Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Fenntarthatósági startupokat támogat a Kék Bolygó Alapítvány

Lezárult a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány startupokat támogató fejlesztési programjának második köre, a tevékenységükkel a környezeti fenntarthatóságot előmozdító kezdő vállalkozások hétfőn este Budapesten mutatták be cégüket és piaci megoldásaikat a szakmai zsűri és befektetők előtt.

Létrehozva:

|

Az alapítvány az idén indította el .wave elnevezésű üzletfejlesztési programját, hogy segítse a klímaváltozás ellen fellépő, innovatív startupok fejlődését. A program tavasszal öt magyar céget támogatott, a második félévben pedig már nyitottak a Kárpát-medencei régió vállalkozásai felé is – mondta Sódar Gabriella, az alapítvány üzletfejlesztési vezetője az MTI-nek. A program különlegessége, hogy csak olyan kezdő vállalkozások kerülhetnek be, amelyek tevékenysége kapcsolódik a környezeti fenntarthatósághoz. Nem ötletfázisban lévő, hanem annál valamivel már előrébb tartó cégeket keresnek – emelte ki. A háromhónapos intenzív fejlesztést a második körben hét résztvevő fejezte be, köztük energetikával, élelmiszerellátással, hulladék-újrahasznosítással és mikromobilitással foglalkozó vállalkozások. A cégek között öt magyar és két osztrák startup volt – ismertette az üzletfejlesztési vezető.
Hozzátette: a .wawe szeretne regionális központi szerepet betölteni az üzletfejlesztésben a fenntarthatósági témakörben.

Az ingyenes program keretében a résztvevők a vállalkozásra szabott szakmai, üzleti, pénzügyi és jogi tanácsadást, valamint mentorálást kaptak, olyan ismereteket, amelyek támogatják megoldásaik piacra jutását, fejlesztik finanszírozhatóságát, és emellett kapcsolatokat alakíthattak ki szakértőkkel. Sódar Gabriella elmondta: a résztvevők közvetlen pénzügyi támogatáshoz nem jutnak a program keretében, de az alapítvány két kockázati tőkealapot is működtet, hogy pénzügyileg is támogathassa a legjobb innovációk megvalósulását. Emellett a program során a résztvevők kapcsolatba kerültek külföldi és hazai befektetőkkel, így a vállalkozások megtalálhatják a lehetőségeket – hangsúlyozta.

Advertisement

Zöldinfó

Klímavédelem helyben: új erdők javítják a levegőt és az életminőséget

A városi erdő fejlesztések amellett, hogy a helyben élő lakosságot szolgálják, hozzájárulnak hazánk klímavédelmi céljainak eléréséhez is.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A helyettes államtitkár kiemelte, az Agrárminisztérium és az Energiaügyi Minisztérium együttműködésével indított Városierdő-fejlesztési Mintaprogramban öt helyszínen dolgoznak egyszerre: Balatonfüreden, Budapesten, Sárváron, Tatán és Kecskeméten – ismertette az alternativenergia.hu. A városi és városközeli erdők ma már nem kiegészítő zöldfelületek, hanem a települések működésének részei. Hatással vannak a hőmérsékleti viszonyokra, a levegő minőségére, a víz körforgására és a biológiai sokféleségre, emellett pedig a lakosság életminőségére is – írták. A fejlesztéseket minden helyszínen adatgyűjtések, termőhelyi vizsgálatok előzték meg, ezért a program a zöldinfrastruktúra-kezeléssel kapcsolatos tudást állítja a települések szolgálatába – tette hozzá.

Mocz András kifejtette, Kecskeméten a több mint fél évszázados Csalánosi Parkerdőben a felelős, adatalapú megközelítés gyakorlati megvalósulása látható, amelyet a helyi állami erdészeti társaság, a KEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. fordít le konkrét tevékenységekre. A Városierdő-fejlesztési Mintaprogram öt helyszíne közül a legélesebben itt jelennek meg az erdő fennmaradásával kapcsolatos kérdések. Az Alföldön ugyanis nem lehet átvenni más térségek erdőkezelési mintáit. A vízmegtartás, a talajállapot, a fafajválasztás és az erdőszerkezet kérdései más súllyal jelennek meg.

Az a munka, amely ezen a helyen zajlik, azt célozza, hogy az erdő szerkezete és működése igazodjon ezekhez a feltételekhez. Új élőhelyi elemeket alakítanak ki, őshonos fajokkal váltják ki a pusztuló fenyőket, rönkgátak épülnek, növelik a holtfa mennyiségét. Az így kezelt növényzet ellenállóbb lesz a klímaváltozás negatív hatásaival szemben, és a megmaradó erdőkre lehet alapozni a rekreációs szolgáltatásokat: eltávolították a veszélyes fákat, kitisztították az elhagyatott sétautak nyomvonalát, felújították az információs táblákat. A munka eredményeként a Parkerdő a kecskeméti zöldinfrastruktúra értékes eleme maradhat – áll a közleményben.

Advertisement

Kitért arra is, hogy az Agrárminisztérium és az Energiaügyi Minisztérium együttműködésének eredményeként öt év alatt több mint 11 millió facsemetével, és több mint kétezer hektár új erdővel bővült hazánk zöldvagyona, a Mintafásítás és Újszülöttek Erdeje Program folytán. Továbbá klímavédelmi kutatások, erdőállapot-monitoring rendszerek és erdőtűz-megelőzési fejlesztések is indultak, emellett hangsúlyosan jelennek meg az erdővel, környezetünkkel kapcsolatos szemléletformáló kampányok is – tették hozzá. A tárcák közötti együttműködés keretében most megvalósuló országos Városierdő-fejlesztési Mintaprogram ezzel a szemlélettel szolgálja az érintett településeken élők jóllétét – húzta alá Mocz András a közlemény szerint.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák