Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Hétezer éves gleccserjég olvadt el Svájcban

Egyes kisebb svájci gleccserek “extrém” mennyiségű jégtömeget veszítettek el ezen a nyáron, a délkeleti országrészben fekvő Corvatsch-gleccseren olyan jégrétegek olvadtak el, amelyek már 7000 éve ott voltak – közölte szombaton a Zürichi Műegyetem (ETH).

Létrehozva:

|

“Amit látunk, az erőteljesebb, mint amit eddig lehetségesnek tartottunk” – mondta Matthias Huss glaciológus, az egyetemen működő Glamos Svájci Gleccsermérő Hálózat vezetője. A Corvatsch-on már nem is tudják folytatni a mérési programot, mert egyszerűen nincs jég, amit mérni lehetne – mondta. A Corvatsch-on elolvadt jégrétegek korát a Heidelbergi Egyetem korábbi méréseiből ismerik. A Glamos program keretében évtizedek óta mérik a gleccserek téli hótömegét és nyári hóolvadását. Három kisebb gleccser (Pizol, Vadret dal Corvatsch, Schwarzbachfirn) esetében már 2019-ben felhagytak a mérésekkel, a kisebb mértékű tavalyi olvadás után idén mégis újra megpróbálkoztak vele abban a reményben, hogy mérhető mennyiségű jeget találnak, de az idei nyár “túl rossz” lett, technikailag már nem lehetséges mérni a további jégvesztést. A kutatóknak már nincs más dolga, mint begyűjteni és eltakarítani a hátramaradt anyagokat.

A jég olvadásával a táj drámaian megváltozik, a már eddig is vékony jégtakaró sokfelé teljesen eltűnik. Így történt ez a Corvatsch-on is, ahol egy több ezer éves jéggerinc lett semmivé csaknem teljesen, csak kisebb foltok maradtak meg – mondta a gleccserkutató. A Zürichi Műegyetem legfrissebb adatai szerint a svájci gleccserek 1931 és 2016 között tömegük több mint felét, 51,2 százalékát veszítették el, ami 62 köbkilométernyi jeget jelent. 2016 óta az olvadás gyorsult, további 12 százalék veszteséget okozva. Az Alpok gleccsereinek fele Svájcban található, az 1400 svájci jégfolyam együttesen valamivel kevesebb mint 1000 négyzetkilométert borít be.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Fenntarthatóság kézzel foghatóan: különleges workshop-sorozat indul

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Néprajzi Múzeum EthnoEco csoportja, amely a múzeum környezettudatos szemléletének képviselő egysége, olyan programokat szervez, amelyek a mindennapi életben is alkalmazható, fenntartható megoldásokat népszerűsítik – írja az alternativenergia.hu. Ruhacsere-eseményeiken rendszeresen gyűlnek össze olyan textíliák, amelyek új funkciót kaphatnak, ezek szolgálnak majd alapanyagként az EthnoEco és a Foltvarrók workshop-sorozatban is – áll a múzeum hétfői közleményében. A hatalkalmas programsorozat első három eseményén a résztvevők három különböző technikával, a horgolással, a kosárkötéssel és a patchwork egyik legszabadabb formájával, a crazy technikával ismerkedhetnek meg. A foglalkozások során a használt textilek nem hulladékként jelennek meg, hanem kreatív alapanyagként, miközben a résztvevők a textil újrahasznosítás kulturális és kortárs példáiból is inspirációt merítenek. Az első workshopra március 25-én kerül sor, ahol a résztvevők horgolási technikákkal dolgozzák fel az EthnoEco ruhacsere-eseményein megmaradt textileket: a ruhákat csíkokra vágják, fonallá alakítják, majd kisszőnyeget, ülőpárnát vagy edényalátétet készítenek belőlük. A foglalkozás során Nagy Dóra ismerteti a textilipar környezeti hatásait, az EthnoEco csapata pedig az alaptechnikák elsajátításában segít, miközben a résztvevők a múzeum gyűjteményének példáiból is inspirálódhatnak.

A második alkalom április 8-án lesz, ennek középpontjában a kosárkötés áll majd. A résztvevők a textilekből sodort anyagból készítenek tartós használati tárgyakat, a foglalkozást pedig Váradi Gyöngyi, a Magyar Foltvarró Céh céhmestere vezeti. Az alkalom nemcsak egy technika elsajátítását kínálja, hanem betekintést is nyújt a foltvarró közösségek világába. A harmadik workshopot április 22-én tartják, ahol a résztvevők a crazy patchwork technikával ismerkedhetnek meg. Az apró textildarabok szabad felhasználására épülő módszerrel egyedi párnák készülnek, miközben az alkalom a Foltvarrás kékben című kiállításhoz is kapcsolódik, és bemutatja, hogyan válhat a hagyományos technika kortárs, személyes kifejezési formává.

A workshopok a Néprajzi Szalonban zajlanak, a múzeum Damjanich utcai bejárata felől. Egy-egy foglalkozáson legfeljebb 15 fő vehet részt, a részvételi díj alkalmanként kétezer forint, a szükséges eszközöket a szervezők biztosítják. A fenntarthatóság gondolata a Néprajzi Múzeum március 28-ai húsvéti programsorozatán is megjelenik. A tematikus nap ingyenesen látogatható vásárán harminc képzőművész, dizájner és kézműves munkái közül válogathat a közönség, miközben személyesen is találkozhat az alkotókkal. A nap folyamán a tojásírás, tojásberzselés és tojáskarcolás mesterei avatják be a látogatókat a díszítés technikáiba, így meg lehet majd ismerkedni a palóc, a beregi vagy a pásztorművészetből gyökerező motívumokkal, a kékfestő műhelyben pedig évszázados nyomódúcokkal és hagyományos festési eljárással készülnek új textilek. A húsvéti programok közt több alkalommal élő zene is felcsendül majd, ezek közül a Bach Mindenkinek Fesztivál koncertjei ingyenesen lesznek látogathatók.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák