

Zöld Energia
Geotermikus energia a gáz helyett: új korszak kezdődik az energiarendszerben
A geotermikus szektor vezetői egyeztettek az iparág jövőjéről Budapesten.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Nemrégiben rendezték meg a harmadik Budapest Geothermal Energy Summit-ot, amelyen több mint 100 vállalat és szervezet képviselője vett részt 20 országból – tudatta az alternativenergia.hu. A résztvevők a geotermikus energiában rejlő lehetőségeket és kihívásokat vitatták meg a régió legjelentősebb iparági fórumán. Lantos Csaba, energiaügyi miniszter a rendezvény megnyitóján kiemelte, hogy a geotermikus energia megfizethető és kiszámítható, független energiaforrás. Magyarország az első 5 európai állam közé került azzal, hogy 2010 óta a négyszeresére növelte a geotermikus hőtermelési kapacitásait, és a Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepció alapján 2030-ig további kétszeres bővülés várható. Az összkapacitás ekkorra elérheti a 12-13 petajoule-t, így a földgázfelhasználás jelentősen, 2035-ben már akár 1 milliárd köbméterrel is csökkenhet. Antics Miklós, az Európai Geotermikus Energia Tanács (EGEC) elnöke betekintést nyújtott az európai geotermikus fejlesztések jelenlegi helyzetébe és jövőjébe. „Célunk, hogy a megawattokról gigawattokra lépjünk: a fűtés és hűtés 75 százalékát szeretnénk geotermikus forrásokból biztosítani. Az elektromos áramtermelésben 15, a kritikus nyersanyagok terén 10 százalékot szeretnénk elérni.
„A geotermikus energia a jelen energiája” – mondta Luca Xodo, az ETIP Geothermal elnöke, hozzátéve: “Európában a geotermikus energiatermelés terén még a korai szakaszban vagyunk, így a legkönnyebben elérhető, alacsony kockázatú lehetőségeket használhatjuk ki a hőtermelésben, és bizonyos esetekben még az áramtermelésben is.” A geotermikus energia előtt álló akadályokat megvitató kerekasztal-beszélgetésben Horváth Viktor, energiaátmenetért felelős helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy a legnagyobb probléma a finanszírozás. „Fontos a teljes értékláncot figyelembe venni, ami nemcsak a termelést foglalja magában, hanem a teljes rendszer menedzselését.” Beata Kępińska, a Lengyel Geotermikus Társaság elnöke a vízgazdálkodás kihívására hívta fel a figyelmet. Martina Tuschl, a horvát Szénhidrogén Ügynökség geotermikus szektorának igazgatója szerint az áram- és hőtermelés különböző típusú befektetőket vonz. „Az áramtermelés nagy kockázata miatt tőkebefektetőket igényel, míg a fűtési projektek gyakran a helyi közösségek támogatását élvezik.”
Prof. Dr. Inga Moeck, a Bundesverband Geothermie igazgatótanácsának tagja kiemelte, hogy az önkormányzatok a hőelosztásért felelősek, nem értenek a fúráshoz, a feltáráshoz vagy a projektfejlesztéshez, így be kell vonni a nagy energiaszolgáltatókat. Carp Suzana, a Cleantech for Central and Eastern Europe társalapítója szerint a régió Európa legjobb geotermikus potenciáljával rendelkezik. Van potenciál, de hiányzik a regionális stratégia. A fragmentáltság pedig lassítja a fejlődést. Gonda Bence, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának stratégiai ügyekért felelős alelnöke szintén kiemelte a társadalmi lendületet, hozzátéve, hogy a Magyar Nemzeti
Geotermikus Koncepció az egyik első volt az Európai Unióban.
Pinczés Imre, a Rotaqua fúrási vezetője előadásában hangsúlyozta, hogy a jól megtervezett és innovatív megoldások nemcsak a szabályozási megfeleléshez elengedhetetlenek, hanem hosszú távon is sikeres projekteket biztosíthatnak. Molnár Gábor, az Arctic Green Engineering Services ügyvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy fontos előre jól felmérni a projektet, így a megvalósítás során elkerülhetőek a költséges változtatások. Kiss Csaba, az MVM ügyvezető-helyettese a hő- és áramtermelés kettős szükségességéről beszélt: „Magyarországon az áramtermelésnek kéz a kézben kell haladnia a hőértékesítéssel, mert ez biztosítja a geotermikus feltárás és fúrás kockázataira a megfelelő megtérülést.” „Ki kell találnunk, hogyan tegyük nyereségessé a projekteket” – mondta Domonkos Gergely, az MVM Zöld Generáció vezérigazgatója, hozzátéve, hogy az ESG-szempontok segíthetnek ebben. Pazsiczky Tamás, az EY-Parthenon partnere elmondta, hogy az értéklánc mentén történő együttműködés kritikus. „A felhasználóknak proaktívnak, tájékozottnak és elkötelezettnek kell lenniük.” Ladi Tímea, a MOL geotermikus és új energiák egységének vezetője szerint „a vállalatoknak meg kell érteniük, hogy nem a jelenlegi gázárak jelentik az egyetlen szempontot. A biztonságos ellátás, a helyi elérhetőség és más kulcsfontosságú tényezők ugyanolyan fontosak.
Vonas Florián, a Bayer Construct geotermikus osztályának vezetője bemutatta a Bayer geotermikus projektjeit: „Bár még viszonylag újak vagyunk a geotermikus piacon, rövid idő alatt jelentős előrelépést tettünk és erős pozíciót alakítottunk ki a magyar geotermikus szektorban.” A konferenciát a geotermikus fűtési és hűtési rendszerek fejlesztését célzó gyakorlati megoldások iránti felhívás zárta. „Nem kell félnünk attól, amit nem ismerünk. Kutatni, fejleszteni kell, és meg kell találni a megoldást” – zárta a rendezvényt Antics Miklós.

Zöld Energia
Több mint 120 ezer napelemes pályázat érkezett a lengyel támogatási programra
1,85 milliárd zlotyi támogatást biztosítottak a Mój Prąd programban.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A lengyel Mój Prąd (Az én áramom) program hatodik fordulójában rekordösszegű, 1,85 milliárd zlotyinyi (mintegy 170 milliárd forintnyi) támogatást biztosított – számol be az alternativenergia.hu. A visszatérítési program prosumereknek, vagyis termelőknek és fogyasztóknak nyújt finanszírozást mikro-fotovoltaikus eszközök, valamint villamosenergia- és hőtároló berendezések telepítéséhez. Az eredetileg 2024 szeptemberében megnyílt pályázati programra összesen 400 millió zlotyi állt rendelkezésre, de a Mój Prąd 6.0 költségvetését több mint négyszeresére emelték, hogy kielégítsék a rekordszintű igényeket. Összesen 121 ezer pályázatot nyújtottak be, ebből 114 ezer mikro-napenergia-berendezésekre vonatkozott. Körülbelül 74 ezer pályázatban kértek támogatást villamosenergia-tárolós beruházáshoz, valamint több mint 20 ezer esetben hőtároló létesítéséhez. A teljes költségvetésből több mint 1 milliárd zlotyit igényeltek energiatárolók számára.
A mostani volt az első forduló, amelyben követelményként bevezették, hogy 2024 augusztusa után csatlakozásra benyújtott mikroberendezésekhez villamosenergia- és/vagy energiatárolót kell telepíteni. Ennek eredményeként az energiatárolás aránya a benyújtott pályázatokban a Mój Prąd 6.0 program esetében 60% volt, szemben az 5.0 11%-ával és a 4.0 4%-ával. A Mój Prąd 6.0 keretében támogatott energiatároló eszközök átlagos kapacitása körülbelül 5 kWh volt.
Paweł Augustyn, a Lengyel Nemzeti Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Alap alelnöke szerint ez a felfelé ívelő tendencia jól mutatja, hogy az alap milyen fontos szerepet játszik a prosumerek energiafüggetlenségének és az energiaellátó rendszer biztonságának megteremtésében. Hozzátette, hogy ez volt az első olyan program, amelynek pályázati eljárása több mint egy évig tartott. „Az ilyen hosszú pályázati időszak lehetővé tette, hogy a programhoz széles körű prosumer csoportok férjenek hozzá” – nyilatkozta. A programot teljes egészében az Európai Infrastruktúra-, Éghajlat- és Környezetvédelmi Alap (FEnIKS 2021–2027) finanszírozza. Létrehozása óta 3,4 GW teljesítményű napenergia-mikroberendezések támogatására fordítottak forrásokat.
Az Ember nevű agytröszt által a hónap elején közzétett jelentés szerint Lengyelország kumulált napenergia-kapacitása jelenleg meghaladja a 23 GW-ot. Idén júniusban Lengyelországban több mint 1,5 millió napenergia-prosumer volt.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Magyarország több áramot termel, mint amennyit fogyaszt – áttörés a megújulókban
-
Otthon6 nap telt el a létrehozás óta
Luxusnégyzetméterek Budán: akár 2 millió forint is lehet az ára
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta
Kommunális hulladék: a rendszer változatlanul működik, bírságolás nincs
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta
Kisiskolások fedezték fel Bécs városi természetének sokszínűségét
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta
Horvátországban több mint 50 ezer sertés pusztult el – most a vaddisznókra kerül a sor