Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Fiatal lányok tervei alapján születik meg Bécs új biodiverzitás-parkja

Bécs új parkjában, nemcsak őshonos, klímaváltozási szempontból “jövőtálló” fákat ültetnek, hanem fiatalokat is aktívan bevonnak közösségi terek kialakításába.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az innovációs projektben külön figyelmet kapnak a lányok ötletei. Bécs új, 11 hektáros városi parkja lépésről-lépésre valósul meg a Donaustadt kerületben – írta az alternativenergia.hu. A természetvédelmi és pihenési funkciókat ötvöző zöldterület célja, hogy egyszerre biztosítson új élőhelyet őshonos növény- és állatfajoknak, valamint értékes közösségi teret az itt élőknek. A ,,Fiatal bécsiek erdeje” nevű kezdeményezés keretében 2024 őszén 5.000 négyzetméteren telepítettek új erdőt, valamint 850 méter hosszúságban alakítottak ki új sétautakat. A telepített fák és bokrok azóta szépen megeredtek és a város zöld arculatának részei. “Ezzel a parkkal Bécs egy új, kiterjedt pihenőterülettel gazdagodik, amely nemcsak a kikapcsolódásban tölt be fontos szerepet, hanem mint az első bécsi biodiverzitás-park, kifejezetten az urbánus fajgazdagság megőrzését és fejlesztését helyezi a középpontba” – emelte ki Jürgen Czernohorszky, Bécs klímavédelmi tanácsnoka.

A park kialakítása során külön figyelmet kaptak a lányok igényei is, mivel bevonásuk a tervezési folyamatba Bécs genderérzékeny várostervezési gyakorlatának része. Az AHS Contiweg természettudományokra és fenntarthatóságra fókuszáló, modern szemléletű iskolájával együttműködésben egy közösségi projekt valósult meg, amelynek keretében fiatal diáklányok saját elképzeléseik alapján terveztek meg egy kisebb parkterületet. A terveket június 11-én, egy úgy nevezett interaktív építési napon valósították meg. A szükséges anyagokat Bécs erdő- és mezőgazdasági vállalata biztosította, míg a szakmai támogatást a városi erdészek és a Greenlab csapata nyújtotta. “Bécs célja, hogy minden lánynak lehetőséget adjon a város alakításában való részvételre. A ’Bécs, ahogyan a (n)ők akarják’ felmérés világosan megmutatta, hogy szükség van olyan közterekre, amelyek a lányok igényeihez igazodnak – itt most ezek az elképzelések valósággá váltak” – mondta Kathrin Gaál, Bécs alpolgármestere és nőkkel kapcsolatos ügyekért felelős városi tanácsnoka.

Advertisement

Zöldinfó

Két fogás, ami megváltoztathatja a jövőt

Elég lehet-e két közös főzés ahhoz, hogy elinduljunk a fenntarthatóbb étrend felé?

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Egy hazai online főzőtanfolyam nyomán született kutatás tapasztalatai szerint igen: a gyerekek és szüleik közösen készítettek növényi alapú ételeket, ami sokaknál tartós változást indított el az otthoni étkezési szokásokban – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A Climate Smart Elephant és az ELTE PPK Ember–Környezet Tranzakció Intézetének kutatása azt sugallja, hogy az élményszerű tanulás és a főzési készségek fejlesztése sokat tehet a növényi alapú ételek elfogadottságáért. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) 2022-es jelentése szerint az egyéni szinten meghozott döntések akár 40–70%-kal is csökkenthetik a globális kibocsátást az évszázad közepéig, ha a változásokat rendszerszintű intézkedések is támogatják. Annak pedig, hogy egyénként tegyünk a klímaváltozás ellen, egyik leghatékonyabb módja az étrendünk megváltoztatása. Az élelmiszertermelés a világ üvegházhatásúgáz-kibocsátásának körülbelül egynegyedéért felelős, ennek pedig több mint a fele – legalább 53%-a – az állattartáshoz köthető. Még szemléletesebbé válik a kép, ha megnézzük az élelmiszerek kibocsátás alapján rangsorolt listáját: az első helyeken javarészt állati eredetű termékek szerepelnek. Ha áttérnénk egy főként növényi alapú, csak kis mennyiségben állati összetevőket tartalmazó étrendre, jelentősen csökkenthető volna a kibocsátásunk. Ráadásul az átállás iránti nyitottság is megvan: az EU egy friss felmérése szerint az állampolgárok 85%-a hajlandó lenne klímabarátabb módon étkezni.
Különböző élelmiszerek kibocsátása területhasználat-változás, tenyésztés (farm), takarmányozás, feldolgozás, szállítás, kiskereskedelmi kibocsátás, csomagolás és veszteségek szerint. A lista első felében zömében húsok és tejtermékek, míg az alsó régióban főként növényi eredetű ételek találhatóak. Az ábrát a szerző fordította. Forrás: Our World in Data
Különböző élelmiszerek kibocsátása területhasználat-változás, tenyésztés (farm), takarmányozás, feldolgozás, szállítás, kiskereskedelmi kibocsátás, csomagolás és veszteségek szerint. A lista első felében zömében húsok és tejtermékek, míg az alsó régióban főként növényi eredetű ételek találhatóak. Az ábrát a szerző fordította. Forrás: Our World in Data

Az étrend változtatását nemcsak a bolygó, de egészségünk is meghálálja

A gazdasági növekedés nyomán egyre több cukorban és telített zsírokban gazdag, feldolgozott étel kerül a boltokba és a tányérokra – különösen hús- és tejtermékek formájában. Ez hozzájárul a túlsúly és a krónikus betegségek terjedéséhez. Magyarországon például a gyerekek 25%-a túlsúlyos vagy elhízott, a telített zsírok bevitele pedig az ajánlott szint felett van, ami döntően tejtermékekből (31,4%) és húsfélékből (22,5%) származik. Mivel a gyermekkorban kialakuló szokások később nehezen változnak, az oktatásnak kulcsszerepe van a szemléletformálásban. De nem elég az információ: a puszta tájékoztatás ritkán vezet valódi viselkedésváltozáshoz. Hatékonyabbak azok a módszerek, amelyek a választási lehetőségek láthatóságát növelik – például ha jól látható helyen kínálnak vegetáriánus opciókat, többen választják őket.

Étrendváltás — érdemes idejében belevágni

Korábbi kutatásunk azt mutatta, hogy a magyar lakosság körében a húsfogyasztás visszafogása az egyik legkevésbé kedvelt zöld életmódváltás. Ebből kiindulva azt feltételeztük, hogy a növényi ételek vonzóbbá tétele, különösen gyerekkorban, nemcsak tudás-, hanem készségszinten is, segíthet lebontani a húsfogyasztáshoz kötődő kulturális kötődéseket: ez lehet az első lépés a növényi étrend elterjedésének irányába. Másképp fogalmazva: arra voltunk kíváncsiak, vajon növelhető-e a növényi alapú étkezés gyakorisága, ha nemcsak felhívjuk a figyelmet az alternatívákra, hanem azt is megmutatjuk, hogyan készíthetők el ezek az ételek, és ezzel aktív részvételre ösztönzünk. A kutatás a Climate Smart Elephantnak  az EIT Food támogatásával zajló projektjéhez kapcsolódott, melynek keretében egy kétalkalmas online főzőtanfolyam zajlott 10–12 éves diákok és szüleik részvételével. Az ELTE PPK Ember–Környezet Tranzakció Intézete ennek a projektnek hatásvizsgálatába kapcsolódott be.

A résztvevők saját konyhájukban, az általunk biztosított alapanyagokkal készíthették el a növényi alapú recepteket. A program hatását három időpontban mértük online kérdőívekkel: a tanfolyam előtt (2023. május–június), közvetlenül utána (2023. május–július), majd a nyári szünet után (2023. szeptember–október), hogy a hosszú távú hatásokat is vizsgálni tudjuk. A kérdőívek az étkezési szokásokra, a húsfogyasztással és növényi étrenddel kapcsolatos attitűdökre, valamint a tanfolyam tapasztalataira kérdeztek rá. Összesen 389 fő töltötte ki a kérdőívet, köztük 125 tanuló és 136 szülő a kísérleti, illetve 64 diák és 64 szülő a kontrollcsoportban.

Advertisement

Kutatómenü: zabpalacsinta, babsaláta, tofurántotta

A főzőtanfolyam során a szülők és gyermekeik közösen készítettek el különféle növényi alapú fogásokat egy tapasztalt séf irányításával. A menü banános zabpalacsintát, hamis tofurántottát, mediterrán babsalátát, babkrémet és tofus wrapet tartalmazott. A visszajelzések alapján a program kifejezetten motiváló hatású volt: a résztvevők többsége a tanfolyam után ismét elkészítette legalább az egyik bemutatott ételt. A második mérési hullámban a kísérleti csoport tagjai 0-tól 100-ig terjedő skálán értékelték, hogy milyen gyakran főztek újra hasonló ételeket. A szülők átlaga 65,3, a gyerekeké 60 pont lett.

Szintén kedvező fejlemény, hogy a résztvevők szerint az online alkalmak után több zöldség került a tányérjukra, és általában is tudatosabban étkeztek. A szülők zöldségfogyasztási pontszáma 59 , a diákoké 58,1 volt. Mivel a nyár végi utómérés eredményei nem mutattak visszaesést, a program hosszú távon is hatással volt a résztvevők étkezési szokásaira – szülőkre és gyerekekre egyaránt.

Advertisement
A workshopok hatása a résztvevők visszajelzései alapján a főzőtanfolyamokat követő két hónap elteltével. A hatásokat a “Kérjük, jelölje, hogy mennyire ért egyet az alábbi állításokkal!” felszólítással mértük egy nullától százig terjedő skálán (0= Egyáltalán nem, 100=teljes mértékben).
A workshopok hatása a résztvevők visszajelzései alapján a főzőtanfolyamokat követő két hónap elteltével. A hatásokat a “Kérjük, jelölje, hogy mennyire ért egyet az alábbi állításokkal!” felszólítással mértük egy nullától százig terjedő skálán (0= Egyáltalán nem, 100=teljes mértékben).

Nyitott szülők, konzervatív gyerekek

Érdekes különbség mutatkozott a diákok és a szüleik attitűdjeiben a növényi étrenddel kapcsolatban. Az első főzőtanfolyam után mindkét csoport biztonságosabbnak, környezetbarátabbnak és ízletesebbnek tartotta a növényi alapú ételeket, mint korábban. Ugyanakkor a második – hónapokkal későbbi – mérésnél már csak a szülőknél maradt fenn ez a pozitív attitűdváltozás, a gyerekeknél nem volt kimutatható változás. A statisztikai elemzés is megerősítette: a szülőknél három mérési időpont között szignifikáns különbség mutatkozott az étrend megítélésében, míg a gyerekeknél nem.

Ez arra utal, hogy a főzőtanfolyam hosszú távon a szülők nézeteit formálta át, míg a gyerekek esetében inkább csak átmeneti hatást gyakorolt. Ebben szerepe lehet annak is, hogy a gyerekek ízlése általában konzervatívabb: nehezebben nyitnak új ízek felé, és ragaszkodnak a megszokotthoz. Mindez azonban biztató: már két alkalom elegendő volt ahhoz, hogy a szülők körében tartós attitűdváltozás alakuljon ki – és mivel végeredményben ők döntik el, mi kerül az asztalra, ez közvetve a gyerekek étrendjét is befolyásolhatja.

A hús köszöni, tartja magát

A húsfogyasztással kapcsolatos attitűdök és szokások a főzőtanfolyam hatására nem változtak érdemben. Sem a diákok, sem a szülők körében nem volt kimutatható különbség a hús szerepének megítélésében a program előtt és után. A résztvevők egy hétfokú skálán értékelték, mennyire tartják fontosnak, hogy a hús jelen legyen egy átlagos hétköznapi, hétvégi vagy éttermi főételben – az eredmények statisztikailag nem változtak. A hús iránti elköteleződést vizsgáló kérdések – például „Nem tudom elképzelni, hogy felhagyok a húsfogyasztással” – szintén változatlan hozzáállást tükröztek. Ez összhangban van korábbi eredményekkel, melyek szerint a húsról való lemondás a legkevésbé elfogadott zöld életmódbeli változtatás a magyar lakosság körében. Két workshop-alkalom tehát nem bizonyult elegendőnek a mélyen gyökerező szokások átalakításához – különösen ilyen kulturálisan érzékeny területen.

Advertisement

Összességében a főzőtanfolyamok hatékonyan ösztönözték a növényi alapú ételek otthoni elkészítését. A program nyitottabbá tette a résztvevőket a növényi alapú étrend iránt: ez megmutatkozott az étkezési szokások átalakulásában és az új receptek ismételt elkészítésében. Bár a húsfogyasztáshoz való hozzáállás nem változott érdemben, a zöldségfogyasztás növekedése és a pozitív attitűdök kialakulása arra utal, hogy már két online alkalom is képes lehet hosszabb távú változást elindítani. A hatás elsősorban a szülőknél volt tartós, míg a gyerekeknél inkább átmeneti. Ez arra utalhat, hogy az online főzőtanfolyam a felnőttek esetében bizonyul hatékonyabb eszköznek, a fiatalabb korosztály számára pedig kiegészítő oktatási programokra is szükség lehet a hosszú távú hatás eléréséhez.  A kutatás fontos tanulsága, hogy az étkezési szokások megváltoztatásához nem elég pusztán ismereteket közölni – a főzéssel kapcsolatos készségek fejlesztése legalább ilyen lényeges. A növényi alapú étrend más alapanyagokat és főzési technikákat igényel, ezért a recepteket meg kell ismertetni és megszerettetni a célcsoportokkal. Ha szélesebb rétegeket szeretnénk a fenntarthatóbb táplálkozás felé terelni, azt kis lépésekben, élvezetes élményekkel és finom ételekkel lehet csak megvalósítani.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák