Zöld Energia
Földgáz: miért van különösen nehéz helyzetben Magyarország?
A háborús helyzet Európa-szerte energetikai bizonytalanságot okoz, hazánk viszont különösen kiszolgáltatott.
Gyurcsik Attila, a Concorde Csoport igazgatója egy blogbejegyzésben mutatta be a hazai gázhelyzetet. A szakértő szerint nagyon fontossá vált a fogyasztás racionalizálása és csökkentése, ennek fő oka az, hogy az EU-s ellátás mintegy 40 százalékáért Oroszország felelős. „Jelen cikk írásakor a másnapi földgázár (holland TTF gázár) meghaladta a 207 eurót. Ez az ár 2019 nyarán alig volt magasabb 10 eurónál” – írta Gyurcsik Attila augusztus 10-én. A háborús helyzet egész Európát kiszámíthatatlan helyzetbe hozta, hazánk viszont különösen érintett. Gyurcsik Attila szerint rövid távon a problémán az energiahasználat csökkentésével, a szigeteléssel és a fűtési rendszerek korszerűsítésével lehet javítani. Mint kiemelte, itthon nemcsak a gazdaság, hanem az otthonok gázfüggősége is kimagasló. A háztartások végső energiafelhasználását nézve a földgáz súlya Magyarországon 50,7 százalék, míg az uniós átlag csupán 31,7 százalék.
Ennél lényegesen magasabb arány csak az Európai Unió legnagyobb kitermelő országában, Hollandiában, valamint a szomszédos Luxemburgban van. Olaszországnak közel hasonló a súlya, de ez az ország földrajzi elhelyezkedése miatt könnyebben diverzifikál, és a teljes hőigény is vélhetően kevesebb. Érdekes módon Európa Oroszország utáni második legnagyobb gázkitermelőjénél, Norvégiában a háztartások egyáltalán nem használnak földgázt fűtésre. A helyi otthonokban elektromos energiát alkalmaznak a fűtéshez és a meleg víz előállításához, a kontinenst nézve itt kiugróan magas a hőszivattyúk aránya. Utóbbi tekintetben Magyarország kifejezetten rosszul áll.
„A mesterségesen alacsonyan tartott gázárak megtették a hatásukat, az alkalmazkodás vagy adott esetben az energiafelhasználás diverzifikálása helyett a hazai háztartások lényegében a földgázt részesítették előnyben” – írta Gyurcsik Attila. Bár biomassza-felhasználásunk nem rossz, ez többnyire fa, nem egyszer szemét elégetését jelenti, ami komoly légszennyezéssel jár. A szakértő szerint fontos lenne a hazai otthonok modernizálása a földgáz háttérbe szorítása mellett. Úgy véli, ezért is fontos, hogy a hőszivattyús áramhasználat esetében a díjszabás alacsonyabb maradt a piacinál a rezsicsökkentés rendszerének átalakításakor.
Zöld Energia
2032-re 4000 MW új szélerőmű épülhet Magyarországon
Már 2030 előtt elkezdhetik a termelést az első új szélerőművek.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Elképzelhető, hogy már 2030 előtt elkezdik az áramtermelést az első új szélerőművek, de a héten kiírt pályázat arra ad lehetőséget a befektetőknek, hogy 2032-ig fejezzék be a projekteket – mondta a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) energetikáért felelős államtitkára sajtóbeszélgetésen. Tótth András jelezte, arra számít, hogy a folyamatosan meghírdetett tenderek eredményeképpen 2032-2034 körül reálisan el lehet érni a 4000 megawatt új szélerőművi kapacitást – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kormány programjában hangsúlyos elem a szélenergia szerepének erősítése a magyar energiamixben. Az uniós helyreállítási alap (RRF) forrásainak hazahozatala, illetve elosztása során fontos szempont volt a magyar villamosenergia-hálózat fejlesztése, hogy bővíteni tudják a hálózatra csatlakozó megújuló termelést, elsősorban a szélkapacitásokat – ismertette az államtitkár.
Felidézte, hogy a folyamat gyorsítása érdekében az érintett szervezetekkel és szakértőkkel olyan tervet készítettek, hogy a meglévő hálózati kapacitásokkal hol lehet elindítani projekteket, és hol vannak olyan területek, amelyek környezetvédelmi és honvédelmi szempontból is alkalmasak a megvalósításra. Ennek alapján írta ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a tendert. Kapacitás-tendert ott lehet meghirdetni, ahol van kapacitás, az pedig a befektetőktől függ, hogy lesznek-e megfelelő projektek – fogalmazott az államtitkár. Kiemelte, hogy a befektetőknek be kell tartaniuk minden távolsági, zajszint- és környezetvédelmi előírást.
A lehetséges 199 méteres magasság a maximum, de alacsonyabb erőművek is építhetők, és az önkormányzatoknak többféle módon is lesz beleszólási lehetőségük a beruházások megvalósításába, helyszínébe – közölte. Tótth András kitért arra, hogy a kiírásban hangsúlyosan megjelennek az önkormányzatok, illetve a lakosság érdekei, hogy a helyi közösségek is részesedjenek a szélerőművek hasznából.
A tárca fontos célnak tartja, hogy a helyi közösségek és a helyi fogyasztók adott esetben minél nagyobb százalékban tulajdonossá is váljanak. Az államtitkár kifejtette: a centralizált energiatermelési rendszertől a decentralizált rendszer felé szeretnének elmozdulni, hogy a fogyasztókhoz minél közelebb jöjjenek létre a megújulóenergia-termelő egységek, és ezek a fogyasztókat közvetlenül szolgálják ki. A termelő egységek hosszú távon kerüljenek a magyar fogyasztók tulajdonába, ennek a formája az energiaközösségi megoldás lehet – hangsúlyozta.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA hatóság szerint szabálytalanul kezelték a hulladékot a CATL üzemében
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRégészeti feltárás hozott új eredményeket a pusztamaróti történelmi emlékhelyen
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA balatoni turisták üzenete: több nagy fát a strandokra
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaInverteres technológiával csökkentenék a lakóautók hűtési energiaigényét
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKözel 17 százalékkal nőttek az üzemanyagárak egy év alatt az EU-ban
