Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Mi a helyzet a napelemmel Magyarországon?

Létrehozva:

|

A világ számos pontján rengeteg teret nyert a napelem és vannak országok, ahol például ez háttérbe szorította a megszokott energiatermelő berendezéseket és erőműveket.

A magyar vevőket persze leginkább az érdekli, hogy mi a helyzet Magyarországon, mennyire érdemes itt befektetni és milyen előnyökkel jár ez.

Először is tisztázni kell, hogy Magyarország nagyon jó helyen van a napsugárzást tekintve. Magyarországon a legtöbb besugárzás a Tiszántúl déli területein tapasztalható, viszonylag nagyobb még a sugárzás a Dunántúlon illetve az Alföld déli vidékein. Legkevesebb besugárzásban a nyugati határszél és az Északi-középhegység térsége részesül. A besugárzás területi eloszlását két tényező határozza meg: a földrajzi szélesség, valamint a felhőzet mennyisége. Hazánk területén (az országon belül tapasztalható kis szélességkülönbség miatt) a felhőzet nagysága a besugárzás döntőbb tényezője. A Duna-Tisza közének déli fele 2000 óra fölötti évi napsütéssel, legkevésbé napos területeink pedig az Alpokalja és az ország észak-keleti régiója, 1800 óránál is kevesebb évi napfényösszeggel.

Az sajnos senkit sem lep meg, hogy a magyar napelempiac le van maradva a nyugatitól, azonban keseredni nem kell, hiszen hazánk is jó úton halad. Nálunk a napelemes rendszerek túlnyomó részét a hálózatra tápláló rendszerek teszik ki. A szigetüzemű rendszerek száma elhanyagolható az összes telepített rendszer viszonylatában. A hálózatra visszatápláló napelemes rendszerekről pontos nyilvántartást vezetnek az áramszolgáltatók. Például az elmúlt 3 évben több mint kétszer annyi napelemes rendszert telepítettek és engedélyeztettek évről évre. A legtöbb hazai napelemes beruházás a fővárosban és annak vonzáskörzetében található. Ezt követi az Észak-Dunántúl és Dél-Dunántúl. Sőt, az elmúlt években a főváros vonzáskörzetében és Észak-Dunántúlon 70 %-os növekedés tapasztalható a telepített rendszerek átlagos mérete hullámzó trendet mutat. 2008-ban 3 kWp felett volt, 2009-ban 3 alá csökkent, majd a következő 3 évben felment egészen 6,5 kWp fölé. A tavalyi évben ez kicsit csökkent, de még mindig 6 kWp felett van. A kiserőművek, azaz az 50-500 kWp teljesítményű napelemes rendszerek mindössze az elmúlt három évben kezdtek terjedni. Hazánkban egyre több ilyen rendszer található, és számuk lassan bővülő tendenciát mutat.

Advertisement

Jogosan merül hát fel a kérdés, hogy megéri-e a napelemet választani? A magyar háztartásoknak tisztán pénzügyi szempontból, bárminemű állami támogatás, pályázat nélkül is racionális döntés napelemes áramtermelésbe fektetni. 2013-ban Magyarországon a napelemes rendszerek megközelítőleg a hálózati árammal azonos áron voltak képesek áramot termelni. Természetesen 2017-ben a napelemek javára fordult az előny, hiszen ezzel még olcsóbban lehet áramot termelni.

Forrás: napelemek-napkollektorok.hu

Advertisement

 

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöld Energia

Új gázszeparátorokkal tovább növelik a geotermikus energia hasznosítását 2027-re

Újabb városrész geotermikus fűtési rendszere készült el Szegeden.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Újabb szegedi városrészben, a Rókus II. hőkörzetben fejeződött be a geotermikus fűtési rendszer kialakítása, ezzel teljessé vált az a 2018-ban elindult fejlesztési projekt, amely révén 40 százalékra emelkedett a megújuló energia felhasználásának részaránya a település távhőrendszerében – közölte Bozsó Gábor, a Szegedi Távfűtő Kft. műszaki vezetője – írja az alternativenergia.hu. A szakember a projektet bemutató rendezvényen elmondta, a város történetének egyik legnagyobb energetikai fejlesztése során kilenc geotermikus rendszer épült meg, amelyeknek köszönhetően Szeged 27 ezer távfűtött lakásának 95 százalékában részben megújuló forrásból biztosítja a hőenergiát. A fejlesztés előtt az önkormányzati tulajdonú távfűtő cég évente átlagosan 27-28 millió köbméter gázt használt föl, a beruházásoknak köszönhetően ez már 10 millió köbméterrel csökkent, amivel az 55 ezer tonnás szén-dioxid-kibocsátást is sikerült 35-40 ezer tonnára mérsékelni – tudatta a műszaki vezető.

A szakember kifejtette, a rendszer finomhangolását követően, két-három év múlva a tervek szerint a korábban felhasznált földgáz fele kiváltható lesz megújuló forrásból. A Szegedi Távfűtő Kft. az elmúlt nyolc évben saját forrásból mintegy 5-6 milliárd forintot fordított fűtőművei korszerűsítésére, annak érdekében, hogy a rendszerben hatékonyan tudják hasznosítani a geotermikus energiát. Bozsó Gábor hangsúlyozta, a panelházak szigetelésével, illetve hőszivattyús rendszerek alkalmazásával – amelyekhez már a lakóközösségek közreműködésére is szükség lenne – a korábbi gázfelhasználás 80-90 százaléka kiváltható lenne megújuló energiával.

Ézsiás Tamás, a beruházó Geo Hőterm Kft. projektmenedzsere közölte, a 60 százalékos uniós támogatással megvalósult, 1,735 milliárd forintos költségvetésű projekt során egy 2000 méter talpmélységű termelő kutat fúrtak, amelyből 1675 és 1950 méter közötti mélységből átlagosan 80 köbméter/óra mennyiségű és 93-94 fok hőmérsékletű termálvizet termelnek ki. A termálvizet szigetelt távhővezetéken juttatják el az 5 ezer lakást és 37 intézményt kiszolgáló Rókusi fűtőműhöz, ahol több körben lemezes hőcserélőkön adják át az energiát, majd a projekt során mélyített két 1800 méteres visszasajtoló kutakhoz továbbítják a már lehűlt vizet. A cég egy a Svájci Alap támogatásával megvalósuló projekt részeként újabb fejlesztést indított, amely során a kilenc geotermikus rendszer termelőkútjaihoz gázszeparátor berendezéseket telepítenek a termálvízben oldott metán leválasztása érdekében. A tervek szerint 2027 áprilisára elkészülő fejlesztéssel évente – az előzetes kalkulációk alapján – csaknem 1,8 millió köbméter földgáz váltható ki – tudatta a szakember.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák