Zöld Energia
Geotermikus energia a gáz helyett: új korszak kezdődik az energiarendszerben
A geotermikus szektor vezetői egyeztettek az iparág jövőjéről Budapesten.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Nemrégiben rendezték meg a harmadik Budapest Geothermal Energy Summit-ot, amelyen több mint 100 vállalat és szervezet képviselője vett részt 20 országból – tudatta az alternativenergia.hu. A résztvevők a geotermikus energiában rejlő lehetőségeket és kihívásokat vitatták meg a régió legjelentősebb iparági fórumán. Lantos Csaba, energiaügyi miniszter a rendezvény megnyitóján kiemelte, hogy a geotermikus energia megfizethető és kiszámítható, független energiaforrás. Magyarország az első 5 európai állam közé került azzal, hogy 2010 óta a négyszeresére növelte a geotermikus hőtermelési kapacitásait, és a Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepció alapján 2030-ig további kétszeres bővülés várható. Az összkapacitás ekkorra elérheti a 12-13 petajoule-t, így a földgázfelhasználás jelentősen, 2035-ben már akár 1 milliárd köbméterrel is csökkenhet. Antics Miklós, az Európai Geotermikus Energia Tanács (EGEC) elnöke betekintést nyújtott az európai geotermikus fejlesztések jelenlegi helyzetébe és jövőjébe. „Célunk, hogy a megawattokról gigawattokra lépjünk: a fűtés és hűtés 75 százalékát szeretnénk geotermikus forrásokból biztosítani. Az elektromos áramtermelésben 15, a kritikus nyersanyagok terén 10 százalékot szeretnénk elérni.
„A geotermikus energia a jelen energiája” – mondta Luca Xodo, az ETIP Geothermal elnöke, hozzátéve: “Európában a geotermikus energiatermelés terén még a korai szakaszban vagyunk, így a legkönnyebben elérhető, alacsony kockázatú lehetőségeket használhatjuk ki a hőtermelésben, és bizonyos esetekben még az áramtermelésben is.” A geotermikus energia előtt álló akadályokat megvitató kerekasztal-beszélgetésben Horváth Viktor, energiaátmenetért felelős helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy a legnagyobb probléma a finanszírozás. „Fontos a teljes értékláncot figyelembe venni, ami nemcsak a termelést foglalja magában, hanem a teljes rendszer menedzselését.” Beata Kępińska, a Lengyel Geotermikus Társaság elnöke a vízgazdálkodás kihívására hívta fel a figyelmet. Martina Tuschl, a horvát Szénhidrogén Ügynökség geotermikus szektorának igazgatója szerint az áram- és hőtermelés különböző típusú befektetőket vonz. „Az áramtermelés nagy kockázata miatt tőkebefektetőket igényel, míg a fűtési projektek gyakran a helyi közösségek támogatását élvezik.”
Prof. Dr. Inga Moeck, a Bundesverband Geothermie igazgatótanácsának tagja kiemelte, hogy az önkormányzatok a hőelosztásért felelősek, nem értenek a fúráshoz, a feltáráshoz vagy a projektfejlesztéshez, így be kell vonni a nagy energiaszolgáltatókat. Carp Suzana, a Cleantech for Central and Eastern Europe társalapítója szerint a régió Európa legjobb geotermikus potenciáljával rendelkezik. Van potenciál, de hiányzik a regionális stratégia. A fragmentáltság pedig lassítja a fejlődést. Gonda Bence, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának stratégiai ügyekért felelős alelnöke szintén kiemelte a társadalmi lendületet, hozzátéve, hogy a Magyar Nemzeti
Geotermikus Koncepció az egyik első volt az Európai Unióban.
Pinczés Imre, a Rotaqua fúrási vezetője előadásában hangsúlyozta, hogy a jól megtervezett és innovatív megoldások nemcsak a szabályozási megfeleléshez elengedhetetlenek, hanem hosszú távon is sikeres projekteket biztosíthatnak. Molnár Gábor, az Arctic Green Engineering Services ügyvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy fontos előre jól felmérni a projektet, így a megvalósítás során elkerülhetőek a költséges változtatások. Kiss Csaba, az MVM ügyvezető-helyettese a hő- és áramtermelés kettős szükségességéről beszélt: „Magyarországon az áramtermelésnek kéz a kézben kell haladnia a hőértékesítéssel, mert ez biztosítja a geotermikus feltárás és fúrás kockázataira a megfelelő megtérülést.” „Ki kell találnunk, hogyan tegyük nyereségessé a projekteket” – mondta Domonkos Gergely, az MVM Zöld Generáció vezérigazgatója, hozzátéve, hogy az ESG-szempontok segíthetnek ebben. Pazsiczky Tamás, az EY-Parthenon partnere elmondta, hogy az értéklánc mentén történő együttműködés kritikus. „A felhasználóknak proaktívnak, tájékozottnak és elkötelezettnek kell lenniük.” Ladi Tímea, a MOL geotermikus és új energiák egységének vezetője szerint „a vállalatoknak meg kell érteniük, hogy nem a jelenlegi gázárak jelentik az egyetlen szempontot. A biztonságos ellátás, a helyi elérhetőség és más kulcsfontosságú tényezők ugyanolyan fontosak.
Vonas Florián, a Bayer Construct geotermikus osztályának vezetője bemutatta a Bayer geotermikus projektjeit: „Bár még viszonylag újak vagyunk a geotermikus piacon, rövid idő alatt jelentős előrelépést tettünk és erős pozíciót alakítottunk ki a magyar geotermikus szektorban.” A konferenciát a geotermikus fűtési és hűtési rendszerek fejlesztését célzó gyakorlati megoldások iránti felhívás zárta. „Nem kell félnünk attól, amit nem ismerünk. Kutatni, fejleszteni kell, és meg kell találni a megoldást” – zárta a rendezvényt Antics Miklós.
Zöld Energia
Önfenntartó ökoszisztéma lehet a jövő napelemparkjaiból
Új választ ad a napelemparkok és a mezőgazdasági területhasználat közötti dilemmára az a projekt, amelyet a Renergy Zrt., a Virtualitica Kft. és a Széchenyi István Egyetem közösen valósít meg.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Az innovatív agrárenergetikai koncepció ugyanazon a helyen kapcsolja össze a villamosenergia-termelést és a növénytermesztést, öntözéssel és intelligens megoldásokkal támogatva a fenntartható, precíziós gazdálkodást – írja az alternativenergia.hu. A napelemparkok világszerte egyre fontosabb szerepet töltenek be a tisztább energia előállításában, ugyanakkor gyakran hangzik el az a kritika velük kapcsolatban, hogy értékes mezőgazdasági területeket vonnak ki a művelésből. Erre a problémára kínál választ egy innovatív magyar agrárenergetikai koncepció, az OASIS, amelyet a Renergy Zrt. befektetőként és ötletgazdaként, míg a Virtualitica Kft. műszaki fejlesztőként a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karával együttműködésben valósít meg. Lényege, hogy a fotovoltaikus rendszerek telepítése ne kiszorítsa, hanem kiegészítse vagy lehetővé tegye a mezőgazdasági termelést. Elsőre adódhat a kérdés: a haszonnövények fölé kerülő napkövető panelek árnyéka nem csökkenti-e a fotoszintézist és így a terméshozamot? Lőrincz Balázs, a Virtualitica Kft. társalapítója kifejtette: nemzetközi kísérletek és tapasztalatok alapján megfelelő sortávolság, panelméret és vezérlés kialakítása mellett több esetben nem csökken, hanem akár javulhat is a növények mikroklímája. Hozzátette: a projekthez több saját fejlesztés is kapcsolódik. Ilyen az egyedi kialakítású kombinált napelemtartó – az erre felfogatott öntözőfejek révén a rendszer képes vízzel ellátni az alatta található növényeket.
Az OASIS további előnye, hogy az így megnövekedett párolgás hűtheti a fotovoltaikus cellákat, amely kedvezően hathat az energiatermelés hatásfokára. További innováció az egyetem saját fejlesztésű UNiSense meteorológiai állomása, amely a környezeti paraméterek gyűjtésével segíti a napkövető panelek és az öntözőrendszer vezérlését.
Dr. Ásványi Balázs, az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar vállalati kapcsolatokért felelős dékánhelyettese kiemelte: tangazdaságuk területén már felépült az a hálózatba kötött prototípuspark, amely valós körülmények között teszi lehetővé a koncepció működésének vizsgálatát, a fejlesztés finomhangolását és egy skálázható, piacképes termék létrehozását. Kiemelte: a projektben a Széchenyi István Egyetem kutatói a legmegfelelőbb növénykultúrák kiválasztását, az öntözési koncepció tökéletesítését, a munkabiztonsági szabályozás létrehozását, valamint a növények életciklusának adat- és szenzorvezérelt nyomonkövetését támogatják. „Ez a megközelítés értékes adatokat szolgáltathat a precíziós mezőgazdasági rendszerek fejlesztéséhez is” – jegyezte meg.
A tervek szerint az öntözéssel összekötött növénytermesztés 2026 tavaszán kezdődik; az első évben kukorica és burgonya kerül a napelemek alá.Krupánszky Péter, a Renergy Zrt. tulajdonosa kifejtette, hogy az elsivatagosodás és a termőterületek romlása a világ egyre több régiójában – köztük Magyarország egyes területein is – súlyosbodó probléma. Hosszú távú víziójuk ezért túlmutat egy öntözésre képes naperőművi rendszeren: a cél olyan önfenntartó ökoszisztéma kialakítása, amely megelőzheti vagy segíthet visszafordítani a területek degradációját, munkát teremthet, és mérhetően javíthatja a helyi életminőséget.
A koncepció iránt jelentős érdeklődés mutatkozik afrikai és ázsiai piacokon is, ahol az élelmiszer-ellátási lánc kihívásai mellett az energiaellátás szintén kritikus kérdés. Az OASIS – a mezőgazdasági igények kiszolgálása mellett – villamosenergia-többletet termelhet, ami a parkhoz kapcsolódó feldolgozóüzemek, szociális épületek és lakóközösségek energiaellátását támogathatja.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaÁprilistól változik a matek: drágább lehet a lakossági energiatárolás
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaSzámlatorlódás jöhet: tájékoztatást adott az MVM a rezsistop érvényesítéséről
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás óta2030-ra állhat üzembe az ország egyik legnagyobb szélerőműparkja
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaIgazságosabb fűtésszámlák jöhetnek – folytatódik a távhő támogatása
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaHatmillió látogató nyomai: rendkívüli tisztításon Michelangelo Utolsó ítélete
