A rezsiszabályok módosítása óta rengeteg háztartás küzd az energiafogyasztás mérséklésével. A hétköznapi szokások megváltoztatása mellett gyakori irány a hőszigetelés, a fűtéskorszerűsítés, illetve a nyílászárók cseréje. Bár ezek a beruházások igen költségesek lehetnek, az egyre növekvő energiaárak mellett hamar megtérülhet a ráfordított összeg. A Baranya megyei hírportál a nyílászárókkal kapcsolatban szedte össze a legfontosabb tudnivalókat. A lap szerint aki most szeretne új ablakot vagy ajtót beszerezni, annak arra kell számítania, hogy a megrendeléstől számított 4-6 héten belül lesz beszerelhető az adott nyílászáró.
Az új építésű ingatlanokban a nagy üvegfelületű nyílászárók ma már kizárólag háromrétegűek, a régebbi épületeknél viszont anyagi okokból sokan még mindig a kétrétegű üveg mellett döntenek. A háromrétegű energiatakarékosság szempontjából természetesen jobb választásnak számít: az ilyen ablakok hőáteresztő képessége 0,6–0,8 W/m2K között mozog, míg a kétrétegűeknél az érték átlagosan 1-1,1 W/m2K. Az mindegy, hogy fa- vagy műanyag keretet választunk, mivel a fa természetes légáteresztő képessége a hőátbocsátás szempontjából nem mérvadó, írta az alternativenergia.hu.
Csanádi Norbert, a nyílászárókra is szakosodott Alino Plusz Kft. ügyvezetője szerint az ablakok méretét felesleges mérsékelni. „Attól nem lesz kevesebb a kiadás, ha a korábbi nyílászáró méretét csökkentjük, hiszen a falazásnak is van költsége, ezért a pénzt tekintve máris ott vagyunk, mint az eredeti méretű, nagyobb nyílászáróval, sőt, átlagosan másfélszer annyiba kerül. A kisebb munkákra nehezebb kőművest találni, és ha sikerül is, drága lesz” – nyilatkozta a szakértő. Csanádi Norbert egyébként saját „Kádár-kocka” házát leszigetelve, teljes nyílászárócserével majdnem egyharmadával csökkentette gázszámláját. Végezetül érdemes kiemelni, hogy bár ezt kevesen tudják, de a nyílászárók esetében a redőny jelentőségét nem szabad alábecsülni: a szakember szerint használatuk átlagosan 2 Celsius-fokos különbséget jelenthet az otthon hőmérsékletében – az eleve strapabíró alumíniumredőny hatásfoka még a műanyagénál is jobb, méghozzá 1 Celsius-fokkal. A redőny egyébként nem önmagában szigetel, az árnyékoló és az ablak között megrekedt levegő segíthet a ház melegen tartásában.
Zöldinfó
Illegális tartásból mentett maki talált új otthonra Szegeden
Új gyűrűsfarkú maki érkezett a Szegedi Vadasparkba.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Tavaly augusztusban bejárta a magyar sajtót a hír, hogy egy villamossíneken közlekedő férfi igazoltatása során a budapesti rendőrök az anyósülésen egy gyűrűsfarkú makit találtak. A Madagaszkáron őshonos, veszélyeztetett maki illegális megszerzése és tartása bűncselekménynek minősül, azon túl, hogy a hazai jogszabályok szerint magánszemélyek egyáltalán nem is tarthatnak főemlőst. A kézben nevelt, emberekhez szokott állatot a Fővárosi Állatkert fogadta be ideiglenesen, és megállapították, hogy teljesen egészséges. A fiatal hím a közelmúltban új otthonra talált – a nemzetközi fajkoordinátor döntése alapján – a Szegedi Vadasparkba került. A szakemberek már megkezdték az állat fokozatos összeszoktatását a vadaspark négytagú hím makicsapatával. Az állatok egyelőre csak rácson keresztül ismerkednek egymással, mivel az ilyen folyamat időigényes és körültekintést igényel. A gyűrűsfarkú makik természetes környezetükben nagyobb csoportokban élnek, szigorú rangsort alakítanak ki, ezért az összeszoktatás során különösen fontos a fokozatosság. Az a körülmény is nehezíti a feladatot, hogy az új maki kölyökkora óta teljesen emberhez szokott, és fajtársakkal azóta nem találkozott.
A gyűrűsfarkú maki Madagaszkár galériaerdeiben, száraz lombhullató erdeiben és bozótosaiban él. A faj barátságos természete és jellegzetes megjelenése miatt az állatkertekben is népszerű, ismertségét pedig tovább növelte a Madagaszkár című animációs film. A 40 centi körüli testhosszú, 2-3,5 kilogrammos félmajom azonban az egyik leginkább veszélyeztetett főemlősnek számít, mindössze 2000-2500 egyede él már csak vadon. A fajt elsősorban a vadászat és az élőhelyének pusztulása veszélyezteti. A Szegedi Vadaspark a fajmegőrzési programhoz egy hím csapat tartásával járul hozzá. A kattának is nevezett makik népszerűségéhez – megnyerő külsejükön kívül – hozzájárul az is, hogy nappali életmódot folytatnak, így a legtöbb félmajomtól eltérően a látogatási időben aktívak. A levelekkel, virágokkal, gyümölcsökkel, esetenként rovarokkal táplálkozó katták nagyobb csapatokba állnak össze, amelyek a nőstények rokoni szövetségére épülnek, míg a hímek vándorolnak el a szülőcsapatuktól.
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaElfelejthetjük az aprót: mostantól ingyenes a mobilos parkolás
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÚj 360 fokos felvételek készülnek Magyarországon a Google Mapshez
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaSpeciális repülőgép pásztázza a föld mélyét Magyarországon
-
Otthon1 hét telt el a létrehozás ótaKevesebb műanyag, jobb íz: így változtathat a vízfogyasztási szokásokon egy vízszűrő
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAdócsökkentéssel mérsékelné az üzemanyagárakat a szerb kormány
