Zöldinfó
Ingyen pénz a távhős lakásokban élőknek
Ötmilliárd forintos keretösszegű pályázat segítheti a társasházakat és lakásszövetkezeteket a távhőfelhasználás mérhetővé és szabályozhatóvá tételében.
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
A 100 százalékos vissza nem térítendő támogatás jóvoltából összesen akár 200 ezer háztartásban valósulhatnak meg költségcsökkenést eredményező beruházások – közölte szerdán az Energiaügyi Minisztérium (EM) az MTI-vel. Hangsúlyozták, az okosmérővel felszerelt társasházak lakói tényleges fogyasztásuk alapján, kevesebbet fizethetnek a távhőért. Az előkészületben lévő felhívás tervezete a pályázatkezelő honlapján véleményezhető 2025. május 9-ig.
Kiemelték, a pályázati felhívás távolról leolvasható fűtési költségmegosztó eszközök beszerzéséhez és felszereléséhez, a meglévő készülékek cseréjéhez, funkcióbővítéséhez biztosít állami hozzájárulást. A távhővel ellátott lakóépületek a rendszerhez szükséges adatgyűjtők telepítéséhez is igényelhetnek vissza nem térítendő forrást. Választható elemként támogatható még a termosztatikus radiátorszelepek és alsó elzáró szerelvények felszerelése.
A program a támogatásra jogosult mintegy 410 ezer háztartás közel fele számára teremt lehetőséget korszerű mérési rendszerek kialakítására, saját forrás igénybevétele nélkül. A majdani fejlesztések tehát nem terhelik meg a családok pénztárcáját, a rezsikiadásokat a fogyasztás mérhetővé és szabályozhatóvá tétele csökkenti. A lakók a jövőben nem a légköbméterrel vagy az alapterülettel arányosan, hanem tényleges felhasználásuk alapján fizetnek a távfűtésért. A szabályozhatóság mellett a távolról leolvasott és folyamatosan nyomon követhető adatok is tudatosabb fogyasztást tesznek lehetővé, ami a számlák csökkenéséhez vezethet.
Az ötmilliárd forintos teljes keretösszegből egy pályázó legalább 100 ezer forint és legfeljebb 50 millió forint támogatást igényelhet. A kérelmeket a területi szempontok figyelembe vétele nélkül, beküldésük idősorrendjében bírálják el. A támogatott fejlesztések megvalósításának tervezett határideje 2026 vége – ismertették.
A pályázattal kapcsolatos részletes információk és a teljes dokumentáció tervezete a Nemzetközi Fejlesztési és Forráskoordinációs Ügynökség Zrt. (NFFKÜ) honlapján érhető el. A részvételi feltételek véglegesítéséhez 2025. május 9-én, 12 óráig várják az észrevételeket, javaslatokat. A program éles indulása 2025 nyarán várható – tájékoztatott a szaktárca.
Nem ez az egyetlen ágazati pályázat: a távhőtermelés megújuló alapokra helyezését és a távhőszolgáltatás hatékonyságának javítását összesen 96 milliárd forinttal ösztönzi a Jedlik Ányos Energetikai Program két kiírása – közölte az Energiaügyi Minisztérium.
Zöldinfó
Magyar kutatók menthetik meg a dunai ingola állományát
Elsőként szaporítottak dunai ingolát a MATE kutatói.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Elsőként szaporítottak dunai ingolát, és telepítették vissza a halfaj szaporulatát eredeti élőhelyére a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói – tájékoztat az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének Halászatfejlesztési Tanszékén végzett munka az első ilyen jellegű természetvédelmi célú visszatelepítési tevékenység a világon. A dunai ingola Magyarországon fokozottan védett, endemikus faj. Angolnaszerű, pikkelytelen testtel és állkapocs nélküli, szívófogas szájjal rendelkezik. Ivarszervei páratlanok, izomrostjai nem tagoltak. A kifejlett példányok az ívás után elpusztulnak. A lárvák 3-5 éves fejlődés után metamorfózison mennek keresztül, kialakítva rövid életű ivarérett formájukat.
A faj a legősibb ma is élő gerincesek közé tartozik, formája és életciklusa 360 millió éve szinte változatlan. A kutatás a MATE és a Duna-Ipoly Nemzeti Park együttműködésében, egy NKFI Advanced pályázat keretében valósult meg 2025 és 2026 között. A szakemberek a Rábából gyűjtöttek be ivarérett egyedeket. Az ivartermékeket hormonálisan indukált szaporítással, valamint természetes úton beérett egyedekből nyerték ki. A megtermékenyítést száraz eljárással végezték, majd az embriókat és lárvákat különböző fejlődési stádiumokig nevelték.
A két év során közvetlenül kelés előtt álló ikrákat és néhány napos lárvákat szállítottak vissza a folyóba, a szülőállatok eredeti szaporodási helyére. A módszer célja az volt, hogy a ragadozóktól védett, előnevelt lárvák a természetes élőhelyükön fejlődhessenek tovább. A két esztendő alatt összesen 10 105 egyedet telepítettek vissza a folyóba a kutatók. A visszatelepített példányok természetvédelmi összértéke meghaladja az egymilliárd forintot. A közlemény szerint a faj szaporodásbiológiai sajátosságainak feltárása jelenleg is tart. A MATE a munkát hazai és külföldi társintézményekkel – az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel, valamint a brit Birmingham Universityvel és a japán Kanazawa Universityvel – együttműködésben végzi.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaKutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaSzázezreket spórolhat a hőszivattyú telepítésén: mutatjuk a legegyszerűbb megoldást
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaEgyre kevesebben keresnek dízelautót, de az árak tovább emelkednek
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaPapírszámla helyett digitális ügyintézés: ezt kéri az MVM az ügyfelektől
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre erősödik az El Niño: veszélybe kerülhetnek a termések és nőhet az energiaigény
