Zöldinfó

Kulcsélmények mint a környezettudatosság mozgatórugói

Nagy Bence, az ELTE PPK doktorandusza a középiskolások környezetvédelemmel kapcsolatos élményeit vizsgáló kutatásával első helyet szerzett a VIII. Ipszilon Konferencia Értékteremtés a pszichológia és a neveléstudomány határterületein szekciójában.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-12-22

Szerző:

Vanessza

A Doktoranduszok Országos Szövetségének (DOSz) Pszichológiai és Neveléstudományi Osztálya idén online rendezte meg az Ifjú Pszichológiai és Neveléstudományi Kutatók Konferenciáját (IPSZILON) december 1-jén. A tanácskozáson a neveléstudomány és a pszichológia területén munkálkodó doktoranduszok és doktorjelöltek négy szekcióban mutathatták be kutatási eredményeiket a szakmai közönségnek.

Az Értékteremtés a pszichológia és a neveléstudomány határterületein elnevezésű szekcióban bemutatkozó hét kutatás közül Nagy Bence A kulcsélmények a környezettudatosság mozgatói? című pályamunkája bizonyult a legjobbnak. A Neveléstudományi Doktori Iskola hallgatója és kutatótársai arra keresték a választ, hogy volt-e már olyan meghatározó élmény a tanulók életében, ami után úgy érezték, mindenképpen cselekedniük kell a természet vagy a környezet megóvása érdekében. Megnézték azt is, hogy ezek a kulcsélmények milyen főbb csoportokba sorolhatók, illetve hogy egy-egy ilyen impulzus megléte vagy hiánya befolyásolja-e a diákok környezethez való viszonyát és a megélt öko-érzelmeket (szorongás, gyász, bűntudat). A vizsgálatban nyolc budapesti középiskola 477 kilencedik osztályos diákja vett részt.

A válaszokat elemezve kiderült, hogy az élmények nem csak a valóságban átélt eseményekhez kötődtek (például szennyezések felismerése vagy élőlények pusztulásának megtapasztalása), hanem jelentős részük a közösségimédia-felületeken látott tartalmakhoz (pl. óceáni szemétszigetekről vagy mikroműanyag-szennyezésekről szóló videók) kötődött. A diákok elenyésző része számolt be arról, hogy számára egy iskolai program vagy tanóra ilyen érzelmi hatást okozott volna.

Az eredmények szerint az öko-érzelmek szintje és a cselekvési szándék is jóval magasabb volt azoknál a diákoknál, akik átéltek már ilyen élményt. Ez ugyanakkor nem jelentette azt, hogy a kitöltők valóban cselekedtek is ennek hatására. A kutatás segíthet abban, hogy a középiskolások olyan környezeti nevelési alkalmakon vegyenek részt, amelyek kulcsélményeket idéznek elő, és növelik a tanulók természeti kötődését, továbbá támogathatja, hogy a tanulókban meglévő cselekvési szándék valódi tevékenységekben is megnyilvánuljon.

A kutatás a Kooperatív Doktori Program Doktori Hallgatói Ösztöndíj támogatásával valósult meg. Nagy Bence témavezetői Demetrovics Zsolt (ELTE PPK) és Munkácsy Béla (ELTE TTK), konzulense Ágoston-Kostyál Csilla (ELTE PPK) voltak, a kutatás során közreműködött Seres Zoltán (ELTE TTK).

Forrás: Eötvös Loránd Tudományegyetem

Kapcsolódó tartalom:doktor doktorandusz környezettudatosság környezetvédelem kutatás

Zöldinfó

Megszelídített vadállatnak minősítették a nílusi krokodilokat Izraelben

Átminősítették a nílusi krokodilt Izraelben, így már felhasználható börtönök őrzésére is.

Létrehozva:

17 óra telt el a létrehozás óta

2026-07-19

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Izraelben a környezetvédelmi miniszter megszelídített vadállattá minősítette át a nílusi krokodilokat, hogy a természetvédelmi hatóságok tiltakozása ellenére börtönök őrzésére is alkalmazhassák őket – jelentette az izraeli média. Az izraeli természetvédelmi és nemzeti parkok hatósága szakmai véleménye ellenezte Itamar Bengvir nemzetbiztonsági miniszter “krokodilbörtönének” létrehozását, mert szerintük a krokodilok biztonsági célú alkalmazása jelentős kockázatot jelent a közbiztonságra, a környezetre, tartani lehet az állatok elszabadulásától, és gondoskodni kell az állatok jólétéről. Ezért a hatóság nem javasolta a terv megvalósítását.

Idit Szilman környezetvédelmi miniszter ennek ellenére figyelmen kívül hagyta a szakmai szervek és a környezetvédő szervezetek tiltakozását, és jóváhagyta Bengvír elképzelését.

A terv érdekében módosította a jogszabályt, a “vadállatok” meghatározását kiegészítette a “megszelídített vadállatok” kategóriájával, ezzel megnyitva az utat a krokodilok dél-izraeli Keciot börtönébe történő átszállítása előtt.
Az izraeli 13-as kereskedelmi televízió híradója tavaly decemberben számolt be először Bengvír szokatlan javaslatáról, amely szerint egy biztonsági börtönt krokodilokkal körülvéve kellene kialakítani. Az ötletet a miniszter a büntetés-végrehajtási szolgálat országos parancsnokával, Kobi Jákobi főfelügyelővel tartott helyzetértékelő megbeszélésen vetette fel.

A természetvédelmi és nemzeti parkok hatóságának szakmai véleménye szerint nincs olyan szakmai alap, amely indokolná Szilman tervének előmozdítását. A hatóság vezető jogtanácsosa, Saj Perec levelet küldött a környezetvédelmi minisztérium jogi tanácsadójának, Neta Drorinak, amelyben megerősítette a hatóság elutasító álláspontját a miniszter azon kezdeményezésével kapcsolatban, hogy a krokodilokat “megszelídített vadállatnak” nyilvánítsák annak érdekében, hogy büntetés-végrehajtási intézmények őrzésére is alkalmazni lehessen őket.

Tovább olvasom