Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Már több mint 100 gazdálkodó ajánlotta fel a területét vízmegtartásra

A kormány számára kiemelten fontos a természeti értékek megőrzése és fenntartása, így a vízkincs mennyiségi és minőségi védelme is, vízmegtartásra már több mint 100 gazdálkodó ajánlotta fel a területét – olvasható az Energiaügyi Minisztérium (EM) közösségi oldalának keddi bejegyzésében.

Létrehozva:

|

Napelem, akár 3 millió Ft vissza nem térítendő támogatással a Vidéki Otthonfelújítási Program keretében. Kalkuláljon itt. (x)

A klímaváltozás következtében fellépő új kihívásokhoz alkalmazkodva ma már kiemelt szerepet kap a csökkenő készletek pótlása, a vizek jobb visszatartása. E cél támogatására jött létre az Országos Vízügyi Főigazgatóság február végén indult online felülete, amely jelentősen egyszerűsítette a gazdák számára a területük felajánlását vízgyűjtésre. A weboldalon helyrajzi szám alapján, a szükséges adatok megadásával könnyedén elindítható a folyamat – olvasható a közleményben, amely szerint mezőgazdasági területen történő víztározással jelentősen növelhető az ország területén visszatartható víz mennyisége.

Ez a gazdák számára is előnyös, hiszen az elárasztott területen lévő víz szivárgással táplálja a talajvízkészleteket, párolgással pedig hozzájárul a helyi klíma javításához – írták.

Az új, online bejelentési rendszert a tárca sikeresnek nevezte, hiszen a február 19-i indulástól számítva két hét sem kellett ahhoz, hogy az önkéntes vízvisszatartásra jelentkezők száma meghaladja a százat. A “Vizet a tájba!” program nem újkeletű logikára épül, hiszen a vízügy eddigi fejlesztései között is voltak többfunkciós, vízvisszatartást segítő elemek. Az elmúlt években bekövetkezett aszályok azonban rávilágítottak, hogy a jövőben minden lehetőséget meg kell ragadni a vizek megtartására és visszapótlására – tették hozzá. Ennek érdekében a bejegyzés szerint jelenleg is fokozott ütemben zajlik az állami víztározó rendszerek feltöltése. Míg január végén 270 millió köbméter vizet tartott vissza a vízügy, addig a február végi adatok szerint már 314 millió köbméter az állami víztározókban visszatartott teljes vízmennyiség – közölték.

Advertisement

Zöldinfó

Támogatással segítik az erdők klímaalkalmazkodását Magyarországon

Új pályázati felhívás jelent meg 29 milliárd forintos keretösszeggel az erdőgazdálkodók számára – mondta Mocz András.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A helyettes államtitkár kiemelte, a KAP keretében megjelent, “Versenyképes erdőgazdálkodást szolgáló beruházások támogatása” című felhívásban négy célterületre pályázhatnak a magán erdőgazdálkodók és az állami erdészeti társaságok – ismertette az alternativenergia.hu. Az erdőgazdálkodási alaptevékenységből és az erdőgazdálkodásból származó termékek hozzáadott értékének fejlesztése, a hatékonyság javításához szükséges digitalizációs beruházások mellett az erdészeti szaporítóanyag-előállítás fejlesztése is elszámolható. A kérelmeket május 7-től lehet benyújtani – tette hozzá. Zöldvagyonunk legjelentősebb eleme, a több mint 2 millió hektár magyar erdő érintett a klímaváltozásban. Az erdészeti ágazat egyik legfontosabb feladata, hogy a modern technológia és az erdészeti tudomány eredményeinek felhasználásával operatív klímaadaptációs megoldásokat dolgozzon ki – húzta alá.

A tavalyi évben megalakult Erdészeti Klímaadaptációs Fórum is ezt hivatott szolgálni. Nyolc szakmai munkacsoportjának egyike az erdészeti szaporítóanyagokkal foglalkozik, és a folyamatos kutatások mentén irányt mutat a termelőknek – írták. Mocz András hangsúlyozta, fontos, hogy olyan őshonos szaporítóanyagokat termeljünk, amelyek a klímaváltozáshoz alkalmazkodva a magyar erdőkben felhasználhatók és a jövő erdeit biztosítják a következő generációk számára. Erre már számos, határokon átnyúló együttműködés és kísérlet is zajlik, például déli származású, nem invazív szaporítóanyagokkal.

A legtöbb esetben van lehetőség az erdők alkalmazkodóképességének javítására. Kulcsfontosságú lehet az erdők természetességi állapotának helyreállítása, vagy olyan faállományok kialakítása, amelyek a megváltozott klimatikus viszonyok mellett várhatóan nem pusztulnak ki és képesek az erdei életközösségek életfeltételeit fenntartani – tette hozzá a helyettes államtitkár. Az Interreg Magyarország-Szlovákia Programban megvalósuló projekt keretében a projektpartnerek a klímához már adaptálódott őshonos fafajok magjából, modern technológiával burkolt gyökérzetű facsemetéket nevelnek, és országszerte több helyszínen kísérletet indítanak növekedésük nyomon követésére – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák