Zöldinfó

Izrael és Jordánia összefogott a Jordan folyó megmentéséért

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-11-18

Szerző:

Hell

Izrael és Jordánia képviselői szándéknyilatkozatot írtak alá a Jordán folyó megőrzéséről és védelméről csütörtökön az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülésén (COP27) – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet.

A vallási szempontból is fontos folyó vízhozama jelentősen csökkent az utóbbi évtizedekben főként az éghajlatváltozás és a szennyezés miatt. Az egyiptomi Sarm es-Sejkben megkötött megállapodás célja a változások negatív hatásának mérséklése, valamint új munkalehetőségek teremtése mindkét ország gazdaságának megerősítése érdekében. Az egyezmény fontos lépést jelent a folyó megmentéséért folytatott együttműködésben. A vízügyi kooperáció a két ország 1994-es békemegállapodásának fontos részét jelentette, de az elmúlt évtizedben elhidegült a kapcsolat Jeruzsálem és Ammán között, s ez károsan hatott a Jordán folyó vízhozamának növelését célzó erőfeszítésekre. A csütörtökön bejelentett terv konkrétumok nélkül előirányozza, hogy Izrael és Jordánia megpróbálja csökkenteni a folyók szennyezését szennyvíztisztítók kiépítésével és csatornarendszereik korszerűsítésével, és megígérték, hogy megakadályozzák a folyóparti városok tisztítatlan szennyvizének a Jordánba engedését. A két ország a fenntartható mezőgazdaság fejlesztésének jegyében visszaszorítja a vizek elfolyását a mezőgazdasági területekről, és csökkenti a növényvédőszerek alkalmazását.

“A szennyező és veszélyes anyagok megtisztítása, az eredeti vizek helyreállítása és a természetes ökoszisztémák megerősítése fogja segíteni a felkészülést és az alkalmazkodást az éghajlati válsághoz” – nyilatkozta Tamar Zandberg izraeli környezetvédelmi miniszter. A jordániai Petra hírügynökség azt hangsúlyozta. hogy a közös terv remélhetőleg növeli a vízellátást, és munkalehetőségeket teremt a Jordán-folyó mindkét partján élőknek, köztük a palesztinoknak is. A Jordán választja el egymástól Jordániát Ciszjordániától, amelyet Izrael 1967-ben elfoglalt, s ahol a palesztinok jövőbeli független államukat létre kívánják hozni, együtt a Gázai övezettel. Jézust a Jordánban keresztelte meg a hagyomány szerint Keresztelő Szent János, s az ezt jelölő helyen a folyó mindkét oldalán turisták ezrei fordulnak meg. A folyó a huszadik század elején még szélesen hömpölygött, de vízhozama ma már az egykorinak csupán 7 százalékára esett vissza. A Holt-tengert elsősorban a Jordán vize táplálja, s ennek csökkenésével a sós vizű tenger fokozatosan kiszárad, szintje évente több mint kilencven centiméterrel csökken.

Kapcsolódó tartalom:Ensz ivóvíz izrael jordánia környezetvédelem

Zöldinfó

Új remény a halálos gombafertőzések ellen – Szeged vezeti a nemzetközi kutatást

Invazív gombafertőzéseket vizsgáló kutatási program indul az SZTE-n.

Létrehozva:

9 óra telt el a létrehozás óta

2026-07-17

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az emberre veszélyes invazív gombafertőzéseket vizsgáló hatéves kutatási program indul a Novo Nordisk Alapítvány támogatásával a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a Novo Nordisk Alapítvány a világ egyik legjelentősebb alapkutatásokat támogató szervezete. Programjai az egészségügyi kutatásoktól kezdve a klímaváltozáson és a mesterséges intelligencián át a biológiai rendszerek működéséig számos globális kihívásra keresnek tudományos megoldásokat. A 2026-os Challenge Programme keretében első alkalommal hirdettek pályázatot az invazív gombafertőzések patomechanizmusainak, virulenciájának és gyógyszerrezisztenciájának kutatására.

A pályázaton az SZTE által vezetett nemzetközi konzorcium “az extracelluláris vezikulák fejlesztésének összekapcsolásáért az invazív gombás fertőzések kutatásában” című projekt 49,7 millió dán korona (2,365 milliárd forint) támogatást nyert el. A konzorciumot Gácser Attila professzor, az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ igazgatója szervezte meg. A nemzetközi együttműködésben mások mellett részt vesz a Szegedi Tudományegyetemről indult, az amerikai Pennsylvaniai Egyetemen saját laboratóriummal rendelkező Pardi Norbert, valamint több elismert külföldi és magyar szakember. A projekt tudományos tanácsadó testületének elnöki feladatait Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas professzora vállalta el.

A közlemény szerint a kutatás központi témája az úgynevezett extracelluláris vezikulák vizsgálata. Ezek a sejtek által kibocsátott, lipidmembránnal határolt apró hólyagocskák alapvető szerepet játszanak a sejtek közötti kommunikációban. Míg az emlősök esetében már számos diagnosztikai és terápiás alkalmazás épül kutatásukra, a gombák által termelt extracelluláris vezikulák működéséről ma még rendkívül keveset tudunk.

A nemzetközi kutatói összefogás célja, hogy alapjaiban változtassa meg ezt a tudományterületet a kutatási módszerek standardizálásával. Jelenleg a különböző laboratóriumok eltérő izolálási és vizsgálati módszereket alkalmaznak, ami megnehezíti az eredmények összehasonlítását és reprodukálását. A nemzetközi team a pályázati időszak hat éve alatt olyan keretrendszert kíván létrehozni, amely megalapozhatja a jövő diagnosztikai és terápiás fejlesztéseit. Ennek érdekében kialakítják az első átfogó “gomba extracelluláris vezikula atlaszt”, amely a három legfontosabb emberi kórokozó gombacsoport – a Candida, az Aspergillus és a Cryptococcus nemzetség – jellemzőit egységes rendszerben írja le.

A pályázati siker szorosan kapcsolódik az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ működéséhez. A Karikó Katalin támogatásával létrehozott központ olyan speciális infrastruktúrát biztosít a kutatók számára, amely lehetővé teszi az extracelluláris vezikulák hatásainak élő szervezetben történő vizsgálatát is. A központ állatháza kulcsszerepet játszik majd a projekt megvalósításában, hiszen a nemzetközi partnerek számára is ritka lehetőséget kínál az ilyen jellegű kísérletek elvégzésére – áll a közleményben.

Tovább olvasom