Zöldinfó
Idén is elindul az MME Tavaszi természetles című adatgyűjtő akciója
Április 1-jén kezdődött és június 30-ig tart az idei Tavaszi természetles, a velünk élő madarak, kétéltűek, hüllők, lepkék és emlősök lakossági megfigyelési akciója.
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
A közlemény szerint az MME Tavaszi természetles programja minden évben lehetőséget kínál arra, hogy a lakosság is bekapcsolódhasson a környezetükben található élőlények megfigyelésébe, a védelmüket is segítő “közösségi tudomány” (citizen science) jellegű adatgyűjtéssel. A programhoz csatlakozni szándékozóknak nem kell mást tenniük, mint a kertjükben vagy a közeli parkban látható madarak, gyakoribb kétéltűek, hüllők, lepkék és emlősök megfigyelési adatait beküldeni a Turdus okostelefonos alkalmazáson vagy a termeszetlesen.mme.hu oldalon keresztül. A Turdus alkalmazás Android és iOS rendszert használó telefonokon és táblagépeken is fut, és az applikáció használatához videós segédlet is készült.
A Tavaszi természetlesben a megfigyelők a nap folyamán bármikor tölthetnek fel adatot, a költési időszak indulására tekintettel pedig a madarak esetén a viselkedési megfigyelések, például a párba állás, fészeképítés, fiókaetetés rögzítésére is lehetőség van. A december 28. és február 28. között zajlott Téli madárleshez hasonlóan a leggyakoribb fajok határozását ezúttal is egy, a mobiltelefonos applikáción belül elérhető mini határozó segíti, amely az egyes fajok kártyájára való dupla koppintással hívható elő – írták a közleményben, amelyben az MME Gólyales és Fecskeles nevű, egész évben elérhető applikációira is felhívták a lakosság figyelmét.
Zöldinfó
Kiszáradó folyók, fogyó ivóvíz: egyre súlyosabb a vízhiány Magyarországon
Már nemcsak a vidéket sújtja a vízhiány, hanem Budapest ivóvízellátása is veszélybe került!
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Nem várhat tovább a vízkormányzás! Naponta ugyanis mintegy 80 millió köbméterrel kevesebb víz érkezik a Dunán a megszokottnál, és ami beérkezik, az is villámgyorsan távozik az országból – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A főváros ivóvízellátásának biztonsága döntően a Szentendrei-szigeten és a Csepel-szigeten működő, úgynevezett csápos kutakra épül. Ezek a kutak nem közvetlenül a Duna vizét termelik ki, hanem a folyómeder alatt található, több méter vastag kavics- és homokrétegen természetes módon átszűrődő vizet hasznosítják.
A rendszer megfelelő működésének alapfeltétele a Duna megfelelő vízállása: magas vízszint esetén a folyó víznyomása biztosítja, hogy elegendő víz jusson a kavicságyon keresztül a kutakba. Amennyiben azonban a Duna vízszintje jelentősen lecsökken, ez a nyomás is mérséklődik, aminek következtében a magasabban elhelyezkedő csápok vízhozama számottevően visszaeshet, szélsőséges esetben pedig teljesen meg is szűnhet. Ez közvetlenül befolyásolhatja a főváros ivóvízellátásának üzembiztonságát. Solymár és több Budapest környéki település már elesett, hiszen ott már vízhiány ütötte fel a fejét.
Míg a fővárosban ivóvíz-ellátási problémák lépnek fel, addig a vidék teljesen kiszárad, tavak, patakok, kisebb folyók tűnnek el, s óriási ökológiai károk keletkeznek!
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaMegszelídített vadállatnak minősítették a nílusi krokodilokat Izraelben
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás óta2027-től minden autósnak digitális matrica kell Belgiumban
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaÜzemanyag-tartalékok: a Mol cáfolja, hogy ellátási kockázat fenyegetne
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA tengervíz már visszaáramlik a Pó medrébe, veszélyben a mezőgazdaság
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaTengerbe került az üzemanyag Szlovéniában, lezárták a népszerű üdülőhely strandját
