Zöldinfó
Hétezer éves gleccserjég olvadt el Svájcban
Egyes kisebb svájci gleccserek “extrém” mennyiségű jégtömeget veszítettek el ezen a nyáron, a délkeleti országrészben fekvő Corvatsch-gleccseren olyan jégrétegek olvadtak el, amelyek már 7000 éve ott voltak – közölte szombaton a Zürichi Műegyetem (ETH).
“Amit látunk, az erőteljesebb, mint amit eddig lehetségesnek tartottunk” – mondta Matthias Huss glaciológus, az egyetemen működő Glamos Svájci Gleccsermérő Hálózat vezetője. A Corvatsch-on már nem is tudják folytatni a mérési programot, mert egyszerűen nincs jég, amit mérni lehetne – mondta. A Corvatsch-on elolvadt jégrétegek korát a Heidelbergi Egyetem korábbi méréseiből ismerik. A Glamos program keretében évtizedek óta mérik a gleccserek téli hótömegét és nyári hóolvadását. Három kisebb gleccser (Pizol, Vadret dal Corvatsch, Schwarzbachfirn) esetében már 2019-ben felhagytak a mérésekkel, a kisebb mértékű tavalyi olvadás után idén mégis újra megpróbálkoztak vele abban a reményben, hogy mérhető mennyiségű jeget találnak, de az idei nyár “túl rossz” lett, technikailag már nem lehetséges mérni a további jégvesztést. A kutatóknak már nincs más dolga, mint begyűjteni és eltakarítani a hátramaradt anyagokat.
A jég olvadásával a táj drámaian megváltozik, a már eddig is vékony jégtakaró sokfelé teljesen eltűnik. Így történt ez a Corvatsch-on is, ahol egy több ezer éves jéggerinc lett semmivé csaknem teljesen, csak kisebb foltok maradtak meg – mondta a gleccserkutató. A Zürichi Műegyetem legfrissebb adatai szerint a svájci gleccserek 1931 és 2016 között tömegük több mint felét, 51,2 százalékát veszítették el, ami 62 köbkilométernyi jeget jelent. 2016 óta az olvadás gyorsult, további 12 százalék veszteséget okozva. Az Alpok gleccsereinek fele Svájcban található, az 1400 svájci jégfolyam együttesen valamivel kevesebb mint 1000 négyzetkilométert borít be.
mti
Zöldinfó
Gazdálkodók is kulcsszerepet kapnak az aszály mérséklésében
Új felhívás támogatja a természetközeli és vizes élőhelyek kialakítását.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A gazdák számára kulcsfontosságú, hogy versenyképességük és a klímaváltozással szembeni ellenálló képességük megőrzése érdekében minél több vizet legyenek képesek visszatartani és tárolni a tájban, a felszínen és a talajban egyaránt – írja az alternativenergia.hu. Ezt a célt is szolgálja a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretében meghirdetett csaknem 13 milliárd forint keretösszegű pályázati felhívás, amely a természetközeli és vizes élőhelyek kialakítását, valamint azok fenntartását támogatja, hozzájárulva az aszály hatásainak hosszú távú mérsékléséhez – tájékoztatott Hubai Imre, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért felelős államtitkára a tárca, MTI-nek küldött közleménye szerint. Hubai Imre kiemelte: habár az Aszályvédelmi Operatív Törzs 2025. október 31-én befejezte a munkáját, az ország jelentős részét évek óta sújtó csapadékhiány következtében kialakuló, egyre növekvő mértékű és gyakoriságú vízhiány továbbra is fenyegeti a hazai mezőgazdasági termelés versenyképességét és a mezőgazdasági termékek árának elviselhető szinten tartását, ami ellen összehangolt kormányzati intézkedésekre van szükség.
A felszínen és talajban tárolt vízkészletek jelentős csökkenésének környezeti hatásai mindannyiunk életére hatással vannak, ezért a vízhiány leküzdése érdekében elsőrendűvé vált a mezőgazdasági termelők bevonása a vizek megtartásába. Az agrártárca ennek erősítése érdekében döntött arról, hogy a felszíni vizek megtartását szolgáló vizes élőhelyek kialakítását és fenntartását támogató pályázati felhívást tesz közzé, melynek kedvezményezettjei maguk a mezőgazdasági termelők lehetnek – közölte. A közlemény szerint a megvalósuló projektek révén az élőhelyek ismét változatossá válnak, és a felszíni vízhez kötődő tájképi elemek helyreállítása egyszerre szolgálja a mezőgazdasági termelés biztonságát, a biológiai sokféleség és a táj jellegzetességeinek megőrzését, a felszíni vizek védelmét és az erózió elleni védekezést. A mezőgazdasági termelők alkalmazkodóképessége erősödik, valamint a jó gyakorlatokon keresztül elősegítik a káros éghajlati változások mérséklését. A talaj “visszanedvesítésével” rendelkezésre fog állni a klíma hűtéséhez és a helyi csapadékképződéshez nélkülözhetetlen üzemanyag, a víz. Emellett a beszivárogtatással a talajvízkészletek pótlása és a levegő védelme is előtérbe kerül – közölte.
A 12,8 milliárd forint keretösszegű konstrukciónak köszönhetően a mezőgazdasági termelők nem termelő típusú beruházások megvalósítására vissza nem térítendő, egységköltség alapon meghatározott támogatást igényelhetnek szántó és gyep hasznosítás esetén. A füves, cserjés sávok és vizes élőhelyek kialakítása mellett azok fenntartására is jelentős mértékű támogatás igényelhető öt egymást követő évre. A támogatási kérelmek benyújtására első alkalommal 2026. február 19. napjától 2026. március 11. napjáig lesz lehetőség. A felhívás minden kapcsolódó dokumentummal és információval a kap.gov.hu weboldalon érhető el – tájékoztatott Hubai Imre.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaHó és szél okoz káoszt Erdélyben: közlekedési fennakadások és tömeges áramszünetek
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaA kihűlés életveszélyes lehet: különösen védeni kell a kutyákat a téli hidegben
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaA fagy miatt védelmet kapnak az eladósodott háztartások is
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaAz extrém hideg miatt nő a fogyasztás, az E.ON óvatosságra inti az ügyfeleket
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaLassan fiatalodik a használtautó-kínálat, csökken a dízelek szerepe
