Zöldinfó

Kulcsélmények mint a környezettudatosság mozgatórugói

Nagy Bence, az ELTE PPK doktorandusza a középiskolások környezetvédelemmel kapcsolatos élményeit vizsgáló kutatásával első helyet szerzett a VIII. Ipszilon Konferencia Értékteremtés a pszichológia és a neveléstudomány határterületein szekciójában.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-12-22

Szerző:

Vanessza

A Doktoranduszok Országos Szövetségének (DOSz) Pszichológiai és Neveléstudományi Osztálya idén online rendezte meg az Ifjú Pszichológiai és Neveléstudományi Kutatók Konferenciáját (IPSZILON) december 1-jén. A tanácskozáson a neveléstudomány és a pszichológia területén munkálkodó doktoranduszok és doktorjelöltek négy szekcióban mutathatták be kutatási eredményeiket a szakmai közönségnek.

Az Értékteremtés a pszichológia és a neveléstudomány határterületein elnevezésű szekcióban bemutatkozó hét kutatás közül Nagy Bence A kulcsélmények a környezettudatosság mozgatói? című pályamunkája bizonyult a legjobbnak. A Neveléstudományi Doktori Iskola hallgatója és kutatótársai arra keresték a választ, hogy volt-e már olyan meghatározó élmény a tanulók életében, ami után úgy érezték, mindenképpen cselekedniük kell a természet vagy a környezet megóvása érdekében. Megnézték azt is, hogy ezek a kulcsélmények milyen főbb csoportokba sorolhatók, illetve hogy egy-egy ilyen impulzus megléte vagy hiánya befolyásolja-e a diákok környezethez való viszonyát és a megélt öko-érzelmeket (szorongás, gyász, bűntudat). A vizsgálatban nyolc budapesti középiskola 477 kilencedik osztályos diákja vett részt.

A válaszokat elemezve kiderült, hogy az élmények nem csak a valóságban átélt eseményekhez kötődtek (például szennyezések felismerése vagy élőlények pusztulásának megtapasztalása), hanem jelentős részük a közösségimédia-felületeken látott tartalmakhoz (pl. óceáni szemétszigetekről vagy mikroműanyag-szennyezésekről szóló videók) kötődött. A diákok elenyésző része számolt be arról, hogy számára egy iskolai program vagy tanóra ilyen érzelmi hatást okozott volna.

Az eredmények szerint az öko-érzelmek szintje és a cselekvési szándék is jóval magasabb volt azoknál a diákoknál, akik átéltek már ilyen élményt. Ez ugyanakkor nem jelentette azt, hogy a kitöltők valóban cselekedtek is ennek hatására. A kutatás segíthet abban, hogy a középiskolások olyan környezeti nevelési alkalmakon vegyenek részt, amelyek kulcsélményeket idéznek elő, és növelik a tanulók természeti kötődését, továbbá támogathatja, hogy a tanulókban meglévő cselekvési szándék valódi tevékenységekben is megnyilvánuljon.

A kutatás a Kooperatív Doktori Program Doktori Hallgatói Ösztöndíj támogatásával valósult meg. Nagy Bence témavezetői Demetrovics Zsolt (ELTE PPK) és Munkácsy Béla (ELTE TTK), konzulense Ágoston-Kostyál Csilla (ELTE PPK) voltak, a kutatás során közreműködött Seres Zoltán (ELTE TTK).

Forrás: Eötvös Loránd Tudományegyetem

Kapcsolódó tartalom:doktor doktorandusz környezettudatosság környezetvédelem kutatás

Zöldinfó

Gigaberuházás a villamosenergia-hálózatban: több mint 230 ezer okosmérő érkezik

Több mint 230 ezer okosmérő telepítésével és 1400 MW új kapacitás befogadásával növelik a rendszer rugalmasságát.

Létrehozva:

2 óra telt el a létrehozás óta

2026-10-04

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az MVM Csoport 184,8 milliárd forintból fejleszti a villamosenergia-hálózatot és telepít több mint 230 ezer okosmérőt – jelentette be a társaság sajtótájékoztatóján Budapesten Kovács Gábor infrastruktúra vezérigazgató-helyettes. Az időjárásfüggő energiaforrások integrációját támogató projekt megvalósításához az MVM Démász Áramhálózati Kft. és az MVM Émász Áramhálózati Kft. konzorciuma 138,6 milliárd forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert – írja az alternativenergia.hu. A 2030 végén záruló programban a Démász 104,8 milliárd forint, az Émász 73 milliárd forint értékű fejlesztést valósít meg, a 230 759 hálózati okosmérő telepítésének összköltsége 13 milliárd forint.

Kovács Gábor kifejtette, hogy évtizedekkel ezelőtt, a nagy erőművek korszakában a hálózatüzemeltetés egyszerűbb volt, mint most, az osztott energiatermelés idején, amikor egyetlen utcában is működhet akár tucatnyi energiatermelő. Ilyen feltételek mellett nem mindig egyszerű a rendszerbővítés, hiszen a szűkös kapacitások korlátozhatják a csatlakozási lehetőségeket. Az MVM fejlesztése jelentős mértékben javítani fogja a hálózat rugalmasságát és befogadóképességét, lehetővé téve újabb 1400 megawatt áramtermelő kapacitás csatlakozását a Démász és az Émász területén.

Hozzátette: a projekt a főelosztó hálózattól kezdve az alállomásokon át az egyre nagyobb szerephez jutó informatikai fejlesztésekig terjed. Az okosmérők adataira a további fejlesztésekben nagy szükség lesz, ugyanis a hálózati paraméterek rögzítése segítheti a további fejlesztéseket. A fejlődés a villamosenergia-iparban sem áll meg, nincs se egyetlen, se végső megoldás, az MVM korszerűsítési tervei újabb körzetek számára biztosíthatják a csatlakozási lehetőséget – hangsúlyozta.

Az MVM közleménye szerint az energiaátmenet egyik legfontosabb feltétele, hogy a villamosenergia-hálózat lépést tartson a megújuló energia forrásainak terjedésével. Az új fejlesztési program a vállalatcsoporthoz tartozó teljes elosztóhálózatot érinti, a digitális fejlesztések kiemelt részei lesznek. A mostani beruházások évtizedekre megalapozhatják a megújuló energiák termelésének térnyerését, miközben biztosítják a magas színvonalú és biztonságos ellátást – írták.

Tovább olvasom