Zöldinfó
Környezetbarát az ehető pillepalack
A feleslegessé váló eldobható műanyag palackok óriási környezetvédelmi problémát jelentenek világszerte. Az ehető palackok áttörést jelenthetnek a szemétkibocsátás csökkentésében, bár az ízük hagy még kívánnivalót maga után.
Rodrigo García González már korábban is felhívta magára a figyelmet, mégpedig a tulajdonosát hűségesen (és főleg automatikusan) követő bőrönd ötletével. A brit kutatónak most egyszerűbbnek tűnő, de környezetvédelmi szempontból mégis sokkal nagyobb horderejű gondolata támadt: ehető palack előállításán töri a fejét, amelynek segítségével csökkenteni lehetne a világ műanyagszennyezését. Gonzalez az Imperial College London hallgatóival újragondolta a vizespalack fogalmát. Ahelyett, hogy egy előre elkészített palackot feltöltenének vízzel, a vizet gömb alakúra fagyasztják, és ezt a jéglabdát kalcium-klorid oldatba mártják, amely zselés réteget képez a jég felületén. Ezt követően barna algakivonatból álló oldatba helyezik a golyóbist, amely második membránként tovább erősíti a bevonatot. Hosszú algafürdőt követően a héj egyre vastagabbá és erősebbé válik – írja a Smithonian Intézet magazinja.
A jéggé fagyasztás azért fontos, hogy a kapszuláció alatt a kalcium-klorid és az alga a membránban maradjon, és ne oldódjon bele a folyadékba. Az eljárást egyébiránt a molekuláris gasztronómia is alkalmazza, többek között műkaviár és más zselés ízbombák előállítására; a technika szferifikáció néven terjedt el a világ éttermeiben.
Gonzalezék már több ezer prototípussal próbálkoztak az ehető víztartó előállítása érdekében, amelyek közül a legsikeresebbeket egy spanyol televíziós műsor keretében meg is kóstoltatták vállalkozó kedvű járókelőkkel. A csemege nem aratott osztatlan sikert: többen medúzához vagy mellimplantátumhoz hasonlították a vizet borító membránt, és az íze sem nyerte el a kóstolók tetszését. Az éles tesztelés során a gyümölcsök héjának megfelelő erősségű hártya mechanikai szempontból is elégtelennek bizonyult, ezen a szakemberek dupla falú membrán bevetésével próbálnak enyhíteni.
További problémákat vet fel a visszazárás, főként a már megkezdett vízgolyó borítórétegének emberi fogyasztásra alkalmas állapotban tartása. Egy joghurtgyártó is próbálkozott már a poharastul ehető joghurt gyártásával, de környezetvédelmi sikerét aláaknázta az a tény, hogy az ehető poharat műanyag védőtasakban lehetett csak forgalomba hozni. González szerint is hosszú még az út, amíg a membránban tárolás valóban tömegessé válhat, de biztatónak tartja, hogy számos élelmiszergyártó érdeklődik találmánya és annak továbbfejlesztése iránt.
forrás: origo.hu
Zöldinfó
Iskolákat és szakértőket köt össze a megújuló Zöld Híd program
A Zöld Híd önkéntes szakértői program megújult formában folytatódik, célja továbbra is az, hogy szakértők és szervezetek bevonásával segítse a diákokat a fenntarthatóság és az innováció gyakorlati megismerésében.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
2026-ban megújul és kibővül a Zöld Híd önkéntes szakértői program, amely közel egy évtizede kapcsolja össze az oktatási intézményeket a fenntarthatóság és az innováció területén aktív szervezetekkel és szakértőkkel – ismertette az alternativenergia.hu. A programbemutató esemény a Planet Budapest szakmai programjához kapcsolódott. A rendezvényen neves előadók ismertették a kezdeményezés szakmai kereteit, majd egyetemi kerekasztal- beszélgetés keretében a felsőoktatás vezető képviselői a fenntarthatóság és a zöld pályaorientáció kérdéseit járták körül. A meghívottak körébe az oktatásirányítás vezetői és szakértői tartoztak. A Zöld Híd program keretében tavaly több mint 13 ezer diák szerzett új tapasztalatot.
Zöld Híd önkéntes szakértői program bemutatása
A Zöld Híd önkéntes szakértői program olyan szakmai kezdeményezés, amely összekapcsolja az iskolákat a fenntarthatóság és az innováció területén aktív szakértőkkel, szervezetekkel, vállalatokkal és intézményekkel. Célja, hogy a diákok hiteles, gyakorlati példákon keresztül ismerkedhessenek meg a fenntarthatóság kihívásaival, az innovációval és a kapcsolódó karrierlehetőségekkel, ezáltal támogatva szemléletük, tudásuk és pályaorientációjuk fejlődését. A program két pillérre épül: az óralátogató szakemberekre és a fogadószervezetekre. Az önkéntes szakértők tanórai keretek között mutatják be tevékenységüket és tapasztalataikat, míg a fogadószervezetek saját telephelyükön fogadják a diákcsoportokat, és konkrét példákon keresztül mutatják be, hogyan jelenik meg működésükben a fenntarthatóság és az innováció. Az iskolák a felkínált szakmai programok közül választva élő, valós példákkal színesíthetik és erősíthetik az oktatási munkát.
A Zöld Híd program a Fenntarthatósági Témahéttel stratégiai együttműködésben működik, és évente több alkalommal nyílik meg az iskolák és a szakmai szereplők számára. 2025-ben a programban több mint 13 ezer diák vett részt, hallgatott meg szakértők által tartott tanórát, vagy jutott el a fogadószervezetek helyszíneire. Külön érdekesség, hogy a programban részt vesznek a Magyarországra akkreditált nagykövetségek is, 2025-ben közel 20 nagykövetség osztotta meg a diákokkal az országaik fenntarthatósági jógyakorlatait.
Planet Budapest – Zöld Híd önkéntes szakértői program bemutatóesemény
A Planet Budapest 2026 fenntarthatósági expó szakmai programjához kapcsolódva, a Zöld Híd önkéntes szakértői program keretében szakmai esemény került megrendezésre a köznevelés és a szakképzés irányításában, vezetésében, valamint az iskolákban dolgozó vezetők, szakemberek és pedagógusok számára. A szakmai program keretét a megújuló és kibővülő Zöld Híd program adja, amelynek célja, hogy a fenntarthatóság és az innováció területén tevékenykedő szakértők és szervezetek, valamint az oktatás világa között élő, gyakorlatorientált kapcsolatot alakítson ki, és kézzelfogható pályaorientációs támogatást nyújtson a diákok számára.
Előadók
- Raisz Anikó Energiaügyi Minisztérium környezetügyért felelős államtitkár – a Zöld Híd
program kiemelt támogatója - Karsainé Szeli Zsuzsanna, igazgató, TaNext Akadémia – iskolaigazgató
- Dr. Némedi Erzsébet, biotechnológus, az Expedit Nodum K&F Ügynökség, ügyvezető
igazgató – önkéntes óralátogató szakértő - Hankó Gergely, KSZGYSZ ügyvezető igazgató – önkéntes fogadószervezetek
képviselője
Az előadások között a Zöld Híd program kisfilmek forogtak.
Kerek-asztal beszélgetés
A rendezvény egyúttal a tavaly megvalósult egyetemi fenntarthatósági roadshow folytatása volt, amely a hazai fenntarthatósági szemléletformálási kezdeményezések bemutatására és a szakmai tapasztalatcsere elősegítésére irányult az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Széchenyi István Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem együttműködésében. A rendezvény kerekasztal beszélgetésén a Zöld Híd önkéntes szakértői program bemutatása mellett a részt vevő egyetemek képviselői és meghívott szakértők osztották meg tapasztalataikat és kezdeményezéseiket az innováció, a fenntarthatóságra nevelés és a pályaorientáció gyakorlati kapcsolódásairól. A rendezvényre meghívottak körébe tartoztak a fenntartói szervezetek (tankerületek, egyházi fenntartók, szakképzési centrumok), valamint a pedagógiai-szakmai irányító intézmények (Oktatási Hivatal, Pedagógiai Oktatási Központok, Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, Innovatív Képzéstámogató Központ, egyházi pedagógiai intézetek) vezetői, fenntarthatósági szakértői, iskolaigazgatók és a fenntarthatóság iránt elkötelezett pedagógusok.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaSzámlatorlódás jöhet: tájékoztatást adott az MVM a rezsistop érvényesítéséről
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaPostán érkeznek a rezsistop-nyilatkozatok az áramfogyasztóknak
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaVíztározók építésével válaszol az aszályra Magyarország
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaHatmillió látogató nyomai: rendkívüli tisztításon Michelangelo Utolsó ítélete
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaIgazságosabb fűtésszámlák jöhetnek – folytatódik a távhő támogatása

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés