Zöld Energia
Földgáz: miért van különösen nehéz helyzetben Magyarország?
A háborús helyzet Európa-szerte energetikai bizonytalanságot okoz, hazánk viszont különösen kiszolgáltatott.
Gyurcsik Attila, a Concorde Csoport igazgatója egy blogbejegyzésben mutatta be a hazai gázhelyzetet. A szakértő szerint nagyon fontossá vált a fogyasztás racionalizálása és csökkentése, ennek fő oka az, hogy az EU-s ellátás mintegy 40 százalékáért Oroszország felelős. „Jelen cikk írásakor a másnapi földgázár (holland TTF gázár) meghaladta a 207 eurót. Ez az ár 2019 nyarán alig volt magasabb 10 eurónál” – írta Gyurcsik Attila augusztus 10-én. A háborús helyzet egész Európát kiszámíthatatlan helyzetbe hozta, hazánk viszont különösen érintett. Gyurcsik Attila szerint rövid távon a problémán az energiahasználat csökkentésével, a szigeteléssel és a fűtési rendszerek korszerűsítésével lehet javítani. Mint kiemelte, itthon nemcsak a gazdaság, hanem az otthonok gázfüggősége is kimagasló. A háztartások végső energiafelhasználását nézve a földgáz súlya Magyarországon 50,7 százalék, míg az uniós átlag csupán 31,7 százalék.
Ennél lényegesen magasabb arány csak az Európai Unió legnagyobb kitermelő országában, Hollandiában, valamint a szomszédos Luxemburgban van. Olaszországnak közel hasonló a súlya, de ez az ország földrajzi elhelyezkedése miatt könnyebben diverzifikál, és a teljes hőigény is vélhetően kevesebb. Érdekes módon Európa Oroszország utáni második legnagyobb gázkitermelőjénél, Norvégiában a háztartások egyáltalán nem használnak földgázt fűtésre. A helyi otthonokban elektromos energiát alkalmaznak a fűtéshez és a meleg víz előállításához, a kontinenst nézve itt kiugróan magas a hőszivattyúk aránya. Utóbbi tekintetben Magyarország kifejezetten rosszul áll.
„A mesterségesen alacsonyan tartott gázárak megtették a hatásukat, az alkalmazkodás vagy adott esetben az energiafelhasználás diverzifikálása helyett a hazai háztartások lényegében a földgázt részesítették előnyben” – írta Gyurcsik Attila. Bár biomassza-felhasználásunk nem rossz, ez többnyire fa, nem egyszer szemét elégetését jelenti, ami komoly légszennyezéssel jár. A szakértő szerint fontos lenne a hazai otthonok modernizálása a földgáz háttérbe szorítása mellett. Úgy véli, ezért is fontos, hogy a hőszivattyús áramhasználat esetében a díjszabás alacsonyabb maradt a piacinál a rezsicsökkentés rendszerének átalakításakor.
Zöld Energia
70 szélturbina épülhet Magyarországon – elindult az első projekt
Négy korszerű szélerőmű épülhet Banán.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Megszerezte első jogerős építési engedélyét a Green Energy Investhor Zrt. (GEI) több önálló projektből álló, összesen közel 500+50 megawatt összteljesítményű szélerőmű-fejlesztési programja, így négy korszerű szélerőmű épülhet a Fejér vármegyei Banán – írja az alternativenergia.hu. A Fejér Vármegyei Kormányhivatal engedélyezte a négy turbinából álló, összesen 28,8 megawatt teljesítményű szélerőműpark megépítését Bana külterületén. Az engedély a GEI 16 települést és három vármegyét érintő országos fejlesztési programjának első építési engedélye – tájékoztatta a beruházó az MTI-t. A GEI közleménye hangsúlyozza, hogy a projekt előkészítése során kiemelt figyelmet fordítottak a természeti értékek megóvására. A beruházás helyszínein több mint egy éven át tartó madár- és denevérvizsgálatok, valamint természetvédelmi felmérések készültek, amelyekre a környezetvédelmi hatástanulmányok és a fejlesztés természetvédelmi intézkedései is épülnek.
A most kiadott építési engedély szigorú természetvédelmi előírásokat tartalmaz: a kivitelezés során biztosítani kell a védett élővilág megóvását, a beruházás üzembe helyezését követően pedig legalább öt éven át folyamatos madár- és denevérmonitoringot kell végezni. A hatósági engedély alapján Bana külterületén négy darab, egyenként 7,2 megawatt névleges teljesítményű szélerőmű építése kezdődhet meg. A szélerőművek rotorjainak (lapátjainak) átmérője 170 méter, a turbinák teljes magassága pedig eléri a 215 métert. Az engedély kizárólag a szélerőművek létesítésére vonatkozik, a hálózati csatlakozás külön engedélyezési eljárás keretében valósul meg. A beruházás kivitelezése a szükséges további hatósági engedélyek és feltételek teljesülését követően kezdődhet meg.
A banai beruházás a GEI által előkészített, több különálló projektből álló, összesen 500+50 megawatt beépített kapacitású szélerőmű-fejlesztési program része, amely 16 települést érint Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Vas vármegyében. A fejlesztés keretében a tervek szerint összesen 70 korszerű szélturbina létesülhet, amelyek várható éves villamosenergia-termelése eléri az 1200 gigawattórát. A projekt megvalósulásával a jelenlegi magyarországi szélerőművi kapacitás közel háromszorosára növekedhet, miközben a fejlesztés jelentős mértékben hozzájárulhat az ország energiabiztonságának erősítéséhez, importenergia-függősége csökkentéséhez, valamint a klímacélok teljesítéséhez – áll a közleményben.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaEgyre nagyobb nyomás alatt a Balaton
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaFordulóponthoz érkezhet az elektromos autózás
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaA jelenlegi vízdíjak mellett veszélybe kerülhet a jövő ivóvízellátása
-
Otthon5 nap telt el a létrehozás ótaMiért lehet jó választás Pécs városa a gyerekes családoknak?
-
Zöld Energia11 óra telt el a létrehozás óta70 szélturbina épülhet Magyarországon – elindult az első projekt
