Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Kulcsélmények mint a környezettudatosság mozgatórugói

Nagy Bence, az ELTE PPK doktorandusza a középiskolások környezetvédelemmel kapcsolatos élményeit vizsgáló kutatásával első helyet szerzett a VIII. Ipszilon Konferencia Értékteremtés a pszichológia és a neveléstudomány határterületein szekciójában.

Létrehozva:

|

A Doktoranduszok Országos Szövetségének (DOSz) Pszichológiai és Neveléstudományi Osztálya idén online rendezte meg az Ifjú Pszichológiai és Neveléstudományi Kutatók Konferenciáját (IPSZILON) december 1-jén. A tanácskozáson a neveléstudomány és a pszichológia területén munkálkodó doktoranduszok és doktorjelöltek négy szekcióban mutathatták be kutatási eredményeiket a szakmai közönségnek.

Az Értékteremtés a pszichológia és a neveléstudomány határterületein elnevezésű szekcióban bemutatkozó hét kutatás közül Nagy Bence A kulcsélmények a környezettudatosság mozgatói? című pályamunkája bizonyult a legjobbnak. A Neveléstudományi Doktori Iskola hallgatója és kutatótársai arra keresték a választ, hogy volt-e már olyan meghatározó élmény a tanulók életében, ami után úgy érezték, mindenképpen cselekedniük kell a természet vagy a környezet megóvása érdekében. Megnézték azt is, hogy ezek a kulcsélmények milyen főbb csoportokba sorolhatók, illetve hogy egy-egy ilyen impulzus megléte vagy hiánya befolyásolja-e a diákok környezethez való viszonyát és a megélt öko-érzelmeket (szorongás, gyász, bűntudat). A vizsgálatban nyolc budapesti középiskola 477 kilencedik osztályos diákja vett részt.  

A válaszokat elemezve kiderült, hogy az élmények nem csak a valóságban átélt eseményekhez kötődtek (például szennyezések felismerése vagy élőlények pusztulásának megtapasztalása), hanem jelentős részük a közösségimédia-felületeken látott tartalmakhoz (pl. óceáni szemétszigetekről vagy mikroműanyag-szennyezésekről szóló videók) kötődött. A diákok elenyésző része számolt be arról, hogy számára egy iskolai program vagy tanóra ilyen érzelmi hatást okozott volna.

Advertisement

Az eredmények szerint az öko-érzelmek szintje és a cselekvési szándék is jóval magasabb volt azoknál a diákoknál, akik átéltek már ilyen élményt. Ez ugyanakkor nem jelentette azt, hogy a kitöltők valóban cselekedtek is ennek hatására. A kutatás segíthet abban, hogy a középiskolások olyan környezeti nevelési alkalmakon vegyenek részt, amelyek kulcsélményeket idéznek elő, és növelik a tanulók természeti kötődését, továbbá támogathatja, hogy a tanulókban meglévő cselekvési szándék valódi tevékenységekben is megnyilvánuljon.

A kutatás a Kooperatív Doktori Program Doktori Hallgatói Ösztöndíj támogatásával valósult meg. Nagy Bence témavezetői Demetrovics Zsolt (ELTE PPK) és Munkácsy Béla (ELTE TTK), konzulense Ágoston-Kostyál Csilla (ELTE PPK) voltak, a kutatás során közreműködött Seres Zoltán (ELTE TTK).

Advertisement

Forrás: Eötvös Loránd Tudományegyetem

Advertisement

Zöldinfó

Csatlakozott a magyar villamosenergia-piac az európai MARI platformhoz

Sikeresen csatlakozott a Mavir a MARI európai villamosenergia-piaci platformhoz is.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Sikeresen csatlakozott a Mavir Zrt. a MARI egységes európai villamosenergia-piaci platformhoz is, folytatva az október 1-jén elkezdett csatlakozási folyamatot – közölte az alternativenergia.hu. A tájékoztatás szerint ezzel lezárult az az ötéves fejlesztési folyamat, amelynek eredményeként az európai MARI és PICASSO platformokon keresztül biztosítható a magyar villamosenergia-piac integrációja az európai kiegyenlítő szabályozási energiapiacokba. A fejlesztés során a Mavir több informatikai rendszere is megújult, megteremtve az európai kiegyenlítő szabályozási energiaplatformokhoz való csatlakozás feltételeit – ismertették.

A sikeres élesítéshez elengedhetetlen volt a szoros együttműködés és folyamatos párbeszéd a piaci szereplőkkel annak érdekében, hogy a rendszerirányító és a kiegyenlítő szabályozási energiapiacon érdekelt piaci szereplők megfelelő felkészültséggel rendelkezzenek a platformokhoz való csatlakozás pillanatában – fogalmazott közleményében a Mavir. A rendszerirányító október 1-jén, a PICASSO platformhoz való csatlakozás után azt közölte, hogy az európai platformokhoz történő csatlakozás jelentős változást hoz a kiegyenlítő szabályozási energia beszerzésében és igénybevételében Magyarországon.

Október 1-jén a magyar villamosenergia-piac átállt az úgynevezett szabványos aFRR (automatikus frekvenciahelyreállítási tartalék) kiegyenlítő szabályozási szolgáltatásokra, október 5-én pedig a MARI platformon keresztüli mFRR (manuálisan aktiválható frekvenciahelyreállítási tartalék) szabályozási energiapiac összekapcsolására került sor. A Mavir kiemelte, hogy a változás jelentősége a 2000-es évek elején végrehajtott villamosenergia-piaci nyitáshoz mérhető.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák