Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Ezekről a napelem tévhitekről hallott már?

Létrehozva:

|

Talán az olajlobbi nyomására vagy épp az emberi tudatlanságból fakadóan mindig előkerülnek azok a napelemeket érintő tévhitek és egyenesen sületlenségnek nevezhető állítások, amelyek egy tudományos vitában természetesen nem állják meg a helyüket.

A szakemberek és a hozzáértők természetesen el tudják választani a butaságot az igazságtól, de a hozzá nem értőknél, laikusoknál vagy épp azoknál a potenciális vevőknél, akik nincsenek tisztában teljes mértékben a helyzettel, de sok jót hallottak, ez igenis ártó lehet. Az egyik legrégebb óta fennálló tévhit a napelemek megtérülését és maga árát célozza meg. Ezt tekintve nem kell messzire menni ennek bizonyítását tekintve, ugyanis például Magyarországon egy átlagos háztartás 1-2 millió forint közötti költséggel válthatja ki villanyszámláját, a megtérülés pedig valahol 7 és 10 éven belül várható, rendszermérettől függően, átlagos napsugárzással, az energiaárak hosszú távú trendjének előrevetítésével. Az ár pedig nem is épp a napelemre vonatkozik, hanem egy tartozék meghibásodására.

Sokan azt hiszik, hogyha elromlik az inverter, akkor annak a cseréje elképesztően drága. Pedig a házi napelemes rendszerekben lévő inverterre általában 5-6 év a garancia, de számos gyártó kínál felárért 10, 15 évre kiterjesztett jótállási lehetőséget is. Ami pedig ennél is biztatóbb, hogy a jó minőségű beltéri inverterek nem szoktak tönkremenni ezen idő alatt. Egyesek pedig úgy gondolják, hogy mivel az ár folyamatosan esett, ezért 10 év múlva még ennél is olcsóbb lesz a szerkezet. Egyes statisztikákat kielemezve azonban világossá válik, hogy 4 éven belül ennél nem igazán lesz olcsóbb a rendszer. Ez azért van, mert a gyártók már most olyan olcsón szerzik be az alapanyagokat és készítik el a termékeket, amennyire csak lehet, természetesen úgy, hogy profitnak is örülni tudjanak. Ami pedig valóban aggasztó lehet, az az, hogy sokak szerint a napelem már most nem csúcstechnológiás és egy lejárt kor találmánya. Azonban a tényeknek nem lehet nemet mondani, azokon nem lehet ferdíteni. Például Németországban a beépített napelemes kapacitás 2013 végén 36 gigawattot tett ki, és a termelés 29700 gigawattóra volt. Itt már olyan kedvezőek a feltételek, hogy egy napelemes rendszer segítségével 1 kilowattórányi áramot már 12-15 eurócentért is elő lehet állítani. Hasonló üzleti modell már 2008-tól elérhető Kaliforniában, és jelenleg az USA további tizenegy államában. De természetesen nem csak a nyugati példa a mérvadó. Magyarország is nagyon jó úton halad, még akkor is, amikor lassabb léptékkel megy a cél felé. Ezt igazolja, hogy a napenergia terjedése 2015-öt követően felgyorsult, mind a háztartási kis erőművek, mind a nagyobb napelem-parkokat illetően.

Forrás: napelemek-napkollektorok.hu

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöld Energia

60 éve olajra léptek Algyőn – most újra az ország reménye lett

Magyarország energiaellátásának biztonságát szolgálja az ország területén elérhető erőforrások minél szélesebb körű kiaknázása.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Steiner Attila az algyői szénhidrogén-kitermelés indulásának 60. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen azt mondta, az elmúlt években egyáltalán nem volt biztos az, hogy Magyarország elég energiát fog tudni importálni, és így még inkább felértékelődik a hazai energiatermelés és annak biztonsága – adta hírül az alternativenergia.hu. Az államtitkár kiemelte: annak ellenére, hogy sok zöld beruházás zajlik Magyarországon, a szénhidrogéneknek továbbra is fontos szerepük van az ország energiaellátásában. Ezt jól példázza az is, hogy a kormány öt év kihagyás után tavaly újra meghirdetett egy szénhidrogén-koncessziót – tette hozzá. Az államtitkár óriási eredménynek nevezte azt, hogy idén az első fél évben Magyarországnak sikerült 20 százalék alá szorítani a villamosenergia-importot, ami főleg a megújuló energiatermelő létesítményeknek köszönhető. Magyarország rendelkezik mára a világon a villamosenergia-mixben a legmagasabb napenergia aránnyal, 25 százalékkal – tette hozzá.

Felhívta a figyelmet arra, hogy ennek ellenére gázra is szüksége lesz a jövőben, főleg az ipari fogyasztok oldaláról, mivel az ipari fogyasztók és a villamosenergia-szektor nagy földgázfogyasztók maradnak. Példaként említette, hogy a Mátrai Erőműben kedden tették le egy gáztüzelésű erőművi blokk alapkövét, és két hasonló beruházás is követi ezt. Steiner Attila elmondta, Magyarország tavaly több mint egymillió tonna kőolajat, és több mint 1,9 milliárd köbméter földgázt termelt ki, és ennek az eredménynek a Mol is aktív részese. Az államtitkár rámutatott, hogy a kormány támogatási programokkal is ösztönzi a fejlődést. A geotermia területén hamarosan elindul egy több tízmilliárd forint keretösszegű pályázat. A biogáz, a távhő és az energiatárolás fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektet a kormány, ezekre a területekre összességében több mint 400 milliárd forint támogatást biztosít.

Molnár József, a Mol-csoport vezérigazgatója úgy fogalmazott, hogy az algyői kőolajmező a magyar energiatörténet egyik sarokköve. Mint mondta, ez a létesítmény nemcsak ipari, hanem nemzeti jelentőségű is. Az elmúlt 60 évben 280 millió hordó kőolajat, 82,5 milliárd köbméter földgázt termeltek ki, a kőolajból finomított üzemanyag 550 millió autó tankolásra elégséges, a földgáz pedig 94 millió háztartás éves fűtési szükségletét képes fedezni – részletezte a vezérigazgató. Schubert Archibald, a Mol Magyarország kutatás-termelési igazgatója elmondta, az elmúlt 60 évet az erőfeszítés, a szakmai tudás, a folyamatos fejlődés és a kitartó munka jellemezte. Kiemelte, az algyői létesítmény nemcsak egy mező, hanem egy komplex ipari rendszer, amely a helyi identitás része lett. Hozzátette, a hazai szénhidrogén-kitermelés energiafelhasználásának több mint fele Algyőn történik.

Advertisement

Molnár Áron, Algyő polgármestere (független) azt mondta, 1965 után a település országos hírűvé vált a szénhidrogén-bányászatnak köszönhetően. Hozzátette, Algyő és a Mol fejlődése összekapcsolódott, sok családnak biztosít megélhetést. Hangsúlyozta, Algyő érdeke, hogy a Mol sokáig megmaradjon ezen a szinten, és az önkormányzat is mindent meg fog tenni ennek érdekében. A Mol közleménye szerint a kutatók 1965 nyarán viszonylag sekély, 2200 méteres mélységben kőolajat találtak, felfedezték az ország egyik legfontosabb kőolaj- és földgázmezőjét. A mezőn csaknem 1000 szénhidrogén-kutat fúrtak az évek során. A közlemény szerint a Mol-csoport hosszú távú Shape Tomorrow stratégiájának egyik kiemelt eleme az okos zöld átmenet, amelynek megvalósításához kulcsfontosságú a fosszilis energiahordozók mellett a megújuló energiaforrások arányának növelése.

Ennek jegyében, a Mol egy 37,4 megawatt peak (MWp) teljesítményű napelemparkot és a hozzá kapcsolódó 40 megawattóra (MWh) energiatárolási kapacitású villamosenergia-tároló rendszert épít fel algyői telephelyén. A beruházás lehetővé teszi az algyői Mol-létesítmények villamosenergia függetlenségét, jelentősen javítja az elektromos ellátás rugalmasságát, és évente 13 000 tonnával csökkenti a telephely szén-dioxid- kibocsátását – olvasható a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák