Zöldinfó
Kulcsélmények mint a környezettudatosság mozgatórugói
Nagy Bence, az ELTE PPK doktorandusza a középiskolások környezetvédelemmel kapcsolatos élményeit vizsgáló kutatásával első helyet szerzett a VIII. Ipszilon Konferencia Értékteremtés a pszichológia és a neveléstudomány határterületein szekciójában.
A Doktoranduszok Országos Szövetségének (DOSz) Pszichológiai és Neveléstudományi Osztálya idén online rendezte meg az Ifjú Pszichológiai és Neveléstudományi Kutatók Konferenciáját (IPSZILON) december 1-jén. A tanácskozáson a neveléstudomány és a pszichológia területén munkálkodó doktoranduszok és doktorjelöltek négy szekcióban mutathatták be kutatási eredményeiket a szakmai közönségnek.
Az Értékteremtés a pszichológia és a neveléstudomány határterületein elnevezésű szekcióban bemutatkozó hét kutatás közül Nagy Bence A kulcsélmények a környezettudatosság mozgatói? című pályamunkája bizonyult a legjobbnak. A Neveléstudományi Doktori Iskola hallgatója és kutatótársai arra keresték a választ, hogy volt-e már olyan meghatározó élmény a tanulók életében, ami után úgy érezték, mindenképpen cselekedniük kell a természet vagy a környezet megóvása érdekében. Megnézték azt is, hogy ezek a kulcsélmények milyen főbb csoportokba sorolhatók, illetve hogy egy-egy ilyen impulzus megléte vagy hiánya befolyásolja-e a diákok környezethez való viszonyát és a megélt öko-érzelmeket (szorongás, gyász, bűntudat). A vizsgálatban nyolc budapesti középiskola 477 kilencedik osztályos diákja vett részt.
A válaszokat elemezve kiderült, hogy az élmények nem csak a valóságban átélt eseményekhez kötődtek (például szennyezések felismerése vagy élőlények pusztulásának megtapasztalása), hanem jelentős részük a közösségimédia-felületeken látott tartalmakhoz (pl. óceáni szemétszigetekről vagy mikroműanyag-szennyezésekről szóló videók) kötődött. A diákok elenyésző része számolt be arról, hogy számára egy iskolai program vagy tanóra ilyen érzelmi hatást okozott volna.
Az eredmények szerint az öko-érzelmek szintje és a cselekvési szándék is jóval magasabb volt azoknál a diákoknál, akik átéltek már ilyen élményt. Ez ugyanakkor nem jelentette azt, hogy a kitöltők valóban cselekedtek is ennek hatására. A kutatás segíthet abban, hogy a középiskolások olyan környezeti nevelési alkalmakon vegyenek részt, amelyek kulcsélményeket idéznek elő, és növelik a tanulók természeti kötődését, továbbá támogathatja, hogy a tanulókban meglévő cselekvési szándék valódi tevékenységekben is megnyilvánuljon.
A kutatás a Kooperatív Doktori Program Doktori Hallgatói Ösztöndíj támogatásával valósult meg. Nagy Bence témavezetői Demetrovics Zsolt (ELTE PPK) és Munkácsy Béla (ELTE TTK), konzulense Ágoston-Kostyál Csilla (ELTE PPK) voltak, a kutatás során közreműködött Seres Zoltán (ELTE TTK).
Forrás: Eötvös Loránd Tudományegyetem
Zöldinfó
A PET-palackok újrahasznosítása kerülhet a figyelem középpontjába Magyarországon
Komoly vállalásokat tettek a legnagyobb hazai palackozó cégek.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Komoly és előremutató vállalásokat tettek a hazai ásványvíz- és üdítőital palackozással foglalkozó cégek a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2026-ban lezárt eljárásainak eredményeként. – írja az alternativenergia.hu. A vizsgált vállalkozások által meghatározott fogyasztói edukációs intézkedések és társadalmi kampányok jelentős hatással lehetnek a fenntarthatósággal kapcsolatos kereskedelmi kommunikációra, társadalmi szemléletre, illetve a PET-palackok magyarországi újrahasznosítására is – tájékoztatta az MTI-t a GVH. A közlemény szerint a Magyarországon forgalomba kerülő PET (polietilén-tereftalát) palackoknak is legalább 25 százalékban újrahasznosított műanyagot (rPET) kell tartalmazniuk. Az Európai Unió tervei szerint 2030-ra a PET-palackok újrahasznosított anyagtartalmának el kell érnie a 30 százalékot, hosszú távon pedig az 50 százalékot.
A GVH 2024 nyarán egyszerre három versenyfelügyeleti eljárást indított PET-palackokkal kapcsolatos zöld állítások miatt. A GVH gyanúja szerint az érintett vállalkozások (a Fonte Viva Kft. és a MOL Nyrt., a Szentkirályi Magyarország Kft., valamint a Coca-Cola HBC Magyarország Kft., a Coca-Cola Magyarország Szolgáltató Kft. és a The Coca Cola Company) az ásványvizes és üdítőitalos palackok címkéin feltüntetett és egyéb kereskedelmi kommunikációjukban alkalmazott, a termék környezeti hatásaira vonatkozó állításokkal valószínűsíthetően megtéveszthették a fogyasztókat.
Az eljárások során a GVH Versenytanácsa egyik cég esetében sem állapított meg jogsértést, ugyanakkor több aggályt is megfogalmazott az érintett vállalkozások kereskedelmi kommunikációjával kapcsolatban. Ezek hatására a cégek jelentős vállalásokat tettek, amelyek végrehajtása nemcsak a vállalkozások belső megfelelését és jogszerű kommunikációját biztosítja, hanem a magyar fogyasztók általános tájékozottságát is támogatja a palackozott italtermékek környezeti hatásait illetően. A maradéktalan teljesítés tényét a GVH a későbbiekben utóvizsgálatok keretében ellenőrzi majd.
A GVH a vállalkozásokat segítő tanácsait Zöld marketing útmutatójában foglalta össze, a fogyasztókat pedig a Gondolja Végig Higgadtan! kampánysorozata keretében segíti a zöld üzenetekkel kapcsolatos eligazodásban – ismertették a közleményben.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaNincs elég víz az atomreaktor hűtéséhez: súlyos energiahelyzet alakult ki Romániában
-
Otthon6 nap telt el a létrehozás ótaAI kontra szakember: kié legyen az utolsó szó az építkezésen?
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaVisszautasítja az MFB döntését az OPUS TITÁSZ, jogi útra tereli az ügyet
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaTöretlenül nő a Geely elektromos és plug-in hibrid modelljeinek piaca
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaHagyományos módszerrel csökkentenék a tűzveszélyt Dalmáciában: jöhetnek a kecskék
