Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Harminc ország önkénteseitől származó virágzási adatokkal tesztelték Darwin megfigyelését

Harminc országban mérték fel a közösségi tudományban résztvevő civilek a tavaszi kankalint, amely faj kiemelkedő genetikai sokféleséget képes produkálni.

Létrehozva:

8 hónap telt el a létrehozás óta

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Európai összefogással – közte ÖK-s kutatók részvételével – végzett populációbiológiai kutatás eredményei jelentek meg a rangos Journal of Ecology folyóiratban. A közösségi tudományra épülő munka során 30 országban, mintegy 5200 helyszínen mérték fel a tavaszi kankalin (Primula veris) virágzási jellemzőit. A tavaszi kankalin a felemásbibéjűségnek (heterosztíliának) nevezett jelenség már Darwin által is csodált modellszervezete. E faj egyedei ugyanis kétféle típusba sorolhatóak: hosszú porzókat és rövid bibét (S-típus), valamint rövid porzókat és hosszú bibét (L-típus) fejlesztőkbe. A különböző hosszúságú porzók a megporzó rovar különböző testtájaira helyezik a pollent, ahonnan aztán a megfelelő hosszúságú bibék tudják felvenni. Ezáltal a növény csökkenti az ön- és rokonmegporzás esélyét, így növelve az állomány genetikai sokféleségét és rátermettségét. Az elmélet szerint a két típus aránya egy “ideális”, egészséges állományban 50-50%.

A mostani kutatás azonban kimutatta, hogy az elmélet alapján várhatóval szemben a helyi állományokban a típusok aránya gyakran eltér az egyensúlyitól, európai szinten pedig 9%-kal gyakoribb a rövid bibéjű változat. A kiegyenlítetlenség pozitív összefüggést mutatott a nyári csapadékmennyiséggel és az intenzív tájhasználattal. Ez arra utal, hogy a klíma és a tájhasználat változása eltérést idézhetnek elő a populációs mintázatokban tág térléptékben is.A kutatás egyedülálló mind a léptékét, mind a bevont önkéntesek számát tekintve és igazolja, hogy a jól megtervezett közösségi kutatások jelentősen hozzájárulnak a közös tudásunkhoz.

A kutatás legfontosabb eredményei:

  • Meglepő módon közel 10%-kal több S-típusú virágot találtak, mint L-típusút. Ilyen különbséget korábban még soha nem dokumentáltak, hiszen az S- és L-típusok arányának elméletileg egyenlőnek kell lennie. Vajon a virágtulajdonságok evolúciós eltolódásának vagyunk tanúi, vagy más okok állnak a meglepő eredmények mögött? Ez további kutatásokat igényel.
  • Az S-típusú virágok nagyobb gyakorisága összefüggésben állt az átlagosan nagyobb nyári csapadékkal és az intenzívebb területhasználattal. Ez arra utal, hogy a környezetre gyakorolt emberi hatások eltérést idézhetnek elő a természetes mintázatokban.
  • A kisebb populációkban a virágtípusok előfordulási aránya szignifikánsan egyenlőtlenebb volt, mint a nagyobb populációkban. Ez azt mutatja, hogy a kisebb populációk sérülékenyebbek, mivel csökkenhet a megfelelő beporzási partnerek elérhetősége, ami hosszú távon a faj további visszaszorulásához vezethet.
  • A kutatás új betekintést nyújt abba, hogy az összetettebb szaporodási sajátságokkal rendelkező növényfajok hogyan alkalmazkodnak a gyors környezeti és tájhasználati változásokhoz. Ez a tudás segít megérteni a sokszínű növényvilág működését, és hatékonyabbá teszi a biológiai sokféleség megőrzését és helyreállítását.

Forrás: Ökológiai Kutatóközpont

Advertisement
Kapcsolódó tartalom:

Zöldinfó

Tavalyi erdőtűz után 23 ezer facsemetével kezdik meg az újjáépítést

Megkezdődött a facsemeték ültetése a “vasi ezres tűz” helyszínén.

Létrehozva:

8 óra telt el a létrehozás óta

|

2025-12-02

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Megkezdődött a facsemeték ültetése az utóbbi évek egyik legnagyobb kiterjedésű szabadtéri tűzének helyszínén, a Vas vármegyéi Csöngén, ahol tavaly szeptemberben öt napon keresztül mintegy ezer hektáron pusztítottak a lángok – írja az alternativenergia.hu. Mukics Dániel felidézte: tavaly szeptember 5-9.e között több mint ezren dolgoztak folyamatosan a Csönge és Kenyeri térségében pusztító tűz oltásán. A munkálatokat nehezítette a folyamatosan változó széljárás, a terület nagysága és az, hogy egyes erdőterületeket kifejezetten nehezen lehetett megközelíteni. A szél miatt a lángok újra és újra felcsaptak, több helyen a fák koronája is meggyulladt. Hozzátette: a tavalyi pusztítás a csöngei erdő harmincnyolc éves erdeifenyő-állományát is érintette, és most oda vittek új facsemetéket. Csaknem ötven diák és egyetemista érkezett a Vas Vármegyei SZC Savaria Technikum és Kollégiumból, valamint az ELTE Savaria Egyetemi Központból, akik a Szombathelyi Erdészet Zrt. környezetvédelmi előadását követően, a Vas Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság munkatársaival közösen ültették el az első facsemetéket a héten – tette hozzá.

A szakemberek a helyi viszonyok és a klímaváltozás várható hatásai miatt a vörös tölgyet választották a faültetéshez. A faültetési akció 9,64 hektárt érint, kilenc hektáron 2400 kilogramm vöröstölgymakkot vetnek el, a többi helyre pedig 3600 vöröstölgycsemete kerül. A vörös tölgy mellé úgynevezett elegy fafajokat – mezei juhart, madárcseresznyét és vadkörtét – is telepítenek majd a szakemberek. Az akció összesen 23 100 csemete elültetésével segíti az érintett erdőrészlet újjáéledését – ismertette. Mukics Dániel elmondta: a faültetési akció része a katasztrófavédelem környezeti nevelési és oktatási programjának.

A program elsődleges célja az, hogy felhívja a figyelmet a környezettudatosság, a természeti értékek és erőforrások megóvásának fontosságára. Az éghajlatváltozás következtében egyre gyakoribbak a csapadékmentes időszakok, a száraz teleket eső nélküli perzselő nyarak követik, amelyek kiszárítják a növényeket és a talajrétegeket, és a statisztikai adatok szerint évről évre emelkedik a szabadtéri tüzek száma – tette hozzá. Az OKF szóvivője elmondta azt is, november közepéig már több mint 9800 szabadtéri tűzhöz riasztották a tűzoltókat, akiknek egyre nagyobb kiterjedésű erdőtüzekhez is vonulniuk kell.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák