Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Kritikus helyzet Parajdon: sóbánya elöntve, ivóvízhiány és ökológiai válság fenyeget

A vízzel elárasztott parajdi sóbánya régi részlegénél csütörtök hajnalban történt újabb beomlások nyomán ismét sós víz került a Korond-patakba, növelve annak sótartartalmát.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu jelentése szerint a román kormány területi megbízottja a helyszínen tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy nagy teljesítményű szivattyúkkal próbálják orvosolni a helyzetet. Arról is beszámolt, hogy a csütörtökön hajnalban történt kisebb beomlások nem jelentenek újabb veszélyt a lakosságra, de a korábban hozott óvintézkedések továbbra is érvényben maradnak. Nicolae Sebastian Soltuz, az Országos Sóipari Társaság (Salrom) fejlesztési igazgatója arról beszélt, hogy a Korond-patak elterelésének munkálatai az ütemterv szerint zajlanak. Bogdan Stetco gazdasági államtitkár bejelentette, hogy a turizmusban érdekelt helyi cégek június 30-ától nyújthatják be kéréseiket a román kormány által biztosított támogatásra. Luci Ervin, a román vízügyi hatóság műszaki igazgatója elmondta: a Korond-patak vízének reggel megemelkedett sókoncentrációja csökkenőben van.

Tájékoztatása szerint az első sós árhullám elérte a Marost Soborsinnál (Savarsin) és a Hidroelectrica vállalat vízerőműveiből kibocsátott édesvízzel hígítják, hogy a nagy sókoncentráció ne jusson túl az országhatáron. Közölte, hogy az éppen aktuális helyzetről naponta kétszer magyarországi kollégáikat is tájékoztatják. Arról is beszélt, hogy csütörtökön megpróbálják beüzemelni a dicsőszentmártoni víztisztító állomást, hogy legalább a háztartási vizet biztosítani tudják a Kis-Küküllő mentén a sószennyezés miatt vízgondokkal küzdő településeknek. A Maros megyei vészhelyzeti bizottság csütörtöki tájékoztatása szerint a Kis-Küküllőn a halpusztulás mellett hódpusztulást is észlelt a környezetvédelmi szakemberek. Közölték: a folyóban nem látni élő halakat, és bár a vízfelszínen nem lebegnek haltetemek, a meder alján, az iszapban ott vannak. A növényzeten nem látni a sószennyezés jeleit, de a hosszú távú szennyezés ezt is elpusztíthatja – írták. Közölték, hogy naponta érkeznek hozzájuk bejelentések elpusztult hódokról is.

Meglátásuk szerint az élővilág természetes regenerációja a mellékpatakokban lenne lehetséges, de Erdőszentgyörgy alatt kevés van, nyáron kicsi a vízhozamuk. A vízügyi igazgatóság naponta kétszer vesz vízmintákat a folyó négy szakaszán. Dicsőszentmárton, Ádámos, Szászbogács és Vámosgálfalva térségében továbbra is folyik a vízosztás 73 ponton tíz megye vészhelyzeti felügyelőségeinek segítésével. Az elmúlt 24 órában 1,225 millió liter vizet osztottak ki, amelyből 581 ezer liter ivóvíz volt. A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is. A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.

Advertisement

Zöldinfó

Kiemelt fajvédelmi program indul a kácsi patakcsiga és a fekete bödöncsiga megőrzésére

Megkezdődött Magyarország legértékesebb vízicsiga-élőhelyének fejlesztése.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Mintegy 610 millió forint európai uniós forrásból indul el az a fejlesztés, amely jelentősen javítja a világon kizárólag Kácson előforduló kácsi patakcsiga természetes élőhelyének állapotát – írja az alternativenergia.hu. Tállai András, az agrártárca parlamenti államtitkára, aki egyben a térség országgyűlési képviselője felidézte Kács gazdag múltját, amely már a honfoglalás idején – a krónikák szerint Örs vezér révén – is szerepet kapott, és fontos része hazánk korai történetének. A bencés szerzetesek az 1200-as években monostort építettek a településen, valamint ők hozták létre a kácsi fürdőt, Magyarország legrégebbi fürdőjét, amely 1931-ben ünnepelte fennállásának 500 éves jubileumát – írták.

Jelentős előrelépésnek nevezte, hogy a volt fürdő területe a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság tulajdonába kerülhetett, ahol felfedezték az ország legértékesebb vízicsiga-élőhelyét. Ez a most induló fejlesztés nemcsak a ritka fajok megőrzését szolgálja, hanem Kács település fellendülését is elősegíti – tették hozzá. “A fokozottan védett fekete bödöncsiga kácsi élőhelyének védelme, hosszú távú megőrzésének megalapozása” elnevezésű KEHOP Plusz átfogó célja a források és a patak medrében felhalmozódott iszapborítás csökkentése és iszapbemosódás bekövetkeztének megakadályozása – emelte ki Rácz András.

Kifejtette, hogy Kács hidrológiai, hidrogeológiai szempontból is kiemelkedő jelentőségű területe ad otthont a hideg- és langyos forrásokból táplálkozó Kácsi-patak egyedülálló csigafaunájának. A patak langyos vizű ágában él az egyedülálló kácsi patakcsiga mellett a fokozottan védett fekete bödöncsiga, amely ősei már a pleisztocén idején jelen voltak a mai Kárpát-medence területén. A faj a mainál melegebb klíma utáni jégkorszakokat a bővízű, állandóan langyos forrásokban élte túl. A településen kívül csupán két osztrák és egy szlovén előfordulása van a világon, élőhelyének megőrzése ezért kiemelt feladat, csakúgy, mint a védett, bennszülött tornai patakcsiga és a fekete bödöncsiga egy jellegzetes kísérőfaja, a szintén védett folyamcsiga is – áll a közleményben.

Advertisement

A 2028. december 31-ig tartó programnak köszönhetően a területen a hordalékfogó műtárgyat és a hordalékfogó rácsot is felújítják, mely segít megelőzni a meder feliszapolódásához vezető korábbi havária helyzeteket. A csatorna aljának tisztításával helyreáll az élőhely egy részének iszapmentes állapota. A volt kácsi fürdő épülete egy langyos vizű forrás, a Tükör-forrás fölé épült. A felújítás során megvalósul a létesítmény alatt futó alagút falának stabilizálása és az iszap eltávolítása is. Az ingatlan területén található kisebb romos, balesetveszélyes épület bontására, valamint a terület bemutathatóságának megalapozására, továbbá a Tükör-forrást magába foglaló épület ajtóinak zárhatóvá tételére, az épület lekerítésére is sor kerül. A felújítás során felszámolják az inváziós strucctoll-süllőhínár-állományt is – tudatta az AM. A természetvédelmi fejlesztéseket csak a helyiek egyetértésével lehet sikeresen megvalósítani, ezért elengedhetetlen a helyi közösségek bevonása – zárta beszédét Rácz András a közlemény szerint.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák