Kapcsolatfelvétel

Zöld Közlekedés

Hidrogén-meghajtású autóbusz közlekedik Pakson

Hidrogén-üzemanyagcellás autóbusz közlekedik három napon át Pakson az európai uniós társfinanszírozású hidrogénbusz-program, a JIVE-2 részeként; a “zöld” hidrogénnel töltött járművet kedden mutatták be a paksi Energiaház előtt.

Létrehozva:

|

A bemutatót megelőző sajtótájékoztatón Weingartner Balázs, a HUMDA Magyar Mobilitásfejlesztő Ügynökség Zrt. elnöke emlékeztetett: már másodszor tesztelnek hidrogén-üzemanyagcellás autóbuszt Magyarországon, elsőként 2022 februárjában állítottak ideiglenesen forgalomba hasonló járművet Budapesten. Jelezte: sikeres együttműködés esetén a most bemutatott autóbusz tartós használatra maradhat Pakson.

A HUMDA közleménye szerint a portugál gyártmányú, zéró emissziójú és csekély zajkibocsátású, Toyota-Caetano H2 City Gold típusú busz egy 60 kilowattos üzemanyagcellával és egy 44 kilowattóra kapacitású akkumulátorral üzemel, amelyek 180 kilowatt teljesítményt adnak a villanymotornak. Az autóbusz töltése 9 percig tart, hatótávolsága 400 kilométer. A tetőn lévő tartályokban 37,5 kilogramm hidrogéngázt lehet tárolni 350 bar nyomáson. A típus 10,7 vagy 12 méteres változatban érhető el; Pakson, a helyi közlekedés 1-es vonalán a hosszabb változat jár, amely – ülő- és állóhelyen – 85 utast tud szállítani.

A mintaprojektet, amelynek részeként a busz Paksra érkezett, a Magyar Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Egyesület koordinálja, az ügynökség a projekt mobilitási partnere, a hidrogén-töltőállomást és az üzemanyagot a Messer Hungarogáz Kft. biztosítja – írták. Bohner Zsolt, a Messer Hungarogáz ügyvezető igazgatója az MTI-nek elmondta: Magyarországon jelenleg földgázt használnak a hidrogén előállításához, erre az alkalomra a Ruhr-vidékről szállítottak elektrolízissel előállított, zöld hidrogént. Hozzátette azt is, hogy az országban két kísérleti projekt is zajlik, amelyekben az első elektrolizálókat üzembe helyezik majd, a cégnek megállapodása van az ott előállítandó zöld hidrogén átvételéről. Tavi Tamás, a Paksi Közlekedési Kft. ügyvezető igazgatója jelezte, a Pakson közlekedő tíz elektromos autóbusz mellé terveznek beszerezni egy hidrogén-meghajtású járművet is, így 2024-ben vagy 2025-ben Paks lehet az első város Magyarországon, ahol hidrogénhajtású autóbusz üzemel a helyi közlekedésben.

Advertisement

Az EU társfinanszírozásával a Közép- és Kelet-Európában indult JIVE-2 (Közös Kezdeményezés a Hidrogénjárművekért Európa-szerte) program az eddigi legnagyobb üzemanyagcellás buszprojekt, amely a hidrogén meghajtású járművek kereskedelmi forgalomba hozatalát és a töltő-infrastruktúra kiépítését segíti elő. A 2021-ben elfogadott Nemzeti Hidrogénstratégia közlekedési fejezete 2030-ra Magyarországon 10 ezer tonna zöld vagy egyéb karbonmentes hidrogén felhasználását irányozza elő elsősorban nehézgépjárművek – kamionok, hulladékszállítók, városi autóbuszok – üzemeltetésében. Ez a dokumentum szerint 20 töltőállomás létesítését, és 4800 hidrogén-meghajtású jármű használatát jelenti.

Advertisement

Zöld Közlekedés

Már Magyarországon is érezhető az elektromos autók térnyerése

Az Európai Unióban éves összevetésben 4,2 százalékkal, 3,794 millióra nőtt az új autók eladása az idei első négy hónapban.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A négy hónapban 746 899 új akkumulátoros elektromos autót (BEV) regisztráltak, ezzel az EU teljes autópiacán a részesedésük 19,7 százalék volt, nagyobb az egy évvel korábbi 15,3 százaléknál – írja az alternativenergia.hu. Az EU négy legnagyobb piaca közül háromban erősen nőtt a BEV-autók regisztrációja: Olaszországban 73,1 százalékos, Franciaországban 48,2 százalékos, Németországban pedig 41,3 százalékos emelkedést jegyeztek föl. Ezzel szemben Belgiumban csak szerény, 1,1 százalékos növekedést mértek. A hibrid-elektromos (HEV) autók részesedése 35,3 százalékról 38,2 százalékra emelkedett. Eközben a benzinüzemű autók piaci részesedése az egy évvel korábbi 28,5 százalékról 22,5 százalékra esett vissza idén áprilisban, a dízelüzemű járműveké pedig 9,6 százalékról 7,7 százalékra zsugorodott.

Az ACEA adatai szerint Magyarországon az idei első négy hónapban 48 ezer 291 új autót hoztak forgalomba, 10,5 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. A BEV-autók eladása 48,4 százalékkal 4617-re nőtt. A benzinüzeműekből 9,1 százalékkal kevesebbet, 9652-öt, a dízelüzemű autókból 15,9 százalékkal kevesebbet, 4538-at regisztráltak. A hálózatról is tölthető, plug-in hibrid (PHEV) autók eladása 112,8 százalékkal 3703-ra ugrott, míg a hibrid-elektromos (HEV) autóké 13,3 százalékkal, 25 ezer 618-ra emelkedett. A Volkswagen csoport (beleértve egyebek között a Skodát, Audit, Seatot, Porschét) eladásai az idei első négy hónapban az EU-ban 2,9 százalékkal nőttek, a Renault-é 7,4 százalékkal estek, a Stellantisé pedig 7,8 százalékkal emelkedtek.

A német luxusautó-gyártó, a BMW Csoport idei első négyhavi értékesítése 3,9 százalékkal nőtt, míg fő riválisa, a Mercedes-Benzé 3,8 százalékkal emelkedett. A dél-koreai Hyundai Csoport autóeladásai 3,1 százalékkal, a japán Toyota Csoporté 2,5 százalékkal, az amerikai Ford Motoré pedig 18,4 százalékkal estek vissza a tavalyi első négy hónappal összevetve. Az amerikai elektromosautó-gyártó Tesla autóeladásai az Európai Unióban január-áprilisban 61,7 százalékkal, 67 ezer 389-re emelkedett éves szinten. Eközben a kínai BYD eladásai 152,9 százalékkal, 71 ezer 863-ra nőttek.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák