Zöldinfó
Hóban is működhet egy napelem?
A napelemek meglehetősen érzékenyek az időjárási körülményekre: a felhőket például kevésbé, a hűvös időt viszont annál jobban szeretik.
A napelem-telepítés előtti tájékozódás során a potenciális tulaj idővel találkozhat az ilyen rendszerek egyik komoly problémájával: teljesítményük nem stabil, az időjárás nagyban befolyásolja a működésüket. A Sunrun cikke ezen hatások megértésében segít. Meglepő lehet, de egy napelemes rendszer még fagypont alatt is képes elegendő áramot előállítani. Ennek oka az, hogy a panelek nem a nap hőjét, hanem fényét hasznosítják. Sőt mi több, a napelemek teljesítményének még kedvez is a hidegebb idő – a hatékonyság nagyjából 25 Celsius-fok fölött kezd el csökkenni. A télen tapasztalható visszaesés tehát nem az alacsony hőmérsékletnek, hanem a borongósabb időnek, illetve a kevesebb nappali órának tudható be.
Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)
Azzal sem árt tisztában lenni, hogy a felhős és esős időben ugyan valóban mérséklődik a teljesítmény, a rendszer ilyenkor is elő tud energiát állítani, a szórt fény ugyanis ilyen időszakokban is adott. Az eső ráadásul eltakaríthatja a napfény blokkoló szennyeződéseket a panelekről. Az, hogy a működés mennyire változik meg, a felhőzet sűrűségétől függ. A termelés még akkor sem áll le, amikor a napelemeket hóréteg fedi be. A sötét, fényvisszaverő üveg egyébként felgyorsítja a hó olvadását, a tipikus, 30-45 fokos dőlésszög pedig eleve megnehezíti a felhalmozódást. Eközben, amennyiben a talajt hó borítja be, a réteg plusz sugárzást verhet vissza a panelek felé, így fokozva termelésüket.
A napelemek tehát érzékenyek az időjárásra, az viszont árulkodó, hogy egészen északi területeken, így Finnországban és Alaszkában is szép számmal látni a rendszereket a háztetőkön. Tény, hogy a magyarországi éghajlaton ősz végétől tavasz elejéig nagyobb eséllyel alakul ki felhőzet, de azért a rossz körülmények között is folytatódik a napelemek áram-előállítása. A visszaesés okozta kellemetlenségeken segíthet, ha a háztartás akkumulátort is beszerez a rendszerhez – igen költséges beruházásról van szó, a megoldás azonban tovább fokozhatja az energiafüggetlenséget.
Zöldinfó
Pécsi siker: a modellváltás a fenntarthatóság mintaintézményévé tette a PTE-t
Magyarországon az első, a világon a 29. legzöldebb egyetem a PTE.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Ismét kimagasló eredményt ért el a Pécsi Tudományegyetem (PTE) a fenntarthatóság szempontjai alapján összeállított UI GreenMetric World University Rankings nevű nemzetközi rangsorban, amely szerint 105 ország 1745 egyeteme közül a 29., Magyarországon pedig az első helyen végzett az intézmény – írja az alternativenergia.hu. A PTE hétfői, MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelték, hogy az eredmény tovább erősíti az intézmény a fenntarthatóság iránt elkötelezett egyetemek között betöltött vezető szerepét, és alátámasztja az egyetem fenntarthatóság irányába mutató törekvéseit. A közleményben Szili Katalint, a PTE-t fenntartó Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány kuratóriumi tagját idézve kiemelték, hogy az universitas az elmúlt években olyan stratégiát alakított ki, amelyben a fenntarthatóság az egyetemi működés egészét átszövi. Szili Katalin szerint a modellváltás az oktatás, a kutatás és az intézményi fejlesztések összehangolása révén kézzelfogható minőségi előrelépést hozott, míg a Fenntartható Fejlődés Koordinációs Tanács létrejötte óta az egyes szakterületek között szoros összefogás alakult ki. Ennek köszönhetően több olyan fejlesztés is elindulhatott, amely egyszerre növeli a működés hatékonyságát és a környezeti felelősségvállalást – fogalmazott.
Decsi István, a PTE kancellárja közölte: arra törekednek, hogy a fenntarthatóság terén elért eredményeik túlmutassanak az intézmény határain, a gazdasági szereplők számára is hasznosítható példát jelentsenek, ezért az együttműködésekben elsődleges szempont, hogy azok konkrét, mérhető előrelépést biztosítsanak. Fedeles Tamást, a PTE oktatásért felelős rektorhelyettesét idézve közölték, hogy “a globális elvárásokra reagáló, rendszerszintű szemlélet ma már a magyar felsőoktatás versenyképességének alapfeltétele”, a PTE képzési rendszere pedig egyre több területen épít a fenntarthatóságra, legyen szó mérnöki, gazdasági vagy társadalomtudományi programokról. A lista szerint 2025-ben a világ “legzöldebb” egyeteme – megőrizve ezzel tavalyi elsőségét – a holland Wageningen University & Research, amelyet az ír University College Cork, illetve a brit Nottingham Trent University követ. Magyarországról az első száz helyezett közé még a Szegedi Tudományegyetem (41.) és a Soproni Egyetem (99.) jutott be.
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaElektromos autós áttörés: a Leapmotor a miniautóktól a C-SUV kategóriáig hódít
-
Zöldinfó10 óra telt el a létrehozás ótaIngyenes hőszigetelés és bónuszrendszer: új lendületben a hazai épületfelújítás
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVízvisszatartással és modern technológiával mentik a dél-alföldi szikes tavakat
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaA napenergia mellé tárolók kellenek: új irányt jelöltek ki
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKiemelt fajvédelmi program indul a kácsi patakcsiga és a fekete bödöncsiga megőrzésére
