Zöldinfó

Kulcsélmények mint a környezettudatosság mozgatórugói

Nagy Bence, az ELTE PPK doktorandusza a középiskolások környezetvédelemmel kapcsolatos élményeit vizsgáló kutatásával első helyet szerzett a VIII. Ipszilon Konferencia Értékteremtés a pszichológia és a neveléstudomány határterületein szekciójában.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2023-12-22

Szerző:

Vanessza

A Doktoranduszok Országos Szövetségének (DOSz) Pszichológiai és Neveléstudományi Osztálya idén online rendezte meg az Ifjú Pszichológiai és Neveléstudományi Kutatók Konferenciáját (IPSZILON) december 1-jén. A tanácskozáson a neveléstudomány és a pszichológia területén munkálkodó doktoranduszok és doktorjelöltek négy szekcióban mutathatták be kutatási eredményeiket a szakmai közönségnek.

Az Értékteremtés a pszichológia és a neveléstudomány határterületein elnevezésű szekcióban bemutatkozó hét kutatás közül Nagy Bence A kulcsélmények a környezettudatosság mozgatói? című pályamunkája bizonyult a legjobbnak. A Neveléstudományi Doktori Iskola hallgatója és kutatótársai arra keresték a választ, hogy volt-e már olyan meghatározó élmény a tanulók életében, ami után úgy érezték, mindenképpen cselekedniük kell a természet vagy a környezet megóvása érdekében. Megnézték azt is, hogy ezek a kulcsélmények milyen főbb csoportokba sorolhatók, illetve hogy egy-egy ilyen impulzus megléte vagy hiánya befolyásolja-e a diákok környezethez való viszonyát és a megélt öko-érzelmeket (szorongás, gyász, bűntudat). A vizsgálatban nyolc budapesti középiskola 477 kilencedik osztályos diákja vett részt.

A válaszokat elemezve kiderült, hogy az élmények nem csak a valóságban átélt eseményekhez kötődtek (például szennyezések felismerése vagy élőlények pusztulásának megtapasztalása), hanem jelentős részük a közösségimédia-felületeken látott tartalmakhoz (pl. óceáni szemétszigetekről vagy mikroműanyag-szennyezésekről szóló videók) kötődött. A diákok elenyésző része számolt be arról, hogy számára egy iskolai program vagy tanóra ilyen érzelmi hatást okozott volna.

Az eredmények szerint az öko-érzelmek szintje és a cselekvési szándék is jóval magasabb volt azoknál a diákoknál, akik átéltek már ilyen élményt. Ez ugyanakkor nem jelentette azt, hogy a kitöltők valóban cselekedtek is ennek hatására. A kutatás segíthet abban, hogy a középiskolások olyan környezeti nevelési alkalmakon vegyenek részt, amelyek kulcsélményeket idéznek elő, és növelik a tanulók természeti kötődését, továbbá támogathatja, hogy a tanulókban meglévő cselekvési szándék valódi tevékenységekben is megnyilvánuljon.

A kutatás a Kooperatív Doktori Program Doktori Hallgatói Ösztöndíj támogatásával valósult meg. Nagy Bence témavezetői Demetrovics Zsolt (ELTE PPK) és Munkácsy Béla (ELTE TTK), konzulense Ágoston-Kostyál Csilla (ELTE PPK) voltak, a kutatás során közreműködött Seres Zoltán (ELTE TTK).

Forrás: Eötvös Loránd Tudományegyetem

Kapcsolódó tartalom:doktor doktorandusz környezettudatosság környezetvédelem kutatás

Zöldinfó

Három hónap után fordulat: helyreállt az olajszállítás a Barátság vezetéken

Megérkeztek az első kőolajszállítmányok a Barátság-vezetéken Magyarországra és Szlovákiába – közölte a Mol Nyrt.

Létrehozva:

5 perc telt el a létrehozás óta

2026-04-28

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

“A Mol Csoport a mai napon kőolajat vett át a fényeslitkei és a budkovcei szivattyúállomásokon. A Barátság vezetékrendszeren keresztül történő kőolajszállítás ezáltal közel három hónapos szünet után Magyarországra és Szlovákiába is újraindult” – idézi az alternativenergia.hu. A Mol előző nap, szerdán reggel közölte ukrán tájékoztatásra hivatkozva, hogy a vezeték javítása befejeződött, és a 2026. január 27. óta fennálló vis maior körülmények 2026. április 21-én 18:00 órakor megszűntek, a JSC Ukrtransnafta készen áll, hogy újraindítsa a kőolajszállítást Magyarország és Szlovákia felé. A Barátság kőolajvezeték január végi leállása után a Mol-csoport február közepén az Energiaügyi Minisztériumhoz fordult a stratégiai kőolajkészletek felszabadítása érdekében, hogy a régió ellátásbiztonsága fennmaradjon, illetve a kieső mennyiségek pótlása érdekében megszervezze finomítóinak tengeri úton történő nyersolaj-ellátását. A stratégiai tartalékok egy részét fel is használták.

A korábbi ukrán tájékoztatásban a kőolajvezeték meghibásodását orosz dróntámadás következményének tulajdonították, és a szükséges munkálatok időigényével indokolták a helyreállítás elhúzódását. Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója korábban többek között elmondta, hogy a háborús körülmények között több tucat hasonló leállás volt már, amelyek következtében általában néhány napos kiesések voltak a vezetékes szállításban. A helyreállítás elhúzódása miatti konfliktus politikai síkra terelődött. Magyarország és Szlovákia is kétségbe vonta, hogy a szállítások leállításának műszaki okai lennének, azt politikai nyomásgyakorlásnak minősítették, és az Európai unió közbenjárását szorgalmazták. Egyben megvonták korábbi hozzájárulásukat az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelcsomag folyósításához, amelynek terhei alól az arról megszületett megállapodás szerint a két országot mentesítették, de a hozzájárulásukat ezután a kőolajszállítás újraindulásához kötötték.

Volomidir Zelenszkij ukrán elnök április 21-én bejelentette: Ukrajna befejezte a Barátság kőolajvezeték javítását, a vezeték ismét üzembe helyezhető, ugyanakkor annak egyik feltételéül szabta az Ukrajna számára már az Európai Tanács által jóváhagyott európai támogatási csomag feloldását.

Tovább olvasom