Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Ez talán a legegyszerűbb módja az energiasprolásnak otthonában

A redőny valóban szigetel?

Létrehozva:

|

A rezsiszabályok módosítása óta rengeteg háztartás küzd az energiafogyasztás mérséklésével. A hétköznapi szokások megváltoztatása mellett gyakori irány a hőszigetelés, a fűtéskorszerűsítés, illetve a nyílászárók cseréje. Bár ezek a beruházások igen költségesek lehetnek, az egyre növekvő energiaárak mellett hamar megtérülhet a ráfordított összeg. A Baranya megyei hírportál a nyílászárókkal kapcsolatban szedte össze a legfontosabb tudnivalókat. A lap szerint aki most szeretne új ablakot vagy ajtót beszerezni, annak arra kell számítania, hogy a megrendeléstől számított 4-6 héten belül lesz beszerelhető az adott nyílászáró.

Az új építésű ingatlanokban a nagy üvegfelületű nyílászárók ma már kizárólag háromrétegűek, a régebbi épületeknél viszont anyagi okokból sokan még mindig a kétrétegű üveg mellett döntenek. A háromrétegű energiatakarékosság szempontjából természetesen jobb választásnak számít: az ilyen ablakok hőáteresztő képessége 0,6–0,8 W/m2K között mozog, míg a kétrétegűeknél az érték átlagosan 1-1,1 W/m2K. Az mindegy, hogy fa- vagy műanyag keretet választunk, mivel a fa természetes légáteresztő képessége a hőátbocsátás szempontjából nem mérvadó, írta az alternativenergia.hu.

Csanádi Norbert, a nyílászárókra is szakosodott Alino Plusz Kft. ügyvezetője szerint az ablakok méretét felesleges mérsékelni. „Attól nem lesz kevesebb a kiadás, ha a korábbi nyílászáró méretét csökkentjük, hiszen a falazásnak is van költsége, ezért a pénzt tekintve máris ott vagyunk, mint az eredeti méretű, nagyobb nyílászáróval, sőt, átlagosan másfélszer annyiba kerül. A kisebb munkákra nehezebb kőművest találni, és ha sikerül is, drága lesz” – nyilatkozta a szakértő. Csanádi Norbert egyébként saját „Kádár-kocka” házát leszigetelve, teljes nyílászárócserével majdnem egyharmadával csökkentette gázszámláját. Végezetül érdemes kiemelni, hogy bár ezt kevesen tudják, de a nyílászárók esetében a redőny jelentőségét nem szabad alábecsülni: a szakember szerint használatuk átlagosan 2 Celsius-fokos különbséget jelenthet az otthon hőmérsékletében – az eleve strapabíró alumíniumredőny hatásfoka még a műanyagénál is jobb, méghozzá 1 Celsius-fokkal. A redőny egyébként nem önmagában szigetel, az árnyékoló és az ablak között megrekedt levegő segíthet a ház melegen tartásában.

Advertisement

Zöldinfó

Támogatással segítik az erdők klímaalkalmazkodását Magyarországon

Új pályázati felhívás jelent meg 29 milliárd forintos keretösszeggel az erdőgazdálkodók számára – mondta Mocz András.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A helyettes államtitkár kiemelte, a KAP keretében megjelent, “Versenyképes erdőgazdálkodást szolgáló beruházások támogatása” című felhívásban négy célterületre pályázhatnak a magán erdőgazdálkodók és az állami erdészeti társaságok – ismertette az alternativenergia.hu. Az erdőgazdálkodási alaptevékenységből és az erdőgazdálkodásból származó termékek hozzáadott értékének fejlesztése, a hatékonyság javításához szükséges digitalizációs beruházások mellett az erdészeti szaporítóanyag-előállítás fejlesztése is elszámolható. A kérelmeket május 7-től lehet benyújtani – tette hozzá. Zöldvagyonunk legjelentősebb eleme, a több mint 2 millió hektár magyar erdő érintett a klímaváltozásban. Az erdészeti ágazat egyik legfontosabb feladata, hogy a modern technológia és az erdészeti tudomány eredményeinek felhasználásával operatív klímaadaptációs megoldásokat dolgozzon ki – húzta alá.

A tavalyi évben megalakult Erdészeti Klímaadaptációs Fórum is ezt hivatott szolgálni. Nyolc szakmai munkacsoportjának egyike az erdészeti szaporítóanyagokkal foglalkozik, és a folyamatos kutatások mentén irányt mutat a termelőknek – írták. Mocz András hangsúlyozta, fontos, hogy olyan őshonos szaporítóanyagokat termeljünk, amelyek a klímaváltozáshoz alkalmazkodva a magyar erdőkben felhasználhatók és a jövő erdeit biztosítják a következő generációk számára. Erre már számos, határokon átnyúló együttműködés és kísérlet is zajlik, például déli származású, nem invazív szaporítóanyagokkal.

A legtöbb esetben van lehetőség az erdők alkalmazkodóképességének javítására. Kulcsfontosságú lehet az erdők természetességi állapotának helyreállítása, vagy olyan faállományok kialakítása, amelyek a megváltozott klimatikus viszonyok mellett várhatóan nem pusztulnak ki és képesek az erdei életközösségek életfeltételeit fenntartani – tette hozzá a helyettes államtitkár. Az Interreg Magyarország-Szlovákia Programban megvalósuló projekt keretében a projektpartnerek a klímához már adaptálódott őshonos fafajok magjából, modern technológiával burkolt gyökérzetű facsemetéket nevelnek, és országszerte több helyszínen kísérletet indítanak növekedésük nyomon követésére – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák