Zöldinfó

Kulcsélmények mint a környezettudatosság mozgatórugói

Nagy Bence, az ELTE PPK doktorandusza a középiskolások környezetvédelemmel kapcsolatos élményeit vizsgáló kutatásával első helyet szerzett a VIII. Ipszilon Konferencia Értékteremtés a pszichológia és a neveléstudomány határterületein szekciójában.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2023-12-22

Szerző:

Vanessza

A Doktoranduszok Országos Szövetségének (DOSz) Pszichológiai és Neveléstudományi Osztálya idén online rendezte meg az Ifjú Pszichológiai és Neveléstudományi Kutatók Konferenciáját (IPSZILON) december 1-jén. A tanácskozáson a neveléstudomány és a pszichológia területén munkálkodó doktoranduszok és doktorjelöltek négy szekcióban mutathatták be kutatási eredményeiket a szakmai közönségnek.

Az Értékteremtés a pszichológia és a neveléstudomány határterületein elnevezésű szekcióban bemutatkozó hét kutatás közül Nagy Bence A kulcsélmények a környezettudatosság mozgatói? című pályamunkája bizonyult a legjobbnak. A Neveléstudományi Doktori Iskola hallgatója és kutatótársai arra keresték a választ, hogy volt-e már olyan meghatározó élmény a tanulók életében, ami után úgy érezték, mindenképpen cselekedniük kell a természet vagy a környezet megóvása érdekében. Megnézték azt is, hogy ezek a kulcsélmények milyen főbb csoportokba sorolhatók, illetve hogy egy-egy ilyen impulzus megléte vagy hiánya befolyásolja-e a diákok környezethez való viszonyát és a megélt öko-érzelmeket (szorongás, gyász, bűntudat). A vizsgálatban nyolc budapesti középiskola 477 kilencedik osztályos diákja vett részt.

A válaszokat elemezve kiderült, hogy az élmények nem csak a valóságban átélt eseményekhez kötődtek (például szennyezések felismerése vagy élőlények pusztulásának megtapasztalása), hanem jelentős részük a közösségimédia-felületeken látott tartalmakhoz (pl. óceáni szemétszigetekről vagy mikroműanyag-szennyezésekről szóló videók) kötődött. A diákok elenyésző része számolt be arról, hogy számára egy iskolai program vagy tanóra ilyen érzelmi hatást okozott volna.

Az eredmények szerint az öko-érzelmek szintje és a cselekvési szándék is jóval magasabb volt azoknál a diákoknál, akik átéltek már ilyen élményt. Ez ugyanakkor nem jelentette azt, hogy a kitöltők valóban cselekedtek is ennek hatására. A kutatás segíthet abban, hogy a középiskolások olyan környezeti nevelési alkalmakon vegyenek részt, amelyek kulcsélményeket idéznek elő, és növelik a tanulók természeti kötődését, továbbá támogathatja, hogy a tanulókban meglévő cselekvési szándék valódi tevékenységekben is megnyilvánuljon.

A kutatás a Kooperatív Doktori Program Doktori Hallgatói Ösztöndíj támogatásával valósult meg. Nagy Bence témavezetői Demetrovics Zsolt (ELTE PPK) és Munkácsy Béla (ELTE TTK), konzulense Ágoston-Kostyál Csilla (ELTE PPK) voltak, a kutatás során közreműködött Seres Zoltán (ELTE TTK).

Forrás: Eötvös Loránd Tudományegyetem

Kapcsolódó tartalom:doktor doktorandusz környezettudatosság környezetvédelem kutatás

Zöldinfó

Országos vizsgálat indulhat az akkumulátoriparban, megszólalt a mérnöki kamara

A Magyar Mérnöki Kamara megalapozottnak tartja a kormány akkumulátoripari szabályozásának szigorító intézkedési tervét.

Létrehozva:

15 perc telt el a létrehozás óta

2026-06-13

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A kormány döntései – az országos ellenőrzési terv elkészítése, a kiemelt létesítmények átfogó vizsgálata, az új szabályozási koncepció kidolgozása, valamint a környezetvédelmi felelősségi rendszer megújítása – összhangban állnak a kamara által megfogalmazott szakmai elvekkel – írja az alternativenergia.hu. A közleményben emlékeztetnek arra, hogy a Magyar Mérnöki Kamara 2023-ban készített átfogó tanulmánya részletesen elemezte az akkumulátorgyártás környezeti és egészségügyi kockázatait, valamint azokat a környezetvédelmi követelményeket, amelyek a fenntartható és biztonságos működés alapfeltételei. A dokumentum kiemelten hangsúlyozza az elővigyázatosság és a megelőzés elvét, a szigorú hatósági ellenőrzés szükségességét, valamint azt, hogy az engedélyezési és felügyeleti rendszereknek a legmagasabb szintű környezetvédelmi és egészségvédelmi követelményeket kell érvényesíteniük – írják a közleményben.

A kamara álláspontja szerint különösen fontos az országos ellenőrzési program elindítása, valamint a környezetvédelmi felelősségi rendszer átalakításának szándéka. A “szennyező fizet” elv következetes érvényesítése, a jogszabályi kiskapuk megszüntetése, és a bírságrendszer korszerűsítése olyan intézkedések, amelyek hosszú távon erősíthetik a környezetbiztonságot és a társadalmi bizalmat. Felhívták a figyelmet arra, hogy minden akkumulátoripari beruházást a teljes technológiai folyamat, a felhasznált anyagok és a várható környezeti hatások alapján kell értékelni.

Az engedélyezésnek és az ellenőrzéseknek egységesnek, átláthatónak, tudományosan megalapozottnak kell lenniük, és elsődleges szempontként kell kezelni az emberi egészség és a környezet hosszú távú védelmét.
A közleményben hangsúlyozták, nem az akkumulátorgyártás, az akkumulátorgyártók ellen foglalnak állást. Úgy látják, hogy az akkumulátorgyártás a fenntartható fejlődés, az energetikai átállás és a modern ipar egyik meghatározó pillére lehet, amely jelentős gazdasági és technológiai lehetőségeket kínál Magyarország számára. A magyar mérnöktársadalom rendelkezik azzal a szaktudással és tapasztalattal, amely biztosíthatja, hogy az akkumulátorgyártás szabályozott, ellenőrizhető és a környezet terhelését minimálisra csökkentő módon valósuljon meg Magyarország bármely térségében – hangsúlyozta a Magyar Mérnöki Kamara.

Tovább olvasom