Zöld Közlekedés
Hidrogén-meghajtású autóbusz közlekedik Pakson
Hidrogén-üzemanyagcellás autóbusz közlekedik három napon át Pakson az európai uniós társfinanszírozású hidrogénbusz-program, a JIVE-2 részeként; a “zöld” hidrogénnel töltött járművet kedden mutatták be a paksi Energiaház előtt.
A bemutatót megelőző sajtótájékoztatón Weingartner Balázs, a HUMDA Magyar Mobilitásfejlesztő Ügynökség Zrt. elnöke emlékeztetett: már másodszor tesztelnek hidrogén-üzemanyagcellás autóbuszt Magyarországon, elsőként 2022 februárjában állítottak ideiglenesen forgalomba hasonló járművet Budapesten. Jelezte: sikeres együttműködés esetén a most bemutatott autóbusz tartós használatra maradhat Pakson.
A HUMDA közleménye szerint a portugál gyártmányú, zéró emissziójú és csekély zajkibocsátású, Toyota-Caetano H2 City Gold típusú busz egy 60 kilowattos üzemanyagcellával és egy 44 kilowattóra kapacitású akkumulátorral üzemel, amelyek 180 kilowatt teljesítményt adnak a villanymotornak. Az autóbusz töltése 9 percig tart, hatótávolsága 400 kilométer. A tetőn lévő tartályokban 37,5 kilogramm hidrogéngázt lehet tárolni 350 bar nyomáson. A típus 10,7 vagy 12 méteres változatban érhető el; Pakson, a helyi közlekedés 1-es vonalán a hosszabb változat jár, amely – ülő- és állóhelyen – 85 utast tud szállítani.
A mintaprojektet, amelynek részeként a busz Paksra érkezett, a Magyar Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Egyesület koordinálja, az ügynökség a projekt mobilitási partnere, a hidrogén-töltőállomást és az üzemanyagot a Messer Hungarogáz Kft. biztosítja – írták. Bohner Zsolt, a Messer Hungarogáz ügyvezető igazgatója az MTI-nek elmondta: Magyarországon jelenleg földgázt használnak a hidrogén előállításához, erre az alkalomra a Ruhr-vidékről szállítottak elektrolízissel előállított, zöld hidrogént. Hozzátette azt is, hogy az országban két kísérleti projekt is zajlik, amelyekben az első elektrolizálókat üzembe helyezik majd, a cégnek megállapodása van az ott előállítandó zöld hidrogén átvételéről. Tavi Tamás, a Paksi Közlekedési Kft. ügyvezető igazgatója jelezte, a Pakson közlekedő tíz elektromos autóbusz mellé terveznek beszerezni egy hidrogén-meghajtású járművet is, így 2024-ben vagy 2025-ben Paks lehet az első város Magyarországon, ahol hidrogénhajtású autóbusz üzemel a helyi közlekedésben.
Az EU társfinanszírozásával a Közép- és Kelet-Európában indult JIVE-2 (Közös Kezdeményezés a Hidrogénjárművekért Európa-szerte) program az eddigi legnagyobb üzemanyagcellás buszprojekt, amely a hidrogén meghajtású járművek kereskedelmi forgalomba hozatalát és a töltő-infrastruktúra kiépítését segíti elő. A 2021-ben elfogadott Nemzeti Hidrogénstratégia közlekedési fejezete 2030-ra Magyarországon 10 ezer tonna zöld vagy egyéb karbonmentes hidrogén felhasználását irányozza elő elsősorban nehézgépjárművek – kamionok, hulladékszállítók, városi autóbuszok – üzemeltetésében. Ez a dokumentum szerint 20 töltőállomás létesítését, és 4800 hidrogén-meghajtású jármű használatát jelenti.
Zöld Közlekedés
Sürgős vasúti járműcserére van szükség Magyarországon
Magyarországon a legmagasabb a vasúti járművek átlagos életkora egész Európában.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Magyarországon a legmagasabb a vasúti járművek átlagos életkora egész Európában, ami a “lázári vasútrombolás”, az éveken át leállított vasúti járműbeszerzések eredménye – írta a közlekedési és beruházási miniszter a Facebook-oldalán. Vitézy Dávid a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzésére hivatkozva kiemelte, a magyar vasúti járművek átlagéletkora 42 év, miközben Romániában 32, Lengyelországban 25, Szlovákiában 22, Csehországban pedig 20 esztendő ugyanez az adat – írja az alternativenergia.hu. Szerinte ez azt mutatja, hogy Magyarország évtizedes lemaradásban van a vasúti járműpark megújításában, egy olyan területen, ahol minden érdemi intézkedés évtizedes előre gondolkodást, tervezést és évekre előkészített döntéseket igényel.
Kiemelte, a régió országaiban nem azért alacsonyabb a járműflotta átlagéletkora, mert “éppen volt néhány eladó jármű”, hanem mert belátták, hogy a vasútfejlesztés stratégiai kérdés. Lázár János “nem egyszerűen tévedett, hanem messze saját ciklusán túlmutató módon ásta alá a vasútfejlesztés lehetőségét, amikor sorban beszerzéseket és beruházásokat állított le, függesztett fel, vagy húzott keresztbe még a hivatalában töltött legutolsó napjaiban is” – írta.
Kifejtette: a vasútfejlesztés elhalasztása, az öregebb járművek üzemeltetése végső soron a vasút versenyképességét csökkenti a közúttal szemben, még akkor is, amikor a vasút minden szempontból jobb alternatíva lenne. Ez viszont gazdaságstratégiai, térségfejlesztési, környezetvédelmi, közlekedéspolitikai zsákutcába vezet – tette hozzá.
A miniszter megjegyezte: a kormányváltás óta felszabadított uniós forrásokból 1,8 milliárd euró értékben új HÉV-kocsikat és 35 emeletes motorvonatot tudnak vásárolni, ez pedig jelentősen javíthatja a járműpark átlagéletkorát, és hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarországon is korszerűbb, megbízhatóbb vasúti szolgáltatás működjön.
-
Zöld Közlekedés2 nap telt el a létrehozás ótaA vasúti járműgyártás lehet a magyar ipar egyik új növekedési motorja
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaAkár 300 millió köbméter földgázt is kiválthatna a Paks–Budapest távhővezeték
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaEgyre nagyobb nyomás alatt a Balaton
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaCsökkent a Duna vízhőmérséklete, visszatérhet a nagyobb termelés Pakson
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaFordulóponthoz érkezhet az elektromos autózás
