Zöldinfó
Környezetbarát az ehető pillepalack
A feleslegessé váló eldobható műanyag palackok óriási környezetvédelmi problémát jelentenek világszerte. Az ehető palackok áttörést jelenthetnek a szemétkibocsátás csökkentésében, bár az ízük hagy még kívánnivalót maga után.
Rodrigo García González már korábban is felhívta magára a figyelmet, mégpedig a tulajdonosát hűségesen (és főleg automatikusan) követő bőrönd ötletével. A brit kutatónak most egyszerűbbnek tűnő, de környezetvédelmi szempontból mégis sokkal nagyobb horderejű gondolata támadt: ehető palack előállításán töri a fejét, amelynek segítségével csökkenteni lehetne a világ műanyagszennyezését. Gonzalez az Imperial College London hallgatóival újragondolta a vizespalack fogalmát. Ahelyett, hogy egy előre elkészített palackot feltöltenének vízzel, a vizet gömb alakúra fagyasztják, és ezt a jéglabdát kalcium-klorid oldatba mártják, amely zselés réteget képez a jég felületén. Ezt követően barna algakivonatból álló oldatba helyezik a golyóbist, amely második membránként tovább erősíti a bevonatot. Hosszú algafürdőt követően a héj egyre vastagabbá és erősebbé válik – írja a Smithonian Intézet magazinja.
A jéggé fagyasztás azért fontos, hogy a kapszuláció alatt a kalcium-klorid és az alga a membránban maradjon, és ne oldódjon bele a folyadékba. Az eljárást egyébiránt a molekuláris gasztronómia is alkalmazza, többek között műkaviár és más zselés ízbombák előállítására; a technika szferifikáció néven terjedt el a világ éttermeiben.
Gonzalezék már több ezer prototípussal próbálkoztak az ehető víztartó előállítása érdekében, amelyek közül a legsikeresebbeket egy spanyol televíziós műsor keretében meg is kóstoltatták vállalkozó kedvű járókelőkkel. A csemege nem aratott osztatlan sikert: többen medúzához vagy mellimplantátumhoz hasonlították a vizet borító membránt, és az íze sem nyerte el a kóstolók tetszését. Az éles tesztelés során a gyümölcsök héjának megfelelő erősségű hártya mechanikai szempontból is elégtelennek bizonyult, ezen a szakemberek dupla falú membrán bevetésével próbálnak enyhíteni.
További problémákat vet fel a visszazárás, főként a már megkezdett vízgolyó borítórétegének emberi fogyasztásra alkalmas állapotban tartása. Egy joghurtgyártó is próbálkozott már a poharastul ehető joghurt gyártásával, de környezetvédelmi sikerét aláaknázta az a tény, hogy az ehető poharat műanyag védőtasakban lehetett csak forgalomba hozni. González szerint is hosszú még az út, amíg a membránban tárolás valóban tömegessé válhat, de biztatónak tartja, hogy számos élelmiszergyártó érdeklődik találmánya és annak továbbfejlesztése iránt.
forrás: origo.hu
Zöldinfó
A kihűlés életveszélyes lehet: különösen védeni kell a kutyákat a téli hidegben
Fokozott figyelemre hívta fel a kutyatartókat az extrém hideg miatt a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetsége.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A szervezet kiemelte, az előttünk álló extrém hideg időjárás komoly veszélyt jelent a kutyák számára, fajtától és származástól függetlenül, legyen szó törzskönyves vagy keverék kutyáról – írja az alternativenergia.hu. A tartós téli hideg, különösen amikor a hőmérséklet 0 Celsius-fok alá, akár mínusz 20 fok közelébe süllyed, komolyan megviselheti az állatokat – figyelmeztettek, jelezve: a kihűlés kockázata függ a kutya testméretétől, szőrzetétől, korától, egészségi állapotától, valamint attól is, hogy lakásban vagy szabadban él. Hozzátették, a lakásban tartott kutyák a 21-26 fokos benti hőmérséklethez alkalmazkodnak. Amikor ilyen környezetből lépnek ki a hidegbe, a hirtelen 20-30 fokos hőmérséklet-különbség – különösen szeles időben – komoly megterhelést jelenthet számukra. A lakásban tartott kutyák számára kifejezetten ajánlott a bélelt, szél- és vízálló kutyakabát használata, amely segít megtartani a testhőt, csökkenti a kihűlés veszélyét és melegen tartja az izmokat.
Felhívták a figyelmet arra is: a téli időszakban a sétát nem szabad elhagyni, de célszerű rövidebb, aktívabb kint tartózkodást tervezni, és folyamatosan figyelni a kutya jelzéseit. Ha reszket, lelassul vagy visszafordulna, nem szabad erőltetni a sétát. Kiemelten fontosnak nevezték a kint tartott kutyák védelmét. Extrém hideg éjszakákon akkor is érdemes kivételt tenni, ha az állatot egyébként nem engedjük be a lakásba. Egy előszoba, garázs vagy szélvédett hely, ahol meleg, száraz fekhely biztosítható, akár életet is menthet – emelték ki. A szabadban tartott kutyák esetében elengedhetetlen, hogy mindig legyen előttük friss ivóvíz, és rendszeresen ellenőrizzük, nem fagyott-e be, energiadúsabb, a téli időszakhoz igazított táplálékot kapjanak, és megfelelő, szigetelt, huzatmentes kutyaház álljon rendelkezésükre – sorolták. A szövetség arra is felhívta a figyelmet, hogy ha környezetünkben veszélynek kitett, magukra hagyott vagy nem megfelelő körülmények között tartott kutyát látunk, akkor ne menjünk el mellette. Az esetet jelezni kell az illetékes állatvédő szervezetnek, a helyi önkormányzatnak vagy – indokolt esetben – a hatóságoknak.
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaSzintet lép a napelemes rendszer: állami támogatással jön az energiatárolás
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÚjabb figyelmeztető jel: 2025 lett a brit meteorológia legforróbb éve
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaHó és szél okoz káoszt Erdélyben: közlekedési fennakadások és tömeges áramszünetek
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaA fagy miatt védelmet kapnak az eladósodott háztartások is
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAmikor a Föld is szenved: teremtésvédelemről és klímaváltozásról a Kék bolygó podcastban

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés