Zöldinfó

Kulcsélmények mint a környezettudatosság mozgatórugói

Nagy Bence, az ELTE PPK doktorandusza a középiskolások környezetvédelemmel kapcsolatos élményeit vizsgáló kutatásával első helyet szerzett a VIII. Ipszilon Konferencia Értékteremtés a pszichológia és a neveléstudomány határterületein szekciójában.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-12-22

Szerző:

Vanessza

A Doktoranduszok Országos Szövetségének (DOSz) Pszichológiai és Neveléstudományi Osztálya idén online rendezte meg az Ifjú Pszichológiai és Neveléstudományi Kutatók Konferenciáját (IPSZILON) december 1-jén. A tanácskozáson a neveléstudomány és a pszichológia területén munkálkodó doktoranduszok és doktorjelöltek négy szekcióban mutathatták be kutatási eredményeiket a szakmai közönségnek.

Az Értékteremtés a pszichológia és a neveléstudomány határterületein elnevezésű szekcióban bemutatkozó hét kutatás közül Nagy Bence A kulcsélmények a környezettudatosság mozgatói? című pályamunkája bizonyult a legjobbnak. A Neveléstudományi Doktori Iskola hallgatója és kutatótársai arra keresték a választ, hogy volt-e már olyan meghatározó élmény a tanulók életében, ami után úgy érezték, mindenképpen cselekedniük kell a természet vagy a környezet megóvása érdekében. Megnézték azt is, hogy ezek a kulcsélmények milyen főbb csoportokba sorolhatók, illetve hogy egy-egy ilyen impulzus megléte vagy hiánya befolyásolja-e a diákok környezethez való viszonyát és a megélt öko-érzelmeket (szorongás, gyász, bűntudat). A vizsgálatban nyolc budapesti középiskola 477 kilencedik osztályos diákja vett részt.

A válaszokat elemezve kiderült, hogy az élmények nem csak a valóságban átélt eseményekhez kötődtek (például szennyezések felismerése vagy élőlények pusztulásának megtapasztalása), hanem jelentős részük a közösségimédia-felületeken látott tartalmakhoz (pl. óceáni szemétszigetekről vagy mikroműanyag-szennyezésekről szóló videók) kötődött. A diákok elenyésző része számolt be arról, hogy számára egy iskolai program vagy tanóra ilyen érzelmi hatást okozott volna.

Az eredmények szerint az öko-érzelmek szintje és a cselekvési szándék is jóval magasabb volt azoknál a diákoknál, akik átéltek már ilyen élményt. Ez ugyanakkor nem jelentette azt, hogy a kitöltők valóban cselekedtek is ennek hatására. A kutatás segíthet abban, hogy a középiskolások olyan környezeti nevelési alkalmakon vegyenek részt, amelyek kulcsélményeket idéznek elő, és növelik a tanulók természeti kötődését, továbbá támogathatja, hogy a tanulókban meglévő cselekvési szándék valódi tevékenységekben is megnyilvánuljon.

A kutatás a Kooperatív Doktori Program Doktori Hallgatói Ösztöndíj támogatásával valósult meg. Nagy Bence témavezetői Demetrovics Zsolt (ELTE PPK) és Munkácsy Béla (ELTE TTK), konzulense Ágoston-Kostyál Csilla (ELTE PPK) voltak, a kutatás során közreműködött Seres Zoltán (ELTE TTK).

Forrás: Eötvös Loránd Tudományegyetem

Kapcsolódó tartalom:doktor doktorandusz környezettudatosság környezetvédelem kutatás

Zöldinfó

Illegális hulladék borítja az erdőket: több ezer lerakót számoltak fel

2020 óta több mint 12 750 tonna illegális hulladékot számoltak fel a magyar erdőkben.

Létrehozva:

2 perc telt el a létrehozás óta

2026-08-22

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Csaknem 13 ezer tonna illegális hulladékot számoltak fel a magyar erdőkben az állami erdészeti társaságok 2020 óta – közölte az Élő Környezetért Felelős Minisztérium (ÉKM) az MTI-vel. Az állami erdészeti társaságoknak továbbra is évről évre több száz illegális hulladéklerakást kell felszámolniuk – írja az alternativenergia.hu. 2020 eleje és 2026. július 27. között 4159 esetben 12 750 tonna hulladékot távolítottak el az általuk kezelt területekről – írták. 2025-ben 527 esetben több mint 2130 tonna, 2026. július 27-ig pedig újabb 308 esetben csaknem 637 tonna illegálisan elhelyezett hulladékot gyűjtöttek össze és szállítottak el a társaságok. Az adatok világosan jelzik az ellentmondást a természeti értékek iránti növekvő társadalmi érzékenység és egyesek mindennapi magatartása között – figyelmeztet a közlemény.

Az ÉKM tájékoztatása szerint az illegális hulladék problémája térben és nagyságrendben is változatos. 2021 kiugró év volt: 803 felszámolási esetben több mint 5276 tonna hulladékot távolítottak el, ami a teljes vizsgált időszakban felszámolt mennyiség több mint 41 százaléka. Az egyes erdészeti társaságok adatai azt is megmutatják, hogy az esetszám önmagában nem árulja el egy-egy terület terhelésének nagyságát. A VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. 82 felszámolási esetben több mint 5,1 ezer tonna hulladékot távolított el 2020 eleje és 2026. július 27. között. Ez a teljes hulladékmennyiség több mint 40 százaléka, miközben az összes esetnek alig 2 százalékát jelenti.

A Pilisi Parkerdő Zrt.-nél ezzel szemben 1280 felszámolási esetet regisztráltak, ami az országos esetszám közel 31 százaléka; az eltávolított hulladék mennyisége mintegy 2135 tonna volt. A kiugró egyedi lerakások nagyságát jól érzékelteti a Gemenc Zrt. 2026-os adata: július 27-ig mindössze három felszámolási esethez 408 tonna eltávolított hulladék kapcsolódott. Ez az országosan addig felszámolt mennyiség közel 64 százaléka. Mindez azt mutatja, hogy van, ahol a gyakran ismétlődő kisebb lerakások, máshol pedig néhány rendkívül nagy volumenű hulladékgóc felszámolása jelent komoly feladatot – összegez a közlemény.

Az állami erdészeti társaságok tapasztalatai szerint az egyik legnagyobb kihívás, hogy az illegális hulladék sok helyen újratermelődik, emiatt a felszámolás mellett a megelőzés is tartós feladat. A közlemény szerint a társaságok rendszeres területellenőrzéssel, sorompókkal és más fizikai akadályokkal, kamerás megfigyeléssel, hatósági együttműködéssel és szemléletformálással igyekeznek visszaszorítani az illegális lerakást. A súlyosabb esetek jelentős része nem kirándulás közben eldobott palackról vagy zacskóról szól: a nagyobb mennyiségű hulladékot sokszor gépjárművel szállítják az erdőszélekre, erdei utak, közutak és települések közelébe.

Tovább olvasom