Zöldinfó

Harminc ország önkénteseitől származó virágzási adatokkal tesztelték Darwin megfigyelését

Harminc országban mérték fel a közösségi tudományban résztvevő civilek a tavaszi kankalint, amely faj kiemelkedő genetikai sokféleséget képes produkálni.

Létrehozva:

11 hónap telt el a létrehozás óta

2025-03-29

Szerző:

Vanessza

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Európai összefogással – közte ÖK-s kutatók részvételével – végzett populációbiológiai kutatás eredményei jelentek meg a rangos Journal of Ecology folyóiratban. A közösségi tudományra épülő munka során 30 országban, mintegy 5200 helyszínen mérték fel a tavaszi kankalin (Primula veris) virágzási jellemzőit. A tavaszi kankalin a felemásbibéjűségnek (heterosztíliának) nevezett jelenség már Darwin által is csodált modellszervezete. E faj egyedei ugyanis kétféle típusba sorolhatóak: hosszú porzókat és rövid bibét (S-típus), valamint rövid porzókat és hosszú bibét (L-típus) fejlesztőkbe. A különböző hosszúságú porzók a megporzó rovar különböző testtájaira helyezik a pollent, ahonnan aztán a megfelelő hosszúságú bibék tudják felvenni. Ezáltal a növény csökkenti az ön- és rokonmegporzás esélyét, így növelve az állomány genetikai sokféleségét és rátermettségét. Az elmélet szerint a két típus aránya egy “ideális”, egészséges állományban 50-50%.

A mostani kutatás azonban kimutatta, hogy az elmélet alapján várhatóval szemben a helyi állományokban a típusok aránya gyakran eltér az egyensúlyitól, európai szinten pedig 9%-kal gyakoribb a rövid bibéjű változat. A kiegyenlítetlenség pozitív összefüggést mutatott a nyári csapadékmennyiséggel és az intenzív tájhasználattal. Ez arra utal, hogy a klíma és a tájhasználat változása eltérést idézhetnek elő a populációs mintázatokban tág térléptékben is.A kutatás egyedülálló mind a léptékét, mind a bevont önkéntesek számát tekintve és igazolja, hogy a jól megtervezett közösségi kutatások jelentősen hozzájárulnak a közös tudásunkhoz.

A kutatás legfontosabb eredményei:

Meglepő módon közel 10%-kal több S-típusú virágot találtak, mint L-típusút. Ilyen különbséget korábban még soha nem dokumentáltak, hiszen az S- és L-típusok arányának elméletileg egyenlőnek kell lennie. Vajon a virágtulajdonságok evolúciós eltolódásának vagyunk tanúi, vagy más okok állnak a meglepő eredmények mögött? Ez további kutatásokat igényel.
Az S-típusú virágok nagyobb gyakorisága összefüggésben állt az átlagosan nagyobb nyári csapadékkal és az intenzívebb területhasználattal. Ez arra utal, hogy a környezetre gyakorolt emberi hatások eltérést idézhetnek elő a természetes mintázatokban.
A kisebb populációkban a virágtípusok előfordulási aránya szignifikánsan egyenlőtlenebb volt, mint a nagyobb populációkban. Ez azt mutatja, hogy a kisebb populációk sérülékenyebbek, mivel csökkenhet a megfelelő beporzási partnerek elérhetősége, ami hosszú távon a faj további visszaszorulásához vezethet.
A kutatás új betekintést nyújt abba, hogy az összetettebb szaporodási sajátságokkal rendelkező növényfajok hogyan alkalmazkodnak a gyors környezeti és tájhasználati változásokhoz. Ez a tudás segít megérteni a sokszínű növényvilág működését, és hatékonyabbá teszi a biológiai sokféleség megőrzését és helyreállítását.

Forrás: Ökológiai Kutatóközpont

Kapcsolódó tartalom:beporzás környezetvédelem önkéntes rovar természet virágzás

Zöldinfó

Sérülékenyebbé váltak az erdei ökoszisztémák, átfogó beavatkozásra van szükség

Erdeink fennmaradását biztosítják és a gyakorlati erdőgazdálkodók számára nyújtanak támpontot a most elkészülő, hosszú távú stratégiai cselekvési tervek.

Létrehozva:

2 nap telt el a létrehozás óta

2026-02-12

Szerző:

Vanessza

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Előadásában Mocz András hangsúlyozta: a több mint száz szakértő részvételével működő Erdészeti Klímaadaptációs Fórum célja, hogy idén elkészüljön az erdőgazdálkodás alkalmazkodását elősegítő klímaadaptációs stratégia és cselekvési terv, amely gyakorlati, jogi és szakpolitikai eszközökkel segíti az erdők hosszú távú fennmaradását és gyarapodását, valamint a szénmegkötést, a biodiverzitás megőrzését és növekedését – írja az alternativenergia.hu. Hozzátette: kiemelt feladat, hogy létrejöjjön egy önálló, természet-helyreállítási rendelet is, amely a nemzeti zöldvagyon elvárt fenntartását szolgálja. A közlemény szerint a fórum 8 munkacsoportjában gyakorlati erdőgazdálkodók, kutatók, oktatók, természetvédelmi és vízügyi szakemberek, igazgatási szereplők és az érdekképviseletek vesznek részt. Külön szakértői csoportok foglalkoznak a felmerülő erdészeti vízgazdálkodási, szakmai és gazdasági elemzési, monitorozási és nyilvántartási, vadgazdálkodási, szaporítóanyag gazdálkodási, fejlesztéspolitikai és szabályozási kérdésekkel.

Mocz András kiemelte, hogy az éghajlatváltozás jelentősen hat a termőhelyekre, sebessége százszorosa annak, mint amivel eddig a fafajaink találkoztak, az erdei ökoszisztémák természetes alkalmazkodási képessége nem képes ezt követni, különösen sérülékennyé téve az egyes erdei ökoszisztémákat. Az éghajlatváltozás jelenleg tapasztalt hatásai közül a legfontosabbak közé tartozik az erdőtalajok vízháztartásának romlása, a csökkenő produktum, a növekvő erdőkárok, a csökkenő széntárolás és alkalmazkodó képesség, mindezek hatásaként pedig a kevesebb minőségi feldolgozható faanyag.

A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy az új környezeti tényezők mellett új társadalmi igények is felmerülnek, vannak olyan hangok, amelyek egész egyszerűen a gazdálkodást tartják problémának. Ezért a szaktárca kiemelt célja, hogy a megfelelő szabályozás megteremtése a társadalmi elvárások figyelembe vételével történjen. “Célunk, hogy a javaslatok széles szakmai bázison nyugodjanak, és közvetlen iránymutatást, támogatást nyújtsanak a gyakorlati erdőgazdálkodás számára” – zárta gondolatait Mocz András a minisztérium közleménye szerint.

Tovább olvasom