A rezsiszabályok módosítása óta rengeteg háztartás küzd az energiafogyasztás mérséklésével. A hétköznapi szokások megváltoztatása mellett gyakori irány a hőszigetelés, a fűtéskorszerűsítés, illetve a nyílászárók cseréje. Bár ezek a beruházások igen költségesek lehetnek, az egyre növekvő energiaárak mellett hamar megtérülhet a ráfordított összeg. A Baranya megyei hírportál a nyílászárókkal kapcsolatban szedte össze a legfontosabb tudnivalókat. A lap szerint aki most szeretne új ablakot vagy ajtót beszerezni, annak arra kell számítania, hogy a megrendeléstől számított 4-6 héten belül lesz beszerelhető az adott nyílászáró.
Az új építésű ingatlanokban a nagy üvegfelületű nyílászárók ma már kizárólag háromrétegűek, a régebbi épületeknél viszont anyagi okokból sokan még mindig a kétrétegű üveg mellett döntenek. A háromrétegű energiatakarékosság szempontjából természetesen jobb választásnak számít: az ilyen ablakok hőáteresztő képessége 0,6–0,8 W/m2K között mozog, míg a kétrétegűeknél az érték átlagosan 1-1,1 W/m2K. Az mindegy, hogy fa- vagy műanyag keretet választunk, mivel a fa természetes légáteresztő képessége a hőátbocsátás szempontjából nem mérvadó, írta az alternativenergia.hu.
Csanádi Norbert, a nyílászárókra is szakosodott Alino Plusz Kft. ügyvezetője szerint az ablakok méretét felesleges mérsékelni. „Attól nem lesz kevesebb a kiadás, ha a korábbi nyílászáró méretét csökkentjük, hiszen a falazásnak is van költsége, ezért a pénzt tekintve máris ott vagyunk, mint az eredeti méretű, nagyobb nyílászáróval, sőt, átlagosan másfélszer annyiba kerül. A kisebb munkákra nehezebb kőművest találni, és ha sikerül is, drága lesz” – nyilatkozta a szakértő. Csanádi Norbert egyébként saját „Kádár-kocka” házát leszigetelve, teljes nyílászárócserével majdnem egyharmadával csökkentette gázszámláját. Végezetül érdemes kiemelni, hogy bár ezt kevesen tudják, de a nyílászárók esetében a redőny jelentőségét nem szabad alábecsülni: a szakember szerint használatuk átlagosan 2 Celsius-fokos különbséget jelenthet az otthon hőmérsékletében – az eleve strapabíró alumíniumredőny hatásfoka még a műanyagénál is jobb, méghozzá 1 Celsius-fokkal. A redőny egyébként nem önmagában szigetel, az árnyékoló és az ablak között megrekedt levegő segíthet a ház melegen tartásában.
Zöldinfó
A válaszadók 77 százaléka a természetvédelmet helyezné előtérbe a Balatonnál
A magyarok többsége szigorúbban védené a Balatont a túlzott beépítéstől.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Balaton védelmét a többség az államtól várja, és akár a természeti kockázattal járó beruházások felfüggesztését, az ilyen területeket érintő állami kisajátítást vagy az építési tilalom bevezetését is támogatná – derül ki a 21 Kutatóközpont októberi, reprezentatív országos kutatásából. A kutatóközpont kedden az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a felmérés 2026. október 13–15. között zajlott, ezer fő megkérdezésével, az European Climate Foundation megrendelésére – írja az alternativenergia.hu. Az eredmények szerint a megkérdezettek 65 százaléka gondolja úgy, hogy a Balaton partját túlságosan beépítették az elmúlt időszakban, míg 15 százalék ezzel ellentétes véleményen van. A válaszadók ötöde nem tudott véleményt formálni a kérdésben. A megkérdezettek 60 százaléka szerint nincs elég szabadstrand a Balaton partján, 20 százalék viszont úgy véli, hogy elegendő a hozzáférhető partszakasz.
A Balaton-parti beépítésekről a válaszadók több mint háromnegyede, 77 százaléka szerint elsősorban a természetvédelmi szempontokat kellene figyelembe venni, míg 13 százalék inkább a gazdasági és befektetői szempontokat helyezné előtérbe. Azzal, hogy fel kellene-e függeszteni a beruházások engedélyezését, illetve kivitelezését mindaddig, amíg tudományos vizsgálat készül a környezeti hatásokról, a válaszadók 44 százaléka teljes mértékben egyetért. További 28 százalék inkább támogatná az intézkedést, míg 23 százalék ellenezné a felfüggesztést.
A megkérdezettek 55 százaléka szerint elsődlegesen az állam felelőssége, hogy a Balatont mint természeti értéket megőrizze. Második helyen a helyi önkormányzatok állnak 22 százalékkal, míg a lakosságot 9 százalék jelölte meg. A kérdőív két lehetséges intézkedés támogatottságára is kitért: a kisajátításra és az építési tilalomra. A válaszadók 72 százaléka támogatná, hogy az állam akár kisajátítással védje meg az érzékeny Balaton menti területeket, 21 százalékuk viszont ellenzi ezt a kezdeményezést. Emellett 57 százalék teljes mértékben, további 27 százalék pedig inkább támogatja a teljes építési tilalom bevezetését a kiemelt fontosságú Balaton-parti területeken.
Összességében a kutatás eredményeiből az rajzolódik ki, hogy a többség támogatná, ha az állam fellépne a Balaton természeti értékeinek védelmében a beruházókkal szemben – összegezte az eredményeket a 21 Kutatóközpont. A közlemény szerint a véleménykülönbségekben az is megmutatkozott, hogy azok, akik soha nem látogatják a Balatont, kevésbé tudtak állást foglalni a kérdésekben, és bizonyos esetekben kevésbé elkötelezettek a tó védelme mellett, mint a rendszeres látogatók. A telefonos adatfelvételben az interjúalanyok kiválasztásának súlyozása a KSH 2022-es népszámlálási adatai alapján történt, lakóhely, nem, kor és iskolai végzettség szerint.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaElkerülhetők a méregdrága tetőfelújítások egy új napelemes tartószerkezettel
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaMegéri akkumulátort telepíteni a napelemek mellé? Egy család példája megmutatja
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaTovábbra is Magyarország az orosz vezetékes földgáz legnagyobb uniós importőre
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaA szennyezés már nem érheti meg: emelkednek a környezetvédelmi bírságok
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaAkár 1,6 millió forint támogatás jár az otthoni akkumulátorokra Lengyelországban