Zöld Energia
Földgáz: miért van különösen nehéz helyzetben Magyarország?
A háborús helyzet Európa-szerte energetikai bizonytalanságot okoz, hazánk viszont különösen kiszolgáltatott.
Gyurcsik Attila, a Concorde Csoport igazgatója egy blogbejegyzésben mutatta be a hazai gázhelyzetet. A szakértő szerint nagyon fontossá vált a fogyasztás racionalizálása és csökkentése, ennek fő oka az, hogy az EU-s ellátás mintegy 40 százalékáért Oroszország felelős. „Jelen cikk írásakor a másnapi földgázár (holland TTF gázár) meghaladta a 207 eurót. Ez az ár 2019 nyarán alig volt magasabb 10 eurónál” – írta Gyurcsik Attila augusztus 10-én. A háborús helyzet egész Európát kiszámíthatatlan helyzetbe hozta, hazánk viszont különösen érintett. Gyurcsik Attila szerint rövid távon a problémán az energiahasználat csökkentésével, a szigeteléssel és a fűtési rendszerek korszerűsítésével lehet javítani. Mint kiemelte, itthon nemcsak a gazdaság, hanem az otthonok gázfüggősége is kimagasló. A háztartások végső energiafelhasználását nézve a földgáz súlya Magyarországon 50,7 százalék, míg az uniós átlag csupán 31,7 százalék.
Ennél lényegesen magasabb arány csak az Európai Unió legnagyobb kitermelő országában, Hollandiában, valamint a szomszédos Luxemburgban van. Olaszországnak közel hasonló a súlya, de ez az ország földrajzi elhelyezkedése miatt könnyebben diverzifikál, és a teljes hőigény is vélhetően kevesebb. Érdekes módon Európa Oroszország utáni második legnagyobb gázkitermelőjénél, Norvégiában a háztartások egyáltalán nem használnak földgázt fűtésre. A helyi otthonokban elektromos energiát alkalmaznak a fűtéshez és a meleg víz előállításához, a kontinenst nézve itt kiugróan magas a hőszivattyúk aránya. Utóbbi tekintetben Magyarország kifejezetten rosszul áll.
„A mesterségesen alacsonyan tartott gázárak megtették a hatásukat, az alkalmazkodás vagy adott esetben az energiafelhasználás diverzifikálása helyett a hazai háztartások lényegében a földgázt részesítették előnyben” – írta Gyurcsik Attila. Bár biomassza-felhasználásunk nem rossz, ez többnyire fa, nem egyszer szemét elégetését jelenti, ami komoly légszennyezéssel jár. A szakértő szerint fontos lenne a hazai otthonok modernizálása a földgáz háttérbe szorítása mellett. Úgy véli, ezért is fontos, hogy a hőszivattyús áramhasználat esetében a díjszabás alacsonyabb maradt a piacinál a rezsicsökkentés rendszerének átalakításakor.
Zöld Energia
Rekordokat döntő úszó szélerőművet állított üzembe Kína a Dél-kínai-tengeren
Hálózatra kapcsolták a világ első úszó szélerőmű-platformját Dél-Kínában.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Hálózatra kapcsolták a világ első 16 megawattos, feszített kikötésű, úszó szélerőmű-platformját a dél-kínai Kuangtung tartomány partjainál fekvő Lufeng tengeri olajmezőn, ahol a létesítmény közvetlenül az olajkitermelés energiaellátását szolgálja – írja az alternativenergia.hu. A platformot a China National Offshore Oil Corporation (CNOOC) leányvállalata, az Offshore Oil Engineering Co. (COOEC) építette. A szerkezet a tengerszinttől mérve csaknem egy 110 emeletes épület magasságának felel meg. A létesítmény Sencsentől mintegy 200 kilométerre délkeletre, 136 méter mély vízben helyezkedik el.
A 16 megawatt teljesítményű szélturbinával felszerelt platform évente várhatóan 54 millió kilowattóra villamosenergiát termel az olajmező számára, amellyel évente mintegy 35 ezer tonnával csökkenthető a szén-dioxid-kibocsátás. A kínai vállalat szerint ez az első feszített kikötésű úszó szélerőmű-platform az országban, amely egyúttal világrekordot jelent kategóriájában a működési vízmélység (136 méter), a parttól mért távolság (136 kilométer) és az egyetlen egységre jutó beépített teljesítmény tekintetében.
A projekt egyik vezetője közölte, hogy a platformot úgy tervezték, hogy a rendkívül erős tájfunoknak is ellenálljon. A kínai országos energiaügyi hivatal júliusban jelentette be, hogy a 2026 és 2030 közötti 15. ötéves terv időszakában az ország megújulóenergia-ágazata a nagy léptékű bővítés, a hatékonyság javítása és a fosszilis energiaforrások fokozatos kiváltása felé mozdul el. A tervek szerint ebben az időszakban országszerte mintegy 100 millió kilowatt új tengeri szélerőmű-kapacitás létesül.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaBiztonságban az energiaellátás: a Duna alacsony vízszintje miatt lépett a Paksi Atomerőmű
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaA hőség miatt veszélyesen megemelkedett a talajközeli ózon szintje
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaHőségriasztás Magyarországon: emelkedik a Duna, miközben rekordközeli a rendszerterhelés
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaCsak töredékén működnek a Vaskapu vízerőművei az aszály miatt
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaÚjabb víztakarékossági intézkedés: nem locsolhatják ivóvízzel a stadionokat
