Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Kulcsélmények mint a környezettudatosság mozgatórugói

Nagy Bence, az ELTE PPK doktorandusza a középiskolások környezetvédelemmel kapcsolatos élményeit vizsgáló kutatásával első helyet szerzett a VIII. Ipszilon Konferencia Értékteremtés a pszichológia és a neveléstudomány határterületein szekciójában.

Létrehozva:

|

A Doktoranduszok Országos Szövetségének (DOSz) Pszichológiai és Neveléstudományi Osztálya idén online rendezte meg az Ifjú Pszichológiai és Neveléstudományi Kutatók Konferenciáját (IPSZILON) december 1-jén. A tanácskozáson a neveléstudomány és a pszichológia területén munkálkodó doktoranduszok és doktorjelöltek négy szekcióban mutathatták be kutatási eredményeiket a szakmai közönségnek.

Az Értékteremtés a pszichológia és a neveléstudomány határterületein elnevezésű szekcióban bemutatkozó hét kutatás közül Nagy Bence A kulcsélmények a környezettudatosság mozgatói? című pályamunkája bizonyult a legjobbnak. A Neveléstudományi Doktori Iskola hallgatója és kutatótársai arra keresték a választ, hogy volt-e már olyan meghatározó élmény a tanulók életében, ami után úgy érezték, mindenképpen cselekedniük kell a természet vagy a környezet megóvása érdekében. Megnézték azt is, hogy ezek a kulcsélmények milyen főbb csoportokba sorolhatók, illetve hogy egy-egy ilyen impulzus megléte vagy hiánya befolyásolja-e a diákok környezethez való viszonyát és a megélt öko-érzelmeket (szorongás, gyász, bűntudat). A vizsgálatban nyolc budapesti középiskola 477 kilencedik osztályos diákja vett részt.  

A válaszokat elemezve kiderült, hogy az élmények nem csak a valóságban átélt eseményekhez kötődtek (például szennyezések felismerése vagy élőlények pusztulásának megtapasztalása), hanem jelentős részük a közösségimédia-felületeken látott tartalmakhoz (pl. óceáni szemétszigetekről vagy mikroműanyag-szennyezésekről szóló videók) kötődött. A diákok elenyésző része számolt be arról, hogy számára egy iskolai program vagy tanóra ilyen érzelmi hatást okozott volna.

Advertisement

Az eredmények szerint az öko-érzelmek szintje és a cselekvési szándék is jóval magasabb volt azoknál a diákoknál, akik átéltek már ilyen élményt. Ez ugyanakkor nem jelentette azt, hogy a kitöltők valóban cselekedtek is ennek hatására. A kutatás segíthet abban, hogy a középiskolások olyan környezeti nevelési alkalmakon vegyenek részt, amelyek kulcsélményeket idéznek elő, és növelik a tanulók természeti kötődését, továbbá támogathatja, hogy a tanulókban meglévő cselekvési szándék valódi tevékenységekben is megnyilvánuljon.

A kutatás a Kooperatív Doktori Program Doktori Hallgatói Ösztöndíj támogatásával valósult meg. Nagy Bence témavezetői Demetrovics Zsolt (ELTE PPK) és Munkácsy Béla (ELTE TTK), konzulense Ágoston-Kostyál Csilla (ELTE PPK) voltak, a kutatás során közreműködött Seres Zoltán (ELTE TTK).

Advertisement

Forrás: Eötvös Loránd Tudományegyetem

Advertisement

Zöld Energia

Forradalmi változás jöhet az erkélynapelemek piacán

A holland parlament támogatja az erkélynapelemek biztonságos hálózati csatlakoztatását lehetővé tevő szabályozás kidolgozását, miközben Európa egyre több országában válik engedélyezetté a konnektorba csatlakoztatható napenergia-termelés.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

Új szabályozási keret kidolgozására kötelezné a holland kormányt a parlament, hogy a háztartások biztonságosan csatlakoztathassanak erkélynapelemes rendszereket az elektromos hálózathoz. A képviselőház széles körű támogatással elfogadott indítványa szerint a szükséges szabályozási javaslatot jövő tavaszig kellene kidolgozni. A kezdeményezést Felix Klos, a D66 párt politikusa terjesztette elő. Az indítvány arra hívja fel a figyelmet, hogy Hollandiában a háztartások mintegy 35 százaléka már rendelkezik napelemes rendszerrel, az erkélyre szerelhető, egyszerűen csatlakoztatható megoldások azonban további családok számára is lehetővé tehetnék a saját villamosenergia-termelést és az áramszámlák csökkentését. A parlamenti javaslat alapján a kormánynak olyan szabályozási környezetet kell kialakítania, amely garantálja az erkélynapelemes rendszerek biztonságos hálózati csatlakoztatását. Ennek részeként azt is meg kell vizsgálni, hogy mely műszaki szabványok és jogszabályok módosítására lenne szükség. Az indítványt 12 parlamenti képviselőcsoport támogatta a holland törvényhozásban jelen lévő 17 közül.

A kezdeményezés Németországot említi követendő példaként, ahol már engedélyezett a konnektorba csatlakoztatható napelemes rendszerek használata. A becslések szerint 2025-ben mintegy 500 megawatt új napelemes kapacitás származott az ilyen, úgynevezett plug-in rendszerekből.

Az erkélynapelemek európai elterjedése más országokban is felgyorsulhat. Az Egyesült Királyságban 2026 augusztusában legalizálták az ilyen berendezéseket, Görögország pedig szeptemberben engedélyezte a legfeljebb 800 wattos erkélynapelemes rendszereket, valamint az önálló energiatárolók használatát. Norvégiában szintén napirendre került a konnektorba csatlakoztatható napelemek és akkumulátorok engedélyezése, írja az alternativenergia.hu hírportál.

Advertisement

Magyarországon egyelőre nem alakult ki hasonlóan egyértelmű, országos szabályozási keret a háztartási konnektoros napelemes rendszerek általános hálózati alkalmazására. A kérdés különösen a társasházakban élők számára lehet fontos, akik saját tetőfelület hiányában jelenleg korlátozott lehetőségekkel rendelkeznek a napenergia hasznosítására. Az európai példák azt mutatják, hogy az erkélynapelemek megfelelő műszaki és biztonsági előírások mellett a háztartási energiatermelés újabb, szélesebb rétegek számára elérhető formájává válhatnak.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák