Zöld Energia
Gondot okoz a szélkerekek újrahasznosítása
Gondoltak-e már arra, vajon mi történik a régi szélerőműparkokkal, a leszerelt szélkerekekkel? A kérdés aktuális, ugyanis a korábbi generációs berendezések közül sok lassan eléri a nyugdíjkort.
Mindenekelőtt a hatalmas szélkerékrotorok újrahasznosítása esetében nem sikerült még megnyugtató megoldást találni. A rotorok általában gyantával ragasztott üvegszálas vagy szénszálas kompozitból készülnek és éppen ezért nehezen hasznosíthatók újra. Csak Németországban több mint 28 000 szélerőmű üzemel. Michael Schneider, a Remondis nevű újrahasznosító cég szóvivője elismerte, hogy hatalmas problémával szembesülhetnek a közeljövőben, hiszen számos korábbi generációs szélkerék éri el a 20 éves üzemidejét és ezután le kell állítani azokat. A rotorokat eddig nem tudták szétválasztani, csak feldarabolni és elégetni, ami környezetszennyező eljárás. Ráadásul a szeméttelepek sem szívesen veszik át az alkatrészeket, mert azok elégetése károsítja az alkalmazott szűrőket. Ezért a telepek csak kis mennyiség fogadására hajlandók. A Remondis azzal számol, hogy idén országos szinten a rotorok leszerelése után több mint 9000 tonna feldolgozandó anyag marad és ez a mennyiség 2021-ig 16 000 tonnára nőhet.
Wolfram Axthelm, a szélkerekekkel foglalkozó szakszövetség szóvivője közölte, hogy a felhasznált anyagok közül az acélt, az alumíniumot, a rezet és a betont probléma nélkül újra fel lehet dolgozni. Emellett már kutatják, hogy miként lehetne a rotorokban lévő anyagok újrahasznosítását is megoldani. Az egyik ilyen projekt a Fraunhofer Társaság Vegyi Technológiai Intézetében zajlik és a szakemberek már el is érték az első sikereket. Az intézmény szóvivője elmondta, hogy az összeragasztott anyagokat miniatűr robbanótöltetekkel választják el egymástól. A technológia működik laboratóriumi körülmények között, a távlati cél az, hogy 3-5 éven belül ipari mennyiség esetén is alkalmazható legyen. Azt ugyanakkor egyelőre nem lehet tudni, hogy az eljárás mennyibe fog kerülni és az üzemeltetők számára mekkora többletköltséget jelent majd az alkalmazása.
forrás: alternativenergia.hu
Zöld Energia
Nem bírja majd az elektromos hálózat a napelemeket? Meglepő lépésre szánták el magukat
A karintiai áramszolgáltató a Siemens digitális ikertechnológiájával tenné hatékonyabbá az elektromos hálózat működését, előre jelezve a túlterheléseket és csökkentve a költséges hálózatfejlesztések szükségességét.
Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)
A gazdaságok energetikai átállása – így van ez Ausztriában is – egyre kevésbé a termelői oldalon, sokkal inkább az elosztóhálózatokon dől el. A napelemek, elektromos autók és hőszivattyúk terjedése olyan terhelést ró a rendszerre, amelyre a hagyományos, felülről lefelé tervezett hálózatok nem készültek fel. A karintiai Kärnten Netz GmbH (KNG) most hatéves szerződést kötött egy digitális hálózatirányítási platform bevezetésére, hogy időben válaszolni tudjon erre a kihívásra. Ausztria legdélebbi tartományában ugyanis a telepített napelemes kapacitás 2030-ra várhatóan csaknem megduplázódik. Ez nemcsak több zöld áramot jelent, hanem komoly feszültségtartási és torlódáskezelési feladatot is, főként az alacsonyfeszültségű hálózaton, ahol eddig alig volt rálátás a valós működésre. Ezen a szinten csatlakoznak a háztartási napelemek, töltők és hőszivattyúk, vagyis itt keletkeznek a jövő szűk keresztmetszetei. A KNG ezért a teljes hálózatáról, az alacsonyfeszültségű szintet is beleértve, digitális ikret épít a Siemens-technológiának köszönhetően. A modell valós időben mutatja, hol alakulhat ki túlterhelés, és előre jelzi a problémákat, még mielőtt azok az ellátás megbízhatóságát érintenék. A rendszer három funkcióra épül: átláthatóságot teremt az alacsonyfeszültségű hálózaton, támogatja az aktív üzemirányítást és a zavarelhárítást, valamint előrejelzi és enyhíti a torlódásokat a rugalmassági erőforrások bevonásával.
Az időzítés nem véletlen. Az osztrák villamosenergia-piaci törvény (EIWG) bevezetése várhatóan felgyorsítja a helyi rugalmassági piacok kialakulását. Az elosztók ezzel egyre nagyobb szerepet kapnak a hálózati torlódások piaci alapú kezelésében: nem feltétlenül a hálózatot kell megerősíteni, hanem a fogyasztást és a termelést kell okosan, ösztönzők révén összehangolni. Ehhez viszont pontos adatokra és a rugalmas kapacitások gyors aktiválására van szükség.
A KNG vezetése szerint a megoldás javítja a meglévő hálózati eszközök kihasználtságát, és jelentős költségmegtakarítást hozhat. Ez kulcskérdés, mert a hálózatfejlesztés drága és időigényes, a rugalmasság kihasználása pedig sok esetben olcsóbb és gyorsabb alternatíva a vezetékek és transzformátorok cseréjénél.
Kép forrása: Siemens
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaNapelemek: drasztikusan felgyorsulhat az engedélyezés
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több termőföldet kell visszaadni a természetnek az aszály miatt
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaA természet időtálló kincsei: ismét keresik az év szentélyerdejét
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta216 hektáron biztosíthatnak vízborítást, új lendületet kap a hazai vízmegtartás
-
Zöld Energia1 nap telt el a létrehozás ótaSzokatlan magyar napelemes technológia juthat el a világűrbe

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés