Zöld Energia
Magyarország támogatja a megújuló energiaforrások engedélyeztetésének felgyorsítását
Magyarország támogatja a megújuló energiaforrások engedélyeztetésének felgyorsítását, ugyanakkor ellenzi a gázársapkával és a gáz közös beszerzésével kapcsolatos intézkedések meghosszabbítását – jelentette ki az Energiaügyi Minisztérium (EM) energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára Brüsszelben kedden.
Steiner Attila az uniós tagállamok energiaügyekért felelős minisztereinek ülése szünetében az MTI-nek hangsúlyozta: Magyarország támogatja a szél- és naperőművi projektek felgyorsított jóváhagyását lehetővé tevő intézkedés érvényességének meghosszabbítását, hogy azokat a forrásokat minél gyorsabban ki tudja helyezni, és a projektek megvalósuljanak. Azzal összefüggésben, hogy az Európai Bizottság a geopolitikai helyzetre tekintettel a gázárak téli emelkedésétől tartva a februárban bevezetett, megawattóránként 180 eurós gázársapka hatályának meghosszabbítását javasolja, Steiner Attila kijelentette: Magyarország nem támogatja az intézkedés meghosszabbítását. Magyarország ezt egyfajta szankciós intézkedésnek tekinti, amelynek alkalmazása nagyon rossz reakciót válthat ki az orosz oldalon. Akár ellenlépések meghozatalát is okozhatja – figyelmeztetett.
Az államtitkár közölte: Magyarország nem támogatja a közös uniós gázbeszerzésre vonatkozó, év végén lejáró átmeneti intézkedés meghosszabbítását sem. Az intézkedések a vonatkozó információk átadását és mindenfajta új gázszerződés lejelentését teszi kötelezővé, valamint azokba beleszólást biztosít az Európai Bizottságnak. Magyarország ezt nem szeretné – hangsúlyozta. A magyar kormány továbbá nem tartja jónak az úgynevezett gázszolidaritásra vonatkozó uniós intézkedést sem. Eszerint ugyanis egy szomszédos tagállam gázszükségleteinek sürgősségi kielégítése esetén azonnali, akkori piaci árakon kell azt megtenni, függetlenül attól, hogy az energiahordozót mennyiért tárolta be a segítséget nyújtó ország.
Szerintünk úgy lenne tisztességes, ha azon az áron kellene kisegíteni a szomszédos tagállamot, amelyen azt beszereztük – fogalmazott Steiner Attila.
Az államtitkár beszámolt arról is, hogy a rezsicsökkentésről szóló magyar intézkedést “különböző irányból, de folyamatosan támadják”, a kivezetését akarják elérni. A javasolt jogszabály alapján csak úgy lehetne a rezsicsökkentést érvényben tartani, ha az Európai Bizottság uniós vészhelyzetet hirdetne – magyarázta. Magyarország szerint ez a tagállamok jogait sérti, egy ilyen intézkedést nemzeti hatáskörben is meg kell tudni hozni – mondta.
A rezsicsökkentés jól működik, megvannak rá a forrásaink. Nagyon határozottak vagyunk, hogy az intézkedést fenntartsuk – fogalmazott.
Steiner Attila végezetül arról tájékoztatott, hogy Magyarország jól áll a téli felkészülésben, több mint 90 százalék körül van a gáztárolók töltöttsége. Magyarország fogyasztásarányosan sokkal több gázt tárolt be, mint amennyi az uniós átlag – mondta. Ez azt jelenti, hogy Magyarország gázellátásának biztonsága a téli szezonban szavatolt – tette hozzá az Energiaügyi Minisztérium (EM) energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára.
Zöld Energia
Az energiaközösségek segíthetnék a megújuló energia terjedését, de sok a akadály
Jogi és technikai akadályok lassítják az energiaközösségek terjedését az EU-ban.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Az Európai Unió által szorgalmazott energiaközösségek fejlődését jogi és technikai akadályok hátráltatják, ezért a kezdeményezés eddigi eredményei jelentősen elmaradnak a várakozásoktól – írja az alternativenergia.hu. A luxemburgi testület jelentése szerint jelenleg kevés energiaközösség működik az EU-ban, így hozzájárulásuk a megújulóenergia-termeléshez nem számottevő. A projektek előrehaladását a pontatlan uniós iránymutatások, a hálózati csatlakozások késedelme, valamint az energiatárolási megoldásokat ösztönző intézkedések hiánya is akadályozza. Az energiaközösség olyan jogi struktúra, amely lehetővé teszi a polgárok, a helyi önkormányzatok és a kisvállalkozások számára, hogy együtt termeljenek, kezeljenek, osszanak meg és fogyasszanak energiát. Ilyen lehet például a közös tetőre telepített napelem vagy közösségi tulajdonban lévő szélturbina, amely egy település vagy városrész energiaellátásához járul hozzá.
Az ilyen projektek több milliárd euró értékű uniós támogatásra jogosultak, és az EU szerint fontos szerepet játszhatnak az éghajlat- és energiapolitikai célok elérésében. A korábbi becslések szerint 2030-ra az energiaközösségek állíthatnák elő Európa szélenergia-kapacitásának 17 százalékát, a napenergia-kapacitásnak pedig 21 százalékát. A számvevők szerint azonban ezek az előrejelzések túlzottan optimistának bizonyultak, részben azért, mert nem alakul elegendő energiaközösség. “Miközben az unió minden erejével igyekszik elérni éghajlat- és energiapolitikai céljait, a polgárok általi energiatermelés továbbra is meggyőző ötletnek tűnik. Elméletileg ideális, de a gyakorlatban nehézségekbe ütközik” – mondta Joao Leao, a jelentésért felelős számvevő.
Hozzátette, az EU feladata most az, hogy lebontsa a jogi és technikai akadályokat, hogy a kezdeményezések a gyakorlatban is eredményeket hozhassanak. Uniós célkitűzés volt, hogy 2025-re minden 10 ezer főnél népesebb településen legalább egy megújulóenergia-alapú energiaközösség jöjjön létre. Az Európai Bizottság azonban eddig nem készített beszámolót e cél teljesüléséről, a számvevők által összegyűjtött adatok pedig arra utalnak, hogy az EU nagy valószínűséggel nem érte el ezt a célt.
A jelentés rámutat arra is, hogy a nem kellően egyértelmű uniós fogalommeghatározások jogbizonytalanságot okoznak. Nem világos például, hogy pontosan mi minősül energiaközösségnek, miként kell azokat megszervezni, hogyan kell megosztani a megtermelt villamos energiát, illetve miként értékesíthető a többlet. Ez elriaszthatja a polgárokat a részvételtől, akadályozhatja az új kezdeményezések létrehozását. A probléma különösen a társasházak esetében jelentkezik, ahol – az uniós lakosság közel felének otthonában – egy új jogi személy létrehozása a meglévő lakástulajdonosi társulások mellett sokak számára további bürokratikus terhet jelenthet.
A számvevőszék szerint az energiaközösségek fejlődését a villamosenergia-hálózat túlterheltsége miatt késlekedő vagy elutasított csatlakozások is hátráltatják. Emellett gondot okoz, hogy a megújulóenergia-termelés és a fogyasztás időben gyakran nem esik egybe: a napelemek például jellemzően dél körül termelik a legtöbb energiát, miközben a háztartások energiaigénye inkább kora reggel és este nő meg. A jelentés szerint az energiatárolási megoldások – amelyek segíthetnek a kereslet és a kínálat kiegyensúlyozásában és a hálózati terhelés csökkentésében – kulcsszerepet játszhatnának a projektek sikerében. Az Európai Bizottság azonban nem kezelte prioritásként az energiaközösségek ilyen jellegű támogatását.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaPostán érkeznek a rezsistop-nyilatkozatok az áramfogyasztóknak
-
Zöldinfó10 óra telt el a létrehozás ótaÚj 360 fokos felvételek készülnek Magyarországon a Google Mapshez
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaÚj lehetőség a zártkertek megőrzésére és fejlesztésére
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaEgyre keresettebbek a zártkerti ingatlanok a vásárlók körében
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaÜzemanyagválság sújtja Kubát: az Air France is felfüggeszti járatait
