedik. Fontos kiemelni, hogy a jogszabály nem pusztán az úgynevezett erkélynapelemekre vonatkozik, hanem bármilyen típusú, az erkélyre telepített fotovoltaikus eszközre, legyen az akár nagykapacitású, épületbe integrált rendszer.
Mint ismeretes, az erkélynapelemek olyan kis teljesítményű, de olcsón és egyszerűen beszerezhető, könnyen, szakértői segítség nélkül telepíthető kisméretű fotovoltaikus eszközök, amelyek jellemzően egy-egy háztartási berendezés áramellátására alkalmasok. Az ilyen termékek számos régióban, így Németországban és Ausztriában is gyorsan terjednek, itthon azonban egyelőre nem engedélyezett a használatuk. Noha a hasonló panelek jellemzően az erkélyen kapnak helyet, máshova is telepíthetőek.
A kormányrendelet bármiféle fotovoltaikus erkélyi használatát tiltja. Kovács Gergely szerint a jelenlegi energiaárak és infláció mellett elfogadhatatlan, hogy megnehezítik a lakosság számára a gyűjthető energiaforráshoz való hozzáférést.
A 12. kerületi polgármester több érvet is felsorakoztat az erkélyen helyet kapó napelemek mellett: egyrészt a napelemekkel jelentősen csökkenthetők az energiaköltségek, másrészt az erkélyen lévő eszközök lehetővé teszik, hogy a lakóházak hozzáférjenek a megújuló energiához és csökkentsék saját kibocsátásukat. Emellett a hasonló napelemek a többi lakót is ösztönözhetik az energiahatékony megoldások alkalmazására.
Kovács Gergely álláspontja szerint a megközelítés egyszerre kedvez az állampolgárok pénztárcájának, valamint a bolygónak. Éppen ezért arra kéri a Közgyűlést, hogy felterjesztési jogával élve kezdeményezzék az érintett rendelet módosítási lehetőségének közös vizsgálatát.
Zöld Energia
Megoldhatják a napelemes járdák a városi mobilitás és ellátás zöldítését?
Olyan modellt alkottak, amelyben ötvözik a napenergiát, a városi mezőgazdaságot és a 15 perces város koncepcióját.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A várostervezés során a napenergia, a városi mezőgazdaság és a 15 perces város koncepciója – ahol jószerivel bármely pont elérhető negyed óra alatt – gyakran különálló, de párhuzamos szempontnak tekinthető, ezekkel környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt növelhető a fenntarthatóság. A montreali Concordia Egyetem legfrissebb vizsgálata alapján ezeket összekapcsolva lehet a leghatékonyabban zöldíteni egy városon – írja az alternativenergia.hu.
Az új tanulmányban a zöld városi logisztika gerince a napenergia, amelyet a járdába beépített fotovoltaikus panelek révén hasznosul, és elektromos járművekkel működő szállítási hálózatokat lát el. A tetőket, kis telkeket és más hagyományos napenergia-helyszíneket inkább közösségi kertekké és növénytermesztési területekké alakítják.
Napelemes járdák gyártásával egyre több cég foglalkozik, közéjük tartozik a magyar Platio. A vállalat fotovoltaikus térburkolatainak különlegessége az energiatermelés mellett az, hogy elkészítésükhöz újrahasznosított műanyagot használnak fel.
A 15 perces városmodellben az élelmiszerboltok, a termelői piacok és a közösségi kertek egyenletesen oszlanak el, így a lakosok többsége egy kilométeren belül elérhet friss, egészséges élelmiszereket. „Meg akarjuk vizsgálni, hogyan integrálhatjuk az energiát, a mobilitást, a földhasználatot és a társadalmi funkciókat, hogy a lakosok mindennapi szükségleteit közelebb hozzuk hozzájuk, így csökkentve a fosszilis tüzelőanyagot fogyasztó utazások számát” – nyilatkozta Caroline Hachem-Vermette, a csapat tagja.
A kutatók az ontariói Londonban található West 5 intelligens közösséget használták esettanulmányként annak értékelésére, hogy a tér, a kibocsátás, a gazdaságosság, a földhasználat és a napenergia-teljesítmény miként hatnak egymásra. A vizsgálatban főként a járdákba beépített napelemek hatására összpontosítottak, ezek 600-szor 600 milliméteresek és 15 százalékos hatékonysággal 100 watt energiát képesek termelni.
Az érintett környéken az éves napsugárzás átlagosan 3,69 kWh/m²/nap, ami 286 napsütéses napnak felel meg, így mindössze 98 m²-nyi napelemes járda elegendő energiát termel az egész városi mobilitási rendszer ellátásához, és 98 százalékkal csökkenti az emissziót.
További előny, hogy a tetőfelület 13,8, a homlokzatok 10 és a parkolók 15 százalékának zöldségtermesztésre való felhasználásával a városrész részben önállóvá képes válni. A gyakorlatban a modell szinte úgy működik, mint egy elosztott agrofotovoltaikus rendszer, amelyben a napelemek nem csupán épületekhez kapcsolódó erőforrások, hanem az energia, a mobilitás, a földhasználat és az élelmezésbiztonság összekötő elemei.
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaElektromos járművek: most éri meg igazán váltani
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaAz EKR akár 150 ezer lakóingatlan korszerűsítését teszi lehetővé 2027-ig
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaZöldül a távfűtés: 2026-ban tovább bővül a lakossági támogatási program
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta2026-tól még szélesebb körben támogatja a cégek energia-megtakarítási beruházásait
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVeszélyben az Alföld: civilszervezetek a palagáz ellen
