Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Enyhült a hőség, de az aszály továbbra is komoly veszélyt jelent a mezőgazdaságra

A hőhullámot lezáró hidegfront csak kisebb körzetekben hozott érdemi esőt.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A száraz talaj miatt nagyon megviselte a kultúrnövényeket a rekord hőhullám, az enyhülést hozó hidegfront környezetében kialakult záporok, zivatarok csak kisebb körzetekben hoztak érdemi esőt, a talaj az ország döntő részén továbbra is kritikusan száraz – írta a HungaroMet Zrt. agrometeorológiai elemzésében. Az elemzés szerint a múlt hét második felében száraz idő volt, majd hétfőtől szerdáig, a hidegfront érkeztéig napról napra egyre többfelé alakultak ki záporok, zivatarok – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Jelentős csapadék inkább csak a Dunántúl nyugati részén és északkeleten fordult elő, az ország nagyobb része szárazon maradt. Az elmúlt harminc napban 20-60 milliméterrel kevesebb eső esett a szokásosnál, csak délnyugaton esett az átlagosnál több eső. Az ország túlnyomó részén kritikusan szárazzá vált a talaj a múlt hét végére. Az elmúlt 2-3 nap csapadéka csak kisebb körzetekben nedvesítette át a felső 20-30 centiméteres réteget. A felső egyméteres rétegből már csaknem országszerte 100 milliméternél is több nedvesség hiányzik a telítettséghez képest, ennyire augusztus közepén-végén szokott elfogyni a nedvesség a talajból. A hőmérséklet szombat óta minden nap rekordokat dönt, kedden megdőlt az országos abszolút maximum-hőmérsékleti rekord is, Szécsényben 42,0 Celsius-fokot mértek. Szerdától több fokkal mérséklődött a forróság.

A kalászosok aratása zajlik. Az elmúlt napokra jellemző forró, száraz idő a száradást segítette, az átmeneti csapadék a betakarítást kissé hátráltatja, de ez a termés minőségét még nem rontja. A napraforgó egyre többfelé virágzik, a kukoricával együtt ennek a kultúrának is az aszály és a forróság hatására már csökken a zöld tömege. A kapásnövények állapota az ország egyes részein rosszabb, mint a 2022-ben volt. Jelenleg az ország túlnyomó részén közepes vagy nagyfokú mezőgazdasági aszály van, a növények optimális fejlődéshez jelentős csapadékra lenne szükség.

Az előrejelzés szerint mérsékelten meleg, változó nedvességtartalmú levegő áramlik majd a Kárpát-medencébe a következő 6-8 napban, elszórtan várhatók záporok, zivatarok, így az aszály ismét egyre nagyobb terültre terjed majd ki. A forróság egyelőre nem tér vissza, a hőmérséklet csúcsértéke többnyire 25 és 30 fok között alakul. Napközben légköri aszály várható: a levegő relatív páratartalma napközben 40 százalék, sokfelé 30 százalék alá csökken.

Advertisement

Zöldinfó

Új remény a halálos gombafertőzések ellen – Szeged vezeti a nemzetközi kutatást

Invazív gombafertőzéseket vizsgáló kutatási program indul az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az emberre veszélyes invazív gombafertőzéseket vizsgáló hatéves kutatási program indul a Novo Nordisk Alapítvány támogatásával a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a Novo Nordisk Alapítvány a világ egyik legjelentősebb alapkutatásokat támogató szervezete. Programjai az egészségügyi kutatásoktól kezdve a klímaváltozáson és a mesterséges intelligencián át a biológiai rendszerek működéséig számos globális kihívásra keresnek tudományos megoldásokat. A 2026-os Challenge Programme keretében első alkalommal hirdettek pályázatot az invazív gombafertőzések patomechanizmusainak, virulenciájának és gyógyszerrezisztenciájának kutatására.

A pályázaton az SZTE által vezetett nemzetközi konzorcium “az extracelluláris vezikulák fejlesztésének összekapcsolásáért az invazív gombás fertőzések kutatásában” című projekt 49,7 millió dán korona (2,365 milliárd forint) támogatást nyert el. A konzorciumot Gácser Attila professzor, az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ igazgatója szervezte meg. A nemzetközi együttműködésben mások mellett részt vesz a Szegedi Tudományegyetemről indult, az amerikai Pennsylvaniai Egyetemen saját laboratóriummal rendelkező Pardi Norbert, valamint több elismert külföldi és magyar szakember. A projekt tudományos tanácsadó testületének elnöki feladatait Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas professzora vállalta el.

A közlemény szerint a kutatás központi témája az úgynevezett extracelluláris vezikulák vizsgálata. Ezek a sejtek által kibocsátott, lipidmembránnal határolt apró hólyagocskák alapvető szerepet játszanak a sejtek közötti kommunikációban. Míg az emlősök esetében már számos diagnosztikai és terápiás alkalmazás épül kutatásukra, a gombák által termelt extracelluláris vezikulák működéséről ma még rendkívül keveset tudunk.

Advertisement

A nemzetközi kutatói összefogás célja, hogy alapjaiban változtassa meg ezt a tudományterületet a kutatási módszerek standardizálásával. Jelenleg a különböző laboratóriumok eltérő izolálási és vizsgálati módszereket alkalmaznak, ami megnehezíti az eredmények összehasonlítását és reprodukálását. A nemzetközi team a pályázati időszak hat éve alatt olyan keretrendszert kíván létrehozni, amely megalapozhatja a jövő diagnosztikai és terápiás fejlesztéseit. Ennek érdekében kialakítják az első átfogó “gomba extracelluláris vezikula atlaszt”, amely a három legfontosabb emberi kórokozó gombacsoport – a Candida, az Aspergillus és a Cryptococcus nemzetség – jellemzőit egységes rendszerben írja le.

A pályázati siker szorosan kapcsolódik az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ működéséhez. A Karikó Katalin támogatásával létrehozott központ olyan speciális infrastruktúrát biztosít a kutatók számára, amely lehetővé teszi az extracelluláris vezikulák hatásainak élő szervezetben történő vizsgálatát is. A központ állatháza kulcsszerepet játszik majd a projekt megvalósításában, hiszen a nemzetközi partnerek számára is ritka lehetőséget kínál az ilyen jellegű kísérletek elvégzésére – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák