Zöldinfó

Globális futóverseny: a klímaváltozás és a fajok elterjedési határainak eltolódása

A klímaváltozás egyik hatása, hogy eltolódnak egyes fajok élőhelyei, például felmelegedés hatására a magashegységekben feljebb tolódik az erdőhatár.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2024-01-01

Szerző:

Vanessza

Kérdés, hogy a faj terjedőképessége elég gyors-e, hogy követni tudja a neki megfelelő élőhelyeket. Ennek vizsgálatára dolgozott ki egy új módszert munkatársaival Dr. Oborny Beáta az ÖK Evolúciótudományi Intézetében és az ELTE Biológiai Intézetében. Zimmermann Dániellel írt új közleményük az Ecography folyóiratban „a hónap cikke” címet nyerte el.

A klímaváltozás nem minden fajra egyformán hat. Vannak olyan fajok, melyek földrajzi elterjedési területe beszűkül; mások stabilan tudják tartani eddigi állásaikat, sőt, esetleg terjeszkedésbe is kezdenek. Az előbbi eset, a területszűkülés számos védendő fajt veszélyeztet napjainkban. Az utóbbi akkor válik a legtöbb ember számára feltűnővé, ha egy kártevő (pl. gyomfaj) vagy egy betegség kórokozója jelenik meg új területeken. Pedig ilyen area-mozgások a teljes bolygón zajlanak a legkülönbözőbb növény-, állat- és egyéb fajoknál, ráadásul a klímaváltozás előre haladtával egyre jelentősebb mértékben. Akár teljes ökoszisztémák fennmaradása kerülhet veszélybe a kipusztulások és az újonnan beérkező jövevényfajok miatt. A jelenség immár bolygó-léptékben jelent természetvédelmi és gazdasági kihívást.

Akár területszűkülésről, akár kiterjedésről van szó, mindenképp fontos, hogy pontosan meg tudjuk húzni a fajok jelenlegi elterjedési határait, hiszen ehhez tudjuk hasonlítani a jövőbelit. A feladat nem magától értetődő, mert az elterjedési területek szegélye gyakran bonyolult mintázatú. Ezt szemlélteti a képen látható erdőhatár. Tovább nehezíti a feladatot, hogy a meglévő egyedek halála és az újak születése és mozgása (növényeknél a magszórás) miatt időben is változik egy faj által elfoglalt helyek mintázata. Tehát egy bonyolult mintázatban a véletlen ingadozásokat kellene elkülöníteni a trend-jellegű eltolódásoktól, mégpedig minél rövidebb idő alatt. A feladat fontosságának ellenére jelenleg nincs általános, bevett módszer az elterjedési terület körülhatárolására.

Dr. Oborny és munkatársai egy olyan új módszerre tesznek javaslatot, melynek segítségével az elterjedési terület pontosan körülhatárolható, és az eltolódások jobban észlelhetők. Lényege, hogy nem érdemes a faj legkülső, elszigetelt előfordulásaival foglalkozni, ellentétben a legtöbb ma használatos módszerrel. Bármennyire fontosak is más tekintetben ezek az elszigetelt előfordulások, az eltolódás észleléséhez nem jól használhatóak, mert statisztikailag kevéssé megbízhatóak. Ehelyett egy másik határt érdemes figyelni: az egybefüggő és a fragmentált előfordulás közöttit. E frontvonalat a képen piros vonal jelzi. Itt már nagyobb az előfordulás sűrűsége, s kisebbek a véletlen ingadozások. Az elterjedés mindenkori határát e populációs front középvonalában érdemes meghúzni, s ennek mozgását követni.

A módszer használhatóságát számítógépes szimulációk segítségével tesztelték. Különböző környezeti körülmények közt, különböző tulajdonságú fajoknál tanulmányozták a populációs frontvonal kialakulását és mozgását. Azt találták, hogy a frontvonalnak jellegzetes térbeli szerkezete van (fraktál, melynek dimenziója 7/4). Ha klímaváltozás következik be, s ennek hatására elmozdul a front, akkor ez a szerkezet megmarad, feltéve hogy a front visszavonulóban van, vagy előrehaladóban, de utóbbi estben nem túl gyorsan mozog. Gyors előrehaladás esetén torzul a front, s ezt onnan látjuk, hogy csökken a fraktáldimenziója. Így észlelhetjük, ha a faj számára már nem követhető le az élőhely elmozdulása, „lemarad a versenyfutásban”.

Összességében az új módszer célja, hogy hatékonyan monitorozhassuk a fajok elterjedési területeinek változását. Előnye, hogy a populációk terjedésének néhány általános tulajdonságára épül, így segítségével különböző fajok, különböző földrajzi helyek is összehasonlíthatók. Ez hozzásegíthet minket ahhoz, hogy globális léptékben is jobban átláthassuk a fajok mozgásait a változó klímában. További vizsgálatok pedig ötleteket adhatnak arra, hogy hogyan segítsük elő vagy gátoljuk hatékonyabban egy adott faj terjedését.

Zöld Energia

Áramszünet, dráguló áram, elektromos autó? Állami támogatással energiatároló!

Mi történik a nappal megtermelt energiával este, amikor a legnagyobb szükség lenne rá? Itt lép képbe az energiatároló, amely új szintre emeli az otthoni energiafelhasználást.

Létrehozva:

2 óra telt el a létrehozás óta

2026-02-19

Szerző:

Vanessza

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A kormány idén februárban elindította a lakossági energiatároló pályázatot, amelynek célja, hogy háztartási méretű energiatároló (akkumulátoros) rendszerek telepítésére ösztönözze főleg napelemes rendszerekkel rendelkező tulajdonosokat – ismertette a pályázat részleteit az alternativenergia.hu. Azok a háztartások sem indulnak hátrányból, amelyeknél jelenleg nincs kiépített napelemes rendszer. Amennyiben a pályázat benyújtásakor vállalják a rendszer telepítését, hasonló esélyekkel pályázhatnak.

Nem csak a számláról szól az egész, az energiatároló többet ad, mint spórolást!

Egy napelemes rendszer és a hozzá kiépített energiatároló látható és érezhető módon csökkenti a villanyszámlát, ennek ellenére egy modern akkumulátoros rendszer sokkal több előnnyel jár, amelyek a mindennapi élet minőségét és biztonságát növelik. Íme öt ok, amiért érdemes elgondolkodni a telepítésén.

De ha már a spórolás a legnagyobb rábeszélő tényező egy napelemes rendszer esetében, akkor vegyünk egy nyári, optimális napot Magyarországon (derült ég, jó tájolás, kb. 5–6 teljes napsütéses óra). Nyáron ideális tájolás és megfelelő dőlésszög esetén nagyjából 5–6 úgynevezett „csúcsteljesítményű” napsütéses órával lehet számolni. Ha például egy 5 kW-os rendszert veszünk alapul és 5,5 órával számolunk, akkor az 5 kW × 5,5 óra alapján körülbelül 27,5 kWh napi termelés adódik. Ez a mennyiség egy átlagos magyar háztartás akár két maximum három napi villamosenergia-fogyasztását is fedezheti. A pontos értéket természetesen befolyásolja sok minden: a földrajzi elhelyezkedés, a panelek tájolása és dőlésszöge, valamint a hőmérséklet és az esetleges árnyékolás is, de ideális nyári körülmények között reálisan ekkora napi hozammal lehet számolni.

1. Az energiafüggetlenség érzése

Amikor saját magad tárolod a napenergiát, kevesebb függőséged van a szolgáltatóktól és a külső körülményektől. Csak egy napelemes rendszer esetében kicsit nagyobb fókuszt kell fektetni arra, hogy az ember mikor indítja be a mosogatógépet, szárítógépet, esetlegesen azokat mikorra érdemes időzíteni. Egy akkumulátorral a háztartás nagyobb kontrollt kap az energiafelhasználás felett, és megnyugtató érzés, hogy a szükséges áram mindig kéznél van, még a dráguló energiaárak, a rosszabb időjárás esetén is.

De ha már a függetlenség és a tudatosság mezein lépkedünk létezik egy úgynevezett HEM rendszer (Home Energy Management) – magyarul otthoni energiamenedzsment rendszer. Ez egy intelligens vezérlőmegoldás, amely összehangolja a napelemes termelést, az energiatárolót és a háztartás fogyasztóit. Valós időben figyeli, hogy mennyi energiát termel a rendszer, mennyi van az akkumulátorban, és mikor érdemes elindítani a nagyobb fogyasztókat. A HEM rendszer képes például automatikusan akkor tölteni az elektromos autót, amikor a napelem éppen többletenergiát termel, vagy akkor indítani a hőszivattyút, amikor az akkumulátor töltöttsége megfelelő. Ezzel nemcsak a hálózatról vételezett áram mennyisége csökkenthető, hanem optimalizálható a saját termelés felhasználása is.

2. Kiszámíthatóság

A villamosenergia ára és a szabályozási környezet változékony lehet. Egy energiatárolóval azonban stabilabbá tehető a háztartás költségstruktúrája: a rendszer segítségével mindig látható, mennyi energia áll rendelkezésre, így kevésbé leszel kitéve az áremelkedéseknek vagy a szaldó elszámolás változásainak.

3. Áramszünet elleni biztonság

Ha a rendszered alkalmas rá, az energiatároló a vészhelyzetekben is segít: áramkimaradáskor a legfontosabb fogyasztókat, például hűtőt, világítást vagy orvosi eszközöket tovább működtetheti. Nem is beszélve arról, hogy manapság sokan dolgoznak home office-ból, és egy hirtelen áramkimaradás ilyenkor nem éppen jelent előnyt a főnöknél.

4. Elektromos autó jövőbeni kiszolgálása

Be kell vallani, manapság a dízel- és benzines autók egyre inkább visszaszorulnak. Kevesebben választják őket, hiszen rengeteg háztartás rendelkezik már napelemmel, így a városban való cirkáláshoz teljesen tökéletes egy elektromos autó. Ha a vásárlás is tervben van a jövőben, a háztartási akkumulátor segítségével könnyen feltölthető saját, tiszta energiával. Számokkal is alátámaszthatjuk ezt!

Egy mai, átlagos elektromos autó akkumulátora általában 50–60 kWh kapacitású. De most vegyünk példának egy 60 kWh-s akkumulátort. Mi van akkor, ha az aksi teljesen lemerül? 100%-ra történő feltöltéshez nagyjából 60 kWh energiára van szükség, de a töltési veszteségek miatt a valóságban inkább 63–66 kWh-tal érdemes számolni. Azt is érdemes megemlíteni, hogy a mindennapi használatból eredendően kevés olyan alkalom van, amikor az autót teljesen tele töltjük. A töltési idő nagyban függ attól is, hogy milyen teljesítményű töltőt használunk otthon. Hagyományos, 230 voltos konnektorról, amely körülbelül 2,3 kW teljesítményt biztosít, egy teljes, 60 kWh-s feltöltés körülbelül 26–30 órát venne igénybe, míg 10 kWh visszatöltése 4–5 órát. Ez inkább lassú, kiegészítő megoldásnak tekinthető. Egy korszerűbb, 11 kW-os otthoni fali töltő (wallbox) esetén a teljes feltöltés nagyjából 5–6 órát vesz igénybe, míg egy átlagos napi fogyasztás pótlása körülbelül 1 órát. Ha ezt összevetjük a korábban már emlegetett 5 kW-os napelemes rendszerrel, amely egy átlagos háztartás esetében ideálisnak mondható, akkor az általa egy nap alatt megtermelt energia nagyjából 150-180 kilométer megtételéhez elegendő.

5. Ingatlanérték-növelő tényező

Az energiatárolóval felszerelt ingatlanok egyre vonzóbbak a piacon. A fiatalok nagy része úgy gondolja, hogy ha már jelentős összegekről van szó egy ingatlanvásárlás során, érdemes olyan otthont választani, amely minden igényt kielégít. Így nemcsak saját kényelmünk és igényeink teljesülnek, hanem a Földünknek is jót tehetünk.

A potenciális vásárlók értékelik a modern, fenntartható és költséghatékony megoldásokat, így a beruházás nemcsak kényelmet és biztonságot nyújt, hanem hosszú távon az ingatlan értékét is növeli.

Összességében az energiatároló nem csupán a villanyszámlát csökkenti. A rendszer nagyobb energiafüggetlenséget, kiszámíthatóbb költségstruktúrát és áramszünetek elleni védelmet biztosít, miközben a jövő elektromos autóinak töltését is könnyedén lehetővé teszi. Emellett hozzájárul az ingatlan értékének növeléséhez, és a modern, fenntartható megoldások iránti igényt is kielégíti. Egy energiatároló tehát egyszerre nyújt kényelmet, biztonságot, gazdasági előnyt és környezettudatosságot, valódi beruházás a jövőbe.

Tovább olvasom