Zöld Energia
Mi a helyzet a napelemmel Magyarországon?

A világ számos pontján rengeteg teret nyert a napelem és vannak országok, ahol például ez háttérbe szorította a megszokott energiatermelő berendezéseket és erőműveket.
A magyar vevőket persze leginkább az érdekli, hogy mi a helyzet Magyarországon, mennyire érdemes itt befektetni és milyen előnyökkel jár ez.
Először is tisztázni kell, hogy Magyarország nagyon jó helyen van a napsugárzást tekintve. Magyarországon a legtöbb besugárzás a Tiszántúl déli területein tapasztalható, viszonylag nagyobb még a sugárzás a Dunántúlon illetve az Alföld déli vidékein. Legkevesebb besugárzásban a nyugati határszél és az Északi-középhegység térsége részesül. A besugárzás területi eloszlását két tényező határozza meg: a földrajzi szélesség, valamint a felhőzet mennyisége. Hazánk területén (az országon belül tapasztalható kis szélességkülönbség miatt) a felhőzet nagysága a besugárzás döntőbb tényezője. A Duna-Tisza közének déli fele 2000 óra fölötti évi napsütéssel, legkevésbé napos területeink pedig az Alpokalja és az ország észak-keleti régiója, 1800 óránál is kevesebb évi napfényösszeggel.
Az sajnos senkit sem lep meg, hogy a magyar napelempiac le van maradva a nyugatitól, azonban keseredni nem kell, hiszen hazánk is jó úton halad. Nálunk a napelemes rendszerek túlnyomó részét a hálózatra tápláló rendszerek teszik ki. A szigetüzemű rendszerek száma elhanyagolható az összes telepített rendszer viszonylatában. A hálózatra visszatápláló napelemes rendszerekről pontos nyilvántartást vezetnek az áramszolgáltatók. Például az elmúlt 3 évben több mint kétszer annyi napelemes rendszert telepítettek és engedélyeztettek évről évre. A legtöbb hazai napelemes beruházás a fővárosban és annak vonzáskörzetében található. Ezt követi az Észak-Dunántúl és Dél-Dunántúl. Sőt, az elmúlt években a főváros vonzáskörzetében és Észak-Dunántúlon 70 %-os növekedés tapasztalható a telepített rendszerek átlagos mérete hullámzó trendet mutat. 2008-ban 3 kWp felett volt, 2009-ban 3 alá csökkent, majd a következő 3 évben felment egészen 6,5 kWp fölé. A tavalyi évben ez kicsit csökkent, de még mindig 6 kWp felett van. A kiserőművek, azaz az 50-500 kWp teljesítményű napelemes rendszerek mindössze az elmúlt három évben kezdtek terjedni. Hazánkban egyre több ilyen rendszer található, és számuk lassan bővülő tendenciát mutat.
Jogosan merül hát fel a kérdés, hogy megéri-e a napelemet választani? A magyar háztartásoknak tisztán pénzügyi szempontból, bárminemű állami támogatás, pályázat nélkül is racionális döntés napelemes áramtermelésbe fektetni. 2013-ban Magyarországon a napelemes rendszerek megközelítőleg a hálózati árammal azonos áron voltak képesek áramot termelni. Természetesen 2017-ben a napelemek javára fordult az előny, hiszen ezzel még olcsóbban lehet áramot termelni.
Forrás: napelemek-napkollektorok.hu

Zöld Energia
Mikrohálózatok hidrogénnel, megérkezett a jövő energiatárolási megoldása!
Egy németországi ipari szakkiállításon fogják bemutatni a HyGrid nevű hidrogén-mikrohálózati platformot.

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
Március végén, a Hannover Messe nevű ipari szakkiállításon tervezi bemutatni új, HyGrid nevű hidrogén-mikrohálózati platformját a Fraunhofer Institute for Machine Tools and Forming Technology (Fraunhofer IWU)– számol be a PV Magazine. A kutatók szerint a megközelítés segíthet a kórházak, az elzárt, vidéki területek és a háború sújtotta régiók energiaellátásában. A kutatók szerint az ilyen mikrohálózatok decentralizált energiaellátási megoldást kínálnak, amely életképes megközelítést jelentene Németországban. Ezek az önfenntartó rendszerek villamos energiát hasznosítanak, a szükség esetén kifejezetten nagy mennyiségű energia tárolást pedig zöld hidrogénnel valósítják meg. A Fraunhofer IWU csapata évek óta dolgozik a Reference Factory H2 nevű kezdeményezésen, amelyben a fókusz az elektrolizáló készülékek és üzemanyagcellák hatékony gyártási folyamatainak fejlesztésén van. Az intézet jelenleg sportközpontok és kórházak számára tervezi a kezdeti rendszerkoncepciókat. A kutatók szerint a kórházak teljes mértékben kihasználhatják a hidrogén-mikrohálózatokat, mivel az elektrolízis során oxigén keletkezik, amelyet technikai oxigénként, illetve víztisztításra és fertőtlenítésére lehetne használni.
A HyGrid platform központi elemét, a HyVentus nevű elektrolizáló egységet a Reference Factory H2 keretében fejlesztették ki ipari partnerek támogatásával. A Fraunhofer szerint a HyGrid egy költséghatékony, tartós mikrohálózati megoldást kínál, amelyet akár a háború sújtotta Ukrajnában is alkalmazhatnának a következő tél során. A szakértők úgy vélik, a könnyen telepíthető és skálázható rendszer a háború sújtotta régiókban és más, ellátási problémákkal küzdő régiókban néhány kilowattól több száz kilowattig terjedő tartományban kínálhat energiatárolási megoldást. A HyGrid kórházak, vállalkozások, iskolák vagy elzárt vidékek számára egyaránt megoldást kínálhat.
A platform részletesen a Hannover Messén ismertetik majd. A világ egyik legnagyobb, évi 100-200 ezer embert vonzó ipari szakkiállítását 2025-ben március 31. és április 4. között fogják megrendezni.
Kép: Reference Factory.H2
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás óta
Híd épülhet a Balaton fölé, kezdődik az építkezés!
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás óta
Betáplálási lehetőség nyílik meg a napelemes háztartásoknak!
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Nem erre számítottak a napelemek vizsgálatakor a kutatók!
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás óta
Olcsó napelemek, amelyeket a kerítésre is telepíthetünk!
-
Zöldinfó7 óra telt el a létrehozás óta
Jó hírt kapott, aki napelemet telepítene állami támogatással!
A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés