Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Hétezer éves gleccserjég olvadt el Svájcban

Egyes kisebb svájci gleccserek “extrém” mennyiségű jégtömeget veszítettek el ezen a nyáron, a délkeleti országrészben fekvő Corvatsch-gleccseren olyan jégrétegek olvadtak el, amelyek már 7000 éve ott voltak – közölte szombaton a Zürichi Műegyetem (ETH).

Létrehozva:

|

“Amit látunk, az erőteljesebb, mint amit eddig lehetségesnek tartottunk” – mondta Matthias Huss glaciológus, az egyetemen működő Glamos Svájci Gleccsermérő Hálózat vezetője. A Corvatsch-on már nem is tudják folytatni a mérési programot, mert egyszerűen nincs jég, amit mérni lehetne – mondta. A Corvatsch-on elolvadt jégrétegek korát a Heidelbergi Egyetem korábbi méréseiből ismerik. A Glamos program keretében évtizedek óta mérik a gleccserek téli hótömegét és nyári hóolvadását. Három kisebb gleccser (Pizol, Vadret dal Corvatsch, Schwarzbachfirn) esetében már 2019-ben felhagytak a mérésekkel, a kisebb mértékű tavalyi olvadás után idén mégis újra megpróbálkoztak vele abban a reményben, hogy mérhető mennyiségű jeget találnak, de az idei nyár “túl rossz” lett, technikailag már nem lehetséges mérni a további jégvesztést. A kutatóknak már nincs más dolga, mint begyűjteni és eltakarítani a hátramaradt anyagokat.

A jég olvadásával a táj drámaian megváltozik, a már eddig is vékony jégtakaró sokfelé teljesen eltűnik. Így történt ez a Corvatsch-on is, ahol egy több ezer éves jéggerinc lett semmivé csaknem teljesen, csak kisebb foltok maradtak meg – mondta a gleccserkutató. A Zürichi Műegyetem legfrissebb adatai szerint a svájci gleccserek 1931 és 2016 között tömegük több mint felét, 51,2 százalékát veszítették el, ami 62 köbkilométernyi jeget jelent. 2016 óta az olvadás gyorsult, további 12 százalék veszteséget okozva. Az Alpok gleccsereinek fele Svájcban található, az 1400 svájci jégfolyam együttesen valamivel kevesebb mint 1000 négyzetkilométert borít be.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Faültetéssel kompenzálják a papírfelhasználást Budapest környékén

Mintegy 40 ezer fa elültetését támogatja a Szerencsejáték Zrt. Budapest környékén, így kompenzálva éves papírfelhasználását.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Guller Zoltán, a Szerencsejáték Zrt. elnök-vezérigazgatója a Hűvösvölgyi Nagyréten tartott szimbolikus faültetéssel egybekötött tájékoztatón elmondta, Magyarország egyik legnagyobb vállalataként évente körülbelül 2500 tonna papírt használnak fel, ennek kompenzálása érdekében úgy döntöttek, hogy társadalmi felelősségvállalási programjuk újabb elemeként az ökológiai lábnyom csökkentését célozzák meg. Vállalásuk szerint minden évben kétszer annyi fát fognak ültetni, mint amennyit elhasználnak a sorsjegyekhez, segédszelvényekhez, plakátokhoz, szórólapokhoz és egyéb dokumentumokhoz – közölte az elnök-vezérigazgató, hozzátéve, hogy ez évente 80-90 hektárnyi területet jelent – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Guller Zoltán azt is elmondta, hogy a vállalat anyagilag támogatja a Budakeszi Vadaspark vadmacska-fajmegőrzési programját is.

Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója arról beszélt, hogy a klímaváltozás az erdőkre is nagy terhet ró, ráadásul a városi erdők nem tudják magukat megújítani, ezért különleges kezelésre van szükségük. A Pilisi Parkerdő Zrt. ezért néhány éve elindította a városi erdőfejlesztési programját, amelyben megoldásokat keresnek az erdőket érő kihívásokra, hogy a jövő generációinak is meg tudják őrizni ezeket – mondta a vezérigazgató. Hozzátette, a Szerencsejáték Zrt.-vel együttműködésben elültetett facsemeték őshonosak, de a klímaváltozásnak fokozottan ellenállók lesznek. Szabó Péter, a Budakeszi Vadaspark ügyvezető igazgatója elmondta, hogy hat évvel ezelőtt indították el a vadmacska-fajmegőrzési programot azért, mert ezekről a rejtőzködő életmódot folytató, de az erdők egészségi állapotának fenntartásához alapvető fontosságú kisragadozókról nagyon kevés ismerettel rendelkeznek.

Az együttműködés keretében nemcsak kutatják a fajt, hanem lehetőséget biztosítanak a sérült állatok megmentésére és visszavadítására. Emellett hangsúlyt fektetnek a felvilágosításra is, mivel az erdőben kóborló házi macskák is nagy veszélyt jelentenek erre a fajra: a vadmacskára veszélyes betegségeket terjeszthetnek, közös utódok nemzése során “feloldódhat” a vadmacskákra jellemző genetikai állomány, valamint a házi macska elfoglalhatja a vadmacska természetes élőhelyét is – ismertette Szabó Péter.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák