Zöldinfó
Láng Zsolt: 44 milliárd forint rezsitámogatást kapnak a 10 ezer lakos feletti települések
Negyvennégy milliárd forint kormányzati támogatást kapnak rezsiköltségeikhez a 10 ezer lakos feletti települések és fővárosi kerületek – jelentette be a közép-magyarországi gazdaságfejlesztési zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos kedden Budapesten, sajtótájékoztatón.
Láng Zsolt közölte: a támogatást az alapvető közszolgáltatások fenntartására adja a kormány az ukrajnai háború és a brüsszeli szankciók miatt kialakult gazdasági helyzetben. Emlékeztetett: a kormány már korábban döntött arról, hogy a 10 ezer lakosúnál kisebb településeknek 32 milliárd forint támogatást nyújt megemelkedett energiaköltségeikhez. A kormány minden erejével támogatja a helyhatóságok mindennapi normál működését, és bízik abban, hogy ez a segítség elég lesz a téli-tavaszi hónapokra az önkormányzatoknak – tette hozzá a kormánybiztos. Láng Zsolt a támogatásokról azt mondta: pártállástól, politikai hovatartozástól függetlenül minden magyar településnek igyekeznek segíteni.
A kormánybiztos közölte, a több mint 10 ezer lakosú települések vezetőivel egyenként egyeztettek, csak azokkal nem, amelyek vezetői nem mentek el a megbeszélésre. Megvizsgálták a többi között a települések anyagi helyzetét, energiabeszerzési szerződéseit, azok lejártát. A támogatás odaítélésének nem volt feltétele az önkormányzati takarékossági program, de ennek, úgy látja, maguktól eleget tettek a helyhatóságok. Azzal kapcsolatban, hogy a Demokratikus Koalíció bejelentette, fővárosi polgármesterei pert indítanak, arra hivatkozva, hogy Orbán Viktor miniszterelnök “politikai bosszúból megtagadta a kerületek rezsitámogatását”, Láng Zsolt azt mondta, ez komolytalan lépés.
Kiemelte: látszik az odaítélt támogatásokból, hogy pártállástól függetlenül minden önkormányzat kapott segítséget. Csak azok nem – mondta -, amelyek vezetői nem mentek el az erről szóló egyeztetésre, nem kértek segítséget. Ezek a kerületek vagy olyan jól állnak, hogy nem kell nekik a támogatás, vagy nem akarnak segítséget nyújtani az ott élőknek – fogalmazott a kormánybiztos, hozzátéve: szomorú, hogy fontosabb volt ezen kerületvezetőknek a pártközpont utasítása, mint a kerületi lakók. Láng Zsolt elmondta azt is, hogy Balla György miniszteri biztos 137 vidéki, ő maga pedig 17 budapesti kerület vezetőjével tárgyalt a támogatásról.
Zöldinfó
Klímasemlegesség felé tart Európa: fontos döntés
Az EP támogatja az üvegházhatású gázkibocsátás 90 százalékos csökkentését.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén támogatta azt a 2040-es éghajlat-politikai célkitűzést, mely szerint az Európai Unió 90 százalékkal csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest annak érdekében, hogy a kontinens 2050-re klímasemleges legyen – írja az alternativenergia.hu. Az Európai Parlament ülésnapján 379 szavazattal, 248 ellenében és 10 tartózkodás mellett, az uniós klímarendelet módosítására irányuló európai bizottsági javaslatról elfogadott álláspont szerint az EP-képviselők biztosítékokat szeretnének kapni arra vonatkozóan, hogy 2036-tól a nettó kibocsátáscsökkentés akár öt százaléka is származhat a partnerországoktól származó nemzetközi szén-dioxid-kibocsátási egységekből, noha az Európai Bizottság legfeljebb három százalékos felső határt javasolt. Az EP azt is szeretné, hogy a hazai állandó szén-dioxid-eltávolítást az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerében (EU ETS) a nehezen csökkenthető kibocsátások kompenzálására kelljen felhasználni, valamint nagyobb rugalmasságot biztosítanának az ágazatokon és eszközökön belül és azok között a lehető legköltséghatékonyabb célok elérésére.
Az Európai Parlament támogatja a tagállamok azon javaslatát, hogy az EU ETS2 bevezetését egy évvel, 2027-ről 2028-ra halasszák. Az ETS2 az épületekben és a közúti közlekedésben keletkező tüzelőanyagok elégetéséből származó CO2-kibocsátásra terjed ki. Az EP-képviselők azt szeretnék, hogy az uniós bizottság kétévente értékelje a köztes célok felé tett előrehaladást, figyelembe véve a legfrissebb tudományos adatokat, a technológiai fejleményeket és az EU nemzetközi versenyképességét. A felülvizsgálat többek között értékelné a nettó elnyelés uniós szintű állapotát a 2040-es cél eléréséhez szükséges mértékhez képest, valamint a felvetődő nehézségeket és az uniós ipari versenyképesség fokozásának lehetőségeit. A felülvizsgálat figyelembe venné továbbá az energiaárak alakulását és azoknak a vállalkozásokra és a háztartásokra gyakorolt hatásait is.
A felülvizsgálat következtetései szerint az Európai Bizottság adott esetben javaslatot tehet majd az uniós klímarendelet módosítására, ami magában foglalhatja a 2040-es cél módosítását vagy a támogató keret megerősítésére irányuló további intézkedések meghozatalát, például az EU versenyképességének, jólétének és társadalmi egységének megőrzése érdekében. Az európai klímarendelet a klímasemlegesség 2050-ig történő elérését jogilag kötelező erejű kötelezettséggé teszi valamennyi uniós tagállam számára. Jogilag kötelező erejű célt határoz meg az EU számára, hogy 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 55 százalékkal csökkentse a nettó üvegházhatású gázkibocsátást.
-
Zöldinfó22 óra telt el a létrehozás ótaNagy átalakulások előtt áll az energiaszektor
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEnergetikai korszerűsítés: már több ezer család részesült támogatásban országszerte
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA természetes erőforrások állapota közvetlenül befolyásolja a világgazdaság több mint felét
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaMinden harmadik autós dízelt választana, az elektromos járművek iránt továbbra is csekély az érdeklődés
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaTartós növekedési pályán a magyar kőolaj- és földgázkitermelés