Zöldinfó
Már több mint 100 gazdálkodó ajánlotta fel a területét vízmegtartásra
A kormány számára kiemelten fontos a természeti értékek megőrzése és fenntartása, így a vízkincs mennyiségi és minőségi védelme is, vízmegtartásra már több mint 100 gazdálkodó ajánlotta fel a területét – olvasható az Energiaügyi Minisztérium (EM) közösségi oldalának keddi bejegyzésében.
Napelem, akár 3 millió Ft vissza nem térítendő támogatással a Vidéki Otthonfelújítási Program keretében. Kalkuláljon itt. (x)
A klímaváltozás következtében fellépő új kihívásokhoz alkalmazkodva ma már kiemelt szerepet kap a csökkenő készletek pótlása, a vizek jobb visszatartása. E cél támogatására jött létre az Országos Vízügyi Főigazgatóság február végén indult online felülete, amely jelentősen egyszerűsítette a gazdák számára a területük felajánlását vízgyűjtésre. A weboldalon helyrajzi szám alapján, a szükséges adatok megadásával könnyedén elindítható a folyamat – olvasható a közleményben, amely szerint mezőgazdasági területen történő víztározással jelentősen növelhető az ország területén visszatartható víz mennyisége.
Ez a gazdák számára is előnyös, hiszen az elárasztott területen lévő víz szivárgással táplálja a talajvízkészleteket, párolgással pedig hozzájárul a helyi klíma javításához – írták.
Az új, online bejelentési rendszert a tárca sikeresnek nevezte, hiszen a február 19-i indulástól számítva két hét sem kellett ahhoz, hogy az önkéntes vízvisszatartásra jelentkezők száma meghaladja a százat. A “Vizet a tájba!” program nem újkeletű logikára épül, hiszen a vízügy eddigi fejlesztései között is voltak többfunkciós, vízvisszatartást segítő elemek. Az elmúlt években bekövetkezett aszályok azonban rávilágítottak, hogy a jövőben minden lehetőséget meg kell ragadni a vizek megtartására és visszapótlására – tették hozzá. Ennek érdekében a bejegyzés szerint jelenleg is fokozott ütemben zajlik az állami víztározó rendszerek feltöltése. Míg január végén 270 millió köbméter vizet tartott vissza a vízügy, addig a február végi adatok szerint már 314 millió köbméter az állami víztározókban visszatartott teljes vízmennyiség – közölték.
Zöldinfó
Aszály ellen is hatékony lehet a magyar fejlesztésű gyapjúpellet
Magyar fejlesztésű készítmény segíthet a növénytermesztésben.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Segítheti a növénytermesztést egy magyar fejlesztésű készítmény, a FitoWool gyapjúpellet, amely előnyös tulajdonságainak köszönhetően széles körben alkalmazható termék lehet nemzetközi szinten is – mondta Áder János volt köztársasági elnök Kék bolygó című podcastjának megjelent adásában, amely a legnépszerűbb videómegosztón is megtekinthető. Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Veres Andrea növényorvossal, talaj-előgazdálkodási szakmérnökkel beszélgetett az adásban – részletezi tovább az alternativenergia.hu. A fenntartható növénytermesztési rendszerek kutatója a gyapjúpelletet létrehozó és gyártó Agrologica Kft. társalapítójaként kifejtette: az állattartók a gyapjút nem tudják hasznosítani, noha előnyös tulajdonságokkal rendelkező alapanyagként hasznos termék készíthető belőle. A kedvező hatások közül kiemelte, hogy a gyapjú stabil fehérjekoncentrátum, amelyből mikrobiológiai úton szabadulnak fel a tápanyagok, támogatva a növények élettani folyamatait, segítve az ellenállóságukat a kórokozókkal és kártevőkkel szemben.
Aszályos időkben különösen értékes tulajdonsága, hogy jó vízmegkötő, lassú lebomlása révén pedig egyenletes tápanyagellátást biztosít. Alkalmazásában a fokozatosság nagyon fontos, mert a mű- és szerves trágya is káros lehet, ha hirtelen túltáplálja a növényeket és károsítja a talaj mikroorganizmusait. A gyapjúpellet előnye az is, hogy lebontására a kórokozók alkalmatlanok, a hasznos gombák viszont képesek – tette hozzá. Áder János felhívta a figyelmet arra, hogy a termék javíthatja a homokos talajok vízháztartását és akár erdőtelepítésekben is segíthet, de ma még sok más talajregenerálónál drágább. Veres Andrea azt mondta, hogy ár alapján más trágyapelletekkel nem hasonlítható össze, többek között azért, mert nem ipari állattartásból származik, tehát nem tartalmaz antibiotikumokat, hormonokat, ami fontos a növények ellenálló képességét erősítő mikroorganizmusok számára.
Hozzátette, hogy a számításaik alapján nagyobb volumenű gyártásnál csökkenhetnének az előállítás költségei, de vállalati együttműködések keretében keresik a felhasználás más lehetőségeit is. A volt államfő bízik benne, hogy a gyapjú újra keresett alapanyag lesz, hiszen évszázadokon át az volt Európa-szerte. Reméli továbbá, hogy a magyar kutatói kísérletei is eredményekre vezetnek, a gyapjú hasznosítását pedig alacsonyabb költségekkel egyre szélesebb körben lehet ösztönözni.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaDrámai fordulat: már a cukrot és a krumplit sem tudjuk megtermelni
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaEgy év alatt rendet tesznek: nagyszabású hulladékfelszámolás indul
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaHóvihar és káosz: áram nélkül maradt régiók, késik a mezőgazdasági szezon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaHárom hónap után fordulat: helyreállt az olajszállítás a Barátság vezetéken
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaTiltakozás a Balatonnál: civil szervezetek a privatizáció ellen
