Zöld Energia

Így lesz pofonegyszerű a napelem-telepítés

A Landatu rögzítőjét pofonegyszerű kihelyezni a tetőre, ahol aztán extrém szélben is képes megtartani a napelemeket.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-03-16

Szerző:

Vanessza

A Landatu Solar egy könnyű, műanyagból készült rendszert mutatott be, amely vízzel, homokkal vagy kaviccsal tölthető fel, így sík felületen napelemes rögzítőrendszerként működhet – számol be a PV Magazine. A szállítás megkönnyítésének érdekében az egységek egymásra helyezhetőek, a telepítés révén pedig elkerülhető, hogy a tetőbe kelljen fúrni.

A termékről a február 20. és 23. között Madridban megrendezett Genera energetikai és környezeti kiállításon rántották le a leplet. A Landatu alapvetően úszó napelemekre specializálódott, a területet gyűjtött tapasztalatait most a szárazföldi rendszereknél kamatoztatja. A kétrészes, nagy sűrűségű polietilén ballasztrendszer üresen kevesebb mint 3 kilogrammos, feltöltve viszont komoly stabilitást ad.

„Az alapot fel lehet tölteni vízzel, kaviccsal vagy homokkal” – mondta Alfredo Solano, a Landatu vezérigazgatója. Mint hozzátette, a rendszer kapacitása 56 liter, de kaviccsal vagy homokkal használva akár 100 kilogrammos tömeget is elérhet. A spanyol startup állítása szerint a rögzítőrendszer akár elképesztő, 162 kilométer per órás szélsebességnek is képes ellenállni, a termékre tíz év garancia érhető el.

A Landblocknak nevezett eszköz 465-szer 1235-szer 480 milliméteres, a csomag dugókkal, fém rögzítőelemekkel és rozsdamentes acélból készült csavarokkal kapható. A fotovoltaikus modulok közvetlenül ezen tartószerkezethez vannak rögzítve az extra alkatrészekkel, így elkerülhető, hogy a tetőt át kelljen fúrni. A panelek 15 fokos szögben helyezhetőek el a rögzítőben.

Landatu szerint a ballasztrendszer akár 10-szer könnyebb is lehet, mint a hagyományos, betonos rögzítők, ami nemcsak megkönnyíti a telepítést, de a felszerelés biztonságát is növeli. A szakember először elhelyezheti a terméket a kívánt helyre, és elég ezután feltöltenie. A Landblockkal már egyetlen telepítő is elég lehet egy kisebb, hat modulból álló rendszer kialakításához, és további előny, hogy az egységek egymásra helyezhetőek, igen kompaktak és könnyen szállíthatóak. Egyetlen négyzetméteren akár 40 egység is elférhet.

Nem a Landatu az első cég, amely könnyű, a napelemek telepítését segítő rögzítőrendszert mutatott be. A finn Rauli fejlesztéséről korábban mi is írtunk, a sínekből és tartóelemekből álló, egyszerűen összepattintható rögzítőt 2021-ben mutatták be. A Rauli 2023-ban egyébként ismét részt vesz a legnagyobb napelemes kiállításon, az Intersolaron.

Zöld Energia

Így alakítja át a klímaváltozás a napenergia-potenciált

Még a hazai napelemek áramtermelése is megszenvedheti a klímaváltozást, hiába érkezik több napenergia.

Létrehozva:

2 óra telt el a létrehozás óta

2025-11-28

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A klímaváltozás komoly hatással van az energiaszektorra: a forróbb nyarak miatt egyre több energiára van szükség hűtéshez – ennek egy részét napenergiából is fedezhetjük. Szabó Péter, Kristóf Erzsébet és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói friss elemzésükben rámutatnak, hogy a klímaváltozás még itt is közbeszólhat – írja az alternativenergia.hu. A nyári napsugárzás mennyisége ugyanis már nem sokat nő a jövőben, ugyanakkor a pesszimista jövőkép szerint az egyre forrósodó nappalok visszafogják a napenergiából kinyerhető áram mennyiségét. Az elmúlt évtizedekben Magyarország, sőt, egész Kelet-Európa nyári égboltja látványosan világosabb lett. A levegőtisztaság javulása – a nehézipar visszaszorulása és a légszennyezés elleni nemzetközi intézkedések révén – jelentősen csökkentette az aeroszolrészecskék mennyiségét. Ezzel nemcsak több napsütés tudott átjutni a légkörön, de a nedvesség kicsapódását segítő apró részecskék hiánya miatt a felhőképződés is visszaesett, különösen nyáron. Ennek eredményeként Magyarországon ma átlagosan 29 olyan naposabb nyári nap van évente, amikor a besugárzás meghaladja a 270 W/m²-t – tízzel több, mint a rendszerváltás előtt.

Úgy tűnik, a napenergia-technológia felfutása éppen a megfelelő időpontban következett be – a kérdés csak az, hogy mit várhatunk a jövőben, és hogyan befolyásolja a várakozásainkat a klímaváltozás. Ennek jártak utána az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói. Szabó Péter, Kristóf Erzsébet és Pongrácz Rita a klímaváltozás két legújabb forgatókönyvét hasonlították össze: az egyik szerint a kibocsátáscsökkentés csak a 2040-es években indul be (realista jövőkép), a másik szerint folytatódik az eddigi „business-as-usual” trend (pesszimista jövőkép). A modellek alapján nyáron már alig várható további világosodás – az országban legfeljebb 1–5 nappal nőhet a naposabb napok száma a század végéig.

A szél nem segít, a forróság viszont árt
Nem meglepő, hogy minél erősebb a napsugárzás, annál több energiát lehet elvileg előállítani belőle. Az viszont kevésbé ismert, hogy a túlzott hőség rontja a napelemek hatékonyságát, míg a szél javítja azt, mivel hűti a rendszereket.

A jövő szélviszonyai a klímamodellek eredményei szerint nem változnak jelentősen, így nem várható, hogy a hűtőhatás javíthatná a napelemek teljesítményét. A hőmérséklet viszont biztosan nő, a pesszimista jövőkép szerint sokkal erőteljesebben, így az összes nyári napot tekintve a napenergia-potenciál csökkenése várható itthon. Míg a realista jövőkép szerint gyenge növekedés, azaz pozitív hatás várható, leginkább a Dunántúlon.

Különösen a naposabb nyári napokon lesz érzékelhető a visszaesés: akár másfél napnyi paksi erőmű-termelésnek megfelelő energiát is elveszíthetünk évente a pesszimista forgatókönyv szerint. Ha az összes nyári napot tekintjük, akkor a realista forgatókönyv szerint még akár egy napnyi energiát nyerhetünk is, miközben a pesszimista szerint nagyjából ugyanennyit veszítünk majd. Ráadásul a klímaváltozás nemcsak a napelemek hatásfokára van hatással. A forróbb nyarak rövidítik az élettartamukat, a gyakoribb viharok kárt tehetnek bennük, a klímaváltozással gyakoribbá váló szaharai porviharok pedig csökkenthetik a besugárzást és a hatékonyságot is.

A kutatás végső tanulsága egyértelmű: minél előbb csökkentjük a globális üvegházgáz-kibocsátást, annál kisebb veszteséggel számolhatunk – nemcsak a napelemek, hanem az egész energiagazdálkodás szempontjából is.

Tovább olvasom