Zöld Közlekedés
Hidrogén-meghajtású autóbusz közlekedik Pakson
Hidrogén-üzemanyagcellás autóbusz közlekedik három napon át Pakson az európai uniós társfinanszírozású hidrogénbusz-program, a JIVE-2 részeként; a “zöld” hidrogénnel töltött járművet kedden mutatták be a paksi Energiaház előtt.
A bemutatót megelőző sajtótájékoztatón Weingartner Balázs, a HUMDA Magyar Mobilitásfejlesztő Ügynökség Zrt. elnöke emlékeztetett: már másodszor tesztelnek hidrogén-üzemanyagcellás autóbuszt Magyarországon, elsőként 2022 februárjában állítottak ideiglenesen forgalomba hasonló járművet Budapesten. Jelezte: sikeres együttműködés esetén a most bemutatott autóbusz tartós használatra maradhat Pakson.
A HUMDA közleménye szerint a portugál gyártmányú, zéró emissziójú és csekély zajkibocsátású, Toyota-Caetano H2 City Gold típusú busz egy 60 kilowattos üzemanyagcellával és egy 44 kilowattóra kapacitású akkumulátorral üzemel, amelyek 180 kilowatt teljesítményt adnak a villanymotornak. Az autóbusz töltése 9 percig tart, hatótávolsága 400 kilométer. A tetőn lévő tartályokban 37,5 kilogramm hidrogéngázt lehet tárolni 350 bar nyomáson. A típus 10,7 vagy 12 méteres változatban érhető el; Pakson, a helyi közlekedés 1-es vonalán a hosszabb változat jár, amely – ülő- és állóhelyen – 85 utast tud szállítani.
A mintaprojektet, amelynek részeként a busz Paksra érkezett, a Magyar Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Egyesület koordinálja, az ügynökség a projekt mobilitási partnere, a hidrogén-töltőállomást és az üzemanyagot a Messer Hungarogáz Kft. biztosítja – írták. Bohner Zsolt, a Messer Hungarogáz ügyvezető igazgatója az MTI-nek elmondta: Magyarországon jelenleg földgázt használnak a hidrogén előállításához, erre az alkalomra a Ruhr-vidékről szállítottak elektrolízissel előállított, zöld hidrogént. Hozzátette azt is, hogy az országban két kísérleti projekt is zajlik, amelyekben az első elektrolizálókat üzembe helyezik majd, a cégnek megállapodása van az ott előállítandó zöld hidrogén átvételéről. Tavi Tamás, a Paksi Közlekedési Kft. ügyvezető igazgatója jelezte, a Pakson közlekedő tíz elektromos autóbusz mellé terveznek beszerezni egy hidrogén-meghajtású járművet is, így 2024-ben vagy 2025-ben Paks lehet az első város Magyarországon, ahol hidrogénhajtású autóbusz üzemel a helyi közlekedésben.
Az EU társfinanszírozásával a Közép- és Kelet-Európában indult JIVE-2 (Közös Kezdeményezés a Hidrogénjárművekért Európa-szerte) program az eddigi legnagyobb üzemanyagcellás buszprojekt, amely a hidrogén meghajtású járművek kereskedelmi forgalomba hozatalát és a töltő-infrastruktúra kiépítését segíti elő. A 2021-ben elfogadott Nemzeti Hidrogénstratégia közlekedési fejezete 2030-ra Magyarországon 10 ezer tonna zöld vagy egyéb karbonmentes hidrogén felhasználását irányozza elő elsősorban nehézgépjárművek – kamionok, hulladékszállítók, városi autóbuszok – üzemeltetésében. Ez a dokumentum szerint 20 töltőállomás létesítését, és 4800 hidrogén-meghajtású jármű használatát jelenti.
Zöld Közlekedés
Több tucat jármű bukott el a környezetvédelmi ellenőrzésen
Minden hatodik gépjármű állapota kifogásolható egy felmérés szerint.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Magyarországon közlekedő gépjárművek közül kisebb-nagyobb mértékben minden hatodik állapota kifogásolható – közölte a Közlekedéstudományi és Építésügyi Minőségellenőrző Intézet (KTI) az MTI-vel. Az Európai Mobilitási Héthez kapcsolódó ellenőrzésen megvizsgált 656 személygépjármű 85,5 százaléka felelt meg az előírásoknak, átlagos életkoruk 16,86 év, éves futásteljesítményük 13 325 kilométer volt – írja az alternativenergia.hu. A 256 könnyű tehergépjármű 88,3 százalékát találták rendben, átlagos éves futásuk 21 809 kilométer volt. A 70 darab 3,5 tonna feletti tehergépjárműnél 88,6 százalék a megfelelési arány, egy éven belül átlagosan 32 766 kilométert tettek meg.
A kifogásolható állapotú járművek közül 78-at kellett műszaki vizsgálatra vinni, 54-et pedig időszakos műszaki vizsgára küldtek, mert a károsanyag-kibocsátásuk többszörösen meghaladta a határértéket. A korábbi adatokkal összevetve megállapították, hogy a technológiai fejlődés, a szigorúbb előírások és a rendszeres ellenőrzések hozzájárultak a hibák visszaszorulásához. Az ezredforduló környékén még csak a dízelmotoros gépjárművek fele, a benzinesek kétharmada felelt meg hiánytalanul az előírásoknak.
Manapság a közlemény szerint a meghibásodások leggyakoribb oka a szükséges karbantartások elmaradása, valamint az, ha egy gépjármű rossz üzemi körülmények mellett közlekedik. A fiatalabb gépjárművek hibáit általában szakszerűtlen beavatkozások okozzák, illetve olyan átalakítások, amelyek változatlan fogyasztás mellett teljesítménynövelést ígérnek. Ilyen esetekben nemcsak a szennyezés nő, hanem az élettartam is csökken. Hangsúlyozták továbbá, hogy a műszaki állapotot nem elég alkalmanként, csupán egy-egy vizsgálatig megfelelő szintre hozni, folyamatosan fenn kell tartani.
A KTI és a kormányhivatalok szakemberei Budapesten, Debrecenben, Győrben és Szegeden vizsgálták a közlekedő gépjárművek állapotát szeptember 21. és 25. között, a 30. alkalommal megrendezett Közúti Közlekedési Környezetvédelmi Akció keretében.
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaVáltoznak a parkolási szabályok Budapesten a nehezebb autóknál
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaMegtelepedhet Magyarországon a veszélyesebb kullancsfaj?
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaGigaberuházás a villamosenergia-hálózatban: több mint 230 ezer okosmérő érkezik
-
Zöld Közlekedés19 óra telt el a létrehozás ótaTöbb tucat jármű bukott el a környezetvédelmi ellenőrzésen
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaFélmillió köbméter fával kevesebbet égethetnének el az erőművek
