Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Kritikus helyzet Parajdon: sóbánya elöntve, ivóvízhiány és ökológiai válság fenyeget

A vízzel elárasztott parajdi sóbánya régi részlegénél csütörtök hajnalban történt újabb beomlások nyomán ismét sós víz került a Korond-patakba, növelve annak sótartartalmát.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu jelentése szerint a román kormány területi megbízottja a helyszínen tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy nagy teljesítményű szivattyúkkal próbálják orvosolni a helyzetet. Arról is beszámolt, hogy a csütörtökön hajnalban történt kisebb beomlások nem jelentenek újabb veszélyt a lakosságra, de a korábban hozott óvintézkedések továbbra is érvényben maradnak. Nicolae Sebastian Soltuz, az Országos Sóipari Társaság (Salrom) fejlesztési igazgatója arról beszélt, hogy a Korond-patak elterelésének munkálatai az ütemterv szerint zajlanak. Bogdan Stetco gazdasági államtitkár bejelentette, hogy a turizmusban érdekelt helyi cégek június 30-ától nyújthatják be kéréseiket a román kormány által biztosított támogatásra. Luci Ervin, a román vízügyi hatóság műszaki igazgatója elmondta: a Korond-patak vízének reggel megemelkedett sókoncentrációja csökkenőben van.

Tájékoztatása szerint az első sós árhullám elérte a Marost Soborsinnál (Savarsin) és a Hidroelectrica vállalat vízerőműveiből kibocsátott édesvízzel hígítják, hogy a nagy sókoncentráció ne jusson túl az országhatáron. Közölte, hogy az éppen aktuális helyzetről naponta kétszer magyarországi kollégáikat is tájékoztatják. Arról is beszélt, hogy csütörtökön megpróbálják beüzemelni a dicsőszentmártoni víztisztító állomást, hogy legalább a háztartási vizet biztosítani tudják a Kis-Küküllő mentén a sószennyezés miatt vízgondokkal küzdő településeknek. A Maros megyei vészhelyzeti bizottság csütörtöki tájékoztatása szerint a Kis-Küküllőn a halpusztulás mellett hódpusztulást is észlelt a környezetvédelmi szakemberek. Közölték: a folyóban nem látni élő halakat, és bár a vízfelszínen nem lebegnek haltetemek, a meder alján, az iszapban ott vannak. A növényzeten nem látni a sószennyezés jeleit, de a hosszú távú szennyezés ezt is elpusztíthatja – írták. Közölték, hogy naponta érkeznek hozzájuk bejelentések elpusztult hódokról is.

Meglátásuk szerint az élővilág természetes regenerációja a mellékpatakokban lenne lehetséges, de Erdőszentgyörgy alatt kevés van, nyáron kicsi a vízhozamuk. A vízügyi igazgatóság naponta kétszer vesz vízmintákat a folyó négy szakaszán. Dicsőszentmárton, Ádámos, Szászbogács és Vámosgálfalva térségében továbbra is folyik a vízosztás 73 ponton tíz megye vészhelyzeti felügyelőségeinek segítésével. Az elmúlt 24 órában 1,225 millió liter vizet osztottak ki, amelyből 581 ezer liter ivóvíz volt. A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is. A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.

Advertisement

Zöldinfó

1 milliárd forintos uniós támogatást nyert az Agrárminisztérium a természetvédelem népszerűsítésére

1 milliárd forintos uniós forrásból újul meg a hazai természetvédelem kommunikációja és online felületei, valamint szakmai képzések is indulnak a nemzeti parkoknál.

Létrehozva:

|

Szerző:

Az Agrárminisztérium (AM) a KEHOP-4.3.0-VEKOP-15-2021-00005, “Magyarország természeti és táji örökségének megőrzése iránti széleskörű társadalmi elköteleződés kommunikációs feltételeinek megteremtése” című kiemelt projekt keretén belül 1 milliárd forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program “Természetvédelmi beruházások – infrastruktúra, kommunikáció” című pályázati felhívás keretében – közölte az AM pénteken az MTI-vel. A projekt megvalósítója, az AM természetvédelemért felelős államtitkársága állami szereplőként a természeti értékek bemutatását, népszerűsítését, a bemutatási módszerek fejlesztését tűzte ki célul. A projekt kivitelezése a tíz nemzeti park igazgatósággal (NPI), valamint a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft.-vel zajlik, és fő célja a hazai természetvédelem adta lehetőségek szélesebb körű társadalmi ismertségének növelése – írták.

A közlemény szerint az összehangolt ágazati kommunikáció egyik eleme az érintett szervezetek online felületeinek egységesítése és teljes megújítása, valamint az ehhez szükséges fizikai infrastruktúra beszerzése, telepítése és működtetése a fejlesztés eredményeként. A másik fő cél a projektben érintett szervezetek munkatársainak szakmai továbbképzése. A tizenegy kidolgozott képzési modul hiánypótló kompetenciák elsajátítását biztosítja a környezeti nevelésben és a külső és belső kommunikációban érintett munkatársaknak. A projekt a Széchenyi Terv Plusz program keretében valósul meg.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák