Zöldinfó
Érdekes áttelelő madárfajok a Dél-Alföldön
A klímaváltozás hatására egyre enyhébbek a telek hazánkban és ennek hatására számos olyan madárfaj látható november és február között, amelyek vagy az egyedszámuk, vagy pusztán a faj téli jelenléte miatt számít érdekesnek. Most, hogy itt a tavasz, érdemes megnézni, hogy milyen különleges előfordulások történtek a dél-keleti országrészben.
Időről-időre hírt adtunk érdekességekről, ilyen volt a darvak rekordszámú telelése vagy az aranylilék tömeges korai jelenléte, azonban ezeken kívül több érdekes megfigyelés is volt, amelyekkel ritkán találkozik a madarász. A sándorfalvi Fertő elnevezésű halastavakon egy kis kócsag töltötte a telet, folyamatosan lehetett látni, jól repült, láthatóan épen és egészségesen vészelte át ezeket a hónapokat. Ez azért érdekes, mert ez a faj hosszútávú vonuló, normál körülmények között a Nyugat-Száhelben, illetve a szubtrópusi tájakon tölti.
Még december végén és január elején is lehetett találkozni négy ezüstlilével a pusztaszeri Vesszős-szék nevű szikes tavon, amelyek ugyan novemberig láthatóak halastavakon, de a téli megfigyelések azért is nagyon ritkák, mert ez a faj a telet az Egyenlítőtől délre tölti.
A nagy póling ugyan általában látható enyhébb teleken, de az elmúlt tél azért érdekes, mert a szegedi Fehér-tó lecsapolt tavain több mint 300 madár telelt át. Napközben a környező gyepeket, illetve frissen lecsapolt tavakon bogarásztak, táplálkoztak, esténként a nagy tavak egyikére húztak be csapatosan éjszakázni.
A partimadarak közül a füstös cankó az, amelynek nagy csapatai még november közepén is láthatóak, de ez a szép, tundrákon költő faj szintén Afrikában tölti a telet, ritkán látható januárban. Egy példány többször szem elé került januárban a szegedi Fehér-tavon.
A szürke cankó közeli rokona az előző fajnak, rendszeres őszi átvonuló, a teleket a Mediterráneumban tölti, ritkán marad itt egy-egy példánya. Januárban többször távcső elé került, szintén a szegedi Fehér-tavon.
Szintén partimadár a billegető cankó, amely nagyon ritkán szokott télire is maradni, de egy madár először a Maty-éren tűnt fel, később,- valószínűleg ugyanaz a madár átment a mórahalmi Nagyszéksós-tóra, ahol még március elején is több kolléga találkozott vele. Ez a szép kis madárfaj nálunk viszonylag ritka fészkelőfaj, a teleket Észak-Afrikában és a Közel-Keleten tölti.
A pásztorgém egy jövevényfaj a hazai madárfaunában, először 2011-ben költött, néhány éve már a szegedi Fehér-tavon is van egy kisebb költőállománya. Az állomány nagyobbik része vonuló, azonban a tömörkényi Csaj-tavon, illetve a szegedi Fehér-tavon is kitelelt egy-egy kisebb csapata, maximum 21 példányt figyeltek meg a kollégák egy csapatban.
A klímaváltozás madarakra gyakorolt hatását sok kutató vizsgálja, bizonyos fajokra pozitív hatással lesz, más fajokra negatív hatást gyakorolnak. A jövőben nagy valószínűséggel számíthatunk hasonló jelenségekre, így nagyon fontos követni ezeket az egyelőre érdekes jelenségeket.
Dr. Tokody Béla
Forrás: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
Zöldinfó
Regionális összefogás indult az illegális hulladéklerakás ellen
Öt település fogott össze az illegális hulladéklerakás ellen.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Együttműködési megállapodást írt alá Gyálon öt település vezetője annak érdekében, hogy közösen lépjenek fel az illegális hulladéklerakás visszaszorítása érdekében – írja az alternativenergia.hu. A megállapodást Gyál, Soroksár, Felsőpakony, Vecsés és Alsónémedi polgármesterei látták el kézjegyükkel. Együttműködési megállapodást írt alá Gyálon öt település vezetője annak érdekében, hogy közösen lépjenek fel az illegális hulladéklerakás visszaszorítása érdekében. A megállapodást Gyál, Soroksár, Felsőpakony, Vecsés és Alsónémedi polgármesterei látták el kézjegyükkel. A kezdeményezés célja, hogy a térség települései összehangoltan lépjenek fel az illegális hulladéklerakás ellen, és egymással együttműködve hatékonyabban kezeljék a problémát. A felek egyetértettek abban, hogy az illegális hulladéklerakás nem áll meg a települések határainál, ezért a jelenség visszaszorítása csak közös fellépéssel lehet eredményes.
Az együttműködés keretében a települések vállalták, hogy rendszeresen megosztják egymással az illegális hulladéklerakásokkal kapcsolatos információkat és tapasztalatokat, segítik egymás munkáját a lerakók felderítésében és felszámolásában, valamint összehangolják kommunikációs és szemléletformáló tevékenységüket. A megállapodás részeként a felek kiemelt figyelmet fordítanak a lakosság tájékoztatására, a megelőzés erősítésére, valamint arra, hogy a jövőben közös kezdeményezésekkel és akciókkal hívják fel a figyelmet a környezet védelmének fontosságára. A polgármesterek hangsúlyozták: az együttműködés célja, hogy a térség települései tisztább, rendezettebb környezetet biztosítsanak az itt élők számára, és hatékonyabban lépjenek fel az illegális hulladéklerakás ellen.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaSzámlatorlódás jöhet: tájékoztatást adott az MVM a rezsistop érvényesítéséről
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta2030-ra állhat üzembe az ország egyik legnagyobb szélerőműparkja
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaVíztározók építésével válaszol az aszályra Magyarország
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaHatmillió látogató nyomai: rendkívüli tisztításon Michelangelo Utolsó ítélete
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaIgazságosabb fűtésszámlák jöhetnek – folytatódik a távhő támogatása
