Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

MAKÉSZ: egy készház építése hat-kilenc hónap alatt megvalósítható

Egy készház építése már hat-kilenc hónap alatt megvalósítható, és a technológiánál amennyire lehet a környezetbarát alapanyagok használatára helyezik a hangsúlyt, a kereslet alakulását azonban jelenleg a magas hitelkamatok is befolyásolják – közölte az ÉVOSZ Magyar Környezettudatos és Szerelt Technológiás Vállalatok Szövetsége Szakmai Tagozata (MAKÉSZ) az MTI-vel.

Létrehozva:

|

Józsa Árpád, a Nebraska-ház Építési Kft. ügyvezetője tapasztalatai alapján elmondta, amennyiben az adott építőipari vállalkozás együttműködése optimális az építtetővel, a kivitelezés pedig folyamatos, akkor egy készház építésére a tervezéstől a kulcsrakész átadásig hat-kilenc hónapra van szükség. A szakember tájékoztatása szerint egy készházas technológiával épült 90 négyzetméteres családi ház, megfelelő műszaki tartalommal 45-50 millió forintnál kezdődik. A MAKÉSZ tagság visszajelzései alapján ugyanakkor a magas hitelkamatok miatt egyelőre főként csak a megfelelő tőkével rendelkezők döntenek készház építése mellett. A MAKÉSZ tagjai tavaly 136 lakóházat építettek, de egyéb épületek – óvoda és szálláshely – is készültek előre gyártott elemek felhasználásával. A tagoknál jelenleg 69 épület megvalósítása van folyamatban, az egész évre vonatkozó vállalásaik száma pedig 130, ami lényegében a tavalyival azonos.

Közölték, a családiház- és lakásépítések számában tapasztalt  jelentős csökkenés egyelőre azért nem érinti a tagságot, mert a cégek nagy része hosszú ideje a piacon van, bizonyítani tudott megbízhatóság és a minőség terén is. Így többen már nagyrészt ajánlások útján nyernek el munkákat. Arra is kitértek, hogy a készházak építésénél az ingatlan közműadottságaitól függően a négyzetméterár nettó 450 és 800 ezer forint között változhat. A fa/fémvázas épületeknél az egyszerűbb, de az előírásoknak megfelelő épületgépészettel négyzetméterenként 450-650 ezer forintos vállalási árral dolgoznak az érintett cégek. Itt olyan gépészeti megoldásokra kell gondolni, mint például a helyiségenkénti klíma alkalmazása. A legkorszerűbb, hőszivattyús, felületfűtés-hűtéssel szerelt, kiemelt hőszigeteléssel rendelkező épületeknél viszont az árajánlat fajlagosan már 500-800 ezer forint között mozog. Az árkülönbözet főképp a beépített anyagok széles kínálatával magyarázható, hiszen nem mindegy például, hogy a megrendelő fa.

Rámutattak, hogy bár a környezetbarát, természetes alapanyagok használata még helyenként jelentős ártöbbletet eredményez, de a MAKÉSZ törekszik az ökológiai lábnyom csökkentése jegyében a megújuló energiák és a természetes, kis szén-dioxid-kibocsátással előállított anyagok alkalmazására. Példaként a fát említették, amely azon túl, hogy már növekedése alatt is megköti a szén-dioxidot, feldolgozásának is sokkal kisebb az energiaigénye összehasonlítva akár a cement vagy a tégla előállításával. A MAKÉSZ közleményében jelezte, a szervezet 15 rendes taggal és 3 ideiglenes taggal rendelkezik. Utóbbi az a felvételét kérő vállalkozás lehet, aki a szakmai tevékenységét legalább egy éve folytatja, és legalább 3 megépült házat tud bemutatni. A tagságból 12 vállalkozás tevékenysége a tervezéstől, az építésen át a kulcsrakész ingatlan átadásáig terjed. Ezen belül hat cég az építést megelőző feladatok (tanácsadás telekválasztásnál, közműbekötés szervezése), akár az épületen kívüli munkák (kocsibeálló, kerítés) megvalósításában is közreműködik vagy segítséget nyújt. A MAKÉSZ május 12-én tartotta tisztújító közgyűlését, amelyre azért volt szükség, mert Kárpáti József, aki több mint 10 éven keresztül volt a MAKÉSZ elnöke, lemondott tisztségéről. Az elfogadott új alapszabály értelmében a MAKÉSZ-nál megszűnik az elnöki pozíció, helyette 4 elnökségi tagot választ a közgyűlés. Egyhangú döntést hoztak, így Józsa Árpád a műszaki feladatokért, Borka Árpád a sajtó és marketing feladatokért, Bíró Péter a nemzetközi kapcsolatokért, Győrfi József pedig a szervezeti kérdésekért lett felelős.

Zöldinfó

Februárban is megdőlt a mindenkori melegrekord az EU klímaváltozást figyelő szolgálata szerint

Az idei február volt az eddigi legmelegebb a feljegyzések kezdete óta – közölte csütörtökön kiadott jelentésében az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus (C3S).

Létrehozva:

|

Szerző:

A C3S adatbázisa 1950-ig nyúlik vissza. Adataik szerint az idei volt globálisan a legmelegebb február: az átlagos felszíni levegőhőmérséklet 13,54 Celsius-fok volt, ami 0,81 fokkal meghaladja az 1991-2020 közötti időszak februári átlagát, és 0,12 fokkal több az eddig mért legmelegebb, 2016. februári hőmérsékletnél. Az uniós szolgálat korábbi jelentése szerint az 1850-től vezetett globális feljegyzések azt mutatják, hogy 2023 volt a Föld legmelegebb éve, az emberi tevékenység okozta klímaváltozás és a Csendes-óceán keleti részének felszíni vízrétegét felmelegítő El Nino jelenség miatt, amely emelte a globális hőmérsékletet. Tavaly június óta minden hónap a világ legmelegebbje volt a korábbi évek azonos időszakához képest. A Copernicus csütörtöki közlése szerint az idei február 1,77 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az iparosodás előtti, 1850-1900 közötti időszak februári átlaghőmérsékletének becsült értéke. Az elmúlt tizenkét hónap globális átlaghőmérséklete is rekordmagas volt, 0,68 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti időszak átlagát és 1,56 fokkal az 1850-1900 közötti átlagot.

A napi globális átlaghőmérséklet a hónap első felében kiugróan magas volt, négy egymást követő napon, február 8. és 11. között 2 Celsius-fokkal haladta meg az 1850-1900 közötti szintet. Európában a hőmérséklet 3,3 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020. februári átlagot, átlag feletti hőmérséklet különösen Közép- és Kelet-Európában volt tapasztalható. Európán kívül a hőmérséklet Észak-Szibériában, Észak-Amerika középső és északnyugati részén, Dél-Amerika jelentős részén, Afrikában és Nyugat-Ausztráliában volt átlag feletti. A december és február közötti időszak vonatkozásában azt közölték, hogy az ideit tél volt az eddigi legmelegebb a világon, a hőmérséklet 0,78 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti időszak átlagát. Az európai téli hőmérséklet az eddig mért második legmelegebb volt a 2019-2020-as tél után, és 1,44 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020-as időszakban mért átlagot – tette hozzá jelentésében az uniós klímaváltozást figyelő szolgálat. Februárban 21,06 fokkal az óceánok felszíni átlaghőmérséklete is rekordmagasnak bizonyult.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák

© 2022 zoldtrend.hu | Minden jog fenntartva!