Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Környezetbarát az ehető pillepalack

Létrehozva:

|

A feleslegessé váló eldobható műanyag palackok óriási környezetvédelmi problémát jelentenek világszerte. Az ehető palackok áttörést jelenthetnek a szemétkibocsátás csökkentésében, bár az ízük hagy még kívánnivalót maga után.

Rodrigo García González már korábban is felhívta magára a figyelmet, mégpedig a tulajdonosát hűségesen (és főleg automatikusan) követő bőrönd ötletével. A brit kutatónak most egyszerűbbnek tűnő, de környezetvédelmi szempontból mégis sokkal nagyobb horderejű gondolata támadt: ehető palack előállításán töri a fejét, amelynek segítségével csökkenteni lehetne a világ műanyagszennyezését. Gonzalez az Imperial College London hallgatóival újragondolta a vizespalack fogalmát. Ahelyett, hogy egy előre elkészített palackot feltöltenének vízzel, a vizet gömb alakúra fagyasztják, és ezt a jéglabdát kalcium-klorid oldatba mártják, amely zselés réteget képez a jég felületén. Ezt követően barna algakivonatból álló oldatba helyezik a golyóbist, amely második membránként tovább erősíti a bevonatot. Hosszú algafürdőt követően a héj egyre vastagabbá és erősebbé válik – írja a Smithonian Intézet magazinja.

A jéggé fagyasztás azért fontos, hogy a kapszuláció alatt a kalcium-klorid és az alga a membránban maradjon, és ne oldódjon bele a folyadékba. Az eljárást egyébiránt a molekuláris gasztronómia is alkalmazza, többek között műkaviár és más zselés ízbombák előállítására; a technika szferifikáció néven terjedt el a világ éttermeiben.

Gonzalezék már több ezer prototípussal próbálkoztak az ehető víztartó előállítása érdekében, amelyek közül a legsikeresebbeket egy spanyol televíziós műsor keretében meg is kóstoltatták vállalkozó kedvű járókelőkkel. A csemege nem aratott osztatlan sikert: többen medúzához vagy mellimplantátumhoz hasonlították a vizet borító membránt, és az íze sem nyerte el a kóstolók tetszését. Az éles tesztelés során a gyümölcsök héjának megfelelő erősségű hártya mechanikai szempontból is elégtelennek bizonyult, ezen a szakemberek dupla falú membrán bevetésével próbálnak enyhíteni.

Advertisement

További problémákat vet fel a visszazárás, főként a már megkezdett vízgolyó borítórétegének emberi fogyasztásra alkalmas állapotban tartása. Egy joghurtgyártó is próbálkozott már a poharastul ehető joghurt gyártásával, de környezetvédelmi sikerét aláaknázta az a tény, hogy az ehető poharat műanyag védőtasakban lehetett csak forgalomba hozni. González szerint is hosszú még az út, amíg a membránban tárolás valóban tömegessé válhat, de biztatónak tartja, hogy számos élelmiszergyártó érdeklődik találmánya és annak továbbfejlesztése iránt.

forrás: origo.hu 

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

A környezetvédelem természetes része a tudatos pénzkezelésnek

Egy magatartáskutatás alapján, aki takarékos, az zöldebben él.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A pénzügyileg takarékos emberek nagyobb valószínűséggel viselkednek környezettudatosan. Aki viszont imád vásárolni, az hajlamos kevésbé figyelni a környezeti szempontokra – derült ki a Budapesti Corvinus Egyetem friss tanulmányából, amely részleteit olvashatjuk az alternativenergia.hu. A kutatás szerint a pénzügyi tudatosság nemcsak a pénztárcának, hanem a bolygónak is jót tesz: a pénzügyi takarékosság ugyanis közvetlenül hozzájárul a zöld viselkedéshez, és azok, akik odafigyelnek kiadásaikra, hajlamosabbak takarékosan bánni a természeti erőforrásokkal is, legyen szó energiafogyasztásról, hulladéktermelésről vagy a vásárlási szokásaikról. A takarékossági attitűd a legerősebb előrejelzője a környezettudatos magatartásnak, és ez fontosabb, mint az, hogy környezettudatosnak vallja-e magát az illető – áll a Corvinus kutatóinak tanulmányában. Ezzel szemben a vásárlásorientált szemlélet – az, hogy valaki szeret költeni, új termékeket vásárolni – gyengíti a környezetbarát viselkedés iránti hajlandóságot, bár ez a kapcsolat nem erős, mégis statisztikailag kimutatható: minél inkább a fogyasztás áll valaki életében a középpontban, annál kevésbé valószínű, hogy környezettudatos döntéseket hoz.
A tanulmány szerint a környezetvédelmi és környezettudatos magatartást ösztönző üzenetek önmagukban nem elegendőek, mert erősebb a hatásuk a gazdasági növekedésre és fogyasztásra buzdító narratíváknak.

A kutatás egyik legfontosabb következtetése, hogy a környezetvédelem nem feltétlenül igényel külön erőfeszítést, hanem a tudatos pénzügyi magatartás természetes velejárója. Másképp fogalmazva: aki figyel a pénzére, az a bolygóra is jobban figyel, de a környezettudatos viselkedést nem lehet pusztán oktatással vagy információval formálni. A szerzők szerint a kognitív ösztönzőkön túl kell lépni, mert legalább ennyire meghatározóak a szokások (például a takarékosság) és az érzelmi attitűdök (mint például a vásárláshoz való viszony). Példaként említik, hogy a túrázás a természetben élménye a gyermekkorban később a felnőtt életben erősebb környezetvédelmi attitűdök kialakulásához vezethet, mint a közvetlen környezetvédelmi oktatás. A kutatók szerint a cégek is sokat tehetnek azzal, ha a takarékos és fenntartható viselkedést támogatják, akár belső képzésekkel, akár ösztönzőprogramokkal, ilyen lehet az energiahatékonysági tréning, a hulladékmegelőzési ötletpályázat vagy az otthoni környezettudatos viselkedés jutalmazása.

A környezet védelme érdekében a vállalatoknak érdemes mellőzniük a felesleges vásárlást ösztönző üzeneteket, és népszerűsíteniük javítási, újrafelhasználási lehetőségeket és a közös használatú szolgáltatásokat, mint például az autómegosztást vagy a közösségi kerékpározást – áll a kutatásban.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák