Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Ingyen pénz a távhős lakásokban élőknek

Ötmilliárd forintos keretösszegű pályázat segítheti a társasházakat és lakásszövetkezeteket a távhőfelhasználás mérhetővé és szabályozhatóvá tételében.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A 100 százalékos vissza nem térítendő támogatás jóvoltából összesen akár 200 ezer háztartásban valósulhatnak meg költségcsökkenést eredményező beruházások – közölte szerdán az Energiaügyi Minisztérium (EM) az MTI-vel. Hangsúlyozták, az okosmérővel felszerelt társasházak lakói tényleges fogyasztásuk alapján, kevesebbet fizethetnek a távhőért. Az előkészületben lévő felhívás tervezete a pályázatkezelő honlapján véleményezhető 2025. május 9-ig.

Kiemelték, a pályázati felhívás távolról leolvasható fűtési költségmegosztó eszközök beszerzéséhez és felszereléséhez, a meglévő készülékek cseréjéhez, funkcióbővítéséhez biztosít állami hozzájárulást. A távhővel ellátott lakóépületek a rendszerhez szükséges adatgyűjtők telepítéséhez is igényelhetnek vissza nem térítendő forrást. Választható elemként támogatható még a termosztatikus radiátorszelepek és alsó elzáró szerelvények felszerelése.

A program a támogatásra jogosult mintegy 410 ezer háztartás közel fele számára teremt lehetőséget korszerű mérési rendszerek kialakítására, saját forrás igénybevétele nélkül. A majdani fejlesztések tehát nem terhelik meg a családok pénztárcáját, a rezsikiadásokat a fogyasztás mérhetővé és szabályozhatóvá tétele csökkenti. A lakók a jövőben nem a légköbméterrel vagy az alapterülettel arányosan, hanem tényleges felhasználásuk alapján fizetnek a távfűtésért. A szabályozhatóság mellett a távolról leolvasott és folyamatosan nyomon követhető adatok is tudatosabb fogyasztást tesznek lehetővé, ami a számlák csökkenéséhez vezethet.

Advertisement

Az ötmilliárd forintos teljes keretösszegből egy pályázó legalább 100 ezer forint és legfeljebb 50 millió forint támogatást igényelhet. A kérelmeket a területi szempontok figyelembe vétele nélkül, beküldésük idősorrendjében bírálják el. A támogatott fejlesztések megvalósításának tervezett határideje 2026 vége – ismertették.

A pályázattal kapcsolatos részletes információk és a teljes dokumentáció tervezete a Nemzetközi Fejlesztési és Forráskoordinációs Ügynökség Zrt. (NFFKÜ) honlapján érhető el. A részvételi feltételek véglegesítéséhez 2025. május 9-én, 12 óráig várják az észrevételeket, javaslatokat. A program éles indulása 2025 nyarán várható – tájékoztatott a szaktárca.

Advertisement

Nem ez az egyetlen ágazati pályázat: a távhőtermelés megújuló alapokra helyezését és a távhőszolgáltatás hatékonyságának javítását összesen 96 milliárd forinttal ösztönzi a Jedlik Ányos Energetikai Program két kiírása – közölte az Energiaügyi Minisztérium.

Advertisement

Zöldinfó

Tovább csökkent az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátása

Tovább csökkent az üvegházhatású gázok kibocsátása az EU-ban.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

Tovább csökkent az üvegházhatású gázok kibocsátása az Európai Unióban, miközben egyre nagyobb teret nyernek a tisztaenergia-technológiák, és növekednek a kibocsátáscsökkentést célzó beruházásokra fordítható bevételek – közölte az Európai Bizottság közzétett, 2026-os éghajlat-politikai előrehaladási és szén-dioxid-piaci jelentésében. A brüsszeli testület előzetes adatai szerint az EU nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátása 2025-ben 1,6 százalékkal csökkent az előző évhez képest – írja az alternativenergia.hu. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) hatálya alá tartozó ágazatokban mintegy 2 százalékos visszaesést mértek, míg a közlekedést, az épületeket, a mezőgazdaságot és a hulladékgazdálkodást magában foglaló ágazatok kibocsátása lényegében változatlan maradt.

Az EU teljes kibocsátása jelenleg 39 százalékkal marad el az 1990-es szinttől, miközben az unió gazdasága ugyanebben az időszakban 74 százalékkal bővült. A bizottság szerint ez azt mutatja, hogy a gazdasági növekedés egyre inkább elválik az üvegházhatású gázok kibocsátásának alakulásától. A jelentés ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy a kibocsátáscsökkentés üteme 2025-ben lassult, ezért a következő években fokozni kell az erőfeszítéseket a 2030-ra kitűzött, legalább 55 százalékos csökkentési cél eléréséhez. A tagállami kibocsátáscsökkentési kötelezettségek hatálya alá tartozó ágazatokban 2030-ra várhatóan 38,5 százalékkal mérséklődik a kibocsátás a 2005-ös szinthez képest, ami elmarad a 40 százalékos uniós céltól.

Az Európai Bizottság megállapította, hogy kilenc tagállam nem halad megfelelő ütemben a 2030-as célok teljesítése felé. Ezért Ausztriától, Horvátországtól, Ciprustól, Németországtól, Olaszországtól, Írországtól, Litvániától, Máltától és Svédországtól korrekciós intézkedési terv benyújtását kéri. A tisztaenergiával müködő technológiák terjedésével kapcsolatban a bizottság kiemelte, hogy 2025-ben 1,9 millió tisztán elektromos autót helyeztek forgalomba az EU-ban, ami az új gépjárművek mintegy egyhatodát jelentette.

Advertisement

A szél- és napenergia-termelő kapacitás 611 gigawattra nőtt, ami az uniós villamosenergia-termelő kapacitás mintegy 49 százalékának felel meg. A hőszivattyúk újonnan telepített kapacitása az előző évi 26 gigawattról 41 gigawattra emelkedett. A szén-dioxid-piaci jelentés szerint az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer bevételei 2025-ben 11 százalékkal, 43,2 milliárd euróra emelkedtek.

Ebből 23,9 milliárd euró közvetlenül a tagállamokhoz került, amelyek az összeget a háztartások és az ipar kibocsátáscsökkentését szolgáló intézkedések finanszírozására fordíthatják. Az ipari létesítmények kibocsátása 3,3 százalékkal, a tengeri szállításé 4 százalékkal csökkent, míg a légi közlekedésé 0,2 százalékkal emelkedett. A bizottság arra is felhívta a figyelmet, hogy az éghajlatváltozással összefüggő szélsőséges időjárási események 1980 óta becslések szerint 822 milliárd eurós gazdasági kárt okoztak az EU-ban. Az alkalmazkodáshoz 2050-ig évente mintegy 70 milliárd euró beruházásra lesz szükség.

Advertisement

A brüsszeli testület hangsúlyozta, hogy a tiszta energiára való átállás nemcsak az éghajlatvédelmi célok elérését segíti, hanem erősíti az EU versenyképességét és energiabiztonságát, valamint mérsékli az importált fosszilis energiahordozóktól való függőséget.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák