Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Fenntarthatósági startupokat támogat a Kék Bolygó Alapítvány

Lezárult a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány startupokat támogató fejlesztési programjának második köre, a tevékenységükkel a környezeti fenntarthatóságot előmozdító kezdő vállalkozások hétfőn este Budapesten mutatták be cégüket és piaci megoldásaikat a szakmai zsűri és befektetők előtt.

Létrehozva:

|

Az alapítvány az idén indította el .wave elnevezésű üzletfejlesztési programját, hogy segítse a klímaváltozás ellen fellépő, innovatív startupok fejlődését. A program tavasszal öt magyar céget támogatott, a második félévben pedig már nyitottak a Kárpát-medencei régió vállalkozásai felé is – mondta Sódar Gabriella, az alapítvány üzletfejlesztési vezetője az MTI-nek. A program különlegessége, hogy csak olyan kezdő vállalkozások kerülhetnek be, amelyek tevékenysége kapcsolódik a környezeti fenntarthatósághoz. Nem ötletfázisban lévő, hanem annál valamivel már előrébb tartó cégeket keresnek – emelte ki. A háromhónapos intenzív fejlesztést a második körben hét résztvevő fejezte be, köztük energetikával, élelmiszerellátással, hulladék-újrahasznosítással és mikromobilitással foglalkozó vállalkozások. A cégek között öt magyar és két osztrák startup volt – ismertette az üzletfejlesztési vezető.
Hozzátette: a .wawe szeretne regionális központi szerepet betölteni az üzletfejlesztésben a fenntarthatósági témakörben.

Az ingyenes program keretében a résztvevők a vállalkozásra szabott szakmai, üzleti, pénzügyi és jogi tanácsadást, valamint mentorálást kaptak, olyan ismereteket, amelyek támogatják megoldásaik piacra jutását, fejlesztik finanszírozhatóságát, és emellett kapcsolatokat alakíthattak ki szakértőkkel. Sódar Gabriella elmondta: a résztvevők közvetlen pénzügyi támogatáshoz nem jutnak a program keretében, de az alapítvány két kockázati tőkealapot is működtet, hogy pénzügyileg is támogathassa a legjobb innovációk megvalósulását. Emellett a program során a résztvevők kapcsolatba kerültek külföldi és hazai befektetőkkel, így a vállalkozások megtalálhatják a lehetőségeket – hangsúlyozta.

Advertisement

Zöldinfó

Évente 205 ezer tonna élelmiszer vész kárba, cél a drasztikus csökkentés 2030-ig

Magyarország élen jár az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az élelmiszer-pazarlás csökkentése és a vízgazdálkodás fejlesztése kulcsszerepet játszik a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Zero Waste Foundation Étel- és vízpazarlás-megelőzési konferenciáján, Isztambulban az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint – írja az alternativenergia.hu. A tárcavezető a konferencián kiemelte, az agrárium globális célkitűzése, hogy jó minőségű, megfizethető termékekkel lássuk el a fogyasztókat, miközben a gazdálkodók versenyképességét és megélhetését is biztosítjuk. Különös figyelmet igényelnek az élelmiszereket és az élelmiszeripart érintő szabályozások, valamint az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása. A fejlett országokban a kidobott élelmiszer több mint fele a háztartásokban keletkezik. Magyarországon, ezt felismerve, már 2016-ban elindította a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal “Maradék nélkül” programját. Az azóta eltelt időszak bizonyította a kezdeményezés sikerességét, hiszen több mint harmadával tudtuk csökkenteni az egy főre eső élelmiszer-pazarlást. Hazánk, az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival is összhangban, a következő években is kiemelten támogatja a programot.

Ambiciózus, de elérhető kezdeményezésünk, hogy 2030-ra a felére csökkentsük a magyar háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét. Ez a törekvés a kiskereskedelemben és az élelmiszerlánc más szakaszaiban keletkező hulladékra is vonatkozik – hívta fel a figyelmet a miniszter a közlemény szerint. Kifejtette, a csomagolási technológiák fejlesztése további lehetőségeket kínál a veszteségek elkerülésére, de a jelenlegi, évi mintegy 205 ezer tonna lakossági pazarlás így is hatalmas kihívás. Ez az élelmiszer-mennyiség 380 ezer ember egyéves ellátására lenne elegendő, és össztársadalmi szinten több százmilliárd forintos veszteséget jelent. Céljaink elérése érdekében a legfontosabb a fogyasztói edukáció. Fel kell hívnunk az emberek figyelmét a tudatos vásárlásra, az élelmiszerek helyes tárolására, valamint a maradékok felhasználására – írták.

Nagy István kitért arra is, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik kulcsterülete a vízmegtartás, a gazdálkodók pedig több módszerrel is növelhetik ezt a képességet. Példaként említette a téli talajtakarást, a nem termelő területek kijelölését, azaz a szántóterületek 10 százalékának megfelelő nem termelő tájképi elemek és területek vagy ezek kombinációjának fenntartását, valamint a mikrobiológiai, talaj- és növénykondicionáló készítmények alkalmazását. A forgatás nélküli talajművelés szintén hatékony eszköze a víz tájban tartásának – hangsúlyozta a tájékoztatás szerint az agrártárca vezetője.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák