Zöld Energia

Ezekről a napelem tévhitekről hallott már?

Létrehozva:

9 év telt el a létrehozás óta

2017-08-26

Szerző:

Hell

Talán az olajlobbi nyomására vagy épp az emberi tudatlanságból fakadóan mindig előkerülnek azok a napelemeket érintő tévhitek és egyenesen sületlenségnek nevezhető állítások, amelyek egy tudományos vitában természetesen nem állják meg a helyüket.

A szakemberek és a hozzáértők természetesen el tudják választani a butaságot az igazságtól, de a hozzá nem értőknél, laikusoknál vagy épp azoknál a potenciális vevőknél, akik nincsenek tisztában teljes mértékben a helyzettel, de sok jót hallottak, ez igenis ártó lehet. Az egyik legrégebb óta fennálló tévhit a napelemek megtérülését és maga árát célozza meg. Ezt tekintve nem kell messzire menni ennek bizonyítását tekintve, ugyanis például Magyarországon egy átlagos háztartás 1-2 millió forint közötti költséggel válthatja ki villanyszámláját, a megtérülés pedig valahol 7 és 10 éven belül várható, rendszermérettől függően, átlagos napsugárzással, az energiaárak hosszú távú trendjének előrevetítésével. Az ár pedig nem is épp a napelemre vonatkozik, hanem egy tartozék meghibásodására.

Sokan azt hiszik, hogyha elromlik az inverter, akkor annak a cseréje elképesztően drága. Pedig a házi napelemes rendszerekben lévő inverterre általában 5-6 év a garancia, de számos gyártó kínál felárért 10, 15 évre kiterjesztett jótállási lehetőséget is. Ami pedig ennél is biztatóbb, hogy a jó minőségű beltéri inverterek nem szoktak tönkremenni ezen idő alatt. Egyesek pedig úgy gondolják, hogy mivel az ár folyamatosan esett, ezért 10 év múlva még ennél is olcsóbb lesz a szerkezet. Egyes statisztikákat kielemezve azonban világossá válik, hogy 4 éven belül ennél nem igazán lesz olcsóbb a rendszer. Ez azért van, mert a gyártók már most olyan olcsón szerzik be az alapanyagokat és készítik el a termékeket, amennyire csak lehet, természetesen úgy, hogy profitnak is örülni tudjanak. Ami pedig valóban aggasztó lehet, az az, hogy sokak szerint a napelem már most nem csúcstechnológiás és egy lejárt kor találmánya. Azonban a tényeknek nem lehet nemet mondani, azokon nem lehet ferdíteni. Például Németországban a beépített napelemes kapacitás 2013 végén 36 gigawattot tett ki, és a termelés 29700 gigawattóra volt. Itt már olyan kedvezőek a feltételek, hogy egy napelemes rendszer segítségével 1 kilowattórányi áramot már 12-15 eurócentért is elő lehet állítani. Hasonló üzleti modell már 2008-tól elérhető Kaliforniában, és jelenleg az USA további tizenegy államában. De természetesen nem csak a nyugati példa a mérvadó. Magyarország is nagyon jó úton halad, még akkor is, amikor lassabb léptékkel megy a cél felé. Ezt igazolja, hogy a napenergia terjedése 2015-öt követően felgyorsult, mind a háztartási kis erőművek, mind a nagyobb napelem-parkokat illetően.

Forrás: napelemek-napkollektorok.hu

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöld Energia

Vége lehet a napelemek túlmelegedésének? Új hűtési technológiát teszteltek

Szaúd-arábiai és algériai kutatók olyan passzív napelemes hűtési rendszert fejlesztettek, amely akár 9 Celsius-fokkal csökkentheti a panelek hőmérsékletét, miközben javítja a rendszer hatékonyságát.

Létrehozva:

23 óra telt el a létrehozás óta

2026-11-05

Szerző:

Hell

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Szaúd-Arábiai és algériai kutatók olyan új, passzív hűtési megoldást fejlesztettek ki fotovoltaikus-termikus (PVT) rendszerekhez, amely lépcsőzetes légcsatornát és perforált, V alakú alumínium bordákat alkalmaz a napelemek mögött. A számítógépes szimulációk szerint a konstrukció akár 9 Celsius-fokkal is csökkentheti a napelemek felületi hőmérsékletét, miközben a rendszer maximális hőtechnikai hatásfoka elérheti a 31 százalékot. A megoldás különösen a magas napsugárzási intenzitású, száraz éghajlatú térségekben lehet érdekes. A fejlesztés alapötlete, hogy a hagyományos napelemes rendszerekben a felmelegedő modulok mögött kialakuló, viszonylag állandó légréteg akadályozhatja a hő távozását. A kutatók ezért egy lépcsőzetes kialakítású légcsatornát alkalmaztak, amelynek feladata a természetes légáramlás megzavarása és a hőátadás javítása. A rendszer további fontos elemei a perforált, V alakú alumíniumbordák, amelyek növelik a hőleadásra rendelkezésre álló felületet, valamint elősegítik a levegő keveredését.

A konstrukció egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy teljesen passzív módon működik. A levegő áramlását a hőmérséklet-különbségből eredő felhajtóerő biztosítja, így nincs szükség ventilátorokra, szivattyúkra vagy külső energiaforrásra. Ez nemcsak az energiafelhasználást csökkentheti, hanem az üzemeltetést is egyszerűbbé teheti, mivel kevesebb mozgó alkatrészre van szükség.

A kutatók az ANSYS Fluent szoftver segítségével végeztek számítógépes áramlástani és hőátadási szimulációkat. A vizsgált PVT-kollektor 2,4 méter hosszú és 0,54 méter széles volt, a szerkezetet pedig 32 fokos dőlésszögben modellezték. A napelemmodul mögött elhelyezett lépcsőzetes légcsatorna két levegőbevezető nyílással és egy kivezetéssel rendelkezett. A perforált alumíniumbordák 5 milliméter átmérőjű nyílásokat kaptak.

Az eredmények szerint az új konstrukció maximális hőtechnikai hatásfoka 31 százalék volt, szemben a referencia-rendszer 29,4 százalékos értékével. Az elektromos hatásfok 14,8 százalékot ért el, míg az összehasonlítási alapként használt rendszer 14,6 százalékot produkált. A legnagyobb hőteljesítmény 400 watt, az elektromos teljesítmény pedig 180 watt volt. A napelem felületi hőmérsékletét a passzív hűtési megoldás akár 9 kelvinnel, vagyis 9 Celsius-fokkal mérsékelte.

A gazdaságossági számítások derült időjárási körülmények között 5,8 éves, felhős időben pedig 7,2 éves megtérülési időt jeleztek. A kutatók becslése szerint egy tíz panelből álló rendszer évente 3,2 tonna szén-dioxid-kibocsátás elkerüléséhez járulhat hozzá, ami 25 év alatt összesen 80 tonnát jelenthet.

A kutatás eredményeit az Ain Shams Engineering Journal című tudományos folyóiratban publikálták, „A computational investigation of a staircase-configured PVT air system with perforated V-shaped fins for passive cooling” címmel. A tanulmányban a szaúd-arábiai Al-Madinai Iszlám Egyetem, az algériai El Oued Egyetem és a Megújulóenergia-fejlesztési Központ kutatói működtek közre.

Fontos korlátozás: az eredmények számítógépes szimulációkon alapulnak, ezért a tényleges üzemi teljesítmény és a számított megtérülés igazolásához további gyakorlati tesztekre is szükség lehet.

Borítókép: pv magazine / ai

Tovább olvasom