Zöld Közlekedés
Hidrogén-meghajtású autóbusz közlekedik Pakson
Hidrogén-üzemanyagcellás autóbusz közlekedik három napon át Pakson az európai uniós társfinanszírozású hidrogénbusz-program, a JIVE-2 részeként; a “zöld” hidrogénnel töltött járművet kedden mutatták be a paksi Energiaház előtt.
A bemutatót megelőző sajtótájékoztatón Weingartner Balázs, a HUMDA Magyar Mobilitásfejlesztő Ügynökség Zrt. elnöke emlékeztetett: már másodszor tesztelnek hidrogén-üzemanyagcellás autóbuszt Magyarországon, elsőként 2022 februárjában állítottak ideiglenesen forgalomba hasonló járművet Budapesten. Jelezte: sikeres együttműködés esetén a most bemutatott autóbusz tartós használatra maradhat Pakson.
A HUMDA közleménye szerint a portugál gyártmányú, zéró emissziójú és csekély zajkibocsátású, Toyota-Caetano H2 City Gold típusú busz egy 60 kilowattos üzemanyagcellával és egy 44 kilowattóra kapacitású akkumulátorral üzemel, amelyek 180 kilowatt teljesítményt adnak a villanymotornak. Az autóbusz töltése 9 percig tart, hatótávolsága 400 kilométer. A tetőn lévő tartályokban 37,5 kilogramm hidrogéngázt lehet tárolni 350 bar nyomáson. A típus 10,7 vagy 12 méteres változatban érhető el; Pakson, a helyi közlekedés 1-es vonalán a hosszabb változat jár, amely – ülő- és állóhelyen – 85 utast tud szállítani.
A mintaprojektet, amelynek részeként a busz Paksra érkezett, a Magyar Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Egyesület koordinálja, az ügynökség a projekt mobilitási partnere, a hidrogén-töltőállomást és az üzemanyagot a Messer Hungarogáz Kft. biztosítja – írták. Bohner Zsolt, a Messer Hungarogáz ügyvezető igazgatója az MTI-nek elmondta: Magyarországon jelenleg földgázt használnak a hidrogén előállításához, erre az alkalomra a Ruhr-vidékről szállítottak elektrolízissel előállított, zöld hidrogént. Hozzátette azt is, hogy az országban két kísérleti projekt is zajlik, amelyekben az első elektrolizálókat üzembe helyezik majd, a cégnek megállapodása van az ott előállítandó zöld hidrogén átvételéről. Tavi Tamás, a Paksi Közlekedési Kft. ügyvezető igazgatója jelezte, a Pakson közlekedő tíz elektromos autóbusz mellé terveznek beszerezni egy hidrogén-meghajtású járművet is, így 2024-ben vagy 2025-ben Paks lehet az első város Magyarországon, ahol hidrogénhajtású autóbusz üzemel a helyi közlekedésben.
Az EU társfinanszírozásával a Közép- és Kelet-Európában indult JIVE-2 (Közös Kezdeményezés a Hidrogénjárművekért Európa-szerte) program az eddigi legnagyobb üzemanyagcellás buszprojekt, amely a hidrogén meghajtású járművek kereskedelmi forgalomba hozatalát és a töltő-infrastruktúra kiépítését segíti elő. A 2021-ben elfogadott Nemzeti Hidrogénstratégia közlekedési fejezete 2030-ra Magyarországon 10 ezer tonna zöld vagy egyéb karbonmentes hidrogén felhasználását irányozza elő elsősorban nehézgépjárművek – kamionok, hulladékszállítók, városi autóbuszok – üzemeltetésében. Ez a dokumentum szerint 20 töltőállomás létesítését, és 4800 hidrogén-meghajtású jármű használatát jelenti.
Zöld Közlekedés
Elektromos autókra állt rá a Mercedes új kecskeméti gyáregysége
Megkezdődött az új elektromos Mercedes-Benz C-osztály sorozatgyártása a kibővített kecskeméti gyárban.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Átadták a Mercedes-Benz kibővített kecskeméti gyárát hétfőn, egyúttal megkezdődött az új elektromos C-osztály sorozatgyártása is; a megnyitón bejelentették, hogy a jövőben a G-osztály kompaktabb változata kizárólag a kecskeméti gyárban készül majd – írja az alternativenergia.hu. A gyárbővítés ünnepélyes megnyitóján Michael Schiebe, a Mercedes-Benz Group AG igazgatótanácsának gyártásért, minőségért és ellátásilánc-menedzsmentért felelős tagja arról beszélt, hogy a kecskeméti gyár az elmúlt 14 év alatt Magyarország legnagyobb autógyárává, egyúttal a konszern globális gyártási hálózatának második legnagyobb egységévé nőtte ki magát.
Emlékeztetett, hogy a 2022 óta tartó, egymilliárd eurós beruházással az üzem területét több mint a kétszeresére – 200-ról 440 hektárra – növelték. Öt új, csúcstechnológiás gyártócsarnokot hoztak létre, amelyek elsősorban megújuló energiával, szén-dioxid-kibocsátás nélkül működnek – tette hozzá. Kiemelte, hogy a jövőben további rugalmas gyártási együttműködéseket alakítanak ki más németországi Mercedes-Benz gyárakkal, felkészülve az elektromos GLC modell kecskeméti gyártására.
Michael Schiebe bejelentette azt is, hogy a márka hamarosan megjelenő új, kis G-osztályú modellje kizárólag a kecskeméti gyárban fog készülni. Ola Källenius, a Mercedes-Benz Group AG elnök-vezérigazgatója felidézte, hogy vállalatuk szempontjából 2026 különleges év, hiszen az autó 140. évfordulója és a Mercedes-Benz 100 éves évfordulója mellett mérföldkő a kecskeméti gyár bővítése is.
Emlékeztetett, hogy Carl Benz és Gottlieb Daimler 140 évvel ezelőtt egymástól függetlenül találta fel az autót, majd 1926-ban cégeik egyesültek, így született meg a Mercedes-Benz. Ez a márka ma világszerte a műszaki kiválóságot, a minőséget és az innovációt jelképezi – mutatott rá. Hangsúlyozta: ahhoz, hogy a társaság az élen járjon, ügyfélközpontúságra, innovációra, illetve versenyképességre van szükség, és Kecskemét mindhárom értéket képviseli. Az elnök-vezérigazgató hozzátette: az új gyáregység átadásával Kecskemét megerősíti a vállalat pozícióját az átalakulásban, és egyúttal megmutatja, mire képes Európa, ha közösen dolgozik a jövőért.
Christian Dickert, a kecskeméti gyár igazgatója – utalva arra, hogy alig száz napja vette át az üzem vezetését – kiemelte: a munkatársak teljesítményének köszönhetően az új elektromos C-osztály sorozatgyártásának elindítása mérföldkő a telephely életében. A rendezvény résztvevői a vadonatúj összeszerelő csarnokban működés közben is megnézhetik a gyártási folyamatot – tette hozzá.
Az esemény alkalmából kiadott sajtóanyag szerint a kecskeméti Mercedes-gyár bővítése során két új karosszéria- és összeszerelő csarnok, egy második présüzem, egy új, csúcstechnológiás felületkezelő üzem, valamint egy akkumulátorösszeszerelő üzem is létesült. Az új elektromos Mercedes-Benz C-osztály sorozatgyártásának elindításával a kecskeméti üzem első alkalommal készít tisztán elektromos Core modellt. Az elektromos GLB és az új elektromos C-osztály gyártásához szükséges legfontosabb alkatrészek – köztük a karosszériaelemek és a nagyfeszültségű hajtóakkumulátorok – közvetlenül a kecskeméti telephelyen készülnek. A Mercedes-Benz kecskeméti gyára 2012-ben kezdte meg működését, és ma már több mint 5000 munkatársat foglalkoztat. A már meglévő üzemben a különböző hajtásláncú modellek rugalmasan, ugyanazon a gyártósoron készülnek, míg az új, most átadott gyáregység kifejezetten a tisztán elektromos járművek hatékony gyártására épült.
A tájékoztatás szerint a mesterséges intelligenciára épülő alkalmazások a gyártási folyamat minőségét és hatékonyságát is tovább növelik. A Mercedes-Benz MB.OS operációs rendszere emellett megteremti annak technológiai alapjait, hogy a gyártási rendszerek, a járműszoftverek és a digitális alkalmazások még szorosabban kapcsolódjanak egymáshoz.
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaSürgős vasúti járműcserére van szükség Magyarországon
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaHőségriadó után újabb hőhullám közeleg: az EU szerint fel kell készülni a szélsőségekre
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaA vasúti járműgyártás lehet a magyar ipar egyik új növekedési motorja
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAkár 300 millió köbméter földgázt is kiválthatna a Paks–Budapest távhővezeték
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaA tengervíz már visszaáramlik a Pó medrébe, veszélyben a mezőgazdaság
