Zöldinfó
Kulcsélmények mint a környezettudatosság mozgatórugói
Nagy Bence, az ELTE PPK doktorandusza a középiskolások környezetvédelemmel kapcsolatos élményeit vizsgáló kutatásával első helyet szerzett a VIII. Ipszilon Konferencia Értékteremtés a pszichológia és a neveléstudomány határterületein szekciójában.
A Doktoranduszok Országos Szövetségének (DOSz) Pszichológiai és Neveléstudományi Osztálya idén online rendezte meg az Ifjú Pszichológiai és Neveléstudományi Kutatók Konferenciáját (IPSZILON) december 1-jén. A tanácskozáson a neveléstudomány és a pszichológia területén munkálkodó doktoranduszok és doktorjelöltek négy szekcióban mutathatták be kutatási eredményeiket a szakmai közönségnek.
Az Értékteremtés a pszichológia és a neveléstudomány határterületein elnevezésű szekcióban bemutatkozó hét kutatás közül Nagy Bence A kulcsélmények a környezettudatosság mozgatói? című pályamunkája bizonyult a legjobbnak. A Neveléstudományi Doktori Iskola hallgatója és kutatótársai arra keresték a választ, hogy volt-e már olyan meghatározó élmény a tanulók életében, ami után úgy érezték, mindenképpen cselekedniük kell a természet vagy a környezet megóvása érdekében. Megnézték azt is, hogy ezek a kulcsélmények milyen főbb csoportokba sorolhatók, illetve hogy egy-egy ilyen impulzus megléte vagy hiánya befolyásolja-e a diákok környezethez való viszonyát és a megélt öko-érzelmeket (szorongás, gyász, bűntudat). A vizsgálatban nyolc budapesti középiskola 477 kilencedik osztályos diákja vett részt.
A válaszokat elemezve kiderült, hogy az élmények nem csak a valóságban átélt eseményekhez kötődtek (például szennyezések felismerése vagy élőlények pusztulásának megtapasztalása), hanem jelentős részük a közösségimédia-felületeken látott tartalmakhoz (pl. óceáni szemétszigetekről vagy mikroműanyag-szennyezésekről szóló videók) kötődött. A diákok elenyésző része számolt be arról, hogy számára egy iskolai program vagy tanóra ilyen érzelmi hatást okozott volna.
Az eredmények szerint az öko-érzelmek szintje és a cselekvési szándék is jóval magasabb volt azoknál a diákoknál, akik átéltek már ilyen élményt. Ez ugyanakkor nem jelentette azt, hogy a kitöltők valóban cselekedtek is ennek hatására. A kutatás segíthet abban, hogy a középiskolások olyan környezeti nevelési alkalmakon vegyenek részt, amelyek kulcsélményeket idéznek elő, és növelik a tanulók természeti kötődését, továbbá támogathatja, hogy a tanulókban meglévő cselekvési szándék valódi tevékenységekben is megnyilvánuljon.
A kutatás a Kooperatív Doktori Program Doktori Hallgatói Ösztöndíj támogatásával valósult meg. Nagy Bence témavezetői Demetrovics Zsolt (ELTE PPK) és Munkácsy Béla (ELTE TTK), konzulense Ágoston-Kostyál Csilla (ELTE PPK) voltak, a kutatás során közreműködött Seres Zoltán (ELTE TTK).
Forrás: Eötvös Loránd Tudományegyetem
Zöldinfó
Nemkívánatos lakók a természetben, látványosság a Vadasparkban
Ócsa környékén befogott nutriák érkeztek a Szegedi Vadasparkba.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Ócsa környékén befogott nutriák érkeztek a Szegedi Vadasparkba, a rágcsálok a szintén a Pest megyei település környékén talált mosómedvékkel osztják meg kifutójukat – közölte az alternativenergia.hu. A nutriák (Myocastor coypus), vagy más néven hódpatkányok nagytestű, 40-60 centiméteres rágcsálók, úszóhártyás lábakkal, jól látható, narancssárga fogakkal, barnás bundával és fehér foltos pofával. A legnagyobb rágcsálók közé tartozó, akár kilenc kilogrammosra is megnövő nutria eredetileg Dél-Amerika szubtrópusi és mérsékelt övi területein őshonos. Európába gazdasági céllal, a szőrmekészítés miatt telepítették be az 1900-as évek elején. A farmokról kiszökött állatok önfenntartó populációkat hoztak létre a természetben. Terjedésüknek kedveznek az enyhe telek, az üregeikben összebújva túlélik a mínuszokat is. Magyarországon a nutria kis- és nagyüzemi tenyésztése 1992-ben megszűnt, 2010 óta pedig tilos a tartása és tenyésztése. A jelenlegi vadállományok részben külföldről – folyóvizek mentén – érkezve, részben kiszabadult egyedekből alakultak ki.
A nutria szerepel a Természetvédelmi Világszövetség által létrehozott “a világ 100 legrosszabb” inváziós faját tartalmazó listán, ugyanis a partfalba és gátakba ásott hatalmas üregeik eróziót okoznak. Emellett a naponta akár testtömege negyedének megfelelő táplálékot is elfogyasztó nutria nagy területen képes elpusztítani a vízi, vízparti növényeket, amellyel az ott élő populációk fészkelő, rejtek- és táplálkozási helyét szünteti meg. Szívesen pihen a fészkekben, ezzel a fiókákat kitúrja, a tojásokat összetöri. Komoly gazdasági károkat okoz a szántóföldi növénytermesztésben és veszélyes betegségeket – például a toxoplazmózist – terjeszt. A mosómedvékhez (Procyon lotor) hasonlóan a nutriákat is a Pest megyei Ócsa környékén fogták be vadon a természetvédelmi szakemberek, majd a Szegedi Vadaspark fogadta be őket.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRejtélyes szabotázs az Alpokban: kulcsfontosságú olajvezeték működése akadt meg
-
Zöld Közlekedés2 nap telt el a létrehozás ótaKoncertek, autók és lampionos felvonulás: programkavalkád Esztergomban
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaA Duna House szerint a drágulás átalakítja a budapesti keresletet
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaHidrogéntechnológia forradalmasíthatja az épületek energiaellátását
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaNagyszabású vízgazdálkodási fejlesztés kezdődik Makón
