Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Hétezer éves gleccserjég olvadt el Svájcban

Egyes kisebb svájci gleccserek “extrém” mennyiségű jégtömeget veszítettek el ezen a nyáron, a délkeleti országrészben fekvő Corvatsch-gleccseren olyan jégrétegek olvadtak el, amelyek már 7000 éve ott voltak – közölte szombaton a Zürichi Műegyetem (ETH).

Létrehozva:

|

“Amit látunk, az erőteljesebb, mint amit eddig lehetségesnek tartottunk” – mondta Matthias Huss glaciológus, az egyetemen működő Glamos Svájci Gleccsermérő Hálózat vezetője. A Corvatsch-on már nem is tudják folytatni a mérési programot, mert egyszerűen nincs jég, amit mérni lehetne – mondta. A Corvatsch-on elolvadt jégrétegek korát a Heidelbergi Egyetem korábbi méréseiből ismerik. A Glamos program keretében évtizedek óta mérik a gleccserek téli hótömegét és nyári hóolvadását. Három kisebb gleccser (Pizol, Vadret dal Corvatsch, Schwarzbachfirn) esetében már 2019-ben felhagytak a mérésekkel, a kisebb mértékű tavalyi olvadás után idén mégis újra megpróbálkoztak vele abban a reményben, hogy mérhető mennyiségű jeget találnak, de az idei nyár “túl rossz” lett, technikailag már nem lehetséges mérni a további jégvesztést. A kutatóknak már nincs más dolga, mint begyűjteni és eltakarítani a hátramaradt anyagokat.

A jég olvadásával a táj drámaian megváltozik, a már eddig is vékony jégtakaró sokfelé teljesen eltűnik. Így történt ez a Corvatsch-on is, ahol egy több ezer éves jéggerinc lett semmivé csaknem teljesen, csak kisebb foltok maradtak meg – mondta a gleccserkutató. A Zürichi Műegyetem legfrissebb adatai szerint a svájci gleccserek 1931 és 2016 között tömegük több mint felét, 51,2 százalékát veszítették el, ami 62 köbkilométernyi jeget jelent. 2016 óta az olvadás gyorsult, további 12 százalék veszteséget okozva. Az Alpok gleccsereinek fele Svájcban található, az 1400 svájci jégfolyam együttesen valamivel kevesebb mint 1000 négyzetkilométert borít be.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Évente 205 ezer tonna élelmiszer vész kárba, cél a drasztikus csökkentés 2030-ig

Magyarország élen jár az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az élelmiszer-pazarlás csökkentése és a vízgazdálkodás fejlesztése kulcsszerepet játszik a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Zero Waste Foundation Étel- és vízpazarlás-megelőzési konferenciáján, Isztambulban az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint – írja az alternativenergia.hu. A tárcavezető a konferencián kiemelte, az agrárium globális célkitűzése, hogy jó minőségű, megfizethető termékekkel lássuk el a fogyasztókat, miközben a gazdálkodók versenyképességét és megélhetését is biztosítjuk. Különös figyelmet igényelnek az élelmiszereket és az élelmiszeripart érintő szabályozások, valamint az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása. A fejlett országokban a kidobott élelmiszer több mint fele a háztartásokban keletkezik. Magyarországon, ezt felismerve, már 2016-ban elindította a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal “Maradék nélkül” programját. Az azóta eltelt időszak bizonyította a kezdeményezés sikerességét, hiszen több mint harmadával tudtuk csökkenteni az egy főre eső élelmiszer-pazarlást. Hazánk, az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival is összhangban, a következő években is kiemelten támogatja a programot.

Ambiciózus, de elérhető kezdeményezésünk, hogy 2030-ra a felére csökkentsük a magyar háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét. Ez a törekvés a kiskereskedelemben és az élelmiszerlánc más szakaszaiban keletkező hulladékra is vonatkozik – hívta fel a figyelmet a miniszter a közlemény szerint. Kifejtette, a csomagolási technológiák fejlesztése további lehetőségeket kínál a veszteségek elkerülésére, de a jelenlegi, évi mintegy 205 ezer tonna lakossági pazarlás így is hatalmas kihívás. Ez az élelmiszer-mennyiség 380 ezer ember egyéves ellátására lenne elegendő, és össztársadalmi szinten több százmilliárd forintos veszteséget jelent. Céljaink elérése érdekében a legfontosabb a fogyasztói edukáció. Fel kell hívnunk az emberek figyelmét a tudatos vásárlásra, az élelmiszerek helyes tárolására, valamint a maradékok felhasználására – írták.

Nagy István kitért arra is, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik kulcsterülete a vízmegtartás, a gazdálkodók pedig több módszerrel is növelhetik ezt a képességet. Példaként említette a téli talajtakarást, a nem termelő területek kijelölését, azaz a szántóterületek 10 százalékának megfelelő nem termelő tájképi elemek és területek vagy ezek kombinációjának fenntartását, valamint a mikrobiológiai, talaj- és növénykondicionáló készítmények alkalmazását. A forgatás nélküli talajművelés szintén hatékony eszköze a víz tájban tartásának – hangsúlyozta a tájékoztatás szerint az agrártárca vezetője.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák