Zöld Energia

Gondot okoz a szélkerekek újrahasznosítása

Létrehozva:

5 év telt el a létrehozás óta

2017-06-08

Szerző:

Hell

Gondoltak-e már arra, vajon mi történik a régi szélerőműparkokkal, a leszerelt szélkerekekkel? A kérdés aktuális, ugyanis a korábbi generációs berendezések közül sok lassan eléri a nyugdíjkort.

Mindenekelőtt a hatalmas szélkerékrotorok újrahasznosítása esetében nem sikerült még megnyugtató megoldást találni. A rotorok általában gyantával ragasztott üvegszálas vagy szénszálas kompozitból készülnek és éppen ezért nehezen hasznosíthatók újra. Csak Németországban több mint 28 000 szélerőmű üzemel. Michael Schneider, a Remondis nevű újrahasznosító cég szóvivője elismerte, hogy hatalmas problémával szembesülhetnek a közeljövőben, hiszen számos korábbi generációs szélkerék éri el a 20 éves üzemidejét és ezután le kell állítani azokat. A rotorokat eddig nem tudták szétválasztani, csak feldarabolni és elégetni, ami környezetszennyező eljárás. Ráadásul a szeméttelepek sem szívesen veszik át az alkatrészeket, mert azok elégetése károsítja az alkalmazott szűrőket. Ezért a telepek csak kis mennyiség fogadására hajlandók. A Remondis azzal számol, hogy idén országos szinten a rotorok leszerelése után több mint 9000 tonna feldolgozandó anyag marad és ez a mennyiség 2021-ig 16 000 tonnára nőhet.

Wolfram Axthelm, a szélkerekekkel foglalkozó szakszövetség szóvivője közölte, hogy a felhasznált anyagok közül az acélt, az alumíniumot, a rezet és a betont probléma nélkül újra fel lehet dolgozni. Emellett már kutatják, hogy miként lehetne a rotorokban lévő anyagok újrahasznosítását is megoldani. Az egyik ilyen projekt a Fraunhofer Társaság Vegyi Technológiai Intézetében zajlik és a szakemberek már el is érték az első sikereket. Az intézmény szóvivője elmondta, hogy az összeragasztott anyagokat miniatűr robbanótöltetekkel választják el egymástól. A technológia működik laboratóriumi körülmények között, a távlati cél az, hogy 3-5 éven belül ipari mennyiség esetén is alkalmazható legyen. Azt ugyanakkor egyelőre nem lehet tudni, hogy az eljárás mennyibe fog kerülni és az üzemeltetők számára mekkora többletköltséget jelent majd az alkalmazása.

forrás: alternativenergia.hu

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöld Energia

Igaz, hogy magyar a napkollektor feltalálója?

Létrehozva:

3 nap telt el a létrehozás óta

2022-09-29

Szerző:

Hell

Telkes Mária az Egyesült Államokban máig igen elismert, Magyarországon viszont csak kevesen hallottak róla – idézte fel a Qubit. Hazánk több világhírű tudóssal is büszkélkedhet, Jedlik Ányos, Eötvös Loránd, Szent-Györgyi Albert, Teller Ede vagy éppen Karikó Katalin nevét kevés magyarnak kell csak bemutatni. Akadnak ugyanakkor olyan kutatóink, akik bár nemzetközileg igen elismertek, itthon valamiért kevésbé ragadtak meg a köztudatban. Ilyen személy volt Telkes Mária, akit az Egyesült Államokban gyakran napkirálynőként emlegetnek. Telkes Mária 1900. december 12-én született Budapesten, első diplomáját 1920-ban szerezte az akkori Budapesti Tudományegyetem (a mai ELTE-n) fizikai kémiából, PhD fokozatát pedig négy évvel ezután kapta meg.

Nem sokkal később már el is hagyta az országot, nagybátyját, Ludwig Ernő konzult látogatta meg Amerikában – írja a Qubit. 1925-ben elfogadott egy biofizikus állást a clevelandi klinikánál, itt egy, az agyhullámokat rögzítő fotoelektromos eszközön dolgozott George W. Crile-lal. Másfél évvel később Telkes már a klinika biofizikai osztályának vezetője volt.

0 Ft-os villanyszámla napelem rendszerrel. Kalkuláljon itt ingyenesen! (x)

1934-ben a New York Times összeállítása alapján bekerült Amerika tizenegy legsikeresebb és legérdekesebb nője közé – színészek, sportolók mellett ő volt az egyetlen tudós. A Britannica szerint 1937-ben kapta meg az amerikai állampolgárságot, és ugyanebben az évben a Westinghouse vállalathoz került, ahol olyan fémötvözeteket fejlesztett ki, amelyek a hőt árammá alakítják. A napenergia területén 1939-től kezdődően ért el fontosabb eredményeket. Ekkor a világhírű Massachusettsi Műszaki Intézetben (MIT) vett részt egy projektben, majd a második világháború alatt az Egyesült Államok Tudományos Kutatási és Fejlesztési Hivatalánál kapott feladatokat.

Kép: Wikimedia Commons / MIT

Itt alkotta meg egyik legjelentősebb találmányát, egy olyan lepárlót, amely a napsugárzás segítségével képes a tengervizet ivóvízzé alakítani. Ezt a berendezést széles körben használták a világháború idején, de a haditengerészetnél a későbbiekben is alkalmazták. Telkes Mária a háború után is az MIT maradt, majd az 1950-es évektől a New York-i Egyetemen, az 1970-es évektől pedig a Delaware-i Egyetemen kutatott.

Ő volt a napkirálynő

A magyar származású kutatónő karriere végéig foglalkozott napenergiás eszközökkel, és több szabadalom is fűződik a nevéhez. Egyik legfontosabb áttörését 1948-ban érte el egy másik nővel, Eleanor Raymonddal, a páros ekkor hozta létre a világ első teljesen napenergiával fűtött modern otthonát – a házat a massachusettsi Doverban építették fel. Az építményen dobozszerű napkollektorok fogták be a napfényt, majd egy rekeszben felmelegítették a levegőt. A levegőt innen a falakba pumpálták, kristályos nátrium-szulfátnak adva át a hőt, ily módon raktározva el a meleget. A napenergia segítségével a létező hőcserélő technológiákon is javított, 1953-ban pedig 45 ezer dolláros támogatást kapott a Ford Alapítványtól egy univerzális napkollektoros tűzhely létrehozására – a napenergiával működő, hordozható sütőlapokat Amerikában ma is szokás Telkes-sütőnek nevezni, a passzív házakat pedig Telkes-háznak is hívják.

Emellett a világűr extrém hőmérsékletét kibíró anyagokat is alkotott, 1980-ban pedig részt vett a világ első olyan otthonának létrehozásában, amelynek áramellátását napenergia biztosítja. A kutatónő a tengerentúlon rengeteg elismerést kapott, 1952-ben például elsőként kapta meg az amerikai női mérnökök társaságának életműdíját, karriere legvégén, 1977-ben pedig az Amerikai Tudományos Akadémia kitüntetését. Halála után szűk két évtizeddel, 2012-ben a legnevesebb mérnökök és feltalálók közé is bekerült az Amerikai Feltalálók Dicsőségtermében. A napenergia alkalmazásának terén elért eredményei miatt az Egyesült Államokban Telkes Máriára előszeretettel hivatkoznak napkirálynőként.

A kutató egy olyan korszakban foglalkozott a fenntartható megközelítésekkel, amikor a téma még csak keveseket mozgatott meg. Munkájának hatása máig érződik, a klímaváltozás elleni harc korában pedig áttörései különösen fontosak. Bár kétségkívül Magyarország legnagyobb tudósai közé tartozott, Telkes neve itthon mégsem tartozik a legismertebbek közé. A legendás kutatónő élete utolsó éveit Miamiban töltötte, hét évtized után, 1995-ben tért vissza először – és utoljára – szülőhazájába. Budapesten halt meg tíz nappal 95. születésnapja előtt. Telkes Mária sosem házasodott meg, és gyermeke sem született.

Tovább olvasom