Zöldinfó
Kulcsélmények mint a környezettudatosság mozgatórugói
Nagy Bence, az ELTE PPK doktorandusza a középiskolások környezetvédelemmel kapcsolatos élményeit vizsgáló kutatásával első helyet szerzett a VIII. Ipszilon Konferencia Értékteremtés a pszichológia és a neveléstudomány határterületein szekciójában.
A Doktoranduszok Országos Szövetségének (DOSz) Pszichológiai és Neveléstudományi Osztálya idén online rendezte meg az Ifjú Pszichológiai és Neveléstudományi Kutatók Konferenciáját (IPSZILON) december 1-jén. A tanácskozáson a neveléstudomány és a pszichológia területén munkálkodó doktoranduszok és doktorjelöltek négy szekcióban mutathatták be kutatási eredményeiket a szakmai közönségnek.
Az Értékteremtés a pszichológia és a neveléstudomány határterületein elnevezésű szekcióban bemutatkozó hét kutatás közül Nagy Bence A kulcsélmények a környezettudatosság mozgatói? című pályamunkája bizonyult a legjobbnak. A Neveléstudományi Doktori Iskola hallgatója és kutatótársai arra keresték a választ, hogy volt-e már olyan meghatározó élmény a tanulók életében, ami után úgy érezték, mindenképpen cselekedniük kell a természet vagy a környezet megóvása érdekében. Megnézték azt is, hogy ezek a kulcsélmények milyen főbb csoportokba sorolhatók, illetve hogy egy-egy ilyen impulzus megléte vagy hiánya befolyásolja-e a diákok környezethez való viszonyát és a megélt öko-érzelmeket (szorongás, gyász, bűntudat). A vizsgálatban nyolc budapesti középiskola 477 kilencedik osztályos diákja vett részt.
A válaszokat elemezve kiderült, hogy az élmények nem csak a valóságban átélt eseményekhez kötődtek (például szennyezések felismerése vagy élőlények pusztulásának megtapasztalása), hanem jelentős részük a közösségimédia-felületeken látott tartalmakhoz (pl. óceáni szemétszigetekről vagy mikroműanyag-szennyezésekről szóló videók) kötődött. A diákok elenyésző része számolt be arról, hogy számára egy iskolai program vagy tanóra ilyen érzelmi hatást okozott volna.
Az eredmények szerint az öko-érzelmek szintje és a cselekvési szándék is jóval magasabb volt azoknál a diákoknál, akik átéltek már ilyen élményt. Ez ugyanakkor nem jelentette azt, hogy a kitöltők valóban cselekedtek is ennek hatására. A kutatás segíthet abban, hogy a középiskolások olyan környezeti nevelési alkalmakon vegyenek részt, amelyek kulcsélményeket idéznek elő, és növelik a tanulók természeti kötődését, továbbá támogathatja, hogy a tanulókban meglévő cselekvési szándék valódi tevékenységekben is megnyilvánuljon.
A kutatás a Kooperatív Doktori Program Doktori Hallgatói Ösztöndíj támogatásával valósult meg. Nagy Bence témavezetői Demetrovics Zsolt (ELTE PPK) és Munkácsy Béla (ELTE TTK), konzulense Ágoston-Kostyál Csilla (ELTE PPK) voltak, a kutatás során közreműködött Seres Zoltán (ELTE TTK).
Forrás: Eötvös Loránd Tudományegyetem
Zöldinfó
Folyamatosan mérik a Velencei-tó vizét a kritikus állapot miatt
Automata mérőbója figyeli a Velencei-tó állapotát.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Automata mérőbóját telepített a Velencei-tóba a Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság (KDTVIZIG): a vízminőségmérő bója folyamatosan figyeli a a vízhőmérsékletet, az oxigénviszonyokat, a sótartalom változását, a zavarosságot, valamint az algásodásra utaló jeleket. Az OVF a honlapján arról írt, hogy az elmúlt évek szélsőséges hidrológiai és klimatikus viszonyai miatt fokozottan sérülékeny állapotba került a tó. A rendkívül csapadékszegény időjárás hatásai már tavasz végén érzékelhetők voltak: a csökkenő vízszint miatt a tó vize “betöményedett”, sótartalma kiemelkedően magas volt, miközben tömegesen elszaporodtak a pikoalgák, a keleti medencében pedig magas klorofill-a-tartalmat mértek – írja az alternativenergia.hu. A tartósan alacsony vízszint, a növekvő sótartalom, az üledékfelkeveredés és a jelentős algabiomassza együttesen a vízminőség romlását jelzi, ezért kiemelt jelentőségűvé vált a tó állapotának folyamatos nyomon követése – írták.
Ezért június 1-jén a Maconkai-víztározóból a Velencei-tó Fürdető területére helyezték át a vízminőségmérő bóját, így a szakemberek folyamatosan nyomon tudják követni a tó vízminőségének változását, és így időben felismerhetik a kedvezőtlen folyamatokat, hogy még a helyzet súlyossá válása előtt beavatkozhassanak. A mérőbója 15 percenként végez méréseket, az adatokat pedig félóránként továbbítja a központi, online hozzáférhető adatbázisba. A sűrű mérési adatok segítségével az aktuális állapot mellett a vízminőségi változások tendenciái és a hirtelen bekövetkező eltérések is gyorsan felismerhetők. A mérőbója mérési mélységét a mindenkori vízálláshoz igazítják.
A szonda helyzete csörlő segítségével állítható, a korábbi 60 centiméteres, illetve 40 centiméteres mérési mélységhez képest a jelenlegi vízszint mellett mintegy 20 centiméteres vízmélységben végzi a méréseket. A mérőbója energiaellátását akkumulátor és napelem biztosítja.
Arról is írtak, a bója vizsgálja a vízhőmérsékletet, a fajlagos elektromos vezetőképességet, a pH-t, az oldott oxigént, az oxigén-telítettséget és a zavarosságot, valamint kékalga- és klorofill-jellemzőket. Hozzátették, a nagy időbeli felbontás azért fontos, mert a vízminőség akár egyetlen napon belül is jelentősen változhat, az oldott oxigén koncentrációja és az algák aktivitása erős napszakos ingadozást mutathat, míg egy szeles időszak rövid idő felkeverheti az üledéket, ami jelentősen megnövelheti a víz zavarosságát. A bója ezért nem egyszerűen egy-egy mérési értéket szolgáltat, hanem a változások irányát és sebességét is láthatóvá teszi.
Arról is írtak, a vízhőmérséklet, az oxigénviszonyok, a tápanyagok, a zavarosság, valamint a cianobaktériumok és a klorofill mennyisége szorosan összefügg egymással. A Velencei-tó természeténél fogva szikes, sós jellegű tó, amit a fajlagos elektromos vezetőképességi értékek is jeleznek: a tartósan alacsony vízállás, a meleg és száraz időjárás, valamint a fokozott párolgás hozzájárulhat a víz oldottanyag-tartalmának növekedéséhez, a “betöményedéshez”. Arról is írtak, hogy a fajlagos elektromos vezetőképesség augusztus 8-án kiugróan magas, 10 002 µS/cm értéket rögzített, az aktuális értékek az elmúlt öt év legmagasabb mért értékei közé tartoznak.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaNégy órán át képes energiát szolgáltatni az új tároló
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta375 tonna illegális trópusi faanyagot foglaltak le Hollandiában
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaÖsszeomlik a kukoricatermés? Drasztikusan csökkent a vetésterület az aszály miatt
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaOktóberben ismét megtisztulhatnak az ország elhanyagolt területei
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaMár most látszik a klímaváltozás hatása a magyar szőlőültetvényeken
