Zöldinfó
Érdekes áttelelő madárfajok a Dél-Alföldön
A klímaváltozás hatására egyre enyhébbek a telek hazánkban és ennek hatására számos olyan madárfaj látható november és február között, amelyek vagy az egyedszámuk, vagy pusztán a faj téli jelenléte miatt számít érdekesnek. Most, hogy itt a tavasz, érdemes megnézni, hogy milyen különleges előfordulások történtek a dél-keleti országrészben.
Időről-időre hírt adtunk érdekességekről, ilyen volt a darvak rekordszámú telelése vagy az aranylilék tömeges korai jelenléte, azonban ezeken kívül több érdekes megfigyelés is volt, amelyekkel ritkán találkozik a madarász. A sándorfalvi Fertő elnevezésű halastavakon egy kis kócsag töltötte a telet, folyamatosan lehetett látni, jól repült, láthatóan épen és egészségesen vészelte át ezeket a hónapokat. Ez azért érdekes, mert ez a faj hosszútávú vonuló, normál körülmények között a Nyugat-Száhelben, illetve a szubtrópusi tájakon tölti.
Még december végén és január elején is lehetett találkozni négy ezüstlilével a pusztaszeri Vesszős-szék nevű szikes tavon, amelyek ugyan novemberig láthatóak halastavakon, de a téli megfigyelések azért is nagyon ritkák, mert ez a faj a telet az Egyenlítőtől délre tölti.
A nagy póling ugyan általában látható enyhébb teleken, de az elmúlt tél azért érdekes, mert a szegedi Fehér-tó lecsapolt tavain több mint 300 madár telelt át. Napközben a környező gyepeket, illetve frissen lecsapolt tavakon bogarásztak, táplálkoztak, esténként a nagy tavak egyikére húztak be csapatosan éjszakázni.
A partimadarak közül a füstös cankó az, amelynek nagy csapatai még november közepén is láthatóak, de ez a szép, tundrákon költő faj szintén Afrikában tölti a telet, ritkán látható januárban. Egy példány többször szem elé került januárban a szegedi Fehér-tavon.
A szürke cankó közeli rokona az előző fajnak, rendszeres őszi átvonuló, a teleket a Mediterráneumban tölti, ritkán marad itt egy-egy példánya. Januárban többször távcső elé került, szintén a szegedi Fehér-tavon.
Szintén partimadár a billegető cankó, amely nagyon ritkán szokott télire is maradni, de egy madár először a Maty-éren tűnt fel, később,- valószínűleg ugyanaz a madár átment a mórahalmi Nagyszéksós-tóra, ahol még március elején is több kolléga találkozott vele. Ez a szép kis madárfaj nálunk viszonylag ritka fészkelőfaj, a teleket Észak-Afrikában és a Közel-Keleten tölti.
A pásztorgém egy jövevényfaj a hazai madárfaunában, először 2011-ben költött, néhány éve már a szegedi Fehér-tavon is van egy kisebb költőállománya. Az állomány nagyobbik része vonuló, azonban a tömörkényi Csaj-tavon, illetve a szegedi Fehér-tavon is kitelelt egy-egy kisebb csapata, maximum 21 példányt figyeltek meg a kollégák egy csapatban.
A klímaváltozás madarakra gyakorolt hatását sok kutató vizsgálja, bizonyos fajokra pozitív hatással lesz, más fajokra negatív hatást gyakorolnak. A jövőben nagy valószínűséggel számíthatunk hasonló jelenségekre, így nagyon fontos követni ezeket az egyelőre érdekes jelenségeket.
Dr. Tokody Béla
Forrás: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
Zöldinfó
Modern öntözéstechnológia segíti a jövő agrárszakembereinek képzését
Az agrárszakképzés is nagy hangsúlyt fektet az öntözésfejlesztésre.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Az élelmezésbiztonság megőrzésére és a klímaváltozás következményeire is fel kell készíteni a fiatalokat, éppen ezért valósítanak meg öntözésfejlesztési beruházásokat az agrárszakképzési intézmények – jelentette ki Hubai Imre, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért felelős államtitkára Kenderesen, az Alföldi Agrárszakképzési Centrum projektnyitó rendezvényén. Az államtitkár az eseményen arra hívta fel a figyelmet, hogy Kenderes térségében az eredményes növénytermesztés elképzelhetetlen öntözéses gazdálkodás nélkül, aminek nagy hagyománya van a régióban – ismertette az alternativenergia.hu. A szélsőséges időjárás komoly kihívás elé állítja az agráriumot. Ezt tükrözi, hogy a Kenderesi Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium tangazdaságának területein a szárazság következtében az összes termesztett kultúra tekintetében 23-39 százalék közötti terméskiesést tapasztaltak az elmúlt időszakban. Éppen ezért fektetnek kiemelt figyelmet a vízmegtartásra – tette hozzá a közlemény szerint.
A tájékoztatásban kitértek arra, hogy Hubai Imre kiemelte, az Agrárminisztériumhoz benyújtott pályázatnak köszönhetően az agrárszakképzési centrum csaknem 183 000 000 forintot nyert el öntözésfejlesztésre, amelynek köszönhetően több területen is megvalósulhat a vízpótlás. A projekt keretében két darab lineár öntözőberendezés telepítésére kerül sor, amelyek lehetővé teszik a termesztett növénykultúrák egyenletes és hatékony vízellátását. A teljes hatásterület meghaladja a 104 hektárt.
A beruházás részét képezi a kenderesi tangazdaság gyümölcsösének öntözővíz-ellátása, amely a meglévő csepegtető gerinchálózatra és részben kiépített csepegtetőcsövekre épül. Ezek mellett az oktatási program is bővülhet az intézményben az öntözési ismeretek és készségek megszerzésének lehetőségével – hangsúlyozta az államtitkár. Kifejtette, a jövő nemzedékét nem csak a klímaváltozás okozta nehézségekre, hanem a Brüsszel és Ukrajna között létrejött szabadkereskedelmi megállapodás veszélyeire, és a Mercosur-országokkal kötendő egyezmény negatív hatásaira is fel kell készíteni.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaElromlott a kenyérpirító? A bécsi Repair Café segít
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaÁtrendeződés a használtautó-piacon: egyre több az alternatív hajtás
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaÁramszünet, dráguló áram, elektromos autó? Állami támogatással energiatároló!
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaEnergiafüggetlenség egy kattintásra: indul a lakossági energiatároló pályázat
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaEnergiatárolók telepítésé pályázhatnak a hazai vállalkozások
