Zöldinfó

Érdekes áttelelő madárfajok a Dél-Alföldön

A klímaváltozás hatására egyre enyhébbek a telek hazánkban és ennek hatására számos olyan madárfaj látható november és február között, amelyek vagy az egyedszámuk, vagy pusztán a faj téli jelenléte miatt számít érdekesnek. Most, hogy itt a tavasz, érdemes megnézni, hogy milyen különleges előfordulások történtek a dél-keleti országrészben.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2024-03-06

Szerző:

Vanessza

Időről-időre hírt adtunk érdekességekről, ilyen volt a darvak rekordszámú telelése vagy az aranylilék tömeges korai jelenléte, azonban ezeken kívül több érdekes megfigyelés is volt, amelyekkel ritkán találkozik a madarász. A sándorfalvi Fertő elnevezésű halastavakon egy kis kócsag töltötte a telet, folyamatosan lehetett látni, jól repült, láthatóan épen és egészségesen vészelte át ezeket a hónapokat. Ez azért érdekes, mert ez a faj hosszútávú vonuló, normál körülmények között a Nyugat-Száhelben, illetve a szubtrópusi tájakon tölti.

Még december végén és január elején is lehetett találkozni négy ezüstlilével a pusztaszeri Vesszős-szék nevű szikes tavon, amelyek ugyan novemberig láthatóak halastavakon, de a téli megfigyelések azért is nagyon ritkák, mert ez a faj a telet az Egyenlítőtől délre tölti.

A nagy póling ugyan általában látható enyhébb teleken, de az elmúlt tél azért érdekes, mert a szegedi Fehér-tó lecsapolt tavain több mint 300 madár telelt át. Napközben a környező gyepeket, illetve frissen lecsapolt tavakon bogarásztak, táplálkoztak, esténként a nagy tavak egyikére húztak be csapatosan éjszakázni.

A partimadarak közül a füstös cankó az, amelynek nagy csapatai még november közepén is láthatóak, de ez a szép, tundrákon költő faj szintén Afrikában tölti a telet, ritkán látható januárban. Egy példány többször szem elé került januárban a szegedi Fehér-tavon.

A szürke cankó közeli rokona az előző fajnak, rendszeres őszi átvonuló, a teleket a Mediterráneumban tölti, ritkán marad itt egy-egy példánya. Januárban többször távcső elé került, szintén a szegedi Fehér-tavon.

Szintén partimadár a billegető cankó, amely nagyon ritkán szokott télire is maradni, de egy madár először a Maty-éren tűnt fel, később,- valószínűleg ugyanaz a madár átment a mórahalmi Nagyszéksós-tóra, ahol még március elején is több kolléga találkozott vele. Ez a szép kis madárfaj nálunk viszonylag ritka fészkelőfaj, a teleket Észak-Afrikában és a Közel-Keleten tölti.

A pásztorgém egy jövevényfaj a hazai madárfaunában, először 2011-ben költött, néhány éve már a szegedi Fehér-tavon is van egy kisebb költőállománya. Az állomány nagyobbik része vonuló, azonban a tömörkényi Csaj-tavon, illetve a szegedi Fehér-tavon is kitelelt egy-egy kisebb csapata, maximum 21 példányt figyeltek meg a kollégák egy csapatban.

A klímaváltozás madarakra gyakorolt hatását sok kutató vizsgálja, bizonyos fajokra pozitív hatással lesz, más fajokra negatív hatást gyakorolnak. A jövőben nagy valószínűséggel számíthatunk hasonló jelenségekre, így nagyon fontos követni ezeket az egyelőre érdekes jelenségeket.

Dr. Tokody Béla

Forrás: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

Kapcsolódó tartalom:állatvédelem faj környezetvédelem madár természetvédelem

Zöldinfó

Több mint 200 kiállítóval nyílt meg a Flora Fesztivál – új támogatási formákat is bejelentettek

Magyarországon több mint 1500 hektáron folyik dísznövénytermesztés, nagyrészt szabadföldön.

Létrehozva:

6 perc telt el a létrehozás óta

2025-12-10

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az ágazat szereplőit célzott pályázatokkal és támogatásokkal segíti a kormány – mondta az agrárminisztérium közleménye szerint a tárca mezőgazdaságért felelős államtitkára Kecelen, a XXXVI. Flora Fesztivál megnyitóján. Az alternativenergia.hu közleménye szerint Hubai Imre tudatta, a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervében a tárca fenntartja a kertészeti ágazat kiemelt támogatását. Így a díszkertészek, a korábbi évekhez hasonlóan, számíthatnak fejlesztési forrásokra, de új, speciálisan az ágazat lehetőségeihez igazodó támogatási formát is kialakítottak. Az agrártárca örömmel tapasztalta, hogy nagy volt az érdeklődés a különböző felhívásokra. A meghirdetett 1,6 milliárd forintos keretösszeg mintegy duplájára nyújtott be pályázatot 147 kertészeti vállalkozás. Eddig 30 érintett kapott pozitív elbírálást, mintegy 560 millió forint értékben, több esetben pedig már a kifizetés is megtörtént. A vállalkozások emellett a kertészeti üvegházakhoz, hűtőházakhoz kapcsolódó fejlesztésekre, valamint eszközökre is pályázhattak. Ezekre a felhívásokra 291 kérelem érkezett be 113 milliárd forintot meghaladó összegben.

Hubai Imre arról is beszélt, hogy a díszkertészetek tevékenységi struktúrája sokszínű képet mutat, tavaly a gazdaságok 16,7 százaléka kizárólag vágott virággal, 17,5 százalékuk pedig cserepes, balkonra ültethető vagy hagymás növénnyel foglalkozott. A szektorban több mint 2200-an dolgoztak, csaknem 60 százalékuk teljes munkaidőben. Az ágazat nettó árbevétele meghaladta a 20 milliárd forintot. Ennek több mint felét a faiskolai növények értékesítése adta. A cserepes, kiültetésre szánt balkon- és hagymás dísznövények csaknem 7 milliárd forint árbevételt hoztak, míg a vágott virágok és zöldek több mint 2,1 milliárd forinttal járultak hozzá a nemzetgazdasághoz – írták.

Az államtitkár megjegyezte, a klímaváltozás hatásai a dísznövénykertészeket sem kímélik. A kormány az Aszályvédelmi Operatív Törzs intézkedésének köszönhetően ezért ingyenessé tette az öntözési célú vízfelhasználást, csaknem tíz milliárd forint értékben. Hosszabb távon megoldást azonban a tájban történő vízmegtartás ösztönzése jelentheti, amelynek első lépése a “Vizet a tájba!” program – áll a közleményben. Hubai Imre a rendezvény megszervezése kapcsán köszönetet mondott Kecel városának, hiszen a település már több mint három évtizede szolgál otthonául a dísznövénytermesztők eseményének. A fesztiválhét helyszínen, 200 kiállítóval és árussal várja a látogatókat – olvasható az AM közleményében.

Tovább olvasom