Zöldinfó

Kék bolygó – Áder János: a divatipar súlyos környezeti károkat okoz

A divat és a fenntarthatóság összefüggéseiről beszélgetett Áder János volt köztársasági elnök Kovács-Safarcsik Adriennel, az ECO Fashion Hungary alapítójával a Kék bolygó című podcastjának hétfőn megjelent adásában, amely a legnépszerűbb videómegosztó portálon is megtekinthető.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-08-13

Szerző:

Vanessza

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy világszinten a divatipar felel a szennyvízkibocsátás 20, a hulladék 10, valamint a szén-dioxid-kibocsátás 20 százalékáért. Kiemelte továbbá, hogy az Európai Unióba érkező ruhanemű 30 százaléka eleve be sem jöhetne a közösség területére a benne lévő mérgező anyagok miatt. Áder János fontosnak nevezte a divatiparra vonatkozó szabályozás szigorítását is. A “riasztó adatok” a volt köztársasági elnök szavai szerint bőven adnak rá okot, hogy komolyan foglalkozzanak a divat klímára és vízkészletekre gyakorolt hatásaival. Ezért is fontos a tavaly életre hívott ECO Fashion mozgalom tevékenysége – mondta. Kovács-Safarcsik Adrienn hangsúlyozta, tevékenységükkel szeretnék megmutatni az embereknek, hogy a divatipar komoly környezeti károkat okoz, ugyanakkor a fenntarthatóság e területen is érvényesíthető. Ehhez – mint fogalmazott – elsősorban a középiskolás és egyetemista korosztály szemléletformálására van szükség, mert ők éltetik a “fast fashiont”.

Elmondta, hogy a “fast fashion”, illetve az “ultra fast fashion” kifejezések olyan gyártási folyamatot jelölnek, amely során utánozzák a nagy divatmárkák stílusát, de rosszabb minőségű anyaggal és gyengébb technológiával. Jellemzője továbbá, hogy a gyártók sokkal nagyobb mennyiséget állítanak elő a termékekből, mint amennyit el tudnak adni. Kutatások szerint a termékeknek mindössze 40 százalékát adják el, a többi megy a szemétbe – emelte ki Kovács-Safarcsik Adrienn. Áder János megjegyezte, hogy az olcsó, ám silány minőségű termékek az egészségre is veszélyesek lehetnek, ám erről a problémáról mégis keveset beszélnek. Kovács-Safarcsik Adrienn ezzel összefüggésben közölte: a ruhákba kerülő mérgező anyagok nemcsak a gyártóknál okozhatnak súlyos – akár rákos – megbetegedéseket, hanem a ruhák viselőinél is előfordulhat ekcéma, irritáció vagy valamilyen belső betegség. Az ECO Fashion Hungary alapítója arról is beszélt, hogy világszinten évente 92 millió tonna textilhulladék keletkezik. Ez azt jelenti, hogy másodpercenként egy kamion raktere megtelik ruhahulladékkal – magyarázta, hozzátéve: becslések szerint 2030-ra 134 millió tonna lesz ez a mennyiség. Mindeközben a ruhahulladéknak csak 1 százalékát hasznosítják újra úgy, hogy ismét ruha készül belőle.

Áder János a felelős vásárlás és használat fontosságát hangsúlyozva azt mondta: nem mindegy, hogy a ruhadarabjainkat kidobjuk-e idő előtt, mert komoly környezeti és klímalábnyoma van mindannak, amit vásárolunk. Egyetlen farmernadrág vízlábnyoma 7600 liter, egy pólóé pedig 2500 liter – ismertette az adatokat a volt köztársasági elnök, aki megjegyezte azt is, hogy minden tizedik ember kidobja azt a ruháját, amelyet viselve már legalább három fotó megjelent róla az interneten. Hozzátette: az idősek tudatosabbak, ők nem fogadják el a “dobd el kultúra” térnyerését. A fiatalok elérése fontos, a megfelelő médiafelületeken minél többször fel kell hívni a figyelmüket a veszélyekre – folytatta, megjegyezve: a fiatalság egyébként rendkívül fogékony a fenntarthatósági kérdésekre, érdeklődik a klímaproblémák iránt.

Zöldinfó

Frissült a KLIMADAT alkalmazás: pontosabb képet ad Magyarország jövőbeli éghajlatáról

Új adatokkal és funkciókkal bővült a HungaroMet KLIMADAT alkalmazása.

Létrehozva:

1 óra telt el a létrehozás óta

2026-07-19

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Megújította a KLIMADAT alkalmazást a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt.: a fejlesztés eredményeként friss éghajlati adatok, további indikátorok és új funkciók váltak elérhetővé, miközben a jövőre vonatkozó klímaprojekciók is egységes módszertani alapokra kerültek – írja az alternativenergia.hu. Mint írták, az éghajlatváltozás egyre gyakoribb és erőteljesebb hatásai számos szakterületen növelték a hiteles forrásból származó, könnyen hozzáférhető éghajlati adatok iránti igényt. A meteorológiai szolgálat 2022-ben nyitotta meg a KLIMADAT felületet (https://klimadat.met.hu), amely a tudományos módszerekkel feldolgozott hőmérsékleti és csapadék-információkat egy ArcGIS-alapú adatbázisban tette hozzáférhetővé. Ez egy olyan speciális digitális adattár, amely nemcsak szövegeket és számokat, hanem földrajzi, térbeli információkat is tárol.

Hozzátették: a felület célja, hogy a klímaváltozással kapcsolatban minél szélesebb felhasználói körnek nyújtsanak hasznos információt; kiindulási alapot biztosítsanak a hatásvizsgálatokhoz, adatokkal támogassák a kockázatelemzéseket, a stratégiaalkotást és a döntéshozatalt, valamint tájékozódási pontként szolgáljanak az oktatás, a média és minden, a téma iránt érdeklődő számára. Közölték: a portál indulása óta bővült a HungaroMet éghajlati adatbázisa, az Éghajlatváltozási Multidiszciplináris Nemzeti Laboratórium keretében végzett módszertani fejlesztések pedig tovább gazdagították az abból kinyerhető információkat.

A hőmérsékleti és a csapadékadatok múltbeli jellemzői méréseken alapulnak, míg a jövőben várható változásukról klímamodellek projekciói nyújtanak információt. Az országot lefedő regionális és a részletesebb városi adatok az 1971-2100 közötti időszakot ölelik fel, ötévente léptetett, 30 éves átlagokkal. A mérési adatok legfrissebb időszaka 1996-2025, a projekciók első időszaka 2001-2030, az utolsó pedig 2071-2100. A jövőre vonatkozó projekciók egységes módszertan szerint készültek, a számításokhoz a HungaroMet két regionális klímamodelljét használták, amelyek egy közepes és egy magas jövőbeli kibocsátással számoló forgatókönyvet alkalmaztak. A 10 kilométeres felbontású regionális szimulációkra épültek az 1 kilométeres felbontású városi szimulációk, amelyek a részletes elemzések alapját adják.

A modelladatok hibáinak kiszűrésére is új módszert vezettek be, aminek alkalmazásával nemcsak a korábbi 22 regionális és 11 városi indikátor értékeit számították újra, hanem az elsőfokú hőhullámos napok és a forró napok számával is bővítették az indikátorok körét. Egységesek lettek a projekciók regionális és városi léptékhez tartozó megjelenítési formái is: mindkét esetben elérhető a valószínűségi térkép, amely a négy modellszimuláció eredménye alapján mutatja meg az adott mértékű jövőbeli változás valószínűségét. Az indikátorok jövőben várható legkisebb, legnagyobb és medián értékei mellett a felhasználók ezentúl ugyanezeket az információkat a várható változásokra vonatkozóan is lekérhetik.

Magyarországra továbbra is elérhető a vármegyei és járási lehatárolás lehetősége. A városi éghajlatváltozás jellemzőiről Budapest mellett már Szegedre is lekérhetők információk, a következő években pedig a 90 ezer főnél nagyobb lakosságszámú városokra vonatkozó eredményekkel bővítik a rendszert. Az adatok az eddig megszokott módon, térinformatikai felhasználásra alkalmas formátumban is letölthetők.

Tovább olvasom