Zöld Energia

Földgáz: miért van különösen nehéz helyzetben Magyarország?

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-08-12

Szerző:

Hell

A háborús helyzet Európa-szerte energetikai bizonytalanságot okoz, hazánk viszont különösen kiszolgáltatott.

Gyurcsik Attila, a Concorde Csoport igazgatója egy blogbejegyzésben mutatta be a hazai gázhelyzetet. A szakértő szerint nagyon fontossá vált a fogyasztás racionalizálása és csökkentése, ennek fő oka az, hogy az EU-s ellátás mintegy 40 százalékáért Oroszország felelős. „Jelen cikk írásakor a másnapi földgázár (holland TTF gázár) meghaladta a 207 eurót. Ez az ár 2019 nyarán alig volt magasabb 10 eurónál” – írta Gyurcsik Attila augusztus 10-én. A háborús helyzet egész Európát kiszámíthatatlan helyzetbe hozta, hazánk viszont különösen érintett. Gyurcsik Attila szerint rövid távon a problémán az energiahasználat csökkentésével, a szigeteléssel és a fűtési rendszerek korszerűsítésével lehet javítani. Mint kiemelte, itthon nemcsak a gazdaság, hanem az otthonok gázfüggősége is kimagasló. A háztartások végső energiafelhasználását nézve a földgáz súlya Magyarországon 50,7 százalék, míg az uniós átlag csupán 31,7 százalék.

Ennél lényegesen magasabb arány csak az Európai Unió legnagyobb kitermelő országában, Hollandiában, valamint a szomszédos Luxemburgban van. Olaszországnak közel hasonló a súlya, de ez az ország földrajzi elhelyezkedése miatt könnyebben diverzifikál, és a teljes hőigény is vélhetően kevesebb. Érdekes módon Európa Oroszország utáni második legnagyobb gázkitermelőjénél, Norvégiában a háztartások egyáltalán nem használnak földgázt fűtésre. A helyi otthonokban elektromos energiát alkalmaznak a fűtéshez és a meleg víz előállításához, a kontinenst nézve itt kiugróan magas a hőszivattyúk aránya. Utóbbi tekintetben Magyarország kifejezetten rosszul áll.

„A mesterségesen alacsonyan tartott gázárak megtették a hatásukat, az alkalmazkodás vagy adott esetben az energiafelhasználás diverzifikálása helyett a hazai háztartások lényegében a földgázt részesítették előnyben” – írta Gyurcsik Attila. Bár biomassza-felhasználásunk nem rossz, ez többnyire fa, nem egyszer szemét elégetését jelenti, ami komoly légszennyezéssel jár. A szakértő szerint fontos lenne a hazai otthonok modernizálása a földgáz háttérbe szorítása mellett. Úgy véli, ezért is fontos, hogy a hőszivattyús áramhasználat esetében a díjszabás alacsonyabb maradt a piacinál a rezsicsökkentés rendszerének átalakításakor.

Zöld Energia

2030-ra állhat üzembe az ország egyik legnagyobb szélerőműparkja

Magyarország egyik legnagyobb szélerőmű-beruházása indul a Kisalföldön.

Létrehozva:

2 nap telt el a létrehozás óta

2026-02-28

Szerző:

Vanessza

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Nagyszabású szélerőmű-fejlesztést indít a Green Energy Investhor Zrt. (GEI) a Kisalföldön, a Vadosfa térségében tervezett beruházás 70 korszerű szélturbinával összesen 499 megawatt (MW) új beépített kapacitást hoz létre, éves szinten így várhatóan 1200 gigawattóra (GWh) villamosenergia-termelést biztosít majd – közölte az alternativenergia.hu. Magyarországon jelenleg mintegy 330 MW beépített szélerőművi kapacitás működik, amely az elmúlt évtizedben érdemben nem bővült. A hazai energiarendszer zöld átállásában eddig elsősorban a napenergia játszott meghatározó szerepet, a szélenergia ugyanakkor kiaknázatlanul maradt – jelezték. A Green Energy Investhor új fejlesztése Vadosfa 15 kilométeres körzetében 70 darab, 7-7,2 MW egységteljesítményű turbinával valósul meg. A technológia éves kihasználtsága, a mintegy 2500 üzemóra a naperőművek átlagának közel kétszerese.

A közlemény szerint a beruházás jelenleg az építési engedélyezési szakaszban tart. Januárban zárultak le az egy éven át tartó környezetvédelmi megfigyelések és mérések, ezek adatainak birtokában indulhatott el az engedélyezési folyamat. A helyszínen megkezdődtek a régészeti mintafeltárások. A csatlakozó és felhordó hálózat kiépítése 2026 végén indulhat, az első torony felállítását pedig 2028 első negyedévére tervezik. A teljes szélerőműpark 2029 végén, 2030 elején állhat üzembe. A turbinák toronymagassága elérheti a 130 métert, a teljes építménymagasság a 220 métert, a 90 méteres rotorátmérő pedig alacsonyabb fordulatszám mellett is hatékony működést biztosít. Az elemek kiválasztása során alapvető szempont, hogy a zaj- és rezgésértékek minden napszakban a szabályozási határértékek alatt maradjanak, a lakó- és üdülőövezetektől a jogszabályban meghatározott legalább 700 méteres táv helyett jellemzően 1 kilométert meghaladó távolságot tartva – ismertette a vállalat.

A GEI hangsúlyozta: a fejlesztés során kiemelt figyelmet fordítanak a térség természeti értékeinek megóvására. A cél nem pusztán a jogszabályi megfelelés, hanem az, hogy a szélerőműpark működése hosszú távon is összehangolható legyen a helyi ökoszisztéma sajátosságaival. A GEI az engedélyezési eljárások során és azon túl is biztosítja a helyi közösségek bevonását, párbeszédet folytat az érintett önkormányzatokkal, ingatlantulajdonosokkal és gazdálkodókkal, valamint környezeti nevelési és edukációs programokat készít elő a térségben – közölték.

Tovább olvasom