Kapcsolatfelvétel

Otthon

Magának ásott vermet a környezettudatos építész

Létrehozva:

|

Kovács Gábor szombathelyi építész tavaly ásott egy vermet – magának. A célja az volt, hogy a terményeit itt tárolni tudja, a vermen keresztül bevezesse a kútvizet – használati vízellátáshoz – a lakóépületbe, továbbá a kútból a páramentesített vermen keresztül friss levegőt is juttasson a házba.

A kútvíz bevezetése kettős funkciót szolgál. Az egyik, hogy ne a drága ivóvizet használjuk másodlagos célokra, például mosáshoz, vécéöblítéshez; a másik, hogy a vizet nyáron a radiátorokba vezetve hűteni tudjuk a helyiségeket – fejtette ki az Életszépítőknek Kovács Gábor építész, igazságügyi és műszaki szakértő.

A vermen keresztül nemcsak friss víz, de friss levegő is érkezik a házba. Ennek több haszna is van: a vermen át érkező friss levegő nyáron hűti, télen előfűti a lakóhelyiségeket, a belső hőmérséklet ezáltal egész évben kiegyenlített az épületben. Mivel télen is friss levegő érkezik a házba, a helyiségek folyamatosan átszellőzöttek, ezért nincs szükség külön ablaknyitogatásra, nem veszik kárba a drága fűtési energia. Kovács Gábor a hőszigetelt, 4-16-4 milliméter rétegrendű ablakok között 12 Celsius-fokos levegőt keringtet, amivel télen fűti az üvegek közötti légrést, nyáron pedig hűti. (Az üveg rétegrend értelmezése: 4 mm üveg, 16 mm légrés, 4 mm üveg.)

Fénycsapdák a föld alatt: nincs szükség áramra

Kovács Gábor fénycsapdákat alakított ki a veremben, ami nem más, mint egy 45°-os tükörrendszer, ahogy ő fogalmaz: egyszerű, mint a faék.

– Egy 100-as PVC cső az alapja. A cső belső falára egy hajlítható tükörpalást van rögzítve, a két végére pedig egy-egy 90°-os idom került, ezeket szétvágtam, s méretre vágott ovális tükröt ragasztottam rájuk. A fénycsapda 95 centi magas. Olyan jól működik, hogy nappal nem kell villanyt kapcsolni a veremben. A mai energiaérzékeny világban egy építésznek nem joga, de kötelessége felhasználni minden eszközt az energiafogyasztás csökkentése érdekében – mondja Kovács Gábor.

Advertisement

Az építész szerint a téli hőveszteséget döntően két tényező befolyásolja: a lehűlő felületek – külső falak, nyílászárók – felületi vesztesége, illetve a szellőztetés.

– Nagyanyáink idejében a hő nagyjából 75 %-a távozott a falakon, a gyengén szigetelt ablakokon keresztül, gyakorlatilag nem kellett szellőztetniük. A mai extrém hőszigetelésű házakban ez az arány megfordult: a téli hőveszteség mindössze 25 %-a írható a nyílászárók és a falak számlájára. A hőveszteség 75 %-a gyakorlatilag a szellőztetésnek tudható be, ezért fontos, hogy télen ne direkt módon, ablaknyitással szellőztessünk; a kazánnak így nem a szellőztetés során lehűlt parkettát, falakat, bútorokat kell felmelegítenie.

Kovács Gábor a verem kialakítása 50-80 ezer forintból megoldható. Hogy mennyi fűtési energiát tudott a verem beiktatásával megtakarítani, arra később tud pontos választ adni – folyamatosan dokumentálja az energiafogyasztást.

A teljes cikk itt olvasható. 

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Otthon

A lakosság egyre inkább korszerűsít

A rezsicsökkentés szabályainak módosítása ösztönzi a lakosság energiamegtakarítást célzó korszerűsítési terveit – derül ki a GKI és a Masterplast közös, augusztusi, reprezentatív felméréséből.

Létrehozva:

|

Szerző:

A szabályok módosítása miatt átalakultak a tervezett korszerűsítési feladatok. A külső nyílászárok cseréje iránt júliusban minden ötödik, augusztusban már minden negyedik, a fűtési rendszer korszerűsítése iránt pedig júliusban minden negyedik, a mostani felmérésben már minden harmadik felújítást tervező háztartás érdeklődött. A hőszigetelési munkák elvégzése iránti igények egy hónap alatt megduplázódtak. A napkollektor, a napelemes rendszer telepítése, cseréje iránti kereslet pedig valósággal “felrobbant”: míg júliusban a korszerűsítést tervezők 16 százaléka szeretett volna ilyen akcióba belevágni, addig augusztusban már csaknem 40 százalékuk. Az augusztusi felmérésben feltérképezték az energiamegtakarító korszerűsítési terveket. Ezer embert vontak be a kutatásba, amely nem, életkor, lakóhely és iskolai végzettség szerint reprezentatív volt. 

A felmérések 2020 januárjától a Masterplast Nyrt. támogatásával készülnek. Megállapították, hogy a háztartások 6,5 százaléka biztosan, 13,4 százaléka valószínűleg még az idén energiamegtakarítást célzó felújítást tervez. A finanszírozást segíti, hogy a szabályozás szerint az év végéig még elérhetők az Otthonfelújítási program forrásai. Bár a program esetleges hosszabbításról nem született döntés, azonban a válaszadók kétharmada teljesen, egyötödük pedig jórészt egyetért azzal, hogy az államnak a jövőben is támogatnia kellene a lakóingatlanok energia-felhasználásának csökkentésére irányuló lakossági beruházásokat. Arra is kitértek, hogy jövőre a háztartások 5,1 százaléka biztosan, 20,2 százaléka valószínűleg tervez energetikai korszerűsítést.

Az idén és jövőre korszerűsítést tervezők csoportja között jelentős az átfedés: az idén korszerűsítést tervezők 70 százaléka jövőre is folytatná ezt, a 2023-ban korszerűsíteni szándékozók 60 százaléka pedig már idén is “mozgolódna”. A felmérésben kapott válaszok alapján pedig jövőre a lakosság energiamegtakarítást célzó beruházásai tovább élénkülnek. A legaktívabbak a családi házak (például a “Kádár-kockák”) lakói: idén 26, jövőre 32 százalékuk készül (biztosan vagy valószínűleg) energetikai korszerűsítésre. A társasházi lakások lakói körében ugyanezek az arányok 9-10, illetve 13-14 százalék. Az alapterület növekedésével párhuzamosan erősödik a korszerűsítési szándék: az 51 négyzetméter alatti ingatlanban lakók körében a fenti két adat 11 százalék (2022-ben) és 16 százalék (2023-ban), míg a 150 négyzetméternél nagyobb ingatlanban lakóknak már a 40, illetve 47 százaléka készül idén, illetve jövőre energetikai korszerűsítésre.

 

mti

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák