Zöld Energia
Kiderült mennyit termel 31 év után a napelemes rendszer!
Franciaország legrégebbi fotovoltaikus rendszerének tesztjei kimutatták, hogy a napelemmodulok 31 év után is a kezdeti teljesítményük átlagosan 79,5%-át képesek biztosítani, ami meghaladja a gyártók által ígért értékeket.
A Franciaország legrégebbi fotovoltaikus rendszerén végzett új tesztek kimutatták, hogy a napelemmodulok még mindig képesek a gyártók ígéreteinek megfelelő teljesítményértékeket biztosítani – számol be a PV Magazine. A francia Hespul egyesületet 1991-ben alapították, hogy létrehozza Franciaország első, a nemzeti hálózatra csatlakozó fotovoltaikus erőművét, a Phébus 1 1992-ben, Ainban kezdte meg működését. A szövetség most nyilvánosságra hozta, hogy tavaly mintegy 10 négyzetméternyi, körülbelül 1 kilowatt teljesítménynek megfelelő panelt szereltek le a rendszerből, és a nemzetközi szabványoknak megfelelő tesztsorozatnak vetették alá azokat. A paneleket egy sötét, ellenőrzött hőmérsékletű helyiségben helyezték el, majd villanásoknak tették ki őket, hogy megmérjék a maximális pillanatnyi teljesítményüket. Ezt az értéket ezután összehasonlították a gyári mérésekkel. A tesztek azt mutatták, hogy a modulok 31 év működés után is átlagosan a kezdeti teljesítményük 79,5 százalékát termelik. Egy korábbi, 11 évvel ezelőtti vizsgálat során a panelek még 91,7 százalékot értek el. Összességében elmondható, hogy a mostani érték meghaladja a gyártók által ígért teljesítményt, amely alapján a paneleknek 25 év után teljesítményük 80 százalékát kellett volna megőrizniük.
A teljesítménycsökkenés átlagosan 20,5 azaz 31 év alatt évente 0,66 százalék volt. Érdemes hozzátenni: ugyanezen modulsorozat mintegy harmadának teljesítménye 20 év után nagyon jelentősen lecsökkent, 31 év alatt átlagosan 33,9 százalék, azaz évente 1,09 százalék volt a degradálódás. A maradék egység teljesítménycsökkenése a 2012-es vizsgálatokkal összhangban marad: ezeknél átlagosan 13 százalékot mértek 31 év alatt, azaz évente 0,42 százalékot. A friss eredmények összhangban vannak a korábbi vizsgálatok adataival. Hasonló eredmények születtek például az 1982-ben, Svájcban elindított TISO-10 rendszer esetében, ahol szintén különbségeket mutattak ki a modulok között, amit a három eltérő gyártó által használt adalékanyagoknak tulajdonítottak.
Kép: Hespul
Zöld Energia
Nem minden felhő egyforma: új modell segíti a napenergia pontosabb előrejelzését
Egy kutatócsoport azt elemezte, hogy a különböző felhőtípusok miként hatnak a napsugárzás-előrejelzésekre.
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
Egy nemzetközi kutatócsoport azt vizsgálta, hogy miként befolyásolják a különböző felhőtípusok a napenergia-termelés előrejelzésének pontosságát – számol be a PV Magazine. A felhők köztudottan jelentős kihívást jelentenek ezen a területen, mivel eltérő makro- és mikrofizikai, valamint optikai tulajdonságaik hatással vannak az elnyelt, illetve a visszavert napfény mennyiségére. Ez a komplexitás komoly bizonytalanságot okoz az előrejelzésekben, különösen gyorsan változó felhőformációk esetén. A kutatás az amerikai Energiaügyi Minisztérium ARM (Atmospheric Radiation Measurement) programjának 2001-2014 között gyűjtött adataira épült. A szakemberek nyolc fő felhőtípus hatásait elemezték az előrejelzések vonatkozásában, a vizsgált fajták a Cumulus, a Stratus, az Altocumulus, az Altostratus, a Cirrostratus, a Cirrus, a Congestus és a Cumulonimbus voltak – a felhőket a szakemberek az élőlényekhez hasonlóan gyakran nemekbe és fajokba sorolják.
A tudósok fizikainformált, adatvezérelt modelleket alkalmaztak, amelyek figyelembe veszik a felhők és napsugárzás közötti kölcsönhatásokat. Ezeket az ARM South Great Plain Central Facility nevű, az USA középső részénél fekvő létesítményénél végzett mérések alapján tesztelték. A vizsgálat során a modellek pontosságában világos trend rajzolódott ki: a legjobb eredményeket a vékony, gyenge konvektív felhők (például Cirrus) esetén kapták, míg a legrosszabbakat az erős konvektív, bonyolult térszerkezetű felhőknél, ilyenek többek között a Cumulonimbus nembe sorolt formációk.
A tanulmány kimutatta, hogy a felhőtípusok explicit figyelembevétele 12–33%-os javulást eredményezhet az előrejelzések pontosságában, szemben azokkal a modellekkel, amelyek nem dolgoznak ilyen részletes adatokkal. A kutatók kiemelték: az ilyen fejlesztés kulcsfontosságú a napenergia rendszerbe történő hatékonyabb integrálása szempontjából, különösen a növekvő arányú megújuló energiaforrásokkal működő villamosenergia-hálózatok esetében.
A további finomítás érdekében a kutatócsoport a felhőinformációk közvetlen integrálását, a felhő-sugárzás kölcsönhatások pontosabb fizikai modellezését, valamint fejlettebb gépi tanulási módszerek alkalmazását javasolja.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaDöntést hozott az Alkotmánybíróság a napelemes szaldósok ügyében!
-
Zöldinfó24 óra telt el a létrehozás ótaAz Auchan áruházaiban május 22-ig lehet leadni a használaton kívüli kisméretű elektronikai eszközöket
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaInkább a szomszéd, mint a napsütés számít, amikor napelemet telepítünk a tetőnkre
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaKitiltják az ultrafeldolgozott élelmiszereket és energiaitalokat az iskolákból
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaSzaharai porvihar hazánk felett – kutatók a jelenségről és a terjedő álhírekről