Zöld Közlekedés
Hidrogén-meghajtású autóbusz közlekedik Pakson
Hidrogén-üzemanyagcellás autóbusz közlekedik három napon át Pakson az európai uniós társfinanszírozású hidrogénbusz-program, a JIVE-2 részeként; a “zöld” hidrogénnel töltött járművet kedden mutatták be a paksi Energiaház előtt.
A bemutatót megelőző sajtótájékoztatón Weingartner Balázs, a HUMDA Magyar Mobilitásfejlesztő Ügynökség Zrt. elnöke emlékeztetett: már másodszor tesztelnek hidrogén-üzemanyagcellás autóbuszt Magyarországon, elsőként 2022 februárjában állítottak ideiglenesen forgalomba hasonló járművet Budapesten. Jelezte: sikeres együttműködés esetén a most bemutatott autóbusz tartós használatra maradhat Pakson.
A HUMDA közleménye szerint a portugál gyártmányú, zéró emissziójú és csekély zajkibocsátású, Toyota-Caetano H2 City Gold típusú busz egy 60 kilowattos üzemanyagcellával és egy 44 kilowattóra kapacitású akkumulátorral üzemel, amelyek 180 kilowatt teljesítményt adnak a villanymotornak. Az autóbusz töltése 9 percig tart, hatótávolsága 400 kilométer. A tetőn lévő tartályokban 37,5 kilogramm hidrogéngázt lehet tárolni 350 bar nyomáson. A típus 10,7 vagy 12 méteres változatban érhető el; Pakson, a helyi közlekedés 1-es vonalán a hosszabb változat jár, amely – ülő- és állóhelyen – 85 utast tud szállítani.
A mintaprojektet, amelynek részeként a busz Paksra érkezett, a Magyar Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Egyesület koordinálja, az ügynökség a projekt mobilitási partnere, a hidrogén-töltőállomást és az üzemanyagot a Messer Hungarogáz Kft. biztosítja – írták. Bohner Zsolt, a Messer Hungarogáz ügyvezető igazgatója az MTI-nek elmondta: Magyarországon jelenleg földgázt használnak a hidrogén előállításához, erre az alkalomra a Ruhr-vidékről szállítottak elektrolízissel előállított, zöld hidrogént. Hozzátette azt is, hogy az országban két kísérleti projekt is zajlik, amelyekben az első elektrolizálókat üzembe helyezik majd, a cégnek megállapodása van az ott előállítandó zöld hidrogén átvételéről. Tavi Tamás, a Paksi Közlekedési Kft. ügyvezető igazgatója jelezte, a Pakson közlekedő tíz elektromos autóbusz mellé terveznek beszerezni egy hidrogén-meghajtású járművet is, így 2024-ben vagy 2025-ben Paks lehet az első város Magyarországon, ahol hidrogénhajtású autóbusz üzemel a helyi közlekedésben.
Az EU társfinanszírozásával a Közép- és Kelet-Európában indult JIVE-2 (Közös Kezdeményezés a Hidrogénjárművekért Európa-szerte) program az eddigi legnagyobb üzemanyagcellás buszprojekt, amely a hidrogén meghajtású járművek kereskedelmi forgalomba hozatalát és a töltő-infrastruktúra kiépítését segíti elő. A 2021-ben elfogadott Nemzeti Hidrogénstratégia közlekedési fejezete 2030-ra Magyarországon 10 ezer tonna zöld vagy egyéb karbonmentes hidrogén felhasználását irányozza elő elsősorban nehézgépjárművek – kamionok, hulladékszállítók, városi autóbuszok – üzemeltetésében. Ez a dokumentum szerint 20 töltőállomás létesítését, és 4800 hidrogén-meghajtású jármű használatát jelenti.
Zöld Közlekedés
Villanyautó vagy hibrid? A kötelező biztosításnál már jelentős a különbség
Olcsóbb lett a villanyautók és a hibridek kötelező biztosítása.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Netrisk online biztosításközvetítő összesítése szerint olcsóbb lett a villanyautók és a hibridautók kötelező biztosítása – írja az alternativenergia.hu. Az MTI-nek küldött közleményben ismertették, hogy az elektromos autók kötelező biztosításának féléves átlagdíja éves összevetésben 8 százalékkal, a hibrideké 12 százalékkal csökkent, miközben a többi személyautónál mindössze 2 százalékos volt a mérséklődés. A Netrisknél a tisztán elektromos személygépkocsikra kötött kötelező felelősség-biztosítások aránya 3,6 százalékra nőtt idén júniusban, szemben az egy évvel korábbi, bőven 3 százalék alatti szinttel. A hibridek aránya is nőtt, mégpedig 5,3 százalékra az egy évvel korábbi 4 százalékról.
Adataik szerint a villanyautó-piac erősödését a vállalkozások húzzák, az idén júniusban a cégek – jogi személyek – által kötött kötelező biztosítások közel 10 százaléka már tisztán elektromos autóra vonatkozott, a hibridekkel együtt pedig a részesedés meghaladta a 17 százalékot. A magánszemélyeknél az elektromos autók aránya valamivel több mint 3 százalék volt június végén. Besnyő Márton, a cégcsoport Ausztriáért és Magyarországért felelős regionális ügyvezetője a közleményben ismertette, az elektromos autók 2026 első féléves kgfb-átlagdíja több mint 52 ezer forintot tett ki, ami 8 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A hibrideknél még nagyobb, 12 százalékos csökkenés történt, így az idei féléves átlagdíj 54 ezer forint alá mérséklődött. A hagyományos hajtású személyautók első féléves átlagdíja eközben mindössze 2 százalékkal közel 59 ezer forintra csökkent.
A közleményben kitértek arra, hogy az elektromos autókra kötött kötelezőknél jelentős előnnyel vezet a Tesla. A Netrisknél 2026 első felében tisztán elektromos személyautókra kötött kgfb-szerződések közel 22 százaléka az amerikai márka modelljeihez kapcsolódott. A második helyen 11 százalékos részesedéssel a Hyundai állt, a harmadik pedig közel 10 százalékkal a BMW lett. A Nissan az elektromos kötések 9 százalékát, a Volkswagen 8 százalékát, a Kia és a Renault pedig egyaránt körülbelül 6 százalékát adta. Az első tízbe a Dacia, a BYD és az Audi is bekerült, egyenként 2–3 százalékos részesedéssel. A tíz legnépszerűbb márkához az elektromos autókra kötött szerződések közel 80 százaléka tartozott.
Más a helyzet a cascónál az adatok szerint. A Netrisknél kötött élő kgfb-szerződéssel rendelkező személyautók közül a dízel üzemanyagot használó autók mindössze 3,4, a benzineseknek pedig az 5,3 százaléka rendelkezik cascóval is. Ugyanakkor ez az arány a hibrideknél majdnem 29, a villanyautóknál pedig 17 százalék feletti. Az elektromos autók átlagos cascódíja meghaladta a 263 ezer forintot, a hibrideké pedig valamivel több mint 200 ezer forint volt. A benzines autóknál ezzel szemben 109 ezer, a dízeleknél 160 ezer forint körül alakult az átlag.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaA hőség miatt veszélyesen megemelkedett a talajközeli ózon szintje
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaHőségriasztás Magyarországon: emelkedik a Duna, miközben rekordközeli a rendszerterhelés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaCsak töredékén működnek a Vaskapu vízerőművei az aszály miatt
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaÚjabb víztakarékossági intézkedés: nem locsolhatják ivóvízzel a stadionokat
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaAszály és rekordhőség: vízkorlátozásokat vezetnek be a Balkánon
