Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Láng Zsolt: 44 milliárd forint rezsitámogatást kapnak a 10 ezer lakos feletti települések

Negyvennégy milliárd forint kormányzati támogatást kapnak rezsiköltségeikhez a 10 ezer lakos feletti települések és fővárosi kerületek – jelentette be a közép-magyarországi gazdaságfejlesztési zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos kedden Budapesten, sajtótájékoztatón.

Létrehozva:

|

Láng Zsolt közölte: a támogatást az alapvető közszolgáltatások fenntartására adja a kormány az ukrajnai háború és a brüsszeli szankciók miatt kialakult gazdasági helyzetben.     Emlékeztetett: a kormány már korábban döntött arról, hogy a 10 ezer lakosúnál kisebb településeknek 32 milliárd forint támogatást nyújt megemelkedett energiaköltségeikhez. A kormány minden erejével támogatja a helyhatóságok mindennapi normál működését, és bízik abban, hogy ez a segítség elég lesz a téli-tavaszi hónapokra az önkormányzatoknak – tette hozzá a kormánybiztos. Láng Zsolt a támogatásokról azt mondta: pártállástól, politikai hovatartozástól függetlenül minden magyar településnek igyekeznek segíteni.

A kormánybiztos közölte, a több mint 10 ezer lakosú települések vezetőivel egyenként egyeztettek, csak azokkal nem, amelyek vezetői nem mentek el a megbeszélésre. Megvizsgálták a többi között a települések anyagi helyzetét, energiabeszerzési szerződéseit, azok lejártát. A támogatás odaítélésének nem volt feltétele az önkormányzati takarékossági program, de ennek, úgy látja, maguktól eleget tettek a helyhatóságok. Azzal kapcsolatban, hogy a Demokratikus Koalíció bejelentette, fővárosi polgármesterei pert indítanak, arra hivatkozva, hogy Orbán Viktor miniszterelnök “politikai bosszúból megtagadta a kerületek rezsitámogatását”, Láng Zsolt azt mondta, ez komolytalan lépés.

Kiemelte: látszik az odaítélt támogatásokból, hogy pártállástól függetlenül minden önkormányzat kapott segítséget. Csak azok nem – mondta -, amelyek vezetői nem mentek el az erről szóló egyeztetésre, nem kértek segítséget. Ezek a kerületek vagy olyan jól állnak, hogy nem kell nekik a támogatás, vagy nem akarnak segítséget nyújtani az ott élőknek – fogalmazott a kormánybiztos, hozzátéve: szomorú, hogy fontosabb volt ezen kerületvezetőknek a pártközpont utasítása, mint a kerületi lakók. Láng Zsolt elmondta azt is, hogy Balla György miniszteri biztos 137 vidéki, ő maga pedig 17 budapesti kerület vezetőjével tárgyalt a támogatásról.

Advertisement

Zöld Energia

Nem tudják, mikor indulhat újra a kibertámadás miatt leállított naperőmű

Súlyos kibertámadás bénított meg egy chilei naperőművet és annak akkumulátoros energiatárolóját, a létesítmények pedig augusztus vége óta nem tértek vissza az üzembe.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

Két hónapja nem üzemel a chilei Huatacondo 103 MW teljesítményű naperőműve és a hozzá kapcsolódó, 98 MW teljesítményű, 312 MWh kapacitású akkumulátoros energiatároló rendszer (BESS), miután augusztus végén kibertámadás érte a létesítményeket. A Chile északi részén, Tarapacá régióban található létesítmények lekapcsolását augusztus 27-én kezdeményezte az RNE irányítóközpontja. A chilei Nemzeti Villamosenergia-koordinátor október 27-i jelentése szerint mind a naperőmű, mind az akkumulátoros tároló továbbra is kényszerű lekapcsolás alatt állt, rendelkezésre állásuk pedig nulla százalék volt. A dokumentum a leállás okaként a Huatacondo létesítményeit ért kibertámadást jelölte meg. Az incidenssel egy időben a Santa Rita alállomás 220/23 kV-os transzformátorát is le kellett kapcsolni, szintén kibertámadásra hivatkozva. A jelentés további két erőművet, az Olivos és az Espinos hőerőműveket érintő informatikai problémákról is beszámolt. Ezeknél megszűnt a távfelügyelet és a távoli vezérlés lehetősége, ezért nem álltak rendelkezésre villamosenergia-termelésre. Egyelőre nem bizonyított, hogy az esetek összefüggtek-e, vagy ugyanannak a támadásnak a következményei voltak. A 2019-ben átadott Huatacondo naperőmű tulajdonosa egy japán és francia érdekeltségeket is magában foglaló konzorcium. A legnagyobb, 60 százalékos részesedéssel a japán Sojitz rendelkezik, mellette a Shikoku Electric Power 30, az Eiffage pedig 10 százalékos tulajdonrésszel szerepel, írja az alternativenergia.hu hírportál.

Az energiatároló rendszer kivitelezése 2025-ben kezdődött, a berendezéseket a Canadian Solar leányvállalata, az e-Storage szállította. Fontos körülmény, hogy az akkumulátoros rendszer a kibertámadás idején még üzembe helyezési és tesztelési fázisban volt, vagyis nem egy már teljes kereskedelmi működésben lévő tároló esett ki.

A történtek különösen érzékeny időszakban érintették a chilei energiaszektort. Egy nappal a támadás után, augusztus 28-án az ország Nemzeti Energiabizottsága nyilvános konzultációt indított az energetikai ágazat kiberbiztonsági és információbiztonsági követelményeiről szóló műszaki szabályozás tervezetéről.

Advertisement

 

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák