Zöld Energia

Kiderült mennyit termel 31 év után a napelemes rendszer!

Franciaország legrégebbi fotovoltaikus rendszerének tesztjei kimutatták, hogy a napelemmodulok 31 év után is a kezdeti teljesítményük átlagosan 79,5%-át képesek biztosítani, ami meghaladja a gyártók által ígért értékeket.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2025-01-31

Szerző:

Vanessza

A Franciaország legrégebbi fotovoltaikus rendszerén végzett új tesztek kimutatták, hogy a napelemmodulok még mindig képesek a gyártók ígéreteinek megfelelő teljesítményértékeket biztosítani – számol be a PV Magazine. A francia Hespul egyesületet 1991-ben alapították, hogy létrehozza Franciaország első, a nemzeti hálózatra csatlakozó fotovoltaikus erőművét, a Phébus 1 1992-ben, Ainban kezdte meg működését. A szövetség most nyilvánosságra hozta, hogy tavaly mintegy 10 négyzetméternyi, körülbelül 1 kilowatt teljesítménynek megfelelő panelt szereltek le a rendszerből, és a nemzetközi szabványoknak megfelelő tesztsorozatnak vetették alá azokat. A paneleket egy sötét, ellenőrzött hőmérsékletű helyiségben helyezték el, majd villanásoknak tették ki őket, hogy megmérjék a maximális pillanatnyi teljesítményüket. Ezt az értéket ezután összehasonlították a gyári mérésekkel. A tesztek azt mutatták, hogy a modulok 31 év működés után is átlagosan a kezdeti teljesítményük 79,5 százalékát termelik. Egy korábbi, 11 évvel ezelőtti vizsgálat során a panelek még 91,7 százalékot értek el. Összességében elmondható, hogy a mostani érték meghaladja a gyártók által ígért teljesítményt, amely alapján a paneleknek 25 év után teljesítményük 80 százalékát kellett volna megőrizniük.

A teljesítménycsökkenés átlagosan 20,5 azaz 31 év alatt évente 0,66 százalék volt. Érdemes hozzátenni: ugyanezen modulsorozat mintegy harmadának teljesítménye 20 év után nagyon jelentősen lecsökkent, 31 év alatt átlagosan 33,9 százalék, azaz évente 1,09 százalék volt a degradálódás. A maradék egység teljesítménycsökkenése a 2012-es vizsgálatokkal összhangban marad: ezeknél átlagosan 13 százalékot mértek 31 év alatt, azaz évente 0,42 százalékot. A friss eredmények összhangban vannak a korábbi vizsgálatok adataival. Hasonló eredmények születtek például az 1982-ben, Svájcban elindított TISO-10 rendszer esetében, ahol szintén különbségeket mutattak ki a modulok között, amit a három eltérő gyártó által használt adalékanyagoknak tulajdonítottak.

Kép: Hespul

Zöld Energia

Meglepő eredmény: valamiben az összes uniós országot megelőztük

Az uniós országok közül Magyarországon támogatják a legtöbben a közös energetikai beruházásokat, miközben a napenergia a legnépszerűbb megújuló energiaforrás a lakosság körében.

Létrehozva:

14 óra telt el a létrehozás óta

2026-11-11

Szerző:

Vanessza

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

Az Európai Unióban a magyarok támogatják legnagyobb arányban, hogy a tagállamok közösen biztosítsanak forrásokat az energetikai átállás finanszírozására – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Az Európai Beruházási Bank (EBB) 2026-os éghajlati felmérése szerint a magyar válaszadók 74 százaléka támogatja az erőforrások egyesítését, miközben az uniós átlag mindössze 59 százalék. A kutatásból az is kiderül, hogy a magyarok elsősorban a napenergiában látják a tiszta energiára történő átállás egyik legfontosabb eszközét.

A 27 uniós tagállamban, összesen 23 ezer ember megkérdezésével készült felmérés szerint a magyarok 81 százaléka úgy gondolja, hogy hazája számára sürgető kérdés az energetikai átállás. Ez hat százalékponttal haladja meg az uniós átlagot. A válaszadók leginkább az importált fosszilis energiahordozóktól való függőség csökkenését várják a folyamat eredményeként: 88 százalék említette ezt az előnyt. Emellett 87 százalék az éghajlatváltozás lassulását, 86 százalék pedig az energiaárak stabilizálódását vagy csökkenését reméli.

A megújuló energiaforrások közül a napenergia élvezi a legnagyobb támogatást Magyarországon. A megkérdezettek 61 százaléka sorolta a prioritások közé, ami kilenc százalékponttal magasabb az 52 százalékos uniós átlagnál. A szélenergiát 41 százalék, a geotermikus energiát pedig 19 százalék említette. Utóbbi különösen figyelemre méltó, hiszen a geotermikus energia támogatottsága egyetlen más uniós tagállamban sem volt ilyen magas.

A felmérés szerint a magyarok a tiszta technológiák európai fejlesztését is előnyben részesítenék. A válaszadók 54 százaléka inkább egy versenyképes, tiszta technológiákra épülő európai ipar kiépítését támogatná, még akkor is, ha ez több időt vesz igénybe. Ezzel szemben 33 százalék a gyorsabb átállást választaná, akár importált berendezések felhasználásával.

A közös európai fellépés iránti igény szintén erős. A magyarok 76 százaléka szeretné, ha Magyarország szorosabban együttműködne más uniós országokkal az energetikai átállásban, míg mindössze 16 százalék támaszkodna elsősorban saját nemzeti erőforrásokra. A közös finanszírozás támogatottsága 74 százalék, ami a legmagasabb érték a tagállamok között.

Az energiaárak emelkedése ugyanakkor továbbra is jelentős terhet ró a háztartásokra. A magyarok 35 százaléka számolt be arról, hogy az elmúlt 12 hónapban a gáz, az üzemanyag és a villamos energia drágulása jelentősen csökkentette a vásárlóerejét. A válaszadók 41 százaléka az élelmiszerre vagy az egészségügyi kiadásokra fordított összeget is kénytelen volt mérsékelni, 26 százalékuk pedig alacsonyabbra állította otthon a fűtést. További 15 százalék hitelfelvétellel, pénzügyi támogatás igénylésével vagy az energiaszámlák befizetésének késleltetésével próbált alkalmazkodni a magasabb költségekhez.

A közlekedésben is érezhető a drágulás hatása: a magyarok 45 százaléka változtatott autóhasználati szokásain. Közülük többen korlátozták az utazásaikat, lemondtak egyes hétvégi programokról, vagy más közlekedési módot választottak.

Az EBB felmérése alapján a magyarok számára az energetikai átállás egyszerre jelent klímavédelmi, gazdasági és energiabiztonsági kérdést. A válaszadók 86 százaléka szerint, ha az Európai Unió túl lassan haladna a folyamatban, hosszabb távon tovább emelkedhetnek az energiaárak és a megélhetési költségek.

Forrás: Európai Beruházási Bank, 2026. évi éghajlati felmérés. A magyarországi kutatásban 1000, legalább 16 éves válaszadó vett részt, 2026. augusztus 3. és 25. között.

Tovább olvasom