Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Kiderült mennyit termel 31 év után a napelemes rendszer!

Franciaország legrégebbi fotovoltaikus rendszerének tesztjei kimutatták, hogy a napelemmodulok 31 év után is a kezdeti teljesítményük átlagosan 79,5%-át képesek biztosítani, ami meghaladja a gyártók által ígért értékeket.

Létrehozva:

|

A Franciaország legrégebbi fotovoltaikus rendszerén végzett új tesztek kimutatták, hogy a napelemmodulok még mindig képesek a gyártók ígéreteinek megfelelő teljesítményértékeket biztosítani – számol be a PV Magazine. A francia Hespul egyesületet 1991-ben alapították, hogy létrehozza Franciaország első, a nemzeti hálózatra csatlakozó fotovoltaikus erőművét, a Phébus 1 1992-ben, Ainban kezdte meg működését. A szövetség most nyilvánosságra hozta, hogy tavaly mintegy 10 négyzetméternyi, körülbelül 1 kilowatt teljesítménynek megfelelő panelt szereltek le a rendszerből, és a nemzetközi szabványoknak megfelelő tesztsorozatnak vetették alá azokat. A paneleket egy sötét, ellenőrzött hőmérsékletű helyiségben helyezték el, majd villanásoknak tették ki őket, hogy megmérjék a maximális pillanatnyi teljesítményüket. Ezt az értéket ezután összehasonlították a gyári mérésekkel. A tesztek azt mutatták, hogy a modulok 31 év működés után is átlagosan a kezdeti teljesítményük 79,5 százalékát termelik. Egy korábbi, 11 évvel ezelőtti vizsgálat során a panelek még 91,7 százalékot értek el. Összességében elmondható, hogy a mostani érték meghaladja a gyártók által ígért teljesítményt, amely alapján a paneleknek 25 év után teljesítményük 80 százalékát kellett volna megőrizniük.

A teljesítménycsökkenés átlagosan 20,5 azaz 31 év alatt évente 0,66 százalék volt. Érdemes hozzátenni: ugyanezen modulsorozat mintegy harmadának teljesítménye 20 év után nagyon jelentősen lecsökkent, 31 év alatt átlagosan 33,9 százalék, azaz évente 1,09 százalék volt a degradálódás. A maradék egység teljesítménycsökkenése a 2012-es vizsgálatokkal összhangban marad: ezeknél átlagosan 13 százalékot mértek 31 év alatt, azaz évente 0,42 százalékot. A friss eredmények összhangban vannak a korábbi vizsgálatok adataival. Hasonló eredmények születtek például az 1982-ben, Svájcban elindított TISO-10 rendszer esetében, ahol szintén különbségeket mutattak ki a modulok között, amit a három eltérő gyártó által használt adalékanyagoknak tulajdonítottak.

 

Advertisement

 

Kép: Hespul

Advertisement

Zöld Energia

Nem bírja majd az elektromos hálózat a napelemeket? Meglepő lépésre szánták el magukat

A karintiai áramszolgáltató a Siemens digitális ikertechnológiájával tenné hatékonyabbá az elektromos hálózat működését, előre jelezve a túlterheléseket és csökkentve a költséges hálózatfejlesztések szükségességét.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

A gazdaságok energetikai átállása – így van ez Ausztriában is – egyre kevésbé a termelői oldalon, sokkal inkább az elosztóhálózatokon dől el. A napelemek, elektromos autók és hőszivattyúk terjedése olyan terhelést ró a rendszerre, amelyre a hagyományos, felülről lefelé tervezett hálózatok nem készültek fel. A karintiai Kärnten Netz GmbH (KNG) most hatéves szerződést kötött egy digitális hálózatirányítási platform bevezetésére, hogy időben válaszolni tudjon erre a kihívásra. Ausztria legdélebbi tartományában ugyanis a telepített napelemes kapacitás 2030-ra várhatóan csaknem megduplázódik. Ez nemcsak több zöld áramot jelent, hanem komoly feszültségtartási és torlódáskezelési feladatot is, főként az alacsonyfeszültségű hálózaton, ahol eddig alig volt rálátás a valós működésre. Ezen a szinten csatlakoznak a háztartási napelemek, töltők és hőszivattyúk, vagyis itt keletkeznek a jövő szűk keresztmetszetei. A KNG ezért a teljes hálózatáról, az alacsonyfeszültségű szintet is beleértve, digitális ikret épít a Siemens-technológiának köszönhetően. A modell valós időben mutatja, hol alakulhat ki túlterhelés, és előre jelzi a problémákat, még mielőtt azok az ellátás megbízhatóságát érintenék. A rendszer három funkcióra épül: átláthatóságot teremt az alacsonyfeszültségű hálózaton, támogatja az aktív üzemirányítást és a zavarelhárítást, valamint előrejelzi és enyhíti a torlódásokat a rugalmassági erőforrások bevonásával.

Az időzítés nem véletlen. Az osztrák villamosenergia-piaci törvény (EIWG) bevezetése várhatóan felgyorsítja a helyi rugalmassági piacok kialakulását. Az elosztók ezzel egyre nagyobb szerepet kapnak a hálózati torlódások piaci alapú kezelésében: nem feltétlenül a hálózatot kell megerősíteni, hanem a fogyasztást és a termelést kell okosan, ösztönzők révén összehangolni. Ehhez viszont pontos adatokra és a rugalmas kapacitások gyors aktiválására van szükség.

A KNG vezetése szerint a megoldás javítja a meglévő hálózati eszközök kihasználtságát, és jelentős költségmegtakarítást hozhat. Ez kulcskérdés, mert a hálózatfejlesztés drága és időigényes, a rugalmasság kihasználása pedig sok esetben olcsóbb és gyorsabb alternatíva a vezetékek és transzformátorok cseréjénél.

Advertisement

 

 

Advertisement

Kép forrása: Siemens

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák