Zöldinfó

Kulcsélmények mint a környezettudatosság mozgatórugói

Nagy Bence, az ELTE PPK doktorandusza a középiskolások környezetvédelemmel kapcsolatos élményeit vizsgáló kutatásával első helyet szerzett a VIII. Ipszilon Konferencia Értékteremtés a pszichológia és a neveléstudomány határterületein szekciójában.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-12-22

Szerző:

Vanessza

A Doktoranduszok Országos Szövetségének (DOSz) Pszichológiai és Neveléstudományi Osztálya idén online rendezte meg az Ifjú Pszichológiai és Neveléstudományi Kutatók Konferenciáját (IPSZILON) december 1-jén. A tanácskozáson a neveléstudomány és a pszichológia területén munkálkodó doktoranduszok és doktorjelöltek négy szekcióban mutathatták be kutatási eredményeiket a szakmai közönségnek.

Az Értékteremtés a pszichológia és a neveléstudomány határterületein elnevezésű szekcióban bemutatkozó hét kutatás közül Nagy Bence A kulcsélmények a környezettudatosság mozgatói? című pályamunkája bizonyult a legjobbnak. A Neveléstudományi Doktori Iskola hallgatója és kutatótársai arra keresték a választ, hogy volt-e már olyan meghatározó élmény a tanulók életében, ami után úgy érezték, mindenképpen cselekedniük kell a természet vagy a környezet megóvása érdekében. Megnézték azt is, hogy ezek a kulcsélmények milyen főbb csoportokba sorolhatók, illetve hogy egy-egy ilyen impulzus megléte vagy hiánya befolyásolja-e a diákok környezethez való viszonyát és a megélt öko-érzelmeket (szorongás, gyász, bűntudat). A vizsgálatban nyolc budapesti középiskola 477 kilencedik osztályos diákja vett részt.

A válaszokat elemezve kiderült, hogy az élmények nem csak a valóságban átélt eseményekhez kötődtek (például szennyezések felismerése vagy élőlények pusztulásának megtapasztalása), hanem jelentős részük a közösségimédia-felületeken látott tartalmakhoz (pl. óceáni szemétszigetekről vagy mikroműanyag-szennyezésekről szóló videók) kötődött. A diákok elenyésző része számolt be arról, hogy számára egy iskolai program vagy tanóra ilyen érzelmi hatást okozott volna.

Az eredmények szerint az öko-érzelmek szintje és a cselekvési szándék is jóval magasabb volt azoknál a diákoknál, akik átéltek már ilyen élményt. Ez ugyanakkor nem jelentette azt, hogy a kitöltők valóban cselekedtek is ennek hatására. A kutatás segíthet abban, hogy a középiskolások olyan környezeti nevelési alkalmakon vegyenek részt, amelyek kulcsélményeket idéznek elő, és növelik a tanulók természeti kötődését, továbbá támogathatja, hogy a tanulókban meglévő cselekvési szándék valódi tevékenységekben is megnyilvánuljon.

A kutatás a Kooperatív Doktori Program Doktori Hallgatói Ösztöndíj támogatásával valósult meg. Nagy Bence témavezetői Demetrovics Zsolt (ELTE PPK) és Munkácsy Béla (ELTE TTK), konzulense Ágoston-Kostyál Csilla (ELTE PPK) voltak, a kutatás során közreműködött Seres Zoltán (ELTE TTK).

Forrás: Eötvös Loránd Tudományegyetem

Kapcsolódó tartalom:doktor doktorandusz környezettudatosság környezetvédelem kutatás

Zöldinfó

Több száz tonnás alkatrészeket mozgatnak a Gönyűi Erőműben

Nagykarbantartást végeznek a Gönyűi Erőműben.

Létrehozva:

5 óra telt el a létrehozás óta

2026-09-24

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Átfogó nagykarbantartást végeznek a Gönyűi Erőmű gázturbináján, a munkálatok várhatóan október közepéig tartanak – közölte az alternativenergia.hu. A tájékoztatás szerint a Győr-Moson-Sopron megyei Gönyűi Erőmű 433 megawatt (MW) bruttó villamos teljesítménnyel rendelkezik, nettó teljesítménye 428 MW. Az erőmű mintegy 600 ezer fogyasztó villamosenergia-ellátásához járul hozzá, és rugalmas szabályozhatósága miatt fontos szerepet tölt be a magyar villamosenergia-rendszer egyensúlyának fenntartásában. A gázturbina nagykarbantartása során a berendezést teljesen megbontják. Kicserélik a forró gázzal érintkező alkatrészeket és lapátokat, valamint a generátor átvizsgálását és karbantartását is elvégzik. A gázturbinák ilyen jellegű nagykarbantartása az üzemeltetési körülményektől és az üzemórák számától függően jellemzően 4-6 évente válik esedékessé. A gönyűi erőműben korábban 2017-ben és 2021-ben is történt jelentős karbantartási és felújítási munka – ismertették.

A vállalat a közleményben kitért arra, hogy a nagykarbantartás biztonságos előkészítésének egyik különleges feladata a gépház híddarujának teherpróbája volt. Az erőmű gépházában található híddaru 370 tonna névleges teherbírású, és a nagykarbantartás során kulcsszerepet kap, mert a gázturbina és a generátor jelentős tömegű alkatrészeit kell vele mozgatni. Egyes kiemelendő komponensek tömege elérheti a 320 tonnát, a darut ezért a nagykarbantartás előtt mintegy 400 tonnás terheléssel tesztelték. A 400 tonnányi próbasúly Ausztriából érkezett, szállításához 21 kamionra volt szükség. A teherpróba sikeres volt – közölték.

A karbantartásban mintegy 150 szakember vesz részt, a közvetlenül bevont vállalkozókkal és alvállalkozókkal együtt 25-35 vállalat kapcsolódik a munkához. A nagykarbantartás elsődleges célja a gázturbina műszaki állapotának megőrzése, a szükséges alkatrészek cseréje, valamint a biztonságos, megbízható és hosszú távon üzembiztos működés fenntartása – emelte ki a vállalat. A Gönyűi Erőmű Magyarország egyik legkorszerűbb kombinált ciklusú gázturbinás erőműve, a létesítményt 2011-ben adták át. Az erőművet 2024-ben vásárolta meg a Veolia, a tranzakció pedig 2025. január 6-án zárult le, így az erőművet tulajdonló társaság a Veolia csoport 100 százalékos tulajdonába került.

Tovább olvasom