Zöldinfó

Kiszáradás fenyegeti az országot a következő évtizedekben egy kutatás szerint

Kiszáradás fenyegeti Magyarországot a következő évtizedekben, ha nem sikerül megállítani a klímaváltozást – közölték az ELTE kutatói.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-08-19

Szerző:

Hell

Tanulmányukban az egyre erősebb éghajlatváltozás miatt a száraz területek terjedését valószínűsítik, elsősorban az Alföld északi és középső részein, a Kisalföldön és a Dunántúl északkeleti részén. A folyamat évtizedek óta tart, a hetvenes-nyolcvanas évekhez képest már most 84 százalékról 68 százalékra csökkent a nedves területek aránya a júniusi adatokat összevetve – írták. Az előrejelzés több lehetőséget vázol föl. A legkedvezőtlenebb alapján a század végére az Alföld teljes egészében száraz terület lehet, és csak a nyugati országrész marad csapadékosabb. Elképzelhető, hogy Magyarországot túlnyomórészt, akár 85 százaléknál is nagyobb mértékben erdős sztyeppe uralhatja az évszázad második felére, ezzel együtt a bükkerdők teljesen eltűnhetnek, és a tölgyesek is nagyon kis területre szorulnak vissza.

A kevésbé súlyos lehetőség az, hogy a kiszáradás kisebb területre korlátozódik, az Északi-középhegység és a Dunántúl jelentős része megmarad nedves területnek. Ebből is látszik, hogy nem mindegy, mi történik addig, hiszen a mostani intézkedésektől függ a változások mértéke a következő évtizedekben – tették hozzá. Az éghajlatváltozás belföldi hatásairól szóló tanulmányt a masfelfok.hu oldalon teszik közzé.

Kapcsolódó tartalom:aszály elte kiszáradás Magyarország

Zöldinfó

Minusz tíz fok alatt: nő az import, apadnak a tározók Romániában

Ötéves rekordszinten van a gázfogyasztás Romániában.

Létrehozva:

19 óra telt el a létrehozás óta

2026-01-23

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A szokatlanul hideg idő miatt január 20-án 663 GWh-ra nőtt Románia teljes gázfogyasztása – írja az alternativenergia.hu. Ennél nagyobb értékre legutóbb 2021. január 19-én volt példa, amikor az országos fogyasztás 673 GWh volt. Az országos gázelosztó hálózatot üzemeltető állami vállalat, a Transgaz valós idejű adatai azt mutatják, hogy 250 GWh-t a belső termelés fedez, 277 GWh-nak megfelelő mennyiségű földgázt a tározókból emelnek ki, mintegy 135 GWh pedig importból származik. Románia teljes importja 210 GWh (19,8 millió köbméter), míg az export hozzávetőleg 76 GWh (7,2 millió köbméter). Az importált földgáz Bulgárián (175,5 MWh, 16,8 millió köbméter) és Magyarországon (32 GWh, 3 millió köbméter) keresztül érkezik. Románia Moldovába (57 GWh, 5,4 millió köbméter) és Ukrajnába (19 GWh, 1,8 millió köbméter) exportál földgázt. A napi gázfogyasztás abszolút romániai rekordját a 2017. január 10-én mért 735 GWh jelenti. Akkor 300 GWh-t fedezett a belső termelés, 280 GWh származott a gáztározókból, 155 GWh pedig importból.

Január 18-án a romániai gáztározókban tárolt energia mennyisége 20,2 TWh volt, ami 59,8 százalékos telítettségnek felel meg. Ez hozzávetőleg 10 százalékkal haladta meg az Európai Unió átlagát, és közel 5 százalékkal az egy évvel korábbi romániai értéket. Január 19-éről 20-ára virradóra Románia nagy részén a hőmérséklet mínusz 10 C fok alá csökkent, s kedden napközben sem emelkedik fagypont fölé.

Tovább olvasom