A rezsiszabályok módosítása óta rengeteg háztartás küzd az energiafogyasztás mérséklésével. A hétköznapi szokások megváltoztatása mellett gyakori irány a hőszigetelés, a fűtéskorszerűsítés, illetve a nyílászárók cseréje. Bár ezek a beruházások igen költségesek lehetnek, az egyre növekvő energiaárak mellett hamar megtérülhet a ráfordított összeg. A Baranya megyei hírportál a nyílászárókkal kapcsolatban szedte össze a legfontosabb tudnivalókat. A lap szerint aki most szeretne új ablakot vagy ajtót beszerezni, annak arra kell számítania, hogy a megrendeléstől számított 4-6 héten belül lesz beszerelhető az adott nyílászáró.
Az új építésű ingatlanokban a nagy üvegfelületű nyílászárók ma már kizárólag háromrétegűek, a régebbi épületeknél viszont anyagi okokból sokan még mindig a kétrétegű üveg mellett döntenek. A háromrétegű energiatakarékosság szempontjából természetesen jobb választásnak számít: az ilyen ablakok hőáteresztő képessége 0,6–0,8 W/m2K között mozog, míg a kétrétegűeknél az érték átlagosan 1-1,1 W/m2K. Az mindegy, hogy fa- vagy műanyag keretet választunk, mivel a fa természetes légáteresztő képessége a hőátbocsátás szempontjából nem mérvadó, írta az alternativenergia.hu.
Csanádi Norbert, a nyílászárókra is szakosodott Alino Plusz Kft. ügyvezetője szerint az ablakok méretét felesleges mérsékelni. „Attól nem lesz kevesebb a kiadás, ha a korábbi nyílászáró méretét csökkentjük, hiszen a falazásnak is van költsége, ezért a pénzt tekintve máris ott vagyunk, mint az eredeti méretű, nagyobb nyílászáróval, sőt, átlagosan másfélszer annyiba kerül. A kisebb munkákra nehezebb kőművest találni, és ha sikerül is, drága lesz” – nyilatkozta a szakértő. Csanádi Norbert egyébként saját „Kádár-kocka” házát leszigetelve, teljes nyílászárócserével majdnem egyharmadával csökkentette gázszámláját. Végezetül érdemes kiemelni, hogy bár ezt kevesen tudják, de a nyílászárók esetében a redőny jelentőségét nem szabad alábecsülni: a szakember szerint használatuk átlagosan 2 Celsius-fokos különbséget jelenthet az otthon hőmérsékletében – az eleve strapabíró alumíniumredőny hatásfoka még a műanyagénál is jobb, méghozzá 1 Celsius-fokkal. A redőny egyébként nem önmagában szigetel, az árnyékoló és az ablak között megrekedt levegő segíthet a ház melegen tartásában.
Zöldinfó
A lakosság 82%-a rendszeresen visszaváltja az italcsomagolásokat Magyarországon
Nemzetközi kutatás szerint Magyarország az európai élmezőnyben jár a visszaváltási rendszer használatában.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A nemzetközi kutatás 16 országra terjedt ki, több mint 16 ezer fő bevonásával készült, a felmérést Magyarországon az Every Can Counts nemzetközi tudatossági program megbízásából a Made with Insight végezte 1015 ember részvételével – írja az alternativenergia.hu. A tájékoztatás szerint a kutatás kimutatta, hogy Magyarország a körforgásos csomagolás és a kötelező visszaváltási rendszer egyik legsikeresebb piaca. Ismertették, világszerte a válaszadók 71 százaléka támogatja a visszaváltási rendszereket (Deposit Return Scheme, DRS), és 88 százalék hisz abban, hogy a visszaváltott italcsomagolások valóban újrahasznosulnak. Magyarországon a válaszadók 98 százaléka már használja a visszaváltási rendszert, és a fenntartható csomagolás fogalmát is az átlagnál tudatosabban értelmezi. A magyar válaszadók 54 százaléka mondta, hogy mindig visszaváltja az üres italcsomagolásokat, további 28 százalék pedig gyakran teszi ezt meg. Ez azt jelenti, hogy a lakosság 82 százaléka rendszeresen, a mindennapjaiba beépítve használja a rendszert.
A korosztályos adatok arra utalnak, hogy a visszaváltás különösen az idősebbek számára magától értetődő. A Baby Boomer generáció körében a DRS támogatottsága 80 százalékos, míg a Gen Z (16-28 évesek) körében 59 százalék. Az idősebbek számára a visszaváltás nem új jelenség, inkább egy ismerős gyakorlat visszatérése, míg a fiatalabbaknál nagyobb súlya van annak, hogy érthető magyarázatot és személyes élményt kapjanak az újrahasznosításról – írták a közleményben. A magyar válaszadók 41 százaléka számára az is fontos szempont, hogy a csomagolás tartalmazzon újrahasznosított anyagot. A kutatás arra is rámutat, a DRS-t alkalmazó országokban – így Magyarországon is – sokan azonosítják a fenntarthatóságot az újrahasználhatósággal, vagyis azzal, hogy egy csomagolást többször lehessen használni. A mindennapi gondolkodás szintjén tehát a fenntarthatóság már jóval többet jelent pusztán szelektív gyűjtésnél – tették hozzá.
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaHárom óra ingyen áram naponta – új energiaprogram indul
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaTöbb mint 2000 önkormányzat csatlakozott az idei tűzifaprogramhoz
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaTartós túlkínálat alakulhat ki, miközben a kereslet növekedése lassul
-
Zöld Energia1 nap telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaNagy átalakulások előtt áll az energiaszektor
