Zöldinfó

Globális futóverseny: a klímaváltozás és a fajok elterjedési határainak eltolódása

A klímaváltozás egyik hatása, hogy eltolódnak egyes fajok élőhelyei, például felmelegedés hatására a magashegységekben feljebb tolódik az erdőhatár.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2024-01-01

Szerző:

Vanessza

Kérdés, hogy a faj terjedőképessége elég gyors-e, hogy követni tudja a neki megfelelő élőhelyeket. Ennek vizsgálatára dolgozott ki egy új módszert munkatársaival Dr. Oborny Beáta az ÖK Evolúciótudományi Intézetében és az ELTE Biológiai Intézetében. Zimmermann Dániellel írt új közleményük az Ecography folyóiratban „a hónap cikke” címet nyerte el.

A klímaváltozás nem minden fajra egyformán hat. Vannak olyan fajok, melyek földrajzi elterjedési területe beszűkül; mások stabilan tudják tartani eddigi állásaikat, sőt, esetleg terjeszkedésbe is kezdenek. Az előbbi eset, a területszűkülés számos védendő fajt veszélyeztet napjainkban. Az utóbbi akkor válik a legtöbb ember számára feltűnővé, ha egy kártevő (pl. gyomfaj) vagy egy betegség kórokozója jelenik meg új területeken. Pedig ilyen area-mozgások a teljes bolygón zajlanak a legkülönbözőbb növény-, állat- és egyéb fajoknál, ráadásul a klímaváltozás előre haladtával egyre jelentősebb mértékben. Akár teljes ökoszisztémák fennmaradása kerülhet veszélybe a kipusztulások és az újonnan beérkező jövevényfajok miatt. A jelenség immár bolygó-léptékben jelent természetvédelmi és gazdasági kihívást.

Akár területszűkülésről, akár kiterjedésről van szó, mindenképp fontos, hogy pontosan meg tudjuk húzni a fajok jelenlegi elterjedési határait, hiszen ehhez tudjuk hasonlítani a jövőbelit. A feladat nem magától értetődő, mert az elterjedési területek szegélye gyakran bonyolult mintázatú. Ezt szemlélteti a képen látható erdőhatár. Tovább nehezíti a feladatot, hogy a meglévő egyedek halála és az újak születése és mozgása (növényeknél a magszórás) miatt időben is változik egy faj által elfoglalt helyek mintázata. Tehát egy bonyolult mintázatban a véletlen ingadozásokat kellene elkülöníteni a trend-jellegű eltolódásoktól, mégpedig minél rövidebb idő alatt. A feladat fontosságának ellenére jelenleg nincs általános, bevett módszer az elterjedési terület körülhatárolására.

Dr. Oborny és munkatársai egy olyan új módszerre tesznek javaslatot, melynek segítségével az elterjedési terület pontosan körülhatárolható, és az eltolódások jobban észlelhetők. Lényege, hogy nem érdemes a faj legkülső, elszigetelt előfordulásaival foglalkozni, ellentétben a legtöbb ma használatos módszerrel. Bármennyire fontosak is más tekintetben ezek az elszigetelt előfordulások, az eltolódás észleléséhez nem jól használhatóak, mert statisztikailag kevéssé megbízhatóak. Ehelyett egy másik határt érdemes figyelni: az egybefüggő és a fragmentált előfordulás közöttit. E frontvonalat a képen piros vonal jelzi. Itt már nagyobb az előfordulás sűrűsége, s kisebbek a véletlen ingadozások. Az elterjedés mindenkori határát e populációs front középvonalában érdemes meghúzni, s ennek mozgását követni.

A módszer használhatóságát számítógépes szimulációk segítségével tesztelték. Különböző környezeti körülmények közt, különböző tulajdonságú fajoknál tanulmányozták a populációs frontvonal kialakulását és mozgását. Azt találták, hogy a frontvonalnak jellegzetes térbeli szerkezete van (fraktál, melynek dimenziója 7/4). Ha klímaváltozás következik be, s ennek hatására elmozdul a front, akkor ez a szerkezet megmarad, feltéve hogy a front visszavonulóban van, vagy előrehaladóban, de utóbbi estben nem túl gyorsan mozog. Gyors előrehaladás esetén torzul a front, s ezt onnan látjuk, hogy csökken a fraktáldimenziója. Így észlelhetjük, ha a faj számára már nem követhető le az élőhely elmozdulása, „lemarad a versenyfutásban”.

Összességében az új módszer célja, hogy hatékonyan monitorozhassuk a fajok elterjedési területeinek változását. Előnye, hogy a populációk terjedésének néhány általános tulajdonságára épül, így segítségével különböző fajok, különböző földrajzi helyek is összehasonlíthatók. Ez hozzásegíthet minket ahhoz, hogy globális léptékben is jobban átláthassuk a fajok mozgásait a változó klímában. További vizsgálatok pedig ötleteket adhatnak arra, hogy hogyan segítsük elő vagy gátoljuk hatékonyabban egy adott faj terjedését.

Zöld Energia

Energiafüggetlenség egy kattintásra: indul a lakossági energiatároló pályázat

Lakossági energiatároló pályázat lépésről lépésre: mire kell figyelni a beadásnál és a rendszer tervezésénél.

Létrehozva:

4 perc telt el a létrehozás óta

2026-02-15

Szerző:

Vanessza

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Nem kell többé elveszni a papírmunkában: a lakossági energiatároló program beadása jóval egyszerűbb, mint sokan gondolják – véleményezte az alternativenergia.hu. Valójában néhány alapadat és egy villanyszámla elegendő a jelentkezéshez, a többit pedig az online rendszer automatikusan kezeli. Itt a segítség! Cikkünkben lépésről lépésre megosztjuk saját tapasztalatainkat, mire érdemes figyelni a pályázat beadásakor, és azt is, milyen szempontokat érdemes már előre átgondolni a napelem, az inverter és az energiatároló kiválasztásánál.

A lakossági energiatároló pályázat célja, hogy támogassa a háztartásokat az otthon megtermelt villamos energia hatékonyabb felhasználásában. A program keretében a napelemes rendszerrel rendelkező vagy azt tervező ingatlantulajdonosok támogatást igényelhetnek energiatároló (akkumulátoros) rendszerek telepítésére, amelyek lehetővé teszik a megtermelt energia későbbi felhasználását. Az energiatárolók hozzájárulnak az energiafüggetlenség növeléséhez, a hálózati terhelés csökkentéséhez és a háztartások rezsiköltségeinek optimalizálásához.

Sokszor hallani, hogy egy-egy ilyen pályázat beadása „pofonegyszerű”, aztán menet közben derül ki, hogy kell a társtulajdonos hozzájárulása, a gyermekek lakcímkártyájának másolata, a tulajdoni lap a helyrajzi szám miatt… A végére pedig teljes a káosz, és szinte borítékolható legalább egy hiánypótlás.

Most azonban más a helyzet!

A valóságban tényleg mindössze nagyjából 2,5 oldalnyi űrlapot kell kitölteni, és csupán egyetlen dokumentumra lesz szükség a fiók mélyéről: egy villanyszámlára. A pályázati portál egy úgynevezett POD azonosítót kér. Ez egy egyedi, 33 karakterből álló kód, ami gyakorlatilag a telephely „személyi igazolványa”.

Hol találni pontosan?

A villanyszámla első oldalán, „Mérési pont azonosító” néven szerepel. Aggodalomra semmi ok, ha sehol sem látja mellette a POD elnevezést, ez teljesen normális. Én sem kevés ideig keresgéltem az azonosítót, mire rátaláltam.

Emellett másra nem lesz szükség, mint a személyes adatokra, azonban amint ügyfélkapun keresztül bejelentkezünk, a rendszer ezeket automatikusan kitölti, így csupán ellenőrizni kell az adatokat. Meg kell adni továbbá az ingatlan tulajdoni hányadát, illetve ha van másik tulajdonosa az ingatlannak, akkor az ő adatait is rögzíteni kell. Ennél a résznél fontos odafigyelni, mert a rendszer nem százalékos formában kéri a tulajdonrészeket: ½ vagy ¼ arányban kell megadni, ellenkező esetben a beadást hibára visszadobja.

És ennyi!

Ha ezeket az adatokat megadta és rákattintott a „Beküldés” gombra, nincs más teendője, mint várni márciusig, amikor elkezdik kihirdetni a nyertes pályázatokat.

Ezeket a tanácsokat érdemes megfogadni!

Addig pedig érdemes végiggondolni, hogy ha még nincs napelem a házon akkor milyen típusú panelt érdemes választani, hiszen rengeteg féle közül lehet választani.

Az inverter helyének kiválasztására is nagy hangsúlyt kell fektetni. Mindenképpen csapadéktól és nedvességtől védett helyre érdemes telepíteni. Bár sok inverter kültéri kivitelű (IP65 védettség), a hosszabb élettartam érdekében jobb, ha fedett vagy beltéri helyet kap. Az inverterek optimális működési hőmérséklete általában –10 és +40 °C között van, de a hatásfok magas hőmérsékleten csökken. Kerülni kell a tűző napot, nem ajánlott fűtetlen padlástérbe vagy kazánház közvetlen közelébe tenni, minél kiegyenlítettebb a hőmérséklet, annál jobb.

És ha már az elhelyezésnél tartunk, akkor azt is ki kell találni, hogy magát az akkumulátort hova helyezzük. Ez esetben is igaz, hogy a megfelelő elhelyezés nemcsak a hatásfokot, hanem a biztonságot és az élettartamot is alapvetően befolyásolja. A legtöbb lakossági energiatárolót alapvetően beltéri elhelyezésre tervezik, még akkor is, ha a burkolatuk bizonyos mértékig időjárásálló. A hosszú távon biztonságos és megbízható működés érdekében leginkább olyan védett helyiségeket javasolnak a szakemberek, mint a garázs, a gépészeti helyiség vagy egy száraz, jól szellőző pince. Kerülni kell a nyitott, kültéri elhelyezést, a párás vagy vizes környezetet, valamint azt is, hogy az energiatároló közvetlenül lakóterek, például hálószobák közelébe kerüljön. Az akkumulátorok, különösen a lítium-ion alapú energiatárolók, kifejezetten érzékenyek a környezeti hőmérsékletre. Ideális esetben +10 és +25 °C közötti tartományban üzemelnek, ahol a hatásfok és az élettartam is optimális. Tartósan magas hőmérséklet hatására az akkumulátor gyorsabban öregszik, míg fagyos környezetben csökken a rendelkezésre álló kapacitás, és jelentősen megnő a meghibásodás kockázata.

A lakossági energiatároló pályázat jó lehetőséget kínál arra, hogy a háztartások tudatosabban és hatékonyabban gazdálkodjanak a saját maguk által megtermelt energiával. Bár a pályázati folyamat elsőre bonyolultnak tűnhet, saját tapasztalataink is azt mutatják, hogy némi előkészülettel gyorsan és gördülékenyen végigvihető. A sikeres beadás után pedig már valóban a jövőbe mutató döntések kerülnek előtérbe

Tovább olvasom