Zöldinfó

Magyar kutatók közreműködésével készült el az európai talajok sótartalomtérképe

Magyar kutatók közreműködésével, csaknem húszezer feltalajminta elemzése nyomán készült el Európa talajainak sótartalomtérképe egy nemzetközi kutatás keretében – áll a HUN-REN Központ MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében.

Létrehozva:

1 év telt el a létrehozás óta

2025-03-06

Szerző:

Vanessza

Napelem, akár 3 millió Ft vissza nem térítendő támogatással a Vidéki Otthonfelújítási Program keretében. Kalkuláljon itt. (x)

A tájékoztatásban emlékeztettek, hogy a fenntartható élelmiszer-termeléshez rendelkezésre álló termőterületekre világszerte egyre nagyobb nyomás nehezedik a talajromlás, az éghajlatváltozás és a vízhiány következtében, ezért elengedhetetlen a talajok védelme és fenntartható kezelése a jövő élelmezésbiztonsága érdekében. Mivel a világ népessége várhatóan a jövőben is növekedni fog, szükség van az erőforrások felmérésére és az eszközök biztosítására a pontos és gyors talajmonitorozáshoz – mutattak rá. A talajromlás, a szárazság, a szélsőséges időjárás és a különböző szennyeződések miatt világszerte komoly veszélynek vannak kitéve a termőtalajok, és fennáll annak a kockázata, hogy hosszú távon nem tudják kielégíteni az egyre nagyobb élelmiszerszükségletet – tették hozzá. Felidézték, az Európai Bizottság javaslata szerint 2050-re Európa lehetne az első klímasemleges kontinens, amely cél elérésében a talajnak is jelentős szerepe van. Ennek a javaslatnak a része az a stratégia, amely a fenntartható élelmezésbiztonságot helyezi fókuszba. A magyar kutatók közreműködésével elkészített nemzetközi felmérés hozzájárulhat a talajok védelméhez, valamint a tudatosabb és fenntarthatóbb termőtalaj-használathoz – írták a közleményben.

A talaj sótartalmának térbeli eloszlásáról készült térkép az európai viszonylatban elérhető legrészletesebb, 500 méteres felbontású, harmonizált információt nyújtja a jelenleg rendelkezésre álló uniós monitoring adatbázis, a LUCAS 2018. évi felvételezésének adatai alapján. Ennek köszönhetően a gazdálkodók és a szakemberek könnyebben azonosíthatják a problémás területeket, valamint kiválaszthatják a talajuk sóállapotának megfelelő művelési gyakorlatokat – fűzték hozzá. A kutatók a felmérés során azt tapasztalták, hogy a kontinens északi részén és az atlanti térségben a sófelhalmozódás természetes folyamatok következménye. A mediterrán és déli régiókban az emberi tevékenységek, például az öntözés és a nem megfelelő vízelvezetés, a parti sávban pedig a tengervíz behatolása játszanak kulcsszerepet. A közleményben arra is kitértek, hogy a kutatás szerint Magyarország termőtalajainak sótartalma közepesnek mondható, mégis fennáll a veszélye a sótartalom növekedésének. A másodlagos szikesedés olyan folyamat, amely során eredetileg nem szikes talajokban a természeti körülmények változása vagy az emberi tevékenység hatására sófelhalmozódás indul meg.

Magyarországon a nem megfelelő sótartalmú vagy mennyiségű vízzel történő öntözés, a rossz vízgazdálkodás és a helytelen talajművelési technikák tehetik szikessé a talajokat. Az egyre rendszeresebb aszályos időszakok is növelik a talaj párolgását, így a talajvízben oldott sók a feltalajba jutnak – olvasható a tájékoztatásban. Arra is figyelmeztettek, hogy a talaj sótartalmára azért is fontos ügyelni, mert a magas talajsótartalom negatív hatással van a mezőgazdasági termelésre. A túlzott sókoncentráció gátolja a növények vízfelvételét, ami növekedési problémákhoz és terméscsökkenéshez vezet, gátolja a csírázást és rontja a növények tápanyagfelvételét. A sófelhalmozódás a talaj szerkezetének romlását is okozhatja, ugyanis csökkenti annak víz- és levegőáteresztő képességét, ami tovább rontja a növények növekedési feltételeit. A magas sótartalom a mikrobiális aktivitást is gátolhatja a talajban, a sóérzékeny fajok kipusztulnak, és helyüket sótűrő baktériumok és gombák vehetik át, amelyek kevésbé aktívak a talaj szempontjából fontos tápanyagkörforgásban. Így az olyan sóérzékeny növények, mint például a gabona- vagy zöldségfélék, különösen károsodhatnak – hívták fel a figyelmet a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének (HUN-REN ATK TAKI) kutatói.

A szakemberek szerint úgy előzhető meg a talaj sótartalmának növekedése, ha alacsony sótartalmú vízzel öntözik, valamint optimalizálják az öntözővíz mennyiségét és annak időbeli eloszlását. Fontos még a talaj megfelelő vízelvezetésének kialakítása, amivel elkerülhető a talajvíz szintjének emelkedése és a sók felhalmozódása. Felhívták a figyelmet arra, hogy szikesedés esetén a talaj javítására is nagy gondot kell fordítani. Kalciumtartalmú talajjavító anyag, például gipsz és mész hozzáadásával ki lehet szorítani a nátriumionokat, így a talaj kémiai és fizikai adottságai is javulnak. Tömődött, rossz vízvezetésű talaj esetén a mélylazítás segíthet, szerves anyagok hozzáadásával pedig elősegíthető a sók kimosódása és csökkenthető a további szikesedés kockázata – áll a tájékoztatásban.

Kapcsolódó tartalom:klímaváltozás környezetvédelem kutatás sótérkép talaj talajromlás természet vízhiány

Zöldinfó

Kiemelkedő tetőfelújításokat és építőipari szakembereket díjaztak Budapesten

Rekord magas színvonal a hazai legrangosabb tetős pályázaton.

Létrehozva:

9 óra telt el a létrehozás óta

2026-05-23

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Épületszigetelők, Tetőfedők, Bádogosok és Ácsok Magyarországi Szövetsége pályázatán hagyományosan az ács, bádogos, tetőfedő és szigetelő szakkivitelezők, illetve építészek mutathatják be munkáikat az elismert hazai és nemzetközi szakemberekből álló zsűri előtt – írja az alternativenergia.hu. Az 1989 óta minden évben meghirdetett AZ ÉMSZ AZ ÉV TETŐJE Nívódíj pályázat a hazai legrangosabb szakmai elismerés. Idén a 93 átlagon felüli színvonalú pályázat közül 53 munkát díjaztak a május 9-i gálán. AZ ÉV TETŐJE 2026 Nívódíj Pályázat ünnepélyes díjátadón 13 Elismerő oklevelet, 24 Különdíjat, 11 Kategóriadíjat, 4 Nívódíjat adtak át. A hagyományokhoz híven idén is odaítélték az Aranyceruza vándordíjat a legjobb tervező csapatnak. Magastető szekcióban az Aranykalapács Vándordíjat egy több mint 100 éves soproni lövérekbeli villa újraépítésének tetőfedése nyerte el. Tóth Géza, a Tetőpont Plusz Kft. tulajdonosa kékesen égetett hódfarkú tetőcseréppel készítette el a Nívódíjas munkát. A szakszerű és szakmát szerető iparos munka, a színek és formák ízléses összhangja az épület eredeti szépségét adják vissza.

Az egykori Corvin áruház tetőfelújításának minden részlete, dokumentáltsága és a kivitelezés szakmaisága is példaértékű. A Corvin Palace lapostető felújításáért a Watertight Kft. és a Gonoszig Kft. vehették át idén a Szigetelés szekció Nívódíját, amely egyben az Aranykefe Vándordíj is. A részletekben is alapos, jól megoldott kivitelezés nem csak a tetőszigetelésről szólt. Az eredetileg kevésbé védett megoldást tovább gondolták a kivitelezők és teljes biztonságos védelemmel látták el, ügyelve a más szakmák által okozott károk enyhítésére is. Idén a Fémlemezfedés szekcióban egy korcolt fedésű békésszentandrási hétvégi ház bizonyult a legjobbnak. Herbert János munkájának korckiosztásai, valamint a belső helyzetű csatorna előtti lefutó és a tetőbe átforduló szögkorcok kapcsolatai kiemelkedő minőségűek. A gondos kivitelezésért és szakmai alaposságért a szekció Nívódíját és egyben az Aranykályha Vándordíjat kapta meg,

A közel 400 éves Győri Loyolai Szent Ignác Bencés templom és rendház tetőszerkezetének 72 000 munkaórás felújításakor 500 m³ faanyagot használtak fel. A jelenlegi Magyarország legnagyobb egyben lévő ilyen típusú barokk tetőszerkezete az eredeti fakötéseket alkalmazva a legnagyobb gondosság mellett készült el. A Lampert Építő Kft. és vezetője, Lampert Zsolt példás lelkiismeretességgel és szakszerűséggel teljesítették ezt a kivételes nagyságú és bonyolultságú feladatot. Így idén őket illette az Ácsszerkezet szekció Nívója, illetve az Aranyszekerce Vándordíj. Horváth Sándor vezető tervező és tervező munkatársai Gyöngyösi Tamás, Papp Sára Anikó a Budapest, 8. kerületi Ortodox Keresztény Dialógus Központ épületszerkezeti tervezési munkáiért vehette át A Legjobb Szaktervezőnek járó díjat, az Aranyceruza Vándordíjat. Az épületegyüttes tetőszinti átalakításával az új tetőszerkezeti részletmegoldások jól átgondolt rétegfelépítései és kimunkált, kiérlelt, kivitelezésre alkalmas részlettervei méltóak a magasszintű építészeti igényhez.

A pályázatról röviden

A 38 éves múltra visszatekintő pályázat célja a közösség létrehozása, a példaértékű tető, homlokzati, illetve szigetelői munkák elismerése és megismertetése hazai és nemzetközi szinten is. A bírálat során a zsűri a kor követelményeinek megfelelő munkákat keres, mind az anyaghasználat és a kivitelezés szempontjából is, természetesen a gazdaságosság és a hosszú élettartam fontossága mellett. Az építőiparban egyre nagyobb szakemberhiány miatt az sem elhanyagolható szempont, hogy a jövő szakemberei számára is követendő példaként szolgáljanak a bemutatott pályázatok.

A zsűrizés menete

A munka megfelelő dokumentálása fotókkal és írásos anyaggal elengedhetetlen a sikeres pályázáshoz. Ugyanakkor nem a beérkezett anyagok alapján döntenek a zsűri tagjai, hanem minden egyes pályamunkát a helyszínen is megtekintenek, így csak a legszakszerűbb kivitelezések részesülhetnek elismerésben. Ezt követően személyes ülés keretében hozzák meg döntésüket. Majd idén is Martin Krick, a Német Tetőfedő Szövetség Mayen-i Tetőfedő Képzési Központjának oktatási igazgatója és a zsűri elnöke szinte valamennyi kategória és nívódíjra esélyes tetőt és homlokzatot meglátogatott a helyszínen. Így született meg az idei végeredmény.

A díjátadóra a tavalyi nívódíjas épületeket bemutató szakmai fórumot követően, ünnepélyes keretek között adta át az ÉMSZ. Számos építőanyag gyártó cégnek köszönhetően valósulhatott meg a díjátadó ünnepség, amelynek hagyományosan a Budapesti Műszaki Egyetem adott otthont május 9-én az Épületszerkezettani Tanszék támogatásával.

Tovább olvasom