Zöldinfó
Lengyelország panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz a Németországból odaszállított hulladék miatt
Varsó panaszt nyújtott be Németország ellen az Európai Bizottsághoz (EB) a Lengyelországba irányuló illegális szemétszállítás miatt – jelentette be szerdai varsói sajtókonferenciáján Anna Moskwa klímaügyi és környezetvédelmi miniszter.
A tárcavezető elmondta: hét illegális lengyelországi hulladéklerakóban az utóbbi években összesen 35 ezer tonna Németországból származó szemetet helyeztek el. Ez ügyben Varsó többször is a hulladék elszállítására szólította fel az érintett német tartományi hatóságokat. Anna Moskwa közölte: az uniós alapszerződés 259-es cikkelye alapján Varsó panaszt nyújtott be az EB-hez, amely az Európai Unió Bírósága (EUB) előtti eljárás első szakaszának elindítását jelenti. A sajtókonferencián szintén felszólaló Szymon Szynkowski vel Sek uniós ügyekért felelős miniszter a nemzetközi jogba ütközőnek nevezte, hogy a német szövetségi szervek a tartományok hatáskörére hivatkozva elhárítják maguktól a szemétszállítás ügyét. Varsó békés módon akarta megoldani a problémát, a német fél azonban nem tanúsított jóakaratot – jelentette ki Szynkowski vel Sek.
Elmondta: az uniós előírások szerint az EB-nek most három hónap áll rendelkezésére, hogy elemezze a panaszt, és véleményt fogalmazzon meg róla. “Eltökéltek vagyunk az eljárás folytatására, ha Németország nem reagál” – húzta alá a miniszter. Lengyelország azt követően kezdeményezett uniós szintű lépéseket a törvénytelen hulladékszállítás ügyében, hogy szombaton a nyugat-lengyelországi Zielona Góra város peremén kigyulladt egy illegális szeméttároló. A hatóságok felszólították a lakosokat, hogy lehetőleg zárt helyiségekben tartózkodjanak, és csukják be az ablakokat. A tüzet vasárnap este, jelentős erők bevetésével sikerült eloltani. Janusz Kubicki, Zielona Góra polgármestere hétfőn közölte: a tűz kisebb környezetszennyezést okozott, de a mért értékek nem lépték túl az életet és az egészséget veszélyeztető szintet. Folyamatban van a föld alatti vizek minőségének ellenőrzése, és ügyészségi nyomozás is indult. Eddigi közlések szerint a szeméttárolásra használt épületben egy magáncég 2012 óta ismeretlen összetételű anyagokat raktározott, amelyek származási helyét egyelőre nem sikerült megállapítani.
Zöldinfó
Egyre nehezebb tervezni a dísznövénytermesztésben a változó piaci környezet miatt
Csökkent a dísznövénytermesztés területe 2025-ben, miközben mérsékelten nőtt az ágazat bevétele.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Tavaly 1487 hektáron neveltek dísznövényeket, míg egy évvel korábban 1598 hektáron – írja az alternativenergia.hu. Ebből a szabadföldi terület 1399, illetve 1513 hektár volt, a fűthető üvegházi vagy fóliás termesztés 72 , illetve 70, a fűtetlen 16, illetve 15 hektár volt. Tavaly a teljes terület 3 százalékán vágott, 5 százalékán cserepes, balkonra szánt, hagymás dísznövényeket és virágokat termesztettek, a többit faiskolai célokra használták. A gazdaságok 16 százaléka foglalkozott vágott virágokkal, 20 százalék pedig cserepes, balkon- vagy hagymás növényekkel. A dísznövényágazat nettó árbevétele 20,1 milliárd forintról 20,8 milliárd forintra nőtt, ebből a faiskolai növények értékesítése 13,0 milliárd forinttal részesedett. A cserepes, kiültetésre szánt dísznövények 6,1 milliárd forintot, a vágott virágok és vágott zöldek 1,6 milliárd forintot hoztak a termesztőknek.
A magyar dísznövényexport felvevői túlnyomórészt európai országok voltak. Az öt legfontosabb külföldi piac Németország, Románia, Szlovákia, Csehország és Szerbia, ezek együttesen a kivitel 98,2 százalékát vásárolták meg tavaly, előtte a 97,6 százalékát. A behozatalt a holland és a dél-európai termelők kínálata uralja. A dísznövények kínálata az összefoglaló szerint változékony, folyamatosan divatirányzatok és kulturális szokások befolyásolják. A termelők a piaci kereslet, a termelési költségek és a támogatási lehetőségek függvényében döntenek a területeik hasznosításáról, de a termesztési szezon megtervezése az energiaárak, az infláció és a gyorsan változó gazdasági környezet miatt egyre nehezebb. Emellett az időjárási szélsőségek és a kártevők is sok gondot okoznak. Míg korábban egy-egy kiemelkedő válságtényező határozta meg a lehetőségeket, 2025-ben több piaci anomália együttesen alakította a piaci környezetet.
Az ágazatban összesen 2066 dolgozót foglalkoztattak tavaly, közülük 1128-at teljes munkaidőben – írták. A 2025-ös dísznövénytermesztési szakstatisztikához 375 szervezetet és gazdálkodót jelöltek adatszolgáltatásra, az adatszolgáltatási arány 67 százalék volt – olvasható a közleményben.
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaSürgős vasúti járműcserére van szükség Magyarországon
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaHőségriadó után újabb hőhullám közeleg: az EU szerint fel kell készülni a szélsőségekre
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaA vasúti járműgyártás lehet a magyar ipar egyik új növekedési motorja
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAkár 300 millió köbméter földgázt is kiválthatna a Paks–Budapest távhővezeték
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaCsökkent a Duna vízhőmérséklete, visszatérhet a nagyobb termelés Pakson