Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Mi történik a leselejtezett napelemekkel?

Bár a napelemek újrahasznosítása egyre fontosabbá válik, a hulladék egy részét inkább exportálják.

Létrehozva:

|

A Soren, a francia környezetvédelmi ügynökség arra figyelmeztetett, hogy az országban leszerelt fotovoltaikus paneleket gyakran továbbértékesítik vagy lazán szabályozott újrafelhasználási csatornákon keresztül exportálják, különösen a fejlődő országokba – számol be a PV Magazine. A szervezet a felelős a napelemek begyűjtéséért és újrahasznosításáért Franciaországban, a csoport 2023-ban 5207 tonna napelemet hasznosított, ami 35 szézalékos növekedést jelent a 2022-ben begyűjtött 3848 tonnához képest. Nicolas Defrenne, a szervezet főigazgatója egy nemrégiben tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy az összegyűjtött 5207 tonnából 4431 tonna Franciaország szárazföldi területéről származik, 1661 tonna Okcitániából, 775 tonna pedig a tengerentúli területekről. 4804 tonnát a helyszínen gyűjtöttek össze, míg 403 tonnát önkéntes gyűjtőpontra vittek. Defrenne szerint a feldolgozott napelemcellák teljes mennyiségének (3631 tonna) 3286 tonnáját (90 százalékát) újrahasznosították. A fennmaradó részt vagy hulladéklerakóba helyezték (8,87 százalék) vagy újból felhasználták (0,64 százalék).

Defrenne azonban megjegyezte, hogy a Franciaországban nem telepített panelek 40 százaléka elkerüli az országot, mert többé-kevésbé ellenőrzött újrafelhasználási csatornákon keresztül továbbadják, továbbértékesítik vagy exportálják, különösen a fejlődő országokba.

A Soren elismerte a modulok második életciklusának előmozdításának jelentőségét, a szervezet ennek érdekében együttműködik az Envie-vel. Ennek ellenére felhívták a figyelmet az illegális ágazatokkal kapcsolatos kockázatokra. A szervezet a tanúsítás bevezetését szorgalmazza, beleértve az olyan műszaki vizsgálatokat, mint az elektromos szigetelés és az elektrolumineszcencia, hasonlóan ahhoz, mint amit a francia startup, a Solreed a használt napelemek újbóli minősítésével és újbóli tanúsításával folytat. A szervezet egy 3 millió eurós újrahasználati alap létrehozását is szorgalmazza 2023 és 2027 között.

Advertisement

Zöld Energia

Az energiaközösségek segíthetnék a megújuló energia terjedését, de sok a akadály

Jogi és technikai akadályok lassítják az energiaközösségek terjedését az EU-ban.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Az Európai Unió által szorgalmazott energiaközösségek fejlődését jogi és technikai akadályok hátráltatják, ezért a kezdeményezés eddigi eredményei jelentősen elmaradnak a várakozásoktól – írja az alternativenergia.hu. A luxemburgi testület jelentése szerint jelenleg kevés energiaközösség működik az EU-ban, így hozzájárulásuk a megújulóenergia-termeléshez nem számottevő. A projektek előrehaladását a pontatlan uniós iránymutatások, a hálózati csatlakozások késedelme, valamint az energiatárolási megoldásokat ösztönző intézkedések hiánya is akadályozza. Az energiaközösség olyan jogi struktúra, amely lehetővé teszi a polgárok, a helyi önkormányzatok és a kisvállalkozások számára, hogy együtt termeljenek, kezeljenek, osszanak meg és fogyasszanak energiát. Ilyen lehet például a közös tetőre telepített napelem vagy közösségi tulajdonban lévő szélturbina, amely egy település vagy városrész energiaellátásához járul hozzá.

Az ilyen projektek több milliárd euró értékű uniós támogatásra jogosultak, és az EU szerint fontos szerepet játszhatnak az éghajlat- és energiapolitikai célok elérésében. A korábbi becslések szerint 2030-ra az energiaközösségek állíthatnák elő Európa szélenergia-kapacitásának 17 százalékát, a napenergia-kapacitásnak pedig 21 százalékát. A számvevők szerint azonban ezek az előrejelzések túlzottan optimistának bizonyultak, részben azért, mert nem alakul elegendő energiaközösség. “Miközben az unió minden erejével igyekszik elérni éghajlat- és energiapolitikai céljait, a polgárok általi energiatermelés továbbra is meggyőző ötletnek tűnik. Elméletileg ideális, de a gyakorlatban nehézségekbe ütközik” – mondta Joao Leao, a jelentésért felelős számvevő.

Hozzátette, az EU feladata most az, hogy lebontsa a jogi és technikai akadályokat, hogy a kezdeményezések a gyakorlatban is eredményeket hozhassanak. Uniós célkitűzés volt, hogy 2025-re minden 10 ezer főnél népesebb településen legalább egy megújulóenergia-alapú energiaközösség jöjjön létre. Az Európai Bizottság azonban eddig nem készített beszámolót e cél teljesüléséről, a számvevők által összegyűjtött adatok pedig arra utalnak, hogy az EU nagy valószínűséggel nem érte el ezt a célt.

Advertisement

A jelentés rámutat arra is, hogy a nem kellően egyértelmű uniós fogalommeghatározások jogbizonytalanságot okoznak. Nem világos például, hogy pontosan mi minősül energiaközösségnek, miként kell azokat megszervezni, hogyan kell megosztani a megtermelt villamos energiát, illetve miként értékesíthető a többlet. Ez elriaszthatja a polgárokat a részvételtől, akadályozhatja az új kezdeményezések létrehozását. A probléma különösen a társasházak esetében jelentkezik, ahol – az uniós lakosság közel felének otthonában – egy új jogi személy létrehozása a meglévő lakástulajdonosi társulások mellett sokak számára további bürokratikus terhet jelenthet.

A számvevőszék szerint az energiaközösségek fejlődését a villamosenergia-hálózat túlterheltsége miatt késlekedő vagy elutasított csatlakozások is hátráltatják. Emellett gondot okoz, hogy a megújulóenergia-termelés és a fogyasztás időben gyakran nem esik egybe: a napelemek például jellemzően dél körül termelik a legtöbb energiát, miközben a háztartások energiaigénye inkább kora reggel és este nő meg. A jelentés szerint az energiatárolási megoldások – amelyek segíthetnek a kereslet és a kínálat kiegyensúlyozásában és a hálózati terhelés csökkentésében – kulcsszerepet játszhatnának a projektek sikerében. Az Európai Bizottság azonban nem kezelte prioritásként az energiaközösségek ilyen jellegű támogatását.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák