Zöldinfó

Kulcsélmények mint a környezettudatosság mozgatórugói

Nagy Bence, az ELTE PPK doktorandusza a középiskolások környezetvédelemmel kapcsolatos élményeit vizsgáló kutatásával első helyet szerzett a VIII. Ipszilon Konferencia Értékteremtés a pszichológia és a neveléstudomány határterületein szekciójában.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-12-22

Szerző:

Vanessza

A Doktoranduszok Országos Szövetségének (DOSz) Pszichológiai és Neveléstudományi Osztálya idén online rendezte meg az Ifjú Pszichológiai és Neveléstudományi Kutatók Konferenciáját (IPSZILON) december 1-jén. A tanácskozáson a neveléstudomány és a pszichológia területén munkálkodó doktoranduszok és doktorjelöltek négy szekcióban mutathatták be kutatási eredményeiket a szakmai közönségnek.

Az Értékteremtés a pszichológia és a neveléstudomány határterületein elnevezésű szekcióban bemutatkozó hét kutatás közül Nagy Bence A kulcsélmények a környezettudatosság mozgatói? című pályamunkája bizonyult a legjobbnak. A Neveléstudományi Doktori Iskola hallgatója és kutatótársai arra keresték a választ, hogy volt-e már olyan meghatározó élmény a tanulók életében, ami után úgy érezték, mindenképpen cselekedniük kell a természet vagy a környezet megóvása érdekében. Megnézték azt is, hogy ezek a kulcsélmények milyen főbb csoportokba sorolhatók, illetve hogy egy-egy ilyen impulzus megléte vagy hiánya befolyásolja-e a diákok környezethez való viszonyát és a megélt öko-érzelmeket (szorongás, gyász, bűntudat). A vizsgálatban nyolc budapesti középiskola 477 kilencedik osztályos diákja vett részt.

A válaszokat elemezve kiderült, hogy az élmények nem csak a valóságban átélt eseményekhez kötődtek (például szennyezések felismerése vagy élőlények pusztulásának megtapasztalása), hanem jelentős részük a közösségimédia-felületeken látott tartalmakhoz (pl. óceáni szemétszigetekről vagy mikroműanyag-szennyezésekről szóló videók) kötődött. A diákok elenyésző része számolt be arról, hogy számára egy iskolai program vagy tanóra ilyen érzelmi hatást okozott volna.

Az eredmények szerint az öko-érzelmek szintje és a cselekvési szándék is jóval magasabb volt azoknál a diákoknál, akik átéltek már ilyen élményt. Ez ugyanakkor nem jelentette azt, hogy a kitöltők valóban cselekedtek is ennek hatására. A kutatás segíthet abban, hogy a középiskolások olyan környezeti nevelési alkalmakon vegyenek részt, amelyek kulcsélményeket idéznek elő, és növelik a tanulók természeti kötődését, továbbá támogathatja, hogy a tanulókban meglévő cselekvési szándék valódi tevékenységekben is megnyilvánuljon.

A kutatás a Kooperatív Doktori Program Doktori Hallgatói Ösztöndíj támogatásával valósult meg. Nagy Bence témavezetői Demetrovics Zsolt (ELTE PPK) és Munkácsy Béla (ELTE TTK), konzulense Ágoston-Kostyál Csilla (ELTE PPK) voltak, a kutatás során közreműködött Seres Zoltán (ELTE TTK).

Forrás: Eötvös Loránd Tudományegyetem

Kapcsolódó tartalom:doktor doktorandusz környezettudatosság környezetvédelem kutatás

Zöldinfó

Újabb lépés a rugalmasabb energiarendszer felé: négy energiatároló készült el

Akkumulátoros energiatárolót adott át az E.ON Püspökszilágyon.

Létrehozva:

18 perc telt el a létrehozás óta

2026-09-19

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az E.ON Hungária Csoport négy új akkumulátoros energiatárolót épített ki Sáregresen, Devecseren, Erdőkertesen és Püspökszilágyon közel hárommilliárd forint európai uniós támogatásból – írja az alternativenergia.hu. A létesítmények összteljesítménye 4 MW, energiatárolási kapacitása 12 MWh – mondta a csoport vezérigazgató-helyettese, Jamniczky Zsolt a projektzáró sajtótájékoztatón. Az energiatárolók összesen 2000 háztartás napi fogyasztásának megfelelő energia raktározására képesek, feszültségkiegyenlítési céllal. Hozzátette, hogy a fejlesztés az Európai Unió Modernizációs Alapjának támogatásával valósulhatott meg. A négy energiatároló kapacitása 1000 lakossági napelemes rendszer termelésének kezelésére elegendő – tette hozzá a vezérigazgató-helyettes.

Jamniczky Zsolt közölte, hogy a jövő energiarendszere egyre inkább a megújuló energiaforrásokra épül, ehhez pedig olyan hálózatra van szükség, amely rugalmasan képes alkalmazkodni a termelés és a fogyasztás változásaihoz. Az energiatárolás lehetővé teszi, hogy a megújuló forrásokból származó energiát akkor használjuk fel, amikor arra a legnagyobb szükség van – tette hozzá. Tótth András, a Gazdasági és Energiaügyi Minisztérium államtitkára azt mondta, hogy a biztonságos energiaellátásban fontos szerepet játszik az energiatárolás, amely megteremti a termelés és a fogyasztás egyensúlyát, támogatva a hálózat stabilitását.

Az ilyen beruházások nemcsak a magyar energiarendszer rugalmasságát növelik, de olyan mérnöki és üzemeltetési tudást is teremtenek, amelyek a következő fejlesztésekben is hasznosulhatnak – tette hozzá az államtitkár.

Tovább olvasom