Zöldinfó
Izrael és Jordánia összefogott a Jordan folyó megmentéséért
Izrael és Jordánia képviselői szándéknyilatkozatot írtak alá a Jordán folyó megőrzéséről és védelméről csütörtökön az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülésén (COP27) – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet.
A vallási szempontból is fontos folyó vízhozama jelentősen csökkent az utóbbi évtizedekben főként az éghajlatváltozás és a szennyezés miatt. Az egyiptomi Sarm es-Sejkben megkötött megállapodás célja a változások negatív hatásának mérséklése, valamint új munkalehetőségek teremtése mindkét ország gazdaságának megerősítése érdekében. Az egyezmény fontos lépést jelent a folyó megmentéséért folytatott együttműködésben. A vízügyi kooperáció a két ország 1994-es békemegállapodásának fontos részét jelentette, de az elmúlt évtizedben elhidegült a kapcsolat Jeruzsálem és Ammán között, s ez károsan hatott a Jordán folyó vízhozamának növelését célzó erőfeszítésekre. A csütörtökön bejelentett terv konkrétumok nélkül előirányozza, hogy Izrael és Jordánia megpróbálja csökkenteni a folyók szennyezését szennyvíztisztítók kiépítésével és csatornarendszereik korszerűsítésével, és megígérték, hogy megakadályozzák a folyóparti városok tisztítatlan szennyvizének a Jordánba engedését. A két ország a fenntartható mezőgazdaság fejlesztésének jegyében visszaszorítja a vizek elfolyását a mezőgazdasági területekről, és csökkenti a növényvédőszerek alkalmazását.
“A szennyező és veszélyes anyagok megtisztítása, az eredeti vizek helyreállítása és a természetes ökoszisztémák megerősítése fogja segíteni a felkészülést és az alkalmazkodást az éghajlati válsághoz” – nyilatkozta Tamar Zandberg izraeli környezetvédelmi miniszter. A jordániai Petra hírügynökség azt hangsúlyozta. hogy a közös terv remélhetőleg növeli a vízellátást, és munkalehetőségeket teremt a Jordán-folyó mindkét partján élőknek, köztük a palesztinoknak is. A Jordán választja el egymástól Jordániát Ciszjordániától, amelyet Izrael 1967-ben elfoglalt, s ahol a palesztinok jövőbeli független államukat létre kívánják hozni, együtt a Gázai övezettel. Jézust a Jordánban keresztelte meg a hagyomány szerint Keresztelő Szent János, s az ezt jelölő helyen a folyó mindkét oldalán turisták ezrei fordulnak meg. A folyó a huszadik század elején még szélesen hömpölygött, de vízhozama ma már az egykorinak csupán 7 százalékára esett vissza. A Holt-tengert elsősorban a Jordán vize táplálja, s ennek csökkenésével a sós vizű tenger fokozatosan kiszárad, szintje évente több mint kilencven centiméterrel csökken.
Zöldinfó
Energiaellátás-biztonság erősítése: nagyszabású kutatás indul a Mol vezetésével a Dél-Dunántúlon
Magyar-török szénhidrogén-kutatás kezdődött a Dunántúlon.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Buzsák környékén megkezdte a szeizmikus méréseket a Mol-csoport és Törökország nemzeti kutatás-termelési cége, a Turkish Petroleum Corporation (TPAO) – írja az alternativenergia.hu. Azt vizsgálják, hogy a dél-dunántúli koncessziós területek alatt található-e ígéretes kőolaj- vagy földgázlelőhely – közölte a Mol-csoport az MTI-vel. Felidézték, hogy a két vállalat tavaly kötött stratégiai partnerségi megállapodást, amelyben közösen pályáztak és nyerték el a koncessziókat a magyar Energiaügyi Minisztérium (EM) pályázatán. A Mol öt koncesszióra nyújtott be pályázatot, négyet el is nyert. A Kiskőrös és Hatvan térségét lefedő két területre önállóan, míg a Buzsák és Tamási (Dél-Dunántúl) koncessziókra a Turkish Petroleum Corporation leányvállalatával, a TPOC Ltd-vel közösen pályázott. Rámutattak, hogy a Mol és a TPAO már korábban is együttműködik szénhidrogén-kitermelési projektekben Azerbajdzsánban, az ACG mélytengeri olajmezőn 2020 óta, valamint az oroszországi Baitugan olajmezőn 2014 óta. A két vállalat 2024 októberében írt alá szándéknyilatkozatot közös kutatási, mezőfejlesztési és kitermelési projektekről a Kaszpi-térségben, Törökországban, Észak-Afrikában, a Közel-Keleten, valamint Közép- és Kelet-Európában, a buzsáki szeizmikus mérés az első konkrét lépés azóta, amelyet hamarosan újabbak követhetnek.
A közlemény idézte Marton Zsombort, a Mol-csoport kutatás-termelés üzletágának ügyvezető igazgatóját, aki elmondta a partnerség a Turkish Petroleum Corporationnel lehetővé teszi, hogy a legmodernebb technológiákat alkalmazzák, miközben a kockázatokat és költségeket is megosztják. Kiemelték, hogy a Buzsák-koncesszió több mint 800 négyzetkilométer nagyságú kutatási terület, amely az év elején bejelentett somogysámsoni kőolaj-lelőhely szomszédságában helyezkedik el. A Mol szakemberei modern 3D szeizmikus mérést végeznek, ennek lényege, hogy mesterségesen rezgéshullámokat gerjesztenek, amelyek a föld mélyebben fekvő különféle rétegeiről visszaverődnek, amit érzékelve megalkotható egy háromdimenziós kép a felszín alatti geológiai szerkezetekről, így a szakértők a föld alá “pillanthatnak”. A Mol a legnagyobb szénhidrogén-kitermelő vállalat Magyarországon, mintegy 1300 olaj- és földgáz-kitermelőkúttal rendelkezik. 2024-ben a magyarországi nyersolajtermelés 47 százalékát, a földgáztermelésnek pedig több mint 80 százalékát biztosította.
Magyarország továbbra is a Mol-csoport szénhidrogén-kitermelési portfóliójának legfontosabb országa, jelenleg a teljes termelés mintegy 39 százalékát adja. A Mol prioritásként kezeli a magyarországi szénhidrogén-kutatást, hogy csökkentse az importfüggőséget és hozzájáruljon az ország, valamint a régió energiaellátás-biztonságához.
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaElektromos autós áttörés: a Leapmotor a miniautóktól a C-SUV kategóriáig hódít
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaIngyenes hőszigetelés és bónuszrendszer: új lendületben a hazai épületfelújítás
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaA napenergia mellé tárolók kellenek: új irányt jelöltek ki
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKiemelt fajvédelmi program indul a kácsi patakcsiga és a fekete bödöncsiga megőrzésére
-
Zöld Közlekedés7 nap telt el a létrehozás ótaTöltőkábelek elektromos autókhoz: biztonság, gyorsaság és megbízhatóság
