Zöld Energia

Földgáz: miért van különösen nehéz helyzetben Magyarország?

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-08-12

Szerző:

Hell

A háborús helyzet Európa-szerte energetikai bizonytalanságot okoz, hazánk viszont különösen kiszolgáltatott.

Gyurcsik Attila, a Concorde Csoport igazgatója egy blogbejegyzésben mutatta be a hazai gázhelyzetet. A szakértő szerint nagyon fontossá vált a fogyasztás racionalizálása és csökkentése, ennek fő oka az, hogy az EU-s ellátás mintegy 40 százalékáért Oroszország felelős. „Jelen cikk írásakor a másnapi földgázár (holland TTF gázár) meghaladta a 207 eurót. Ez az ár 2019 nyarán alig volt magasabb 10 eurónál” – írta Gyurcsik Attila augusztus 10-én. A háborús helyzet egész Európát kiszámíthatatlan helyzetbe hozta, hazánk viszont különösen érintett. Gyurcsik Attila szerint rövid távon a problémán az energiahasználat csökkentésével, a szigeteléssel és a fűtési rendszerek korszerűsítésével lehet javítani. Mint kiemelte, itthon nemcsak a gazdaság, hanem az otthonok gázfüggősége is kimagasló. A háztartások végső energiafelhasználását nézve a földgáz súlya Magyarországon 50,7 százalék, míg az uniós átlag csupán 31,7 százalék.

Ennél lényegesen magasabb arány csak az Európai Unió legnagyobb kitermelő országában, Hollandiában, valamint a szomszédos Luxemburgban van. Olaszországnak közel hasonló a súlya, de ez az ország földrajzi elhelyezkedése miatt könnyebben diverzifikál, és a teljes hőigény is vélhetően kevesebb. Érdekes módon Európa Oroszország utáni második legnagyobb gázkitermelőjénél, Norvégiában a háztartások egyáltalán nem használnak földgázt fűtésre. A helyi otthonokban elektromos energiát alkalmaznak a fűtéshez és a meleg víz előállításához, a kontinenst nézve itt kiugróan magas a hőszivattyúk aránya. Utóbbi tekintetben Magyarország kifejezetten rosszul áll.

„A mesterségesen alacsonyan tartott gázárak megtették a hatásukat, az alkalmazkodás vagy adott esetben az energiafelhasználás diverzifikálása helyett a hazai háztartások lényegében a földgázt részesítették előnyben” – írta Gyurcsik Attila. Bár biomassza-felhasználásunk nem rossz, ez többnyire fa, nem egyszer szemét elégetését jelenti, ami komoly légszennyezéssel jár. A szakértő szerint fontos lenne a hazai otthonok modernizálása a földgáz háttérbe szorítása mellett. Úgy véli, ezért is fontos, hogy a hőszivattyús áramhasználat esetében a díjszabás alacsonyabb maradt a piacinál a rezsicsökkentés rendszerének átalakításakor.

Zöld Energia

Úszó napelemek segíthetik az energiatermelést és a vízmegőrzést

Úszó naperőművet építenének Horvátország legrégebbi halgazdaságában.

Létrehozva:

13 óra telt el a létrehozás óta

2026-10-18

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Mintegy négyszáz megawatt teljesítményű úszó naperőmű építését tervezik a Horvátország középső részén fekvő Daruvár közelében működő koncanicai halgazdaság tavaira – írja az alternativenergia.hu. A mintegy 550 millió eurós beruházás egyben a haltenyésztés korszerűsítését is szolgálná, miközben az egyre bizonytalanabb vízellátáshoz is alkalmazkodnának. A projektet a zágrábi EnergoVizija vállalat fejleszti és finanszírozza, amely 2022-ben vásárolta meg Horvátország legrégebbi halgazdaságát. A tervek szerint a 24 halastóból három felszínére telepítenének úszó napelemeket.

A környezeti hatástanulmány szerint az erőmű évente mintegy 440 gigawattóra villamos energiát termelhetne. Ennek egy részét a halgazdaság saját maga használná fel, elsősorban az új, intenzív haltenyésztési rendszer működtetésére, a fennmaradó áramot pedig a hálózatba táplálnák. A beruházáshoz két új transzformátorállomás és egy csatlakozó távvezeték is épülne. A fejlesztés egyik fő oka a halastavak egyre nehezebb vízellátása. A zágrábi Építőmérnöki Kar adatai szerint a tavak vízszintje az idén nyáron 64 centiméterrel, tavaly pedig 77 centiméterrel csökkent, miközben a vízhőmérséklet meghaladta a 30 Celsius-fokot.

Az előrejelzések szerint 2070-ig 18 százalékkal csökkenhet a halastavakat tápláló Ilova vízhozama, a tavak vízszintje 24 százalékkal, víztérfogata pedig 39 százalékkal lehet alacsonyabb. Az úszó napelemek árnyékoló hatásától azt várják, hogy mérséklődik a víz felmelegedése és párolgása, így hosszabb ideig maradhat megfelelő a tavak vízszintje. A tavak mintegy ötödén zárt vízforgatásos, intenzív haltenyésztést vezetnének be, amellyel az éves termelést 1500-2000 tonnára növelnék. A fennmaradó területen megtartanák a hagyományos haltenyésztést. Az új rendszer folyamatos villamosenergia-ellátást igényelne, ezt részben a naperőmű biztosítaná.

Horvátországban jelentős hagyománya van a tógazdasági haltenyésztésnek, elsősorban az ország kontinentális részén, Szlavóniában és Moszlavinában. A horvát statisztikai hivatal adatai szerint a pontyos halastavak összterülete mintegy 12,5 ezer hektár. A koncanicai halastavak a Natura 2000 hálózat részei, ezért a beruházást természetvédelmi feltételekhez kötik. A vöröshasú unkabéka és a mocsári teknős védelme érdekében a napelemeket az eredetileg tervezett harminc helyett legalább száz méterre helyeznék el a parti növényzettől. Az előzetes vizsgálatok szerint az előírt intézkedések betartásával a beruházás nem veszélyeztetné a terület természetvédelmi céljait.

A lap szerint a projekt megvalósulása esetén európai viszonylatban is ritka példája lehetne annak, hogy nagy teljesítményű naperőművet közvetlenül halastavak felszínére telepítenek, miközben a beruházás egyszerre szolgálja az energiatermelést, a haltenyésztés korszerűsítését és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást.

Tovább olvasom