Zöldinfó
Kulcsélmények mint a környezettudatosság mozgatórugói
Nagy Bence, az ELTE PPK doktorandusza a középiskolások környezetvédelemmel kapcsolatos élményeit vizsgáló kutatásával első helyet szerzett a VIII. Ipszilon Konferencia Értékteremtés a pszichológia és a neveléstudomány határterületein szekciójában.
A Doktoranduszok Országos Szövetségének (DOSz) Pszichológiai és Neveléstudományi Osztálya idén online rendezte meg az Ifjú Pszichológiai és Neveléstudományi Kutatók Konferenciáját (IPSZILON) december 1-jén. A tanácskozáson a neveléstudomány és a pszichológia területén munkálkodó doktoranduszok és doktorjelöltek négy szekcióban mutathatták be kutatási eredményeiket a szakmai közönségnek.
Az Értékteremtés a pszichológia és a neveléstudomány határterületein elnevezésű szekcióban bemutatkozó hét kutatás közül Nagy Bence A kulcsélmények a környezettudatosság mozgatói? című pályamunkája bizonyult a legjobbnak. A Neveléstudományi Doktori Iskola hallgatója és kutatótársai arra keresték a választ, hogy volt-e már olyan meghatározó élmény a tanulók életében, ami után úgy érezték, mindenképpen cselekedniük kell a természet vagy a környezet megóvása érdekében. Megnézték azt is, hogy ezek a kulcsélmények milyen főbb csoportokba sorolhatók, illetve hogy egy-egy ilyen impulzus megléte vagy hiánya befolyásolja-e a diákok környezethez való viszonyát és a megélt öko-érzelmeket (szorongás, gyász, bűntudat). A vizsgálatban nyolc budapesti középiskola 477 kilencedik osztályos diákja vett részt.
A válaszokat elemezve kiderült, hogy az élmények nem csak a valóságban átélt eseményekhez kötődtek (például szennyezések felismerése vagy élőlények pusztulásának megtapasztalása), hanem jelentős részük a közösségimédia-felületeken látott tartalmakhoz (pl. óceáni szemétszigetekről vagy mikroműanyag-szennyezésekről szóló videók) kötődött. A diákok elenyésző része számolt be arról, hogy számára egy iskolai program vagy tanóra ilyen érzelmi hatást okozott volna.
Az eredmények szerint az öko-érzelmek szintje és a cselekvési szándék is jóval magasabb volt azoknál a diákoknál, akik átéltek már ilyen élményt. Ez ugyanakkor nem jelentette azt, hogy a kitöltők valóban cselekedtek is ennek hatására. A kutatás segíthet abban, hogy a középiskolások olyan környezeti nevelési alkalmakon vegyenek részt, amelyek kulcsélményeket idéznek elő, és növelik a tanulók természeti kötődését, továbbá támogathatja, hogy a tanulókban meglévő cselekvési szándék valódi tevékenységekben is megnyilvánuljon.
A kutatás a Kooperatív Doktori Program Doktori Hallgatói Ösztöndíj támogatásával valósult meg. Nagy Bence témavezetői Demetrovics Zsolt (ELTE PPK) és Munkácsy Béla (ELTE TTK), konzulense Ágoston-Kostyál Csilla (ELTE PPK) voltak, a kutatás során közreműködött Seres Zoltán (ELTE TTK).
Forrás: Eötvös Loránd Tudományegyetem
Zöldinfó
Nem lehet többé csak úgy „zöldnek” nevezni egy terméket: új szabályok jönnek
Szigorúbb szabályok vonatkoznak a fenntarthatósági állításokra szeptember végétől.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Új, szigorúbb elvárásoknak kell megfelelniük a vállalkozásoknak szeptember 27-étől, ha kereskedelmi kommunikációjuk során zöld állításokat kívánnak alkalmazni – hívta fel a figyelmet a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) közleményében. A versenyhatóság tájékoztatása szerint az EmpCo irányelvet 2024 elején fogadta el az Európai Parlament és a Tanács, az irányelv célja, hogy szigorúbb fellépést tegyen lehetővé a megtévesztő zöld kommunikációval szemben, ezzel erősítve a fogyasztók védelmét – írja az alternativenergia.hu. Az irányelv magyarországi átültetéséről szóló törvényt 2025. december 16-án hirdették ki, így 9 hónap állt a vállalkozások rendelkezésére, hogy megismerjék a legújabb elvárásokat. Ennek megfelelően a törvény hatályba lépése után már nem lesz türelmi idő.
A változás legfontosabb része, hogy 12 új ponttal bővül a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény mellékletében található felsorolás. A “feketelistás” tényállások lényege, hogy ezek minden esetben, a törvény erejénél fogva, a körülményektől függetlenül tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősülnek. Ezek alkalmazása esetén a GVH nem mérlegel és semmilyen további külön feltételnek nem kell teljesülnie – ismertette a versenyhivatal.
A GVH példaként említette, hogy az új szabályozás szerint tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül olyan fenntarthatósági címke feltüntetése, amely nem valamilyen tanúsítási rendszeren alapul, illetve amelyet nem a hatóságok vezettek be, valamint a környezetbarát jellegre vonatkozó általános állítás, ha a vállalkozás nem tudja igazolni az állításra vonatkozó elismerten kiváló környezetvédelmi teljesítményt. Szintén tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak számít majd egyebek mellett a szoftverfrissítés szükségesként való feltüntetése, miközben az csak a funkcionalitási tulajdonságokat javítja, az áruk javíthatóként történő feltüntetése, ha azok nem javíthatók, valamint a fogyasztó arra való ösztönzése, hogy az áru fogyóeszközeit korábban cserélje ki vagy töltse fel, mint ahogy arra műszaki okból szükség lenne – jelezte a GVH.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaForradalmi változás jöhet az időjárás-előrejelzésben az új műholddal
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaA rezsicsökkentés eltörlését és célzott kompenzációt sürget a Levegő Munkacsoport
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaFurcsa szagú, barna anyag jelent meg a Dunában
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaInverteres technológiával csökkentenék a lakóautók hűtési energiaigényét
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta40 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, rekordaszály sújtotta Szlovéniát
