Zöldinfó

Hóban is működhet egy napelem?

A napelemek meglehetősen érzékenyek az időjárási körülményekre: a felhőket például kevésbé, a hűvös időt viszont annál jobban szeretik.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-12-09

Szerző:

Hell

A napelem-telepítés előtti tájékozódás során a potenciális tulaj idővel találkozhat az ilyen rendszerek egyik komoly problémájával: teljesítményük nem stabil, az időjárás nagyban befolyásolja a működésüket. A Sunrun cikke ezen hatások megértésében segít. Meglepő lehet, de egy napelemes rendszer még fagypont alatt is képes elegendő áramot előállítani. Ennek oka az, hogy a panelek nem a nap hőjét, hanem fényét hasznosítják. Sőt mi több, a napelemek teljesítményének még kedvez is a hidegebb idő – a hatékonyság nagyjából 25 Celsius-fok fölött kezd el csökkenni. A télen tapasztalható visszaesés tehát nem az alacsony hőmérsékletnek, hanem a borongósabb időnek, illetve a kevesebb nappali órának tudható be.

Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)

Azzal sem árt tisztában lenni, hogy a felhős és esős időben ugyan valóban mérséklődik a teljesítmény, a rendszer ilyenkor is elő tud energiát állítani, a szórt fény ugyanis ilyen időszakokban is adott. Az eső ráadásul eltakaríthatja a napfény blokkoló szennyeződéseket a panelekről. Az, hogy a működés mennyire változik meg, a felhőzet sűrűségétől függ. A termelés még akkor sem áll le, amikor a napelemeket hóréteg fedi be. A sötét, fényvisszaverő üveg egyébként felgyorsítja a hó olvadását, a tipikus, 30-45 fokos dőlésszög pedig eleve megnehezíti a felhalmozódást. Eközben, amennyiben a talajt hó borítja be, a réteg plusz sugárzást verhet vissza a panelek felé, így fokozva termelésüket.

A napelemek tehát érzékenyek az időjárásra, az viszont árulkodó, hogy egészen északi területeken, így Finnországban és Alaszkában is szép számmal látni a rendszereket a háztetőkön. Tény, hogy a magyarországi éghajlaton ősz végétől tavasz elejéig nagyobb eséllyel alakul ki felhőzet, de azért a rossz körülmények között is folytatódik a napelemek áram-előállítása. A visszaesés okozta kellemetlenségeken segíthet, ha a háztartás akkumulátort is beszerez a rendszerhez – igen költséges beruházásról van szó, a megoldás azonban tovább fokozhatja az energiafüggetlenséget.

Kapcsolódó tartalom:napelem napelemek télen napenergia

Zöldinfó

Több éves kutatás zárult le az autonóm járművek és robotok biztonságos működéséről

Magyar kutatók eredményei formálják az autonóm járművek és robotika jövőjét

Létrehozva:

4 óra telt el a létrehozás óta

2026-03-11

Szerző:

Vanessza

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Lezárult az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium (ARNL) kutatás-fejlesztési programja, amely több mint négy éven keresztül az autonóm – emberi beavatkozás nélkül működő – járművek, robotok és drónok biztonságos, gyors és fenntartható működését vizsgálta – ismertette az alternativenergia.hu. Az Európai Unió 6,2 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatásával megvalósult projekt célja az volt, hogy a jövő közlekedési és ipari rendszerei megbízhatóbbak, energiatakarékosabbak és mindenki számára biztonságosabbak legyenek. A 2021. őszén induló program során olyan technológiai megoldások születtek, amelyek segítik az önvezető járműveket és robotokat abban, hogy gyorsabban reagáljanak a váratlan helyzetekre, pontosabban érzékeljék környezetüket, és hatékonyabban használják fel az energiát. Ezek a fejlesztések hozzájárulhatnak a közlekedési balesetek számának csökkentéséhez, a károsanyag-kibocsátás mérsékléséhez, valamint a járműipar és a robotika versenyképességének növeléséhez.

A kutatások hatása nemcsak tudományos, hanem társadalmi és gazdasági szempontból is jelentős. Az ARNL működése során több mint 9 milliárd forint összesített bevételt ért el. A program eredményeként eddig 13 hazai szabadalmat és védjegyet, valamint 4 nemzetközi szabadalmat nyújtottak be, továbbá 3 spin-off vállalkozás létrejöttét támogatták, amelyek a laboratóriumban megszületett tudást a gyakorlatban hasznosítják.

A projekt az RRF-2.3.1-2021 „Nemzeti Laboratórium létrehozása, komplex fejlesztése” című konstrukció keretében valósult meg. A munkában három meghatározó intézmény – a HUN-REN SZTAKI, a Széchenyi István Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – vett részt, közel négyszáz kutató és technikus közreműködésével.

„Az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium valódi közösségi teljesítmény volt. Olyan kutatói együttműködés jött létre, amely kézzelfogható technológiai eredményeket hozott, és hosszú távon is erős alapot teremt a hazai autonóm jármű- és robotikai fejlesztések számára” – mondta Gáspár Péter, az ARNL szakmai vezetését ellátó HUN-REN SZTAKI Rendszer és Irányításelméleti Kutatólaboratóriumának vezetője.

Tovább olvasom