Kapcsolatfelvétel

Zöld Közlekedés

Magyar mérnöki csúcstechnológia: intelligens forgalomirányítás a BME és Magyar Közút közös projektjében

A „digitális iker” segítségével nemcsak a közlekedés biztonsága növekszik, hanem lehetőség nyílik a vezetőtámogató és önvezető rendszerek fejlesztésére is, ami a jövő intelligens közúti forgalomirányításának alapját képezi.

Létrehozva:

7 hónap telt el a létrehozás óta

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Világviszonylatban is kiemelkedő fejlesztés zárult le az M1-M7 autópálya közös szakaszán: a napokban helyezték üzembe azt a szuperszámítógéppel kiegészített rendszert, amely a forgalom valós idejű érzékelése és modellezése révén a jövő közúti közlekedésének alapvető építőeleme lesz – közölte a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) az MTI-vel – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a Magyar Közút munkatársai az M1-M7 autópálya mintegy 800 méternyi budaörsi szakaszán 39 különböző szenzort helyeztek el, amelyek valós időben figyelik a járművek mozgását a kijelölt útszakasz mindkét oldalán, az így keletkezett információkat pedig folyamatosan továbbítják a cég adatközpontjában elhelyezett szuperszámítógépbe. A BME Gépjárműtechnológia Tanszékének munkatársai elvégezték a kihelyezett műszerek (radarok, LIDAR, hőkamerák, és különböző látószögű optikai kamerák) kalibrálását, valamint kidolgozták és betanították a mesterségesintelligencia-alapú modelleket, így a rendszer képes az útszakasz digitális leképzésére. Ebben a “digitális iker” néven futó rendszerben valós időben jelenik meg az autópálya összes tereptárgya, valamint az ott közlekedő valamennyi jármű – tették hozzá.

“A digitális iker ugyanakkor ideális lehetőséget teremt a vezetőtámogató vagy önvezető rendszerek tesztelésére is” – mondta a közlemény alapján Rövid András, a BME környezetérzékeléssel foglalkozó kutatócsoportjának vezetője és az Eureka projekt szakmai vezetője. Az M1-M7 okosautópálya-szakasza a jelenlegi 800 méterről hónapokon belül 1500 méteresre bővül, tovább növelve a tesztelési lehetőségeket – közölték. Kiemelték, hogy az itt nyert értékes tapasztalatokra építve kezdődhet majd meg a jövő közlekedésének alapját képező intelligens forgalomirányítás infrastruktúrájának nagyobb léptékű kiépítése; a fejlesztés egyik kiemelt célja a balesetek számának drasztikus visszaszorítása. Emellett egy ilyen rendszer képes olyan dinamikus forgalomirányítási műveletek önálló, biztonságos végrehajtására is, mint például a leállósávok helyzetfüggő használata – fejtették ki.

Advertisement
Kapcsolódó tartalom:

Zöld Közlekedés

Átalakuló autópiac: az elektromos hajtású modellek húzzák az eladásokat

Tavaly az új autók eladása 1,8 százalékkal nőtt az Európai Unióban, 10,822 millióra emelkedett a 2024. évi 10,631 millióról.

Létrehozva:

16 óra telt el a létrehozás óta

|

2026-01-31

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az elektromos járművek (BEV) eladásai 29,9 százalékkal, 1,88 millióra nőttek, arányuk 17,4 százalék volt az eladásokon belül az egy évvel korábbi 13,6 százalékot követően – írja az alternativenergia.hu. A hálózatról is tölthető plug-in hibridek (PHEV) eladásai 33,4 százalékkal, 1,015 millióra nőttek, míg az elektromos hibrideké (HEV) 13,7 százalékkal, 3,733 millióra emelkedtek. A PHEV-autók piaci részesedése 7,2 százalékról 9,4 százalékra nőtt, a HEV-autóké 30,9 százalékról 34,5 százalékra emelkedett. A benzinmotoros autók eladásai 18,7 százalékkal, 2,88 millióra csökkentek, a dízelüzemű autóké pedig 24,2 százalékkal, 960 ezerre estek. Együttes piaci részesedésük a 2024. évi 45,2 százalékról 35,5 százalékra esett tavaly. Németországban, Európa legnagyobb autópiacán az összes autóeladás tavaly 1,4 százalékkal, 2,858 millió darabra nőtt. Franciaországban 5 százalékkal, 1,632 millió darabra csökkent, Olaszországban 2,1 százalékkal, 1,525 millióra esett, Spanyolországban pedig 12,9 százalékkal, 1,149 millióra nőtt.

Az ACEA adatai szerint Magyarországon 129 440 új autót adtak el tavaly, 6,4 százalékkal többet a 2024. évinél. A dízeles autók eladása 2 százalékkal, 14 374-re csökkent, míg a benzineseké 14,8 százalékkal, 30 920-ra esett. A BEV-autók eladása 28,5 százalékkal, 11 002-re nőtt, a hálózatról is tölthető, plug-in hibrid (PHEV) autóké 25,3 százalékkal, 7136-ra, míg a hibrid-elektromos (HEV) autóké 16,7 százalékkal, 65 369-re bővült. A Volkswagen Csoport (beleértve egyebek között a Skodát, az Audit, a Seatot és a Porschét) eladásai az EU-ban 5,5 százalékkal, 2,989 millió darabra emelkedett, a Renault csoporté 5,6 százalékkal, 1,24 millióra nőtt, míg a Stellantis eladásai 4,7 százalékkal, 1,66 millióra csökkent. A német luxusautó-gyártó BMW Csoport 6,4 százalékkal, 764 331-re növelte eladásait, míg fő versenytársa, a Mercedes-Benz járműeladásai 1,5 százalékkal, 568 764-re emelkedett.

A dél-koreai Hyundai Csoport autóeladásai 3,1 százalékkal, a japán Toyota Csoporté 6,3 százalékkal, az amerikai Ford Motoré pedig 2,3 százalékkal csökkentek. A Tesla amerikai elektromos autógyártó eladásai az Európai Unióban 37,9 százalékkal, 150 500-ra estek vissza tavaly, miközben a kínai BYD Co. eladásai 228 százalékkal, 128 800 járműre ugrottak. Az ACEA számítása szerint az Európai Unióban 13,6 millióan dolgoznak a járműipari ágazatban, amely 414,7 milliárd euró adóbevételt termel az európai kormányoknak. Az EU GDP-jének több mint 8 százalékát az autóipar termelte.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák