Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Láng Zsolt: 44 milliárd forint rezsitámogatást kapnak a 10 ezer lakos feletti települések

Negyvennégy milliárd forint kormányzati támogatást kapnak rezsiköltségeikhez a 10 ezer lakos feletti települések és fővárosi kerületek – jelentette be a közép-magyarországi gazdaságfejlesztési zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos kedden Budapesten, sajtótájékoztatón.

Létrehozva:

|

Láng Zsolt közölte: a támogatást az alapvető közszolgáltatások fenntartására adja a kormány az ukrajnai háború és a brüsszeli szankciók miatt kialakult gazdasági helyzetben.     Emlékeztetett: a kormány már korábban döntött arról, hogy a 10 ezer lakosúnál kisebb településeknek 32 milliárd forint támogatást nyújt megemelkedett energiaköltségeikhez. A kormány minden erejével támogatja a helyhatóságok mindennapi normál működését, és bízik abban, hogy ez a segítség elég lesz a téli-tavaszi hónapokra az önkormányzatoknak – tette hozzá a kormánybiztos. Láng Zsolt a támogatásokról azt mondta: pártállástól, politikai hovatartozástól függetlenül minden magyar településnek igyekeznek segíteni.

A kormánybiztos közölte, a több mint 10 ezer lakosú települések vezetőivel egyenként egyeztettek, csak azokkal nem, amelyek vezetői nem mentek el a megbeszélésre. Megvizsgálták a többi között a települések anyagi helyzetét, energiabeszerzési szerződéseit, azok lejártát. A támogatás odaítélésének nem volt feltétele az önkormányzati takarékossági program, de ennek, úgy látja, maguktól eleget tettek a helyhatóságok. Azzal kapcsolatban, hogy a Demokratikus Koalíció bejelentette, fővárosi polgármesterei pert indítanak, arra hivatkozva, hogy Orbán Viktor miniszterelnök “politikai bosszúból megtagadta a kerületek rezsitámogatását”, Láng Zsolt azt mondta, ez komolytalan lépés.

Kiemelte: látszik az odaítélt támogatásokból, hogy pártállástól függetlenül minden önkormányzat kapott segítséget. Csak azok nem – mondta -, amelyek vezetői nem mentek el az erről szóló egyeztetésre, nem kértek segítséget. Ezek a kerületek vagy olyan jól állnak, hogy nem kell nekik a támogatás, vagy nem akarnak segítséget nyújtani az ott élőknek – fogalmazott a kormánybiztos, hozzátéve: szomorú, hogy fontosabb volt ezen kerületvezetőknek a pártközpont utasítása, mint a kerületi lakók. Láng Zsolt elmondta azt is, hogy Balla György miniszteri biztos 137 vidéki, ő maga pedig 17 budapesti kerület vezetőjével tárgyalt a támogatásról.

Advertisement

Zöldinfó

Klímavédelem helyben: új erdők javítják a levegőt és az életminőséget

A városi erdő fejlesztések amellett, hogy a helyben élő lakosságot szolgálják, hozzájárulnak hazánk klímavédelmi céljainak eléréséhez is.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A helyettes államtitkár kiemelte, az Agrárminisztérium és az Energiaügyi Minisztérium együttműködésével indított Városierdő-fejlesztési Mintaprogramban öt helyszínen dolgoznak egyszerre: Balatonfüreden, Budapesten, Sárváron, Tatán és Kecskeméten – ismertette az alternativenergia.hu. A városi és városközeli erdők ma már nem kiegészítő zöldfelületek, hanem a települések működésének részei. Hatással vannak a hőmérsékleti viszonyokra, a levegő minőségére, a víz körforgására és a biológiai sokféleségre, emellett pedig a lakosság életminőségére is – írták. A fejlesztéseket minden helyszínen adatgyűjtések, termőhelyi vizsgálatok előzték meg, ezért a program a zöldinfrastruktúra-kezeléssel kapcsolatos tudást állítja a települések szolgálatába – tette hozzá.

Mocz András kifejtette, Kecskeméten a több mint fél évszázados Csalánosi Parkerdőben a felelős, adatalapú megközelítés gyakorlati megvalósulása látható, amelyet a helyi állami erdészeti társaság, a KEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. fordít le konkrét tevékenységekre. A Városierdő-fejlesztési Mintaprogram öt helyszíne közül a legélesebben itt jelennek meg az erdő fennmaradásával kapcsolatos kérdések. Az Alföldön ugyanis nem lehet átvenni más térségek erdőkezelési mintáit. A vízmegtartás, a talajállapot, a fafajválasztás és az erdőszerkezet kérdései más súllyal jelennek meg.

Az a munka, amely ezen a helyen zajlik, azt célozza, hogy az erdő szerkezete és működése igazodjon ezekhez a feltételekhez. Új élőhelyi elemeket alakítanak ki, őshonos fajokkal váltják ki a pusztuló fenyőket, rönkgátak épülnek, növelik a holtfa mennyiségét. Az így kezelt növényzet ellenállóbb lesz a klímaváltozás negatív hatásaival szemben, és a megmaradó erdőkre lehet alapozni a rekreációs szolgáltatásokat: eltávolították a veszélyes fákat, kitisztították az elhagyatott sétautak nyomvonalát, felújították az információs táblákat. A munka eredményeként a Parkerdő a kecskeméti zöldinfrastruktúra értékes eleme maradhat – áll a közleményben.

Advertisement

Kitért arra is, hogy az Agrárminisztérium és az Energiaügyi Minisztérium együttműködésének eredményeként öt év alatt több mint 11 millió facsemetével, és több mint kétezer hektár új erdővel bővült hazánk zöldvagyona, a Mintafásítás és Újszülöttek Erdeje Program folytán. Továbbá klímavédelmi kutatások, erdőállapot-monitoring rendszerek és erdőtűz-megelőzési fejlesztések is indultak, emellett hangsúlyosan jelennek meg az erdővel, környezetünkkel kapcsolatos szemléletformáló kampányok is – tették hozzá. A tárcák közötti együttműködés keretében most megvalósuló országos Városierdő-fejlesztési Mintaprogram ezzel a szemlélettel szolgálja az érintett településeken élők jóllétét – húzta alá Mocz András a közlemény szerint.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák