Zöldinfó
Harminc ország önkénteseitől származó virágzási adatokkal tesztelték Darwin megfigyelését
Harminc országban mérték fel a közösségi tudományban résztvevő civilek a tavaszi kankalint, amely faj kiemelkedő genetikai sokféleséget képes produkálni.
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
Európai összefogással – közte ÖK-s kutatók részvételével – végzett populációbiológiai kutatás eredményei jelentek meg a rangos Journal of Ecology folyóiratban. A közösségi tudományra épülő munka során 30 országban, mintegy 5200 helyszínen mérték fel a tavaszi kankalin (Primula veris) virágzási jellemzőit. A tavaszi kankalin a felemásbibéjűségnek (heterosztíliának) nevezett jelenség már Darwin által is csodált modellszervezete. E faj egyedei ugyanis kétféle típusba sorolhatóak: hosszú porzókat és rövid bibét (S-típus), valamint rövid porzókat és hosszú bibét (L-típus) fejlesztőkbe. A különböző hosszúságú porzók a megporzó rovar különböző testtájaira helyezik a pollent, ahonnan aztán a megfelelő hosszúságú bibék tudják felvenni. Ezáltal a növény csökkenti az ön- és rokonmegporzás esélyét, így növelve az állomány genetikai sokféleségét és rátermettségét. Az elmélet szerint a két típus aránya egy “ideális”, egészséges állományban 50-50%.
A mostani kutatás azonban kimutatta, hogy az elmélet alapján várhatóval szemben a helyi állományokban a típusok aránya gyakran eltér az egyensúlyitól, európai szinten pedig 9%-kal gyakoribb a rövid bibéjű változat. A kiegyenlítetlenség pozitív összefüggést mutatott a nyári csapadékmennyiséggel és az intenzív tájhasználattal. Ez arra utal, hogy a klíma és a tájhasználat változása eltérést idézhetnek elő a populációs mintázatokban tág térléptékben is.A kutatás egyedülálló mind a léptékét, mind a bevont önkéntesek számát tekintve és igazolja, hogy a jól megtervezett közösségi kutatások jelentősen hozzájárulnak a közös tudásunkhoz.
A kutatás legfontosabb eredményei:
- Meglepő módon közel 10%-kal több S-típusú virágot találtak, mint L-típusút. Ilyen különbséget korábban még soha nem dokumentáltak, hiszen az S- és L-típusok arányának elméletileg egyenlőnek kell lennie. Vajon a virágtulajdonságok evolúciós eltolódásának vagyunk tanúi, vagy más okok állnak a meglepő eredmények mögött? Ez további kutatásokat igényel.
- Az S-típusú virágok nagyobb gyakorisága összefüggésben állt az átlagosan nagyobb nyári csapadékkal és az intenzívebb területhasználattal. Ez arra utal, hogy a környezetre gyakorolt emberi hatások eltérést idézhetnek elő a természetes mintázatokban.
- A kisebb populációkban a virágtípusok előfordulási aránya szignifikánsan egyenlőtlenebb volt, mint a nagyobb populációkban. Ez azt mutatja, hogy a kisebb populációk sérülékenyebbek, mivel csökkenhet a megfelelő beporzási partnerek elérhetősége, ami hosszú távon a faj további visszaszorulásához vezethet.
- A kutatás új betekintést nyújt abba, hogy az összetettebb szaporodási sajátságokkal rendelkező növényfajok hogyan alkalmazkodnak a gyors környezeti és tájhasználati változásokhoz. Ez a tudás segít megérteni a sokszínű növényvilág működését, és hatékonyabbá teszi a biológiai sokféleség megőrzését és helyreállítását.
Forrás: Ökológiai Kutatóközpont
Zöldinfó
A Föld napja üzenete: így tehetünk együtt a fenntartható jövőért
Ma van a Föld napja – programokat rendeznek országszerte.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Országszerte változatos programokat rendeznek április 22-én szerdán a Föld napja alkalmából, köztük nemzetközi szakmai konferenciával, szemétszedéssel, élőnövényes installációval és könyvbemutatóval – írja az alternativenergia.hu. A Föld napja elnevezésű környezetvédelmi akciónap – társadalmi kezdeményezésként – 1970-ben indult el az Amerikai Egyesült Államokból, amikor Denis Hayes egyetemista kezdeményezésére 25 millió amerikai emelte fel szavát a talajt és a vizeket mérgező hulladéklerakók, a szennyező ipari üzemek, a levegőt szennyező gépjárműforgalom, a természeti értékek fokozatos eltűnése ellen. Az eltelt évtizedekben a mozgalom világméretűvé szélesedett: különféle figyelemfelkeltő programokat rendeznek a tudatosabb környezetvédelem érdekében. Az ENSZ 2009-ben április 22-ét az anyaföld nemzetközi napjává nyilvánította. A közgyűlés 2009-ben felhívta minden tagországát, nemzetközi, regionális szervezetét, a civil társadalmat és szervezeteket, hogy tartsák meg és népszerűsítsék megfelelő módon az anyaföld nemzetközi napját.
Magyarországon a Föld napja alkalmából 1990 óta civil szervezetek, a Föld Napja Alapítvány és önkormányzatok kezdeményezésére évről évre egyre többen vesznek részt szemétgyűjtési akciókon: kitakarítják az erdőket, vízpartokat, mezőket és a települések környékét, fát ültetnek, környezeti vetélkedőt tartanak. E naphoz kapcsolódva Pro Natura díjjal, emlékplakettel ismerik el a természetvédelem kiemelkedő szakembereit. A környezetvédők a Föld napja alkalmából felhívják a figyelmet, hogy a bolygóért, saját jövőjéért minden ember tehet valamit otthon vagy munkahelyén, szűkebb vagy tágabb környezetében. A Föld napja alkalmat ad arra, hogy mindenki mérlegelje: kíméletesen bánik-e környezetével, és mit tesz azért, hogy a természet és benne az ember egészségesebben éljen.
Budapesten, a Merlin Színházban rendezik meg a II. Fővárosi Föld Napja Nemzetközi Konferencia – A város, ami megtart szakmai konferenciát a Fővárosi Önkormányzat és a Széchenyi István Szakkollégium szervezésében, az egész napos eseményt Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere nyitja meg. A Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) kerékpárosok reggelijével kezdődnek a Föld napja programjai, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Állam- és Jogtudományi Kara Zöld jövő napja 2026 címmel rendez konferenciát, a Miskolci Egyetem szervezésében pedig bemutatják a “Föld napja kertet”: élőnövényekkel berendezett installáció viszi közelebb a természetet a mindennapokhoz. A Zala vármegyei Nagykanizsán szemétszedés lesz, a Fejér vármegyei Martonvásáron pedig a Scientia Selecta – Válogatott tudomány című könyvsorozat bemutatóját rendezik meg a Föld napja alkalmából.
Április 25-én szombaton a Fővárosi Állat- és Növénykertben 10 és 16 óra között szerveznek programokat, amelyek fő témája a vizes élőhelyek védelme és az erdei ökoszisztéma lesznek. A látogatók találkozhatnak a Vadállatmentő Központ állataival, továbbá a zoopedagógusok játékos programjaival, amelyekkel felhívják a figyelmet a faj- és természetvédelem fontosságára, valamint a fenntartható értékekre. A Föld napját a Kaláka együttes is megünnepli: a harmincöt évvel ezelőtt készült, eddig kiadatlan, Kupaktanács című lemezüket április 26-án, vasárnap 11 órától a MOMkult szabadtéri színpadán mutatják be koncert formájában. A program a Föld napja alkalmából szervezett természetismereti családi nap részeként ingyenesen látogatható. Vasárnap 10 órától a Föld napja Ferencvárosban című egész napos eseményen a IX. kerületi Ferenc téren interaktív előadásokkal, koncertekkel, workshopokkal, családi játékokkal és filmvetítéssel várják a látogatókat, Gryllus Vilmos koncertje 15 órakor kezdődik, Szendőfi Balázs Hegyi zene 2 című természetfilmjét pedig 16 órakor vetítik.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTöbb tízezer lakásban jöhet változás: indul a költségmegosztók telepítése
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaRejtélyes szabotázs az Alpokban: kulcsfontosságú olajvezeték működése akadt meg
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaBerobbanhat az elektromos motorpiac – új márka lép be Magyarországra
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaA Duna House szerint a drágulás átalakítja a budapesti keresletet
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaJapán hangulat Szegeden: cseresznyefák és különleges programok
