Zöld Energia
Kiderült mennyit termel 31 év után a napelemes rendszer!
Franciaország legrégebbi fotovoltaikus rendszerének tesztjei kimutatták, hogy a napelemmodulok 31 év után is a kezdeti teljesítményük átlagosan 79,5%-át képesek biztosítani, ami meghaladja a gyártók által ígért értékeket.
A Franciaország legrégebbi fotovoltaikus rendszerén végzett új tesztek kimutatták, hogy a napelemmodulok még mindig képesek a gyártók ígéreteinek megfelelő teljesítményértékeket biztosítani – számol be a PV Magazine. A francia Hespul egyesületet 1991-ben alapították, hogy létrehozza Franciaország első, a nemzeti hálózatra csatlakozó fotovoltaikus erőművét, a Phébus 1 1992-ben, Ainban kezdte meg működését. A szövetség most nyilvánosságra hozta, hogy tavaly mintegy 10 négyzetméternyi, körülbelül 1 kilowatt teljesítménynek megfelelő panelt szereltek le a rendszerből, és a nemzetközi szabványoknak megfelelő tesztsorozatnak vetették alá azokat. A paneleket egy sötét, ellenőrzött hőmérsékletű helyiségben helyezték el, majd villanásoknak tették ki őket, hogy megmérjék a maximális pillanatnyi teljesítményüket. Ezt az értéket ezután összehasonlították a gyári mérésekkel. A tesztek azt mutatták, hogy a modulok 31 év működés után is átlagosan a kezdeti teljesítményük 79,5 százalékát termelik. Egy korábbi, 11 évvel ezelőtti vizsgálat során a panelek még 91,7 százalékot értek el. Összességében elmondható, hogy a mostani érték meghaladja a gyártók által ígért teljesítményt, amely alapján a paneleknek 25 év után teljesítményük 80 százalékát kellett volna megőrizniük.
A teljesítménycsökkenés átlagosan 20,5 azaz 31 év alatt évente 0,66 százalék volt. Érdemes hozzátenni: ugyanezen modulsorozat mintegy harmadának teljesítménye 20 év után nagyon jelentősen lecsökkent, 31 év alatt átlagosan 33,9 százalék, azaz évente 1,09 százalék volt a degradálódás. A maradék egység teljesítménycsökkenése a 2012-es vizsgálatokkal összhangban marad: ezeknél átlagosan 13 százalékot mértek 31 év alatt, azaz évente 0,42 százalékot. A friss eredmények összhangban vannak a korábbi vizsgálatok adataival. Hasonló eredmények születtek például az 1982-ben, Svájcban elindított TISO-10 rendszer esetében, ahol szintén különbségeket mutattak ki a modulok között, amit a három eltérő gyártó által használt adalékanyagoknak tulajdonítottak.
Kép: Hespul
Zöld Energia
Egyre fontosabb az energiatárolás: a napenergia önmagában már nem elég
Paks kiesése újra ráirányította a figyelmet a megújulók és az energiatárolás szerepére.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
“A jelenlegi helyzet jól mutatja, hogy az atomenergia sem független az időjárástól. És rövid távon nincs igazán jó megoldás, nem lesz elég áram, így időnként valamilyen nagy fogyasztót le kell kapcsolni — ez várható a következő hetekben – írja az alternativenergia.hu. Ez a rendszer még mindig arra van méretezve, hogy Paks legalább 1500 MW teljesítményt ad le, mert egyszerre csak 1 blokkot szoktak kikapcsolni. Ekkora hiányt hirtelen importból pótolni úgy, hogy egyébként is importálunk áramot, nem biztos, hogy könnyen fog menni. Az előző, június végi hőhullámnál is sokat jelentett a napenergia-kapacitás, és nap közben most is ez ment meg minket, ha Paks kiesik, így akkor sem fogunk importra szorulni. Éjszaka és kora este lesz igazán gond, és ezt fokozza, hogy az elmúlt évtizedben igazából nem volt erőműfejlesztés. Így csak bízhatunk benne, hogy a jellemzően öreg erőműrendszert felpörgetik, és az ki tudja szolgálni az igényeknek a felét este.
Viszonylag gyors, a mostani helyzeten túlmutató megoldást a villamosenergia-tárolás és a még több napenergia adhat. Ilyen helyzetekben ez segít, hiszen a hosszú hőhullámos időszakokban jellemző a szélcsend, emellett hozzájárulhat a biomassza és valamilyen mértékben a geotermikus energia is a megoldáshoz. De fontos a másik oldal is: ha kevesebb ármot használunk (főként kora este), és szigeteljük a lakásainkat.
A helyzet másik nagy tanulsága, hogy nagyon nehéz a klímaváltozással tervezni. Paks II környezeti hatásvizsgálatánál olyan Duna-paraméterekkel számoltak, amelyken a tervek beadása után három évvel már túllépett a valóság. Az atomenergia időjárásállóvá tétele (például hűtőtornyok az üzemeideje vége felé közeledő Paks I-hez, hűtőtó kialakítása és egyéb megoldások) nehezen tervezhető és komoly költségekkel jár — érdemes elgondolkodni azon, hogy ennek a pénznek jobb helye lehetne az energiatárolásban és a megújulók kiépítésében.”
”A MAVIR ábrája az elmúlt néhány nap áramtermelését mutatja. Ha a vékony fekete vonal meghaladja a piros terhelést, akkor nettó áramexportőrré válik az ország. Ez történik nyáron napközben, amikor a sárgával jelölt ipari napelemek nagyon termelnek. Figyelemre méltó, hogy még a mostani, fél paksnyi működéssel is ez a helyzet. A probléma este van, amikor az áramigény kifejezetten magas, különösen melegben, de megfelelő belföldi tárolási kapacitás híján nincs elég rendelkezésre álló forrás. A következő napokban az alsó sötétkék vonal, ami a paksi termelést fogyasztja teljesen el fog tűnni, a világoskék gáz sem lesz több, tehát a szürkével jelölt behozatal tovább nőhet. Hogy jövő héten se legyen gond, aki teheti, ütemezze az áramhasználatot a nappali órákra olyan esetben, amikor ez lehetséges.
Magyarország világelső a napenergia arányát tekintve az energiamixben az Ember nevű műhely szerint. A tavalyi egész éves arány 27 százalék volt, ami bőven a 10 százalékos világátlag felett van. A második helyezett Chile 25 százalékkal, ugyanakkor Chilében a tárolási kapacitások is ugyanilyen mértékben nőnek: a tavaly újonnan hozzáadott napenergia 76 százalékát képesek nappalról estére eltárolni.
A jelenlegi 8 GW feletti napelemes teljesítményt 2030-ra várhatóan kiegészíti majd 4 GW szél is, miközben a napenergia aránya is tovább nőhet. Tehát lesz bőséges olcsó és a klímát nem szennyező energia, de a tárolás megoldása egyre inkább kulcskérdéssé válik. Kaliforniában az esti csúcsteljesítményt 33 százalékban az ipari akkumulátorok biztosítják, ami folyamatosan szorítja ki a klímaváltozást fokozó gázégetést.
A magyarországi tervek szerint a jelenlegi nagyjából 700 MW-os ipari tárolós kapacitás a hétszeresére nőne 2030-ig, amit persze később tovább kell majd bővíteni. A hálózat stabilitását pedig látszólag paradox módon még az elektromos autók is segíthetik, hiszen az ipari akkuk mellett ezeknek az akkuja is használható tárolása megfelelő anyagi ösztönzéssel és V2G (Vehicle-to-Grid) töltőkkel.”
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMilliárdos beruházásokkal gyorsítaná az EU a tiszta energiára való átállást
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta„Spanyolország ég” – a Greenpeace sürgős klímavédelmi intézkedéseket követel
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKiszáradó folyók, fogyó ivóvíz: egyre súlyosabb a vízhiány Magyarországon
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaRekordhőmérséklet az olasz tengereknél: a klímaváltozás már a mélyben is pusztít
-
Zöldinfó22 óra telt el a létrehozás ótaBiztonságban az energiaellátás: a Duna alacsony vízszintje miatt lépett a Paksi Atomerőmű
