Zöld Közlekedés
Hidrogén-meghajtású autóbusz közlekedik Pakson
Hidrogén-üzemanyagcellás autóbusz közlekedik három napon át Pakson az európai uniós társfinanszírozású hidrogénbusz-program, a JIVE-2 részeként; a “zöld” hidrogénnel töltött járművet kedden mutatták be a paksi Energiaház előtt.
A bemutatót megelőző sajtótájékoztatón Weingartner Balázs, a HUMDA Magyar Mobilitásfejlesztő Ügynökség Zrt. elnöke emlékeztetett: már másodszor tesztelnek hidrogén-üzemanyagcellás autóbuszt Magyarországon, elsőként 2022 februárjában állítottak ideiglenesen forgalomba hasonló járművet Budapesten. Jelezte: sikeres együttműködés esetén a most bemutatott autóbusz tartós használatra maradhat Pakson.
A HUMDA közleménye szerint a portugál gyártmányú, zéró emissziójú és csekély zajkibocsátású, Toyota-Caetano H2 City Gold típusú busz egy 60 kilowattos üzemanyagcellával és egy 44 kilowattóra kapacitású akkumulátorral üzemel, amelyek 180 kilowatt teljesítményt adnak a villanymotornak. Az autóbusz töltése 9 percig tart, hatótávolsága 400 kilométer. A tetőn lévő tartályokban 37,5 kilogramm hidrogéngázt lehet tárolni 350 bar nyomáson. A típus 10,7 vagy 12 méteres változatban érhető el; Pakson, a helyi közlekedés 1-es vonalán a hosszabb változat jár, amely – ülő- és állóhelyen – 85 utast tud szállítani.
A mintaprojektet, amelynek részeként a busz Paksra érkezett, a Magyar Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Egyesület koordinálja, az ügynökség a projekt mobilitási partnere, a hidrogén-töltőállomást és az üzemanyagot a Messer Hungarogáz Kft. biztosítja – írták. Bohner Zsolt, a Messer Hungarogáz ügyvezető igazgatója az MTI-nek elmondta: Magyarországon jelenleg földgázt használnak a hidrogén előállításához, erre az alkalomra a Ruhr-vidékről szállítottak elektrolízissel előállított, zöld hidrogént. Hozzátette azt is, hogy az országban két kísérleti projekt is zajlik, amelyekben az első elektrolizálókat üzembe helyezik majd, a cégnek megállapodása van az ott előállítandó zöld hidrogén átvételéről. Tavi Tamás, a Paksi Közlekedési Kft. ügyvezető igazgatója jelezte, a Pakson közlekedő tíz elektromos autóbusz mellé terveznek beszerezni egy hidrogén-meghajtású járművet is, így 2024-ben vagy 2025-ben Paks lehet az első város Magyarországon, ahol hidrogénhajtású autóbusz üzemel a helyi közlekedésben.
Az EU társfinanszírozásával a Közép- és Kelet-Európában indult JIVE-2 (Közös Kezdeményezés a Hidrogénjárművekért Európa-szerte) program az eddigi legnagyobb üzemanyagcellás buszprojekt, amely a hidrogén meghajtású járművek kereskedelmi forgalomba hozatalát és a töltő-infrastruktúra kiépítését segíti elő. A 2021-ben elfogadott Nemzeti Hidrogénstratégia közlekedési fejezete 2030-ra Magyarországon 10 ezer tonna zöld vagy egyéb karbonmentes hidrogén felhasználását irányozza elő elsősorban nehézgépjárművek – kamionok, hulladékszállítók, városi autóbuszok – üzemeltetésében. Ez a dokumentum szerint 20 töltőállomás létesítését, és 4800 hidrogén-meghajtású jármű használatát jelenti.
Zöld Közlekedés
Egyre több elektromos autó kerül az utakra Európában
Rekordszintre nőtt az elektromos autók részaránya az uniós újautó-eladásokban.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Rekordszintre emelkedett az elektromos meghajtású személygépkocsik aránya az Európai Unióban az új autók forgalomba helyezései között 2025-ben a német statisztikai hivatal (Destatis) által ismertetett Eurostat-adatok szerint – írja az alternativenergia.hu. Az EU-ban minden hatodik újonnan nyilvántartásba vett személyautó tisztán elektromos hajtású volt. A tisztán elektromos autók az összes új személyautó-regisztráció 17,3 százalékát tették ki tavaly, ami új csúcsnak számít. A hibridek részesedése 42,4 százalék volt, míg a benzinüzemű autóké 27,3, a dízelüzeműeké pedig 9,8 százalék. Az alternatív hajtások, például a cseppfolyósított vagy földgázüzemű járművek részesedése ennél jóval alacsonyabb maradt. Az elektromos autók részesedése tíz év alatt jelentősen nőtt az EU-ban: 2015-ben még csupán 0,4 százalékot tett ki az új forgalomba helyezések között.
Az uniós tagállamok közül Dániában volt a legmagasabb az elektromos autók aránya az új regisztrációkban, 67,8 százalékkal. Ezt Hollandia követte 40,2, illetve Málta 37,6 százalékkal. Németország 19,1 százalékos aránnyal valamivel az uniós átlag felett teljesített. A legalacsonyabb értéket Horvátországban, Szlovákiában és Bulgáriában mérték. Európai összevetésben ugyanakkor továbbra is Norvégia vezet, ahol az újonnan forgalomba helyezett személyautók 95,1 százaléka tisztán elektromos hajtású volt. A különbségek hátterében egyebek mellett a töltőinfrastruktúrába irányuló beruházások és az állami ösztönzők eltérő szintje áll.
Az elektromos közlekedésre való átállásban Németország meghatározó szerepet játszik az EU legnagyobb autópiacaként. Az országban mintegy 545 ezer elektromos autót helyeztek forgalomba 2025-ben, ami az EU-ban regisztrált 1,89 millió új elektromos autó csaknem 29 százaléka. A második helyen Franciaország állt mintegy 331 ezer új elektromos autóval.
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaNégy órán át képes energiát szolgáltatni az új tároló
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás ótaKözösségi tulajdonú szélerőművek jöhetnek létre Magyarországon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaNyílt pályázatot hirdettek a 10 hazai nemzeti park igazgatói posztjára
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKétszer annyi szociális tűzifa jöhet, de mi lesz a védett erdőkkel?
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaOktóberben ismét megtisztulhatnak az ország elhanyagolt területei
