Zöld Energia

Gondot okoz a szélkerekek újrahasznosítása

Létrehozva:

8 év telt el a létrehozás óta

2017-06-08

Szerző:

Hell

Gondoltak-e már arra, vajon mi történik a régi szélerőműparkokkal, a leszerelt szélkerekekkel? A kérdés aktuális, ugyanis a korábbi generációs berendezések közül sok lassan eléri a nyugdíjkort.

Mindenekelőtt a hatalmas szélkerékrotorok újrahasznosítása esetében nem sikerült még megnyugtató megoldást találni. A rotorok általában gyantával ragasztott üvegszálas vagy szénszálas kompozitból készülnek és éppen ezért nehezen hasznosíthatók újra. Csak Németországban több mint 28 000 szélerőmű üzemel. Michael Schneider, a Remondis nevű újrahasznosító cég szóvivője elismerte, hogy hatalmas problémával szembesülhetnek a közeljövőben, hiszen számos korábbi generációs szélkerék éri el a 20 éves üzemidejét és ezután le kell állítani azokat. A rotorokat eddig nem tudták szétválasztani, csak feldarabolni és elégetni, ami környezetszennyező eljárás. Ráadásul a szeméttelepek sem szívesen veszik át az alkatrészeket, mert azok elégetése károsítja az alkalmazott szűrőket. Ezért a telepek csak kis mennyiség fogadására hajlandók. A Remondis azzal számol, hogy idén országos szinten a rotorok leszerelése után több mint 9000 tonna feldolgozandó anyag marad és ez a mennyiség 2021-ig 16 000 tonnára nőhet.

Wolfram Axthelm, a szélkerekekkel foglalkozó szakszövetség szóvivője közölte, hogy a felhasznált anyagok közül az acélt, az alumíniumot, a rezet és a betont probléma nélkül újra fel lehet dolgozni. Emellett már kutatják, hogy miként lehetne a rotorokban lévő anyagok újrahasznosítását is megoldani. Az egyik ilyen projekt a Fraunhofer Társaság Vegyi Technológiai Intézetében zajlik és a szakemberek már el is érték az első sikereket. Az intézmény szóvivője elmondta, hogy az összeragasztott anyagokat miniatűr robbanótöltetekkel választják el egymástól. A technológia működik laboratóriumi körülmények között, a távlati cél az, hogy 3-5 éven belül ipari mennyiség esetén is alkalmazható legyen. Azt ugyanakkor egyelőre nem lehet tudni, hogy az eljárás mennyibe fog kerülni és az üzemeltetők számára mekkora többletköltséget jelent majd az alkalmazása.

forrás: alternativenergia.hu

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöld Energia

A háztartások önellátását a legtöbben a megfizethető napelemektől és energiatárolóktól várják

E.ON-felmérés: a megújuló energiaforrások az alapfeltételei a jövő fenntarthatóvá válásának.

Létrehozva:

16 perc telt el a létrehozás óta

2025-11-23

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A megkérdezettek csaknem fele (47 százalék) szerint a megújuló energiaforrások, például a napenergia használatának elterjedése az alapfeltétele a jövő fenntarthatóvá válásának, 21 százalék pedig az energiatakarékosságot, illetve a szokások megváltoztatását is ide sorolja. Tíz magyar közül négy azt is elképzelhetőnek tartja, hogy 2050-re teljesen átálljunk a megújulókra – olvasható az E.ON Hungária Csoport megbízásából készült országos, reprezentatív kutatásban, amely részleteit közölték az MTI-vel. Az alternativenergia.hu megírta, hogy a felmérés alapján a háztartások önellátóvá válását a legtöbben (37 százalék) a megfizethető napelemektől és energiatároló berendezésektől várják. A célzottan a klímavédelemre vonatkozó kérdéseknél 28 százalék a megújuló energiaforrások gyorsabb bevezetését, 22 százalék pedig a fogyasztási szokások megváltoztatását sorolta előre. A közlekedés fejlesztésén belül a közösségi közlekedés került az élre 35 százalékos említéssel, de a válaszadók 13 százaléka az elektromos járműveket is megemlítette. Amikor arra kérdeztek rá a felmérés készítői, hogy a technológiai fejlesztések közül mi szolgálja a leginkább a majdani jólétet, a legtöbb demográfiai csoportban a fenntartható környezetvédelmi és energiamegoldások végeztek az élen, hajszállal megelőzve még az egészségügyi és élettani újításokat is.

A többség világosan látja, hogy az energiaátmenet sikere, a tiszta zöldenergiára történő áttérés nélkülözhetetlen lesz a mindennapok biztonságához a jövőben. Az adatokat részletesebben megvizsgálva az is kiderül, hogy a felsőfokú végzettségűek egyértelműen a környezet iránti felelős attitűdöt tartják a boldog jövő kulcsának. Az MI kapcsán a felelős és átlátható szabályozást (28 százalék), valamint az ember és a gépek együttműködésének erősítését nevezték meg a legtöbben a jövőt építő célként, de viszonylag sokan (18 százalék) említették az átképzést, a folyamatos tanulás lehetőségének biztosítását is – áll a felmérésben.

Tovább olvasom