Zöldinfó

Kulcsélmények mint a környezettudatosság mozgatórugói

Nagy Bence, az ELTE PPK doktorandusza a középiskolások környezetvédelemmel kapcsolatos élményeit vizsgáló kutatásával első helyet szerzett a VIII. Ipszilon Konferencia Értékteremtés a pszichológia és a neveléstudomány határterületein szekciójában.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-12-22

Szerző:

Vanessza

A Doktoranduszok Országos Szövetségének (DOSz) Pszichológiai és Neveléstudományi Osztálya idén online rendezte meg az Ifjú Pszichológiai és Neveléstudományi Kutatók Konferenciáját (IPSZILON) december 1-jén. A tanácskozáson a neveléstudomány és a pszichológia területén munkálkodó doktoranduszok és doktorjelöltek négy szekcióban mutathatták be kutatási eredményeiket a szakmai közönségnek.

Az Értékteremtés a pszichológia és a neveléstudomány határterületein elnevezésű szekcióban bemutatkozó hét kutatás közül Nagy Bence A kulcsélmények a környezettudatosság mozgatói? című pályamunkája bizonyult a legjobbnak. A Neveléstudományi Doktori Iskola hallgatója és kutatótársai arra keresték a választ, hogy volt-e már olyan meghatározó élmény a tanulók életében, ami után úgy érezték, mindenképpen cselekedniük kell a természet vagy a környezet megóvása érdekében. Megnézték azt is, hogy ezek a kulcsélmények milyen főbb csoportokba sorolhatók, illetve hogy egy-egy ilyen impulzus megléte vagy hiánya befolyásolja-e a diákok környezethez való viszonyát és a megélt öko-érzelmeket (szorongás, gyász, bűntudat). A vizsgálatban nyolc budapesti középiskola 477 kilencedik osztályos diákja vett részt.

A válaszokat elemezve kiderült, hogy az élmények nem csak a valóságban átélt eseményekhez kötődtek (például szennyezések felismerése vagy élőlények pusztulásának megtapasztalása), hanem jelentős részük a közösségimédia-felületeken látott tartalmakhoz (pl. óceáni szemétszigetekről vagy mikroműanyag-szennyezésekről szóló videók) kötődött. A diákok elenyésző része számolt be arról, hogy számára egy iskolai program vagy tanóra ilyen érzelmi hatást okozott volna.

Az eredmények szerint az öko-érzelmek szintje és a cselekvési szándék is jóval magasabb volt azoknál a diákoknál, akik átéltek már ilyen élményt. Ez ugyanakkor nem jelentette azt, hogy a kitöltők valóban cselekedtek is ennek hatására. A kutatás segíthet abban, hogy a középiskolások olyan környezeti nevelési alkalmakon vegyenek részt, amelyek kulcsélményeket idéznek elő, és növelik a tanulók természeti kötődését, továbbá támogathatja, hogy a tanulókban meglévő cselekvési szándék valódi tevékenységekben is megnyilvánuljon.

A kutatás a Kooperatív Doktori Program Doktori Hallgatói Ösztöndíj támogatásával valósult meg. Nagy Bence témavezetői Demetrovics Zsolt (ELTE PPK) és Munkácsy Béla (ELTE TTK), konzulense Ágoston-Kostyál Csilla (ELTE PPK) voltak, a kutatás során közreműködött Seres Zoltán (ELTE TTK).

Forrás: Eötvös Loránd Tudományegyetem

Kapcsolódó tartalom:doktor doktorandusz környezettudatosság környezetvédelem kutatás

Zöld Energia

Újabb otthonfelújítási támogatás érkezhet, kik pályázhatnak?

A kormány 2027-től induló, 600 milliárd forintos otthonfelújítási programmal támogatná 120 ezer családi ház és társasházi lakás energetikai korszerűsítését, akár 15 millió forintos finanszírozással és mindössze 500 ezer forintos önerővel.

Létrehozva:

1 óra telt el a létrehozás óta

2026-11-12

Szerző:

Hell

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

Új országos otthonfelújítási programot készít elő a kormány a Wekerle Plusz keretében, amely vissza nem térítendő támogatással és kedvezményes hitellel segítené a családi házak, valamint a társasházi lakások energetikai korszerűsítését, írja az alternativenergia.hu hírportál. A tervek szerint 2027-től induló konstrukcióban a családi házak tulajdonosai akár 15 millió forint támogatást is igénybe vehetnének, miközben a szükséges önerő legfeljebb 500 ezer forint lenne. A program 2030-ig 120 ezer otthon felújítását tenné lehetővé. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter tájékoztatása szerint a tervezett konstrukció a családi házak és a társasházi lakások számára egyaránt elérhetővé válhat. A jelenlegi elképzelések alapján évente 30 ezer otthon korszerűsítését támogatnák, fele-fele arányban családi házakat és társasházi lakásokat. A kezdeményezés a panelépületek felújítását is segítheti, amelyek a miniszter közlése szerint tizenhat év után ismét egy országos korszerűsítési program részévé válhatnak.

A tervezett feltételek alapján a családi házak esetében legfeljebb 15,5 millió forint értékű beruházás valósulhatna meg, amelyből maximum 15 millió forintot fedezhetne a támogatás és a kedvezményes hitel. A szükséges saját forrás legfeljebb 500 ezer forint lenne.

A társasházi lakások tulajdonosai lakásonként legfeljebb 5,2 millió forintos korszerűsítésre kaphatnának lehetőséget. Ebben az esetben a maximális támogatási és hitelkeret 5 millió forint, a szükséges önerő pedig legfeljebb 200 ezer forint lehetne. A vissza nem térítendő támogatás és a kamattámogatott hitel kombinációja a beruházási költségek akár 95 százalékát is fedezhetné. A program keretében többféle energiahatékonysági fejlesztés válhatna támogathatóvá. Ezek közé tartozhat a homlokzati és födémszigetelés, a nyílászárók cseréje, a hőszivattyúk telepítése, valamint a korszerű világítás kialakítása. Emellett napelemes rendszerek, használati meleg vizet előállító berendezések, gépészeti fejlesztések és árnyékolók telepítése, illetve a távhőre történő csatlakozás is bekerülhet a támogatható beruházások közé.

Legalább 30 százalékos energiamegtakarítás lehet az elvárás

Magyar Péter korábbi bejelentése alapján a támogatás feltétele várhatóan legalább 30 százalékos energiamegtakarítás elérése lesz. Ez azt jelenti, hogy a korszerűsítéseknek igazolhatóan javítaniuk kell az érintett ingatlanok energiahatékonyságát. A program tervezett teljes kerete 600 milliárd forint, amely a kormány várakozásai szerint legalább 1100 milliárd forintnyi megrendelést generálhat az építőiparban. A kezdeményezés így egyszerre szolgálhatná a háztartások energiafogyasztásának csökkentését, a rezsiköltségek mérséklését és a hazai építőipari vállalkozások megrendeléseinek bővítését.

Tovább olvasom