Zöldinfó
Lengyelország panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz a Németországból odaszállított hulladék miatt
Varsó panaszt nyújtott be Németország ellen az Európai Bizottsághoz (EB) a Lengyelországba irányuló illegális szemétszállítás miatt – jelentette be szerdai varsói sajtókonferenciáján Anna Moskwa klímaügyi és környezetvédelmi miniszter.
A tárcavezető elmondta: hét illegális lengyelországi hulladéklerakóban az utóbbi években összesen 35 ezer tonna Németországból származó szemetet helyeztek el. Ez ügyben Varsó többször is a hulladék elszállítására szólította fel az érintett német tartományi hatóságokat. Anna Moskwa közölte: az uniós alapszerződés 259-es cikkelye alapján Varsó panaszt nyújtott be az EB-hez, amely az Európai Unió Bírósága (EUB) előtti eljárás első szakaszának elindítását jelenti. A sajtókonferencián szintén felszólaló Szymon Szynkowski vel Sek uniós ügyekért felelős miniszter a nemzetközi jogba ütközőnek nevezte, hogy a német szövetségi szervek a tartományok hatáskörére hivatkozva elhárítják maguktól a szemétszállítás ügyét. Varsó békés módon akarta megoldani a problémát, a német fél azonban nem tanúsított jóakaratot – jelentette ki Szynkowski vel Sek.
Elmondta: az uniós előírások szerint az EB-nek most három hónap áll rendelkezésére, hogy elemezze a panaszt, és véleményt fogalmazzon meg róla. “Eltökéltek vagyunk az eljárás folytatására, ha Németország nem reagál” – húzta alá a miniszter. Lengyelország azt követően kezdeményezett uniós szintű lépéseket a törvénytelen hulladékszállítás ügyében, hogy szombaton a nyugat-lengyelországi Zielona Góra város peremén kigyulladt egy illegális szeméttároló. A hatóságok felszólították a lakosokat, hogy lehetőleg zárt helyiségekben tartózkodjanak, és csukják be az ablakokat. A tüzet vasárnap este, jelentős erők bevetésével sikerült eloltani. Janusz Kubicki, Zielona Góra polgármestere hétfőn közölte: a tűz kisebb környezetszennyezést okozott, de a mért értékek nem lépték túl az életet és az egészséget veszélyeztető szintet. Folyamatban van a föld alatti vizek minőségének ellenőrzése, és ügyészségi nyomozás is indult. Eddigi közlések szerint a szeméttárolásra használt épületben egy magáncég 2012 óta ismeretlen összetételű anyagokat raktározott, amelyek származási helyét egyelőre nem sikerült megállapítani.
Zöldinfó
A környezetvédelem természetes része a tudatos pénzkezelésnek
Egy magatartáskutatás alapján, aki takarékos, az zöldebben él.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A pénzügyileg takarékos emberek nagyobb valószínűséggel viselkednek környezettudatosan. Aki viszont imád vásárolni, az hajlamos kevésbé figyelni a környezeti szempontokra – derült ki a Budapesti Corvinus Egyetem friss tanulmányából, amely részleteit olvashatjuk az alternativenergia.hu. A kutatás szerint a pénzügyi tudatosság nemcsak a pénztárcának, hanem a bolygónak is jót tesz: a pénzügyi takarékosság ugyanis közvetlenül hozzájárul a zöld viselkedéshez, és azok, akik odafigyelnek kiadásaikra, hajlamosabbak takarékosan bánni a természeti erőforrásokkal is, legyen szó energiafogyasztásról, hulladéktermelésről vagy a vásárlási szokásaikról. A takarékossági attitűd a legerősebb előrejelzője a környezettudatos magatartásnak, és ez fontosabb, mint az, hogy környezettudatosnak vallja-e magát az illető – áll a Corvinus kutatóinak tanulmányában. Ezzel szemben a vásárlásorientált szemlélet – az, hogy valaki szeret költeni, új termékeket vásárolni – gyengíti a környezetbarát viselkedés iránti hajlandóságot, bár ez a kapcsolat nem erős, mégis statisztikailag kimutatható: minél inkább a fogyasztás áll valaki életében a középpontban, annál kevésbé valószínű, hogy környezettudatos döntéseket hoz.
A tanulmány szerint a környezetvédelmi és környezettudatos magatartást ösztönző üzenetek önmagukban nem elegendőek, mert erősebb a hatásuk a gazdasági növekedésre és fogyasztásra buzdító narratíváknak.
A kutatás egyik legfontosabb következtetése, hogy a környezetvédelem nem feltétlenül igényel külön erőfeszítést, hanem a tudatos pénzügyi magatartás természetes velejárója. Másképp fogalmazva: aki figyel a pénzére, az a bolygóra is jobban figyel, de a környezettudatos viselkedést nem lehet pusztán oktatással vagy információval formálni. A szerzők szerint a kognitív ösztönzőkön túl kell lépni, mert legalább ennyire meghatározóak a szokások (például a takarékosság) és az érzelmi attitűdök (mint például a vásárláshoz való viszony). Példaként említik, hogy a túrázás a természetben élménye a gyermekkorban később a felnőtt életben erősebb környezetvédelmi attitűdök kialakulásához vezethet, mint a közvetlen környezetvédelmi oktatás. A kutatók szerint a cégek is sokat tehetnek azzal, ha a takarékos és fenntartható viselkedést támogatják, akár belső képzésekkel, akár ösztönzőprogramokkal, ilyen lehet az energiahatékonysági tréning, a hulladékmegelőzési ötletpályázat vagy az otthoni környezettudatos viselkedés jutalmazása.
A környezet védelme érdekében a vállalatoknak érdemes mellőzniük a felesleges vásárlást ösztönző üzeneteket, és népszerűsíteniük javítási, újrafelhasználási lehetőségeket és a közös használatú szolgáltatásokat, mint például az autómegosztást vagy a közösségi kerékpározást – áll a kutatásban.
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaHárom óra ingyen áram naponta – új energiaprogram indul
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaTöbb mint 2000 önkormányzat csatlakozott az idei tűzifaprogramhoz
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaTartós túlkínálat alakulhat ki, miközben a kereslet növekedése lassul
-
Zöld Energia16 óra telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaNagy átalakulások előtt áll az energiaszektor
