Zöldinfó
Hóban is működhet egy napelem?
A napelemek meglehetősen érzékenyek az időjárási körülményekre: a felhőket például kevésbé, a hűvös időt viszont annál jobban szeretik.
A napelem-telepítés előtti tájékozódás során a potenciális tulaj idővel találkozhat az ilyen rendszerek egyik komoly problémájával: teljesítményük nem stabil, az időjárás nagyban befolyásolja a működésüket. A Sunrun cikke ezen hatások megértésében segít. Meglepő lehet, de egy napelemes rendszer még fagypont alatt is képes elegendő áramot előállítani. Ennek oka az, hogy a panelek nem a nap hőjét, hanem fényét hasznosítják. Sőt mi több, a napelemek teljesítményének még kedvez is a hidegebb idő – a hatékonyság nagyjából 25 Celsius-fok fölött kezd el csökkenni. A télen tapasztalható visszaesés tehát nem az alacsony hőmérsékletnek, hanem a borongósabb időnek, illetve a kevesebb nappali órának tudható be.
Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)
Azzal sem árt tisztában lenni, hogy a felhős és esős időben ugyan valóban mérséklődik a teljesítmény, a rendszer ilyenkor is elő tud energiát állítani, a szórt fény ugyanis ilyen időszakokban is adott. Az eső ráadásul eltakaríthatja a napfény blokkoló szennyeződéseket a panelekről. Az, hogy a működés mennyire változik meg, a felhőzet sűrűségétől függ. A termelés még akkor sem áll le, amikor a napelemeket hóréteg fedi be. A sötét, fényvisszaverő üveg egyébként felgyorsítja a hó olvadását, a tipikus, 30-45 fokos dőlésszög pedig eleve megnehezíti a felhalmozódást. Eközben, amennyiben a talajt hó borítja be, a réteg plusz sugárzást verhet vissza a panelek felé, így fokozva termelésüket.
A napelemek tehát érzékenyek az időjárásra, az viszont árulkodó, hogy egészen északi területeken, így Finnországban és Alaszkában is szép számmal látni a rendszereket a háztetőkön. Tény, hogy a magyarországi éghajlaton ősz végétől tavasz elejéig nagyobb eséllyel alakul ki felhőzet, de azért a rossz körülmények között is folytatódik a napelemek áram-előállítása. A visszaesés okozta kellemetlenségeken segíthet, ha a háztartás akkumulátort is beszerez a rendszerhez – igen költséges beruházásról van szó, a megoldás azonban tovább fokozhatja az energiafüggetlenséget.
Zöldinfó
Metán, a „láthatatlan üvegházhatású gáz”: magyar projekt az emisszió visszaszorításáért
Eredményesen zárult az FGSZ Földgázszállító és a Miskolci Egyetem kutatás-fejlesztési projektje.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Sikeresen zárult az FGSZ Földgázszállító Zrt. és a Miskolci Egyetem hároméves kutatás-fejlesztési projektje, amelynek célja egy olyan rendszer létrehozása volt, amely alkalmas a hazai nagynyomású földgázszállító rendszeren előforduló metánkibocsátások mérésére – írja az alternativenergia.hu. A prototípust Miskolc közelében, a kistokaji gázátadó állomáson telepítették és tesztelték az elmúlt három év során. A közlemény szerint a projekt világszinten is újszerűnek tekinthető, és hosszú távon új eljárásrendek kialakítását is elősegítheti a metán, mint erősen üvegházhatású gáz kibocsátásának csökkentésének érdekében. A gázipari tevékenységből származó metánemisszió vizsgálata az utóbbi években számos kiemelt nemzetközi kutatást és programot hívott életre. A metán ugyanis a szén-dioxid mellett az egyik legjelentősebb üvegházhatású gáz, amelynek globális éghajlatfelmelegedési-potenciálja 20 évvel a kibocsátás után is több mint 80-szor nagyobb, mint a szén-dioxidé. A metánkibocsátás mérséklése, követése és szabályozása emiatt mára globális törekvés – jelezték.
A projekt széleskörű nemzetközi szakirodalom-kutatással indult, amelynek keretében a szakértők az iparágban jellemző metánszivárgás keletkezésével, terjedésének áramlástani fizikájával, mérésének módszereivel foglalkoztak, majd feltérképezték az elérhető érzékelő-mérő műszerek körét. Ezekre az ismeretekre alapozva megépítettek egy mintaállomást a hazai földgázszállítás egyik meghatározó létesítménye, a kistokaji gázátadó területén. Az állomás nemcsak érzékeli és méri az objektumon fellépő metánszivárgást, de alkalmas a mérési adatok gyűjtésére, valamint feldolgozására egy távoli, saját hardver- és szoftverfejlesztést tartalmazó szerveren. A mért adatokból a projekt keretében kidolgozott matematikai modellek szimulálják a teljes állomás metánkibocsátásának mértékét – ismertették a közleményben.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaÉletveszély és milliós károk: barnamedvék uralják a közép-erdélyi térséget
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaÍgy verik át az MVM ügyfeleit hamis számlákkal és fenyegető levelekkel
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaAranysakálok jelzik a környezet mikotoxinszennyezését a dél-magyarországi térségben
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaMagyarország világelső lett a napelemes áramtermelés arányában
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaEgyszerű ügyintézéssel kínál korszerű klímát az MVM
