Zöldinfó
Már több mint 100 gazdálkodó ajánlotta fel a területét vízmegtartásra
A kormány számára kiemelten fontos a természeti értékek megőrzése és fenntartása, így a vízkincs mennyiségi és minőségi védelme is, vízmegtartásra már több mint 100 gazdálkodó ajánlotta fel a területét – olvasható az Energiaügyi Minisztérium (EM) közösségi oldalának keddi bejegyzésében.
Napelem, akár 3 millió Ft vissza nem térítendő támogatással a Vidéki Otthonfelújítási Program keretében. Kalkuláljon itt. (x)
A klímaváltozás következtében fellépő új kihívásokhoz alkalmazkodva ma már kiemelt szerepet kap a csökkenő készletek pótlása, a vizek jobb visszatartása. E cél támogatására jött létre az Országos Vízügyi Főigazgatóság február végén indult online felülete, amely jelentősen egyszerűsítette a gazdák számára a területük felajánlását vízgyűjtésre. A weboldalon helyrajzi szám alapján, a szükséges adatok megadásával könnyedén elindítható a folyamat – olvasható a közleményben, amely szerint mezőgazdasági területen történő víztározással jelentősen növelhető az ország területén visszatartható víz mennyisége.
Ez a gazdák számára is előnyös, hiszen az elárasztott területen lévő víz szivárgással táplálja a talajvízkészleteket, párolgással pedig hozzájárul a helyi klíma javításához – írták.
Az új, online bejelentési rendszert a tárca sikeresnek nevezte, hiszen a február 19-i indulástól számítva két hét sem kellett ahhoz, hogy az önkéntes vízvisszatartásra jelentkezők száma meghaladja a százat. A “Vizet a tájba!” program nem újkeletű logikára épül, hiszen a vízügy eddigi fejlesztései között is voltak többfunkciós, vízvisszatartást segítő elemek. Az elmúlt években bekövetkezett aszályok azonban rávilágítottak, hogy a jövőben minden lehetőséget meg kell ragadni a vizek megtartására és visszapótlására – tették hozzá. Ennek érdekében a bejegyzés szerint jelenleg is fokozott ütemben zajlik az állami víztározó rendszerek feltöltése. Míg január végén 270 millió köbméter vizet tartott vissza a vízügy, addig a február végi adatok szerint már 314 millió köbméter az állami víztározókban visszatartott teljes vízmennyiség – közölték.
Zöldinfó
Erdők regenerálása kezdődik a Cserhátban, így óvják meg a biodiverzitást
Magyarország természetes területeinek 21 százaléka erdős, ezért biodiverzitásuk fejlesztése kulcsfontosságú feladat.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Rácz András, a tárca természetvédelemért felelős államtitkár közleménye szerint kiemelte, hogy az “Erdei és erdős sztyepp élőhelyek megőrzése, fejlesztése a Nógrádi Tájegység területén” című beruházás elsődlegesen a Nógrádi Tájegység védett és Natura 2000 területeinek erdei és erdős sztyepp élőhelyek természetességi állapotát javítja – írja az alternativenergia.hu. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz keretében megvalósuló célzott beavatkozások támogatják a természetes regenerációt, hozzájárulva az élőhelyek tartós védelméhez. Rácz András ismertette, hogy a fejlesztés során az inváziós fafajok, elsősorban akác és bálványfa visszaszorításával, vadkizáró kerítések építésével, valamint a szigetszerű fenyvesfoltok megnyitásával javítják az érintett erdők állapotát. A vadhatás helyi csökkentésével a terület természetes megújulását, illetve kísérleti jelleggel egyes, kiemelkedő értékű élőhely foltok és védett jelentőségű növényfajok állományainak regenerálódását kívánják elérni. A projekt a Karancs-Medves és a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzetekben zajlik, három kiemelt Natura 2000 területet érintve: a Tepke, Bézma és Karancs Kiemelt Jelentőségű Természetmegőrzési Területeket. Az államtitkár rámutatott, ezek az országosan védett zónák megóvása prioritás a biodiverzitás fenntartása szempontjából.
Az inváziós akác- és bálványfa-állományokat 47 helyszínen, összesen 37,16 hektár erdei és erdőssztyepp területen kémiai módszerekkel, injektálással vagy pontpermetezéssel, szükség szerint ismétléssel távolítják el. Az eldőlt egyedek helyben holtfaként maradnak, miközben a beavatkozás nem haladja meg az erdészeti záródáshiány-küszöböt. Négy helyszínen 9 hektár fekete és erdei fenyves átalakítása kezdődik. Erdőtervi keretek között lékes vagy gyérítésszerű kitermeléssel támogatják a természetes újulatot, állománykiegészítést végeznek, 2820 méter vadkárelhárító kerítést telepítenek, valamint évi kétszeri kézi ápolást alkalmaznak. Két helyszínen 1,6 hektár erdőtisztás kezelését kézi cserjeirtással és bálványfa-gyérítéssel végzik. Hat érzékeny élőhelyen 480 méter vadkizáró kerítést, valamint mobil fémrácsokat helyeznek ki a védett növényfajok védelmére – olvasható a közleményben.
Rácz András az AM tájékoztatása szerint kitért arra is, hogy kisfilm készül a Nógrádi Tájegység élőhelyeiről, Natura 2000 jelölő fajairól és a projekt eredményeiről, továbbá monitoring eszközöket szereznek be a hatásosság mérésére. A 2028. június 30-ig tartó fejlesztés mintegy 46 hektáron javítja az élőhelyek állapotát, megteremtve az értékek hosszú távú megőrzésének feltételeit.
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaElektromos autós áttörés: a Leapmotor a miniautóktól a C-SUV kategóriáig hódít
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVízvisszatartással és modern technológiával mentik a dél-alföldi szikes tavakat
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÚjrahasznosítás felsőfokon: milliárdos támogatással erősítik a körforgásos átállást
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaKiemelt fajvédelmi program indul a kácsi patakcsiga és a fekete bödöncsiga megőrzésére
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaSzigetelés, nyílászárócsere, fűtéskorszerűsítés: így ösztönzik az energiaspórolást
