Zöld Energia

Ezekről a napelem tévhitekről hallott már?

Létrehozva:

9 év telt el a létrehozás óta

2017-08-26

Szerző:

Hell

Talán az olajlobbi nyomására vagy épp az emberi tudatlanságból fakadóan mindig előkerülnek azok a napelemeket érintő tévhitek és egyenesen sületlenségnek nevezhető állítások, amelyek egy tudományos vitában természetesen nem állják meg a helyüket.

A szakemberek és a hozzáértők természetesen el tudják választani a butaságot az igazságtól, de a hozzá nem értőknél, laikusoknál vagy épp azoknál a potenciális vevőknél, akik nincsenek tisztában teljes mértékben a helyzettel, de sok jót hallottak, ez igenis ártó lehet. Az egyik legrégebb óta fennálló tévhit a napelemek megtérülését és maga árát célozza meg. Ezt tekintve nem kell messzire menni ennek bizonyítását tekintve, ugyanis például Magyarországon egy átlagos háztartás 1-2 millió forint közötti költséggel válthatja ki villanyszámláját, a megtérülés pedig valahol 7 és 10 éven belül várható, rendszermérettől függően, átlagos napsugárzással, az energiaárak hosszú távú trendjének előrevetítésével. Az ár pedig nem is épp a napelemre vonatkozik, hanem egy tartozék meghibásodására.

Sokan azt hiszik, hogyha elromlik az inverter, akkor annak a cseréje elképesztően drága. Pedig a házi napelemes rendszerekben lévő inverterre általában 5-6 év a garancia, de számos gyártó kínál felárért 10, 15 évre kiterjesztett jótállási lehetőséget is. Ami pedig ennél is biztatóbb, hogy a jó minőségű beltéri inverterek nem szoktak tönkremenni ezen idő alatt. Egyesek pedig úgy gondolják, hogy mivel az ár folyamatosan esett, ezért 10 év múlva még ennél is olcsóbb lesz a szerkezet. Egyes statisztikákat kielemezve azonban világossá válik, hogy 4 éven belül ennél nem igazán lesz olcsóbb a rendszer. Ez azért van, mert a gyártók már most olyan olcsón szerzik be az alapanyagokat és készítik el a termékeket, amennyire csak lehet, természetesen úgy, hogy profitnak is örülni tudjanak. Ami pedig valóban aggasztó lehet, az az, hogy sokak szerint a napelem már most nem csúcstechnológiás és egy lejárt kor találmánya. Azonban a tényeknek nem lehet nemet mondani, azokon nem lehet ferdíteni. Például Németországban a beépített napelemes kapacitás 2013 végén 36 gigawattot tett ki, és a termelés 29700 gigawattóra volt. Itt már olyan kedvezőek a feltételek, hogy egy napelemes rendszer segítségével 1 kilowattórányi áramot már 12-15 eurócentért is elő lehet állítani. Hasonló üzleti modell már 2008-tól elérhető Kaliforniában, és jelenleg az USA további tizenegy államában. De természetesen nem csak a nyugati példa a mérvadó. Magyarország is nagyon jó úton halad, még akkor is, amikor lassabb léptékkel megy a cél felé. Ezt igazolja, hogy a napenergia terjedése 2015-öt követően felgyorsult, mind a háztartási kis erőművek, mind a nagyobb napelem-parkokat illetően.

Forrás: napelemek-napkollektorok.hu

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöld Energia

Hálózatfejlesztés és megújulók: átalakulhat a magyar energiarendszer

Az energetika stratégiai kérdése a versenyképesség.

Létrehozva:

15 óra telt el a létrehozás óta

2026-10-15

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A növekvő önellátást, a bővülő zöldenergia-termelést és a javuló energetikai versenyképességet nevezte a magyar energiapolitika prioritásának a következő években a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) energetikai államtitkára a Portfolio Energy Investment Forum 2026 konferenciáján Budapesten – írja az alternativenergia.hu. Tótth András kiemelte: a jelenlegi magas árkörnyezetben az energetikai beruházások nagy része piaci alapon megtérül, az állami forrásokat a stratégiai szempontból legfontosabb célokra fogják fordítani. A tervezett változtatások között említette a karbonmentesség erősítését, a paksi atomerőmű élettartamának meghosszabbítását és további megújulóenergia-kapacitások kiépítését. Szeretnék legalább 4 gigawattal (GW) bővíteni a szélenergia-kapacitásokat, de számításaik szerint ez akár 6 gigawatt fölé is nőhet 2040-ig. A napenergiában is van még potenciál, de ennek bővülésére jellemzően piaci alapon számít a tárca – tette hozzá.

A megújuló energia rendszerbe kapcsolásához a hálózat fejlesztése mindenképpen szükséges, ennek első lépése az uniós RRF-források energetikai részének a hálózatépítésre való felhasználása – mondta. Tótth András kifejtette, hogy a legfőbb energiahordozók árát nem annyira a kereslet és kínálat határozza meg, hanem a geopolitikai sokkok; Magyarország nagyon ki van szolgáltatva a külföldi energiahordozóknak, így ezeket a sokkokat nem tudja elkerülni. “Sokat hallottunk az elmúlt több mint tíz évben az energiaszuverenitásról, ami gyakorlatilag nem létezik” – fogalmazott. Felidézte, hogy a fogyasztók jelentős önkorlátozása ellenére a magyar energiarendszer nem tudta volna korlátozások nélkül kezelni a paksi atomerőmű nyári kiesését import energia hiányában.

Az államtitkár jelezte, hogy a magyar igényekhez képest nincs elég áramtermelő kapacitás, illetve a meglévők nagyon rossz struktúrában alakultak ki. Az elmúlt 20-25 évben nem történt meg a versenyképes termelőkapacitások kiépítése – jelentette ki. Magyarország energiaellátása sem gazdaságilag, sem energetikailag nem optimális, aminek az árát jellemzően a fogyasztók, leginkább a nagy fogyasztók fizetik meg, ezen szeretne a tárca a következő négy évben változtatni – közölte.

Tótth András a változások között említette az önellátás ösztönzését. Mint mondta, szeretnék elérni, hogy a gazdasági szereplők vegyék a kezükbe minél nagyobb arányban a saját energiaellátásukat, használják ki a lokális termelési lehetőségeket, szerezzenek részesedést megújulóenergia-termelő erőművekben. A hálózatbővítési források minél optimálisabb felhasználása érdekében azokat a megoldásokat támogatnák, amelyeknél a fogyasztási helyhez közel épül ki minél több termelési kapacitás – mondta. Az államtitkár kitért az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (ekr) tervezett átalakítására is, amit gyors beavatkozásnak nevezett a vállalatok versenyképességének javítása érdekében.

Tovább olvasom