Zöldinfó
Hétezer éves gleccserjég olvadt el Svájcban
Egyes kisebb svájci gleccserek “extrém” mennyiségű jégtömeget veszítettek el ezen a nyáron, a délkeleti országrészben fekvő Corvatsch-gleccseren olyan jégrétegek olvadtak el, amelyek már 7000 éve ott voltak – közölte szombaton a Zürichi Műegyetem (ETH).
“Amit látunk, az erőteljesebb, mint amit eddig lehetségesnek tartottunk” – mondta Matthias Huss glaciológus, az egyetemen működő Glamos Svájci Gleccsermérő Hálózat vezetője. A Corvatsch-on már nem is tudják folytatni a mérési programot, mert egyszerűen nincs jég, amit mérni lehetne – mondta. A Corvatsch-on elolvadt jégrétegek korát a Heidelbergi Egyetem korábbi méréseiből ismerik. A Glamos program keretében évtizedek óta mérik a gleccserek téli hótömegét és nyári hóolvadását. Három kisebb gleccser (Pizol, Vadret dal Corvatsch, Schwarzbachfirn) esetében már 2019-ben felhagytak a mérésekkel, a kisebb mértékű tavalyi olvadás után idén mégis újra megpróbálkoztak vele abban a reményben, hogy mérhető mennyiségű jeget találnak, de az idei nyár “túl rossz” lett, technikailag már nem lehetséges mérni a további jégvesztést. A kutatóknak már nincs más dolga, mint begyűjteni és eltakarítani a hátramaradt anyagokat.
A jég olvadásával a táj drámaian megváltozik, a már eddig is vékony jégtakaró sokfelé teljesen eltűnik. Így történt ez a Corvatsch-on is, ahol egy több ezer éves jéggerinc lett semmivé csaknem teljesen, csak kisebb foltok maradtak meg – mondta a gleccserkutató. A Zürichi Műegyetem legfrissebb adatai szerint a svájci gleccserek 1931 és 2016 között tömegük több mint felét, 51,2 százalékát veszítették el, ami 62 köbkilométernyi jeget jelent. 2016 óta az olvadás gyorsult, további 12 százalék veszteséget okozva. Az Alpok gleccsereinek fele Svájcban található, az 1400 svájci jégfolyam együttesen valamivel kevesebb mint 1000 négyzetkilométert borít be.
mti
Zöldinfó
A jövőt formáló tudás: fenntarthatósági kérdések kerültek napirendre Pécsen
A fenntarthatóság jegyében tartottak konferenciát a Pécsi Tudományegyetemen.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A fenntarthatóság, az energiarendszerek átalakulása, a vízbiztonság, valamint a zöld kompetenciák fejlesztésének aktuális kérdéseit vitatták meg szerdán egy, a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) zajló konferencia keretében – közölték az alternativenergia.hu. Raisz Anikó, az Energiaügyi Minisztérium (EM) környezetügyért felelős államtitkára a Zöld jövő napja című konferenciát megelőző sajtótájékoztatón elmondta: az egyetemek kiemelt szerepet játszottak a fenntarthatósággal kapcsolatos ismeretek átadásában és a jövő formálásában is. Felhívta a figyelmet a fenntarthatósággal kapcsolatos nemzetközi együttműködések fontosságára, kiemelve, hogy Magyarország az ENSZ égisze alatt világszinten is igyekezett az egyetemek közti kutatási, oktatási kooperációkat megteremteni. Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó, a Pécsi Tudományegyetemet fenntartó Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány kuratóriumi tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy az emberiség akkoriban a Föld erőforrásainak 1,75-szörösét használta fel, ami azt jelentette, hogy az emberek a jövőjüket élték fel. Ezért kiemelten fontos volt, hogy az emberiség a fenntartható gazdaságot, életvitelt célozza meg, a felsőoktatási intézményeknek pedig e cél elérésében fontos feladatuk volt – fűzte hozzá.
Felidézte, hogy a PTE hosszú évek óta igyekezett középpontba helyezni a fenntarthatóságot, s ennek is köszönhetően 2025-ben ismét kimagasló eredményt ért el a fenntarthatóság szempontjai alapján összeállított UI GreenMetric World University Rankings nevű nemzetközi rangsorban, amely szerint 105 ország 1745 egyeteme közül a 29., Magyarországon pedig az első helyen végzett. Juhász Edit, a rendezvény társrendezője, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke arról beszélt, hogy a Zöld jövő napja 2026 című, Our Power, Our Planet – egyetemek a cselekvés középpontjában mottójú konferencia olyan tematikus rendezvény volt, amely napjainkban nélkülözhetetlennek számító ismereteket nyújtott oktatóknak és hallgatóknak. Mint mondta, a MEKH a pécsihez hasonló rendezvényeken túl minden olyan projektet igyekezett támogatni, amely a fenntartható fejlődés céljait szolgálta. Ezért ösztönözték a szolgáltatókat az üzemi területek megnyitására, rendezték meg évről évre az Erőművek éjszakáját, és ezért kötöttek oktatási együttműködést számos magyarországi egyetemmel a gyakorlati fókuszú oktatás támogatása érdekében.
A PTE és a MEKH szervezésében zajló egész napos konferencia során kiemelt szakmai előadások és kerekasztal-beszélgetések keretében tárgyalták a fenntarthatóság, az energiarendszerek átalakulása, a vízbiztonság, valamint a zöld kompetenciák fejlesztésének aktuális kérdéseit. A rendezvényen közműszolgáltatók szakemberei, pécsi, miskolci és budapesti egyetemek oktatói, valamint a MEKH képviselői tartottak előadásokat, illetve vettek részt kerekasztal-beszélgetéseken.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRejtélyes szabotázs az Alpokban: kulcsfontosságú olajvezeték működése akadt meg
-
Zöld Közlekedés2 nap telt el a létrehozás ótaKoncertek, autók és lampionos felvonulás: programkavalkád Esztergomban
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaA Duna House szerint a drágulás átalakítja a budapesti keresletet
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaHidrogéntechnológia forradalmasíthatja az épületek energiaellátását
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaZárul az árkülönbség az elektromos és hibrid autók között
