Zöld Energia

Függőlegesen is telepíthetünk napelemet a tetőre

A RAULI egy észak-európai napelemes rögzítőrendszer-gyártó, amely innovatív és gyorsan telepíthető megoldásokat kínál különböző tetőtípusokra, ellenálló a szélnyomásnak és hóterhelésnek, és 30 év anyaggaranciát nyújt.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2024-06-21

Szerző:

Hell

A RAULI terméke ideális olyan tetőkre, amelyek nem képesek ballasztos rendszereket támogatni. A megközelítés számos előnnyel jár a tervezés és telepítés szempontjából, különösen azon tetők esetén, amelyek nem képesek nehezebb, ballasztos rendszereket elbírni. A RAULI FLAT erős kialakításának köszönhetően akár 3,5 kilonewton per négyzetméteres szélnyomásnak is ellenáll. „A RAULI APP kalkulátor külön széllemezek hozzáadását javasolja, ha a körülmények megkövetelik” – mondta Ville Tiainen, a RAULI vezérigazgatója. A panelek vízszintesen vagy függőlegesen is felszerelhetők, függőleges telepítés esetén 20 százalékkal több napelemet lehet egy sorban elhelyezni. Az ilyen elrendezés kevesebb alkatrészt igényel, így a vízszintes telepítéshez képest 15-20 százalékkal csökken az egy napelemre jutó költség. „A projekttervezés a böngészőalapú RAULI APP szoftverrel történik” – tette hozzá Tiainen. A szakértő szerint a kalkulátor megmondja az alkatrészek számát, a rendszer súlyát és a termékek szénlábnyomát, emellett gyártási becslést is ad.

A RAULI segítségével a kelet-nyugati irányú telepítés ugyanazokkal az összetevőkkel végezhető el, mint a déli irányú. A RAULI FLAT rendszer szerkezete a panelek alatti vízszintes sínrendszerre épül, amely teleszkóposan működik, így nem kell levágni, és a sínrendszer rögzítéséhez nincs szükség csavarokra vagy anyákra. A sínek segítségével a függőlegesen telepített napelemek a hó ellen éppen a megfelelő ponton kapnak támasztékot, további megerősítést nem igényelnek.

A rendszer szabványos hóterhelhetősége 5 kilonewton, de a rögzítőlemezek távolságának csökkentésével akár 4,75 kilonewton per négyzetméter is elérhető, így a rendszer jól alkalmazható északi körülmények között is. Az alkatrészek skandináv acélból készülnek, felületkezelésük tűzihorganyzás, Galfan és ütésálló porfesték. A RAULI FLAT 30 év anyaggaranciával rendelkezik, akár C3 éghajlati kitettségi osztályig.

A RAULI egy észak-európai napelemes rögzítőrendszer-gyártó, amely mögött napelem-telepítőkből és tetőfedő szakemberekből álló csapat áll. A vállalat termékeit a telepítés gyorsaságát szem előtt tartva tervezték a szerelőktől a szerelőknek mentalitást követve. A cég termékei számos olyan innovációval büszkélkedhetnek, amelyek más rendszerekben nem találhatók meg. A RAULI termékválasztékában fellelhetők a ferde tetőkre (RAULI BLACK), homlokzati berendezésekre (RAULI WALL) és lapos tetőkre (RAULI FLAT) szánt megoldások. A termékeket Észak-Európában gyártják helyi nyersanyagokból, biztosítva, hogy a rendszer ellenálljon még a helyi, zord körülményeknek is. A RAULI kínálata egész Európában, így Magyarországon is elérhető, a gyártó sikeres nemzetközi terjeszkedésének köszönhetően több díjat is elnyert.

Zöld Energia

Meglepő eredmény: valamiben az összes uniós országot megelőztük

Az uniós országok közül Magyarországon támogatják a legtöbben a közös energetikai beruházásokat, miközben a napenergia a legnépszerűbb megújuló energiaforrás a lakosság körében.

Létrehozva:

14 óra telt el a létrehozás óta

2026-11-11

Szerző:

Vanessza

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

Az Európai Unióban a magyarok támogatják legnagyobb arányban, hogy a tagállamok közösen biztosítsanak forrásokat az energetikai átállás finanszírozására – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Az Európai Beruházási Bank (EBB) 2026-os éghajlati felmérése szerint a magyar válaszadók 74 százaléka támogatja az erőforrások egyesítését, miközben az uniós átlag mindössze 59 százalék. A kutatásból az is kiderül, hogy a magyarok elsősorban a napenergiában látják a tiszta energiára történő átállás egyik legfontosabb eszközét.

A 27 uniós tagállamban, összesen 23 ezer ember megkérdezésével készült felmérés szerint a magyarok 81 százaléka úgy gondolja, hogy hazája számára sürgető kérdés az energetikai átállás. Ez hat százalékponttal haladja meg az uniós átlagot. A válaszadók leginkább az importált fosszilis energiahordozóktól való függőség csökkenését várják a folyamat eredményeként: 88 százalék említette ezt az előnyt. Emellett 87 százalék az éghajlatváltozás lassulását, 86 százalék pedig az energiaárak stabilizálódását vagy csökkenését reméli.

A megújuló energiaforrások közül a napenergia élvezi a legnagyobb támogatást Magyarországon. A megkérdezettek 61 százaléka sorolta a prioritások közé, ami kilenc százalékponttal magasabb az 52 százalékos uniós átlagnál. A szélenergiát 41 százalék, a geotermikus energiát pedig 19 százalék említette. Utóbbi különösen figyelemre méltó, hiszen a geotermikus energia támogatottsága egyetlen más uniós tagállamban sem volt ilyen magas.

A felmérés szerint a magyarok a tiszta technológiák európai fejlesztését is előnyben részesítenék. A válaszadók 54 százaléka inkább egy versenyképes, tiszta technológiákra épülő európai ipar kiépítését támogatná, még akkor is, ha ez több időt vesz igénybe. Ezzel szemben 33 százalék a gyorsabb átállást választaná, akár importált berendezések felhasználásával.

A közös európai fellépés iránti igény szintén erős. A magyarok 76 százaléka szeretné, ha Magyarország szorosabban együttműködne más uniós országokkal az energetikai átállásban, míg mindössze 16 százalék támaszkodna elsősorban saját nemzeti erőforrásokra. A közös finanszírozás támogatottsága 74 százalék, ami a legmagasabb érték a tagállamok között.

Az energiaárak emelkedése ugyanakkor továbbra is jelentős terhet ró a háztartásokra. A magyarok 35 százaléka számolt be arról, hogy az elmúlt 12 hónapban a gáz, az üzemanyag és a villamos energia drágulása jelentősen csökkentette a vásárlóerejét. A válaszadók 41 százaléka az élelmiszerre vagy az egészségügyi kiadásokra fordított összeget is kénytelen volt mérsékelni, 26 százalékuk pedig alacsonyabbra állította otthon a fűtést. További 15 százalék hitelfelvétellel, pénzügyi támogatás igénylésével vagy az energiaszámlák befizetésének késleltetésével próbált alkalmazkodni a magasabb költségekhez.

A közlekedésben is érezhető a drágulás hatása: a magyarok 45 százaléka változtatott autóhasználati szokásain. Közülük többen korlátozták az utazásaikat, lemondtak egyes hétvégi programokról, vagy más közlekedési módot választottak.

Az EBB felmérése alapján a magyarok számára az energetikai átállás egyszerre jelent klímavédelmi, gazdasági és energiabiztonsági kérdést. A válaszadók 86 százaléka szerint, ha az Európai Unió túl lassan haladna a folyamatban, hosszabb távon tovább emelkedhetnek az energiaárak és a megélhetési költségek.

Forrás: Európai Beruházási Bank, 2026. évi éghajlati felmérés. A magyarországi kutatásban 1000, legalább 16 éves válaszadó vett részt, 2026. augusztus 3. és 25. között.

Tovább olvasom