Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Magyar vízstratégia új alapokon: tározók és öntözőrendszerek védik a jövő mezőgazdaságát

A „Vizet a tájba” program révén több száz helyszínen kezdődtek vízmegtartó beavatkozások, hogy Magyarország hatékonyabban védekezzen a szárazság és az időjárási szélsőségek ellen.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Ahogy a focira, úgy lassan a vízügyre is igaz, hogy tízmillió szakértő országa vagyunk, ám mielőtt ítéletet mondunk a témáról, vagy tanácsot adunk másoknak, meg kell tanulnunk felelősen gazdálkodni saját vízkészleteinkkel – írja az alternativenergia.hu. Hubai Imre hangsúlyozta: a klímaváltozás és annak következményei a vízügyi ágazatban, a politikában és az élet minden területén, így a társadalom egészében is szemléletváltást követelnek. A kormányzat válasza erre a Vizet a tájba program, melynek részeként 4,7 milliárd forintból 260 beavatkozási ponton végeznek vízpótlást, illetve hajtanak végre vízmegtartó intézkedéseket, műszaki beavatkozásokat. Idén ez 150-200 millió köbméter plusz vízkészlet tájba juttatását jelenti, míg jövő év végéig ez a mennyiség a tervek szerint eléri majd a 3 milliárd köbmétert, mely a Balaton vízkészletének másfélszerese – közölte. Tájékoztatása szerint jelenleg is zajlik a Hanyi-Tiszasűlyi árapasztó tározó építésekor visszamaradt anyagnyerő gödrök elárasztása, melyet a Jászsági főcsatorna vízkészletéből hajtanak végre a Közép-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság szakemberei.

Jelezte: mintegy 1,5 millió köbméternyi friss víz gravitációs úton történő tájba juttatásával ez a munka itt is megteremti az élet feltételeit, az ökoszisztéma egyensúlyát és a jövőben a környékbeli gazdálkodói öntözési igények kielégítésének lehetőségét. Kitért arra is, hogy a vízügyi szakmában az aszálykárok megelőzését és csökkentését célzó beavatkozások mellett a háttérben komoly tervezés folyik, melynek során a jövő öntözésfejlesztési stratégiáit, így az ország öntözött területeinek legalább háromszorosára növelését készítik elő. Emlékeztetett: a vízügyi létesítmények költséghatékony üzemeltetésének és a kormány által biztosított 10 milliárd forintnak is köszönhetően ingyenesen juthatnak öntözővízhez a gazdák. Hozzátette: bár Brüsszel és a Tisza-párt nem támogatja, hogy a magyar gazdák tudjanak védekezni a klímaváltozás káros következményei ellen, a kormány eltökélt e támogatási forma fenntartásában. Pócs János, a térség országgyűlési képviselője arról beszélt: 30 éves álom válik valóra most a környékbeli gazdatársadalom számára, hiszen ennyi ideje fennálló igény, hogy a Jászsági öntözőcsatorna vizéhez minél nagyobb területen hozzáférjenek. Ezzel a lépéssel immár Jászkisér, Jászapáti, sőt Jászberény térségét is sikerült bekapcsolni ebbe a hálózatba, ami elengedhetetlen most, amikor az évszázad legnagyobb aszályával küzd a térség és az ország – húzta alá.

A Vizet a tájba program a fiatal gazdáknak is ösztönzést jelent, hiszen megvalósításával csökken a mezőgazdaság korábbi évtizedekben, évszázadokban tapasztalt rendkívüli mértékű időjárási kitettsége – jegyezte meg. Lovas Attila, a Közép-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója elmondta: a tározó gátjainak megépítése során hátra maradt 10 anyagnyerő helyet évek óta elkezdték vizes élőhellyé alakítani. A mostani aszálykár elhárítási akcióterv keretében 4 ilyen terület gravitációs vízpótlási feltételeinek kialakítására és vízzel való feltöltésére nyílt lehetőség. A 10 gödör befogadóképessége összesen 2,5 millió köbméter lesz és összterülete eléri majd a 160 hektárt. Hangsúlyozta: a feltöltést jelenleg kizárólag a szabad, azaz mezőgazdasági célra fel nem használt vízkészletek elvezetésével oldják meg.

Advertisement

Zöldinfó

Szavazz a bokrok hangjára – elindult a 2026-os év madara-választás

Július 25-ig várja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a voksokat az év madarára, a lakosság a kis poszáta, az énekes rigó és kerti geze közül választhat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az MME 1979-óta választja meg az év madarát, ami 2011 óta rendszerint közönségszavazással történik. 2026-ra három, bokorban fészkelő madárfaj, a kis poszáta, az énekes rigó és kerti geze közül választhat a lakosság az egyesület honlapján július 25-e 12 óráig – közölte az alternativenergia.hu. A bokrosok menedéket nyújtanak rengeteg élőlény számára. Sok madár találja meg itt fészkelő- és táplálkozóhelyét, és a vonulás alatt még több használja megállóhelyként, zöld folyosóként ezeket a területeket. Ezért is fontos, hogy ezekre természetbarát szemmel, értékes élőhelyként és ne “rendezetlen bozótként” tekintsünk. A kis poszáta verébnagyságú, de annál karcsúbb madár. Színezete nem feltűnő, jellegzetes “lüktető” éneke alapján azonban könnyű felismerni. Rovarevő, elsősorban lepkehernyókkal, levéltetvekkel táplálkozik. Hazánkban gyakori fészkelő, tavasztól őszig találkozhatunk vele ártéri erdőkben, bokrosokban, de akár városi parkokban is. A telet Afrikában tölti.

Az énekes rigó a fekete rigó után a második leggyakoribb települési fészkelő rigónk. A rokon fajnál kisebb, attól teljesen eltérő színezetű, így könnyű elkülöníteni attól. Életmódja és táplálkozása a fekete rigóéhoz hasonló, de jobban kedveli az üdébb, párásabb parkokat, kerteket, ahol bőven talál kisebb házas csigákat. Fészke igazi remekmű, belsejét nyálával kevert korhadó faanyaggal simára tapasztja. A telet főként a mediterráneumban tölti, de vannak áttelelő példányai is. A kerti geze verébnagyságú, ritkán megfigyelhető madár. Hasoldala világos sárgás, hátoldala sötétebb barnás, esetleg olajzöldbe hajló, lábai kékesszürkék. Fészkeléshez sűrű növényzetet igényel, ezért leginkább nedves területeken, ártéri erdőkben fordul elő. A telet Afrika déli, szubtrópusi részén tölti, hozzánk csak késő tavasszal érkezik, és a költés befejezése után, nyár derekán megkezdi a vonulást a telelőterületek felé.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák