Zöldinfó
Érdekes áttelelő madárfajok a Dél-Alföldön
A klímaváltozás hatására egyre enyhébbek a telek hazánkban és ennek hatására számos olyan madárfaj látható november és február között, amelyek vagy az egyedszámuk, vagy pusztán a faj téli jelenléte miatt számít érdekesnek. Most, hogy itt a tavasz, érdemes megnézni, hogy milyen különleges előfordulások történtek a dél-keleti országrészben.
Időről-időre hírt adtunk érdekességekről, ilyen volt a darvak rekordszámú telelése vagy az aranylilék tömeges korai jelenléte, azonban ezeken kívül több érdekes megfigyelés is volt, amelyekkel ritkán találkozik a madarász. A sándorfalvi Fertő elnevezésű halastavakon egy kis kócsag töltötte a telet, folyamatosan lehetett látni, jól repült, láthatóan épen és egészségesen vészelte át ezeket a hónapokat. Ez azért érdekes, mert ez a faj hosszútávú vonuló, normál körülmények között a Nyugat-Száhelben, illetve a szubtrópusi tájakon tölti.
Még december végén és január elején is lehetett találkozni négy ezüstlilével a pusztaszeri Vesszős-szék nevű szikes tavon, amelyek ugyan novemberig láthatóak halastavakon, de a téli megfigyelések azért is nagyon ritkák, mert ez a faj a telet az Egyenlítőtől délre tölti.
A nagy póling ugyan általában látható enyhébb teleken, de az elmúlt tél azért érdekes, mert a szegedi Fehér-tó lecsapolt tavain több mint 300 madár telelt át. Napközben a környező gyepeket, illetve frissen lecsapolt tavakon bogarásztak, táplálkoztak, esténként a nagy tavak egyikére húztak be csapatosan éjszakázni.
A partimadarak közül a füstös cankó az, amelynek nagy csapatai még november közepén is láthatóak, de ez a szép, tundrákon költő faj szintén Afrikában tölti a telet, ritkán látható januárban. Egy példány többször szem elé került januárban a szegedi Fehér-tavon.
A szürke cankó közeli rokona az előző fajnak, rendszeres őszi átvonuló, a teleket a Mediterráneumban tölti, ritkán marad itt egy-egy példánya. Januárban többször távcső elé került, szintén a szegedi Fehér-tavon.
Szintén partimadár a billegető cankó, amely nagyon ritkán szokott télire is maradni, de egy madár először a Maty-éren tűnt fel, később,- valószínűleg ugyanaz a madár átment a mórahalmi Nagyszéksós-tóra, ahol még március elején is több kolléga találkozott vele. Ez a szép kis madárfaj nálunk viszonylag ritka fészkelőfaj, a teleket Észak-Afrikában és a Közel-Keleten tölti.
A pásztorgém egy jövevényfaj a hazai madárfaunában, először 2011-ben költött, néhány éve már a szegedi Fehér-tavon is van egy kisebb költőállománya. Az állomány nagyobbik része vonuló, azonban a tömörkényi Csaj-tavon, illetve a szegedi Fehér-tavon is kitelelt egy-egy kisebb csapata, maximum 21 példányt figyeltek meg a kollégák egy csapatban.
A klímaváltozás madarakra gyakorolt hatását sok kutató vizsgálja, bizonyos fajokra pozitív hatással lesz, más fajokra negatív hatást gyakorolnak. A jövőben nagy valószínűséggel számíthatunk hasonló jelenségekre, így nagyon fontos követni ezeket az egyelőre érdekes jelenségeket.
Dr. Tokody Béla
Forrás: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
Zöldinfó
Az Európai Unió felülvizsgálja a kvótatartalék működését
Az Európai Bizottság javaslatot tett az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének módosítására.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az alternativenergia.hu szerint a javaslat az úgynevezett piaci stabilitási tartalék (MSR) működésének módosítására irányul. A bizottság azt indítványozza, hogy szüntessék meg a jelenlegi szabályt, amely szerint a tartalékban a 400 millió egységet meghaladó kibocsátási egységeket törlik. Az új rendszerben ezek az egységek megmaradnának, és kiegyensúlyozó eszközként szolgálnának a piac stabilizálására. Az MSR mechanizmusa jelenleg csökkenti a forgalomban lévő kvóták számát túlkínálat esetén, illetve növeli azt hiány idején. A tervezett módosítás célja, hogy a rendszer rugalmasabban tudjon reagálni a jövőbeni piaci változásokra, főként a várható kínálati szűkösségre. A bizottság hangsúlyozta: az EU ETS kulcsszerepet játszik a szén-dioxid-mentesítésben, jelentősen csökkentette a fosszilis tüzelőanyagok felhasználását, mérsékelte az importfüggőséget és ösztönözte a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrásokba irányuló beruházásokat. Az uniós adatok szerint a rendszer hozzájárult ahhoz, hogy az EU belföldi kibocsátásai 1990 és 2024 között 39 százalékkal csökkentek, miközben a gazdaság 71 százalékkal nőtt.
A közlemény szerint az energiaárak ingadozása és a geopolitikai feszültségek miatt szükségessé vált a rendszer korszerűsítése, hogy továbbra is stabil és kiszámítható eszközként működjön. Az MSR 2019 óta működik szabályalapú mechanizmusként, és a 2008-as pénzügyi válságot követően felhalmozódott kvótatöbblet kezelésében játszott szerepet. 2024 végéig összesen 3,2 milliárd kibocsátási egységet vontak ki a rendszerből. A jogszabály-módosítási javaslatot az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa elé terjesztik, ahol rendes jogalkotási eljárás keretében döntenek róla. Az EU ETS átfogó felülvizsgálata 2026 júliusában várható.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaPasszold vissza, Tesó! – újraindult a használt mobilok gyűjtése
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás ótaEnergiafordulat Magyarországon: egyre több napelem mellé jönnek a tárolók
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÁllami pénz a korszerűsítésre: akár önerő nélkül is belevághat
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaForradalmi magyar szigetelőanyag: környezetbarát és tartós megoldás szalmából
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTöbb mint kétmillió hektár sorsa a tét: így védenék meg a magyar erdőket
