Zöldinfó
Magyar kutatók közreműködésével készült el az európai talajok sótartalomtérképe
Magyar kutatók közreműködésével, csaknem húszezer feltalajminta elemzése nyomán készült el Európa talajainak sótartalomtérképe egy nemzetközi kutatás keretében – áll a HUN-REN Központ MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében.
Napelem, akár 3 millió Ft vissza nem térítendő támogatással a Vidéki Otthonfelújítási Program keretében. Kalkuláljon itt. (x)
A tájékoztatásban emlékeztettek, hogy a fenntartható élelmiszer-termeléshez rendelkezésre álló termőterületekre világszerte egyre nagyobb nyomás nehezedik a talajromlás, az éghajlatváltozás és a vízhiány következtében, ezért elengedhetetlen a talajok védelme és fenntartható kezelése a jövő élelmezésbiztonsága érdekében. Mivel a világ népessége várhatóan a jövőben is növekedni fog, szükség van az erőforrások felmérésére és az eszközök biztosítására a pontos és gyors talajmonitorozáshoz – mutattak rá. A talajromlás, a szárazság, a szélsőséges időjárás és a különböző szennyeződések miatt világszerte komoly veszélynek vannak kitéve a termőtalajok, és fennáll annak a kockázata, hogy hosszú távon nem tudják kielégíteni az egyre nagyobb élelmiszerszükségletet – tették hozzá. Felidézték, az Európai Bizottság javaslata szerint 2050-re Európa lehetne az első klímasemleges kontinens, amely cél elérésében a talajnak is jelentős szerepe van. Ennek a javaslatnak a része az a stratégia, amely a fenntartható élelmezésbiztonságot helyezi fókuszba. A magyar kutatók közreműködésével elkészített nemzetközi felmérés hozzájárulhat a talajok védelméhez, valamint a tudatosabb és fenntarthatóbb termőtalaj-használathoz – írták a közleményben.
A talaj sótartalmának térbeli eloszlásáról készült térkép az európai viszonylatban elérhető legrészletesebb, 500 méteres felbontású, harmonizált információt nyújtja a jelenleg rendelkezésre álló uniós monitoring adatbázis, a LUCAS 2018. évi felvételezésének adatai alapján. Ennek köszönhetően a gazdálkodók és a szakemberek könnyebben azonosíthatják a problémás területeket, valamint kiválaszthatják a talajuk sóállapotának megfelelő művelési gyakorlatokat – fűzték hozzá. A kutatók a felmérés során azt tapasztalták, hogy a kontinens északi részén és az atlanti térségben a sófelhalmozódás természetes folyamatok következménye. A mediterrán és déli régiókban az emberi tevékenységek, például az öntözés és a nem megfelelő vízelvezetés, a parti sávban pedig a tengervíz behatolása játszanak kulcsszerepet. A közleményben arra is kitértek, hogy a kutatás szerint Magyarország termőtalajainak sótartalma közepesnek mondható, mégis fennáll a veszélye a sótartalom növekedésének. A másodlagos szikesedés olyan folyamat, amely során eredetileg nem szikes talajokban a természeti körülmények változása vagy az emberi tevékenység hatására sófelhalmozódás indul meg.
Magyarországon a nem megfelelő sótartalmú vagy mennyiségű vízzel történő öntözés, a rossz vízgazdálkodás és a helytelen talajművelési technikák tehetik szikessé a talajokat. Az egyre rendszeresebb aszályos időszakok is növelik a talaj párolgását, így a talajvízben oldott sók a feltalajba jutnak – olvasható a tájékoztatásban. Arra is figyelmeztettek, hogy a talaj sótartalmára azért is fontos ügyelni, mert a magas talajsótartalom negatív hatással van a mezőgazdasági termelésre. A túlzott sókoncentráció gátolja a növények vízfelvételét, ami növekedési problémákhoz és terméscsökkenéshez vezet, gátolja a csírázást és rontja a növények tápanyagfelvételét. A sófelhalmozódás a talaj szerkezetének romlását is okozhatja, ugyanis csökkenti annak víz- és levegőáteresztő képességét, ami tovább rontja a növények növekedési feltételeit. A magas sótartalom a mikrobiális aktivitást is gátolhatja a talajban, a sóérzékeny fajok kipusztulnak, és helyüket sótűrő baktériumok és gombák vehetik át, amelyek kevésbé aktívak a talaj szempontjából fontos tápanyagkörforgásban. Így az olyan sóérzékeny növények, mint például a gabona- vagy zöldségfélék, különösen károsodhatnak – hívták fel a figyelmet a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének (HUN-REN ATK TAKI) kutatói.
A szakemberek szerint úgy előzhető meg a talaj sótartalmának növekedése, ha alacsony sótartalmú vízzel öntözik, valamint optimalizálják az öntözővíz mennyiségét és annak időbeli eloszlását. Fontos még a talaj megfelelő vízelvezetésének kialakítása, amivel elkerülhető a talajvíz szintjének emelkedése és a sók felhalmozódása. Felhívták a figyelmet arra, hogy szikesedés esetén a talaj javítására is nagy gondot kell fordítani. Kalciumtartalmú talajjavító anyag, például gipsz és mész hozzáadásával ki lehet szorítani a nátriumionokat, így a talaj kémiai és fizikai adottságai is javulnak. Tömődött, rossz vízvezetésű talaj esetén a mélylazítás segíthet, szerves anyagok hozzáadásával pedig elősegíthető a sók kimosódása és csökkenthető a további szikesedés kockázata – áll a tájékoztatásban.
Zöld Energia
Felgyorsítaná a naperőművek és az energiatárolók engedélyezését az Európai Unió
Fellépne az EU a beruházásokat hátráltató bürokrácia ellen, felgyorsítva a naperőművek engedélyezését és hálózati csatlakozását.
Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)
Előzetes megállapodásra jutott az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament azokról az új szabályokról, amelyek célja a megújulóenergia-beruházások engedélyezésének és hálózati csatlakozásának felgyorsítása. A tervezett intézkedések a naperőművek mellett az energiatárolók, az elektromosautó-töltőállomások és az energetikai infrastruktúra fejlesztését is érintik. A megállapodás egyik legfontosabb célja az adminisztratív akadályok csökkentése és az engedélyezési eljárások egyszerűsítése. Az új szabályozás emellett a villamosenergia-hálózathoz történő csatlakozást is gyorsítaná, ami különösen fontos az európai megújulóenergia-piac számára, ahol egyre nagyobb problémát jelent a hálózati kapacitások hiánya és a beruházások elhúzódó engedélyezése. Az Európai Unió Tanácsának tájékoztatása szerint a tagállamok számára lehetővé válna, hogy a megújulóenergia-fejlesztéseket és az elektromos hálózatok bővítését kiemelkedő közérdekű beruházásként kezeljék. Ez megkönnyítheti az ilyen projektek engedélyezését, ugyanakkor a tagállamok saját hatáskörben dönthetnek úgy, hogy bizonyos esetekben, például biztonsági, honvédelmi vagy kulturális örökségvédelmi szempontok miatt nem alkalmazzák ezt az elvet.
A mostani megállapodás még nem jelenti a jogszabály végleges elfogadását. A tervezetet az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is jóvá kell hagynia, majd a jogi ellenőrzést követően formálisan is elfogadhatják. Ezt követően a tagállamoknak 18 hónap áll majd rendelkezésükre, hogy az új irányelvet átültessék saját nemzeti jogrendjükbe.
Az intézkedés az Európai Bizottság 2025 decemberében bemutatott európai hálózatfejlesztési csomagjához kapcsolódik, amely a villamosenergia-infrastruktúra tervezésének és a határokon átnyúló hálózati összeköttetések fejlesztésének felgyorsítását is célozza.
A szabályozási reform szükségességét jól mutatja az európai hálózatok túlterheltsége. Az Aurora Energy Research januári elemzése szerint Európában több mint 1000 gigawattnyi megújulóenergia-kapacitás várt hálózati csatlakozásra, miközben egyes piacokon az engedélyezési folyamat akár tíz évig is elhúzódhat.
Az új uniós szabályok így a napelemes és energiatárolási beruházások egyik legfontosabb akadályának felszámolásában hozhatnak előrelépést. A gyorsabb engedélyezés és hálózati csatlakozás a magyarországi fejlesztések számára is kedvező változásokat jelenthet.
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaNapelemek: drasztikusan felgyorsulhat az engedélyezés
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaNem támadhatja meg Lengyelország az uniós klímacsomagot
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre több termőföldet kell visszaadni a természetnek az aszály miatt
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaSzokatlan magyar napelemes technológia juthat el a világűrbe
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaNem bírja majd az elektromos hálózat a napelemeket? Meglepő lépésre szánták el magukat
