Zöldinfó
Környezetbarát az ehető pillepalack

A feleslegessé váló eldobható műanyag palackok óriási környezetvédelmi problémát jelentenek világszerte. Az ehető palackok áttörést jelenthetnek a szemétkibocsátás csökkentésében, bár az ízük hagy még kívánnivalót maga után.
Rodrigo García González már korábban is felhívta magára a figyelmet, mégpedig a tulajdonosát hűségesen (és főleg automatikusan) követő bőrönd ötletével. A brit kutatónak most egyszerűbbnek tűnő, de környezetvédelmi szempontból mégis sokkal nagyobb horderejű gondolata támadt: ehető palack előállításán töri a fejét, amelynek segítségével csökkenteni lehetne a világ műanyagszennyezését. Gonzalez az Imperial College London hallgatóival újragondolta a vizespalack fogalmát. Ahelyett, hogy egy előre elkészített palackot feltöltenének vízzel, a vizet gömb alakúra fagyasztják, és ezt a jéglabdát kalcium-klorid oldatba mártják, amely zselés réteget képez a jég felületén. Ezt követően barna algakivonatból álló oldatba helyezik a golyóbist, amely második membránként tovább erősíti a bevonatot. Hosszú algafürdőt követően a héj egyre vastagabbá és erősebbé válik – írja a Smithonian Intézet magazinja.
A jéggé fagyasztás azért fontos, hogy a kapszuláció alatt a kalcium-klorid és az alga a membránban maradjon, és ne oldódjon bele a folyadékba. Az eljárást egyébiránt a molekuláris gasztronómia is alkalmazza, többek között műkaviár és más zselés ízbombák előállítására; a technika szferifikáció néven terjedt el a világ éttermeiben.
Gonzalezék már több ezer prototípussal próbálkoztak az ehető víztartó előállítása érdekében, amelyek közül a legsikeresebbeket egy spanyol televíziós műsor keretében meg is kóstoltatták vállalkozó kedvű járókelőkkel. A csemege nem aratott osztatlan sikert: többen medúzához vagy mellimplantátumhoz hasonlították a vizet borító membránt, és az íze sem nyerte el a kóstolók tetszését. Az éles tesztelés során a gyümölcsök héjának megfelelő erősségű hártya mechanikai szempontból is elégtelennek bizonyult, ezen a szakemberek dupla falú membrán bevetésével próbálnak enyhíteni.
További problémákat vet fel a visszazárás, főként a már megkezdett vízgolyó borítórétegének emberi fogyasztásra alkalmas állapotban tartása. Egy joghurtgyártó is próbálkozott már a poharastul ehető joghurt gyártásával, de környezetvédelmi sikerét aláaknázta az a tény, hogy az ehető poharat műanyag védőtasakban lehetett csak forgalomba hozni. González szerint is hosszú még az út, amíg a membránban tárolás valóban tömegessé válhat, de biztatónak tartja, hogy számos élelmiszergyártó érdeklődik találmánya és annak továbbfejlesztése iránt.
forrás: origo.hu

Zöldinfó
A föld hője segítheti a zöld átmenetet – úttörő kutatás a Mol-tól
A Mol geotermikus energia után kutat, és ehhez 3D szeizmikus méréseket végzett a Dunai Finomító területén és környezetében, hogy megvizsgálja a geotermikus energiahasznosítás lehetőségét.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A tájékoztatás szerint a mérések célja, hogy megvizsgálják, rejt-e a Dunai Finomító környezete olyan geotermikus adottságokat, amelyek hasznosítása fenntarthatóbbá teheti a finomító működését – írja az alternativenergia.hu. Amennyiben megfelelő helyen, és mélységben sikerül azonosítani kellő mennyiségű és hőmérsékletű rétegvizet, az hozzájárulhat a finomító energiafelhasználásához. Az elemzések eredményei várhatóan mintegy fél év múlva állnak rendelkezésre. Ha az eredmények biztatóak, akkor további megvalósíthatósági vizsgálatokat végeznek – írták.
A modern technológiára épülő, már számos alkalommal bevált 3D szeizmikus eljárás hasonlóan működik, mint ahogy az orvosi ultrahang mutatja a szervezet belső részeit. Mesterségesen rezgéshullámokat gerjesztenek, amelyek a föld mélyebben fekvő különféle rétegekről visszaverődnek. Ezt érzékelve megalkotható egy 3 dimenziós kép a felszín alatti geológiai szerkezetekről, azaz a szakértők a föld alá “pillanthatnak” – ismertették. A közleményben kitértek arra is, hogy a régióban úttörőnek számíthat a geotermikus energia finomítói alkalmazása, de világszinten is kevés ilyen projekt működik. Kapes Dávid, a Mol-csoport kutatás- termelés divíziójának zöld energiaátmenetért felelős vezetője a közleményben kifejtette, a Mol által elnyert geotermikus kutatási terület magában foglalja Százhalombattát és a Dunai Finomítót. Így kézenfekvő, hogy a teljes terület feltérképezése mellett célirányosan megvizsgálják a finomító környezetének geotermikus lehetőségeit.
Pulay Krisztián, a Mol csoport downstream termelés és fejlesztés ügyvezető igazgatója a közleményben kiemelte, a zöld átmenet azzal kezdődik, hogy a saját működésük károsanyag-kibocsátását csökkentik. A Dunai Finomítóban a napelempark építése és a zöld hidrogén üzem átadása után most a föld hőjének hasznosítására tesznek kísérletet.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Minden háztartást érint az új szabályozás, ahol napelem működik!
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
Mérnöki csoda, természetes megoldás: 40 éves a Balaton védőbástyája
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta
Ősi kőzetek árulták el: 410 millió éve vált oxigéndússá a Föld légköre
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Téli rezsicsúcs helyett fix havi díj – változás jön a villanyszámlák elszámolásában
-
Zöldinfó24 óra telt el a létrehozás óta
Erdőtüzek után: Spanyolország hadat üzen a klímavészhelyzetnek
A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés