Zöld Energia
Mi történne, ha minden autópályát napelemekkel fednénk be?
Ezt a kérdést vizsgálták kínai kutatók.
A Kínai Tudományos Akadémia, a Tszinghua Egyetem, a Kínai Földtudományi Akadémia és a Columbia Egyetem kutatói egy új vizsgálat során arra a következtetésre jutottak, hogy a napelemekkel fedett autópályák a világ éves energiaszükségletének több mint 60%-át fedezhetnék – számol be a PV Magazine. A kutatócsoport megállapította, hogy a világ autópályáinak napelemes tetővel való lefedése évente 17 578 TWh energiát termelhetne, ami a 2023-as globális villamosenergia-fogyasztás közel kétharmada. A tanulmányban az autópályákra és főutakra telepített napelemek lehetőségeit elemezték. Világszerte több mint 3,2 millió kilométernyi autópálya van, a kutatók azt számították ki, hogy milyen költségekkel és előnyökkel járna egy napelemes hálózat kiépítése 250 W teljesítményű polikristályos napelemek felhasználásával. Az adatok azt mutatták, hogy az autópályák fotovoltaikus rendszerekkel való lefedése az Egyesült Államok éves energiatermelésének több mint négyszeresét termelhetné meg, és a jelenlegi CO2-kibocsátás 28,78%-át ellensúlyozhatná, miközben 10,8%-kal csökkentené a globális közlekedési halálesetek számát. Ling Jao, a Kínai Tudományos Akadémia munkatársa és a csapat tagja kiemelte: az eredmények nagyon meglepték. „Nem gondoltam volna, hogy az autópályák önmagukban képesek ilyen nagy fotovoltaikus létesítmények telepítését támogatni, amelyek a világ villamosenergia-szükségletének több mint felét megtermelnék, és jelentősen enyhítenék a globális szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló nyomást” – mondta a szakember.
A kutatók a legideálisabb telepítési területeket is azonosították, ezek Kelet-Kína, Nyugat-Európa és az Egyesült Államok keleti partvidéke. Itt a beruházások a telepítési és karbantartási költségekkel kapcsolatos kihívások ellenére is igencsak megérnék. Jao kiemelte: a kísérleti programok fontosak lennének a koncepció gyakorlati megvalósíthatóságának demonstrálása érdekében.
Zöld Energia
Nem minden felhő egyforma: új modell segíti a napenergia pontosabb előrejelzését
Egy kutatócsoport azt elemezte, hogy a különböző felhőtípusok miként hatnak a napsugárzás-előrejelzésekre.
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
Egy nemzetközi kutatócsoport azt vizsgálta, hogy miként befolyásolják a különböző felhőtípusok a napenergia-termelés előrejelzésének pontosságát – számol be a PV Magazine. A felhők köztudottan jelentős kihívást jelentenek ezen a területen, mivel eltérő makro- és mikrofizikai, valamint optikai tulajdonságaik hatással vannak az elnyelt, illetve a visszavert napfény mennyiségére. Ez a komplexitás komoly bizonytalanságot okoz az előrejelzésekben, különösen gyorsan változó felhőformációk esetén. A kutatás az amerikai Energiaügyi Minisztérium ARM (Atmospheric Radiation Measurement) programjának 2001-2014 között gyűjtött adataira épült. A szakemberek nyolc fő felhőtípus hatásait elemezték az előrejelzések vonatkozásában, a vizsgált fajták a Cumulus, a Stratus, az Altocumulus, az Altostratus, a Cirrostratus, a Cirrus, a Congestus és a Cumulonimbus voltak – a felhőket a szakemberek az élőlényekhez hasonlóan gyakran nemekbe és fajokba sorolják.
A tudósok fizikainformált, adatvezérelt modelleket alkalmaztak, amelyek figyelembe veszik a felhők és napsugárzás közötti kölcsönhatásokat. Ezeket az ARM South Great Plain Central Facility nevű, az USA középső részénél fekvő létesítményénél végzett mérések alapján tesztelték. A vizsgálat során a modellek pontosságában világos trend rajzolódott ki: a legjobb eredményeket a vékony, gyenge konvektív felhők (például Cirrus) esetén kapták, míg a legrosszabbakat az erős konvektív, bonyolult térszerkezetű felhőknél, ilyenek többek között a Cumulonimbus nembe sorolt formációk.
A tanulmány kimutatta, hogy a felhőtípusok explicit figyelembevétele 12–33%-os javulást eredményezhet az előrejelzések pontosságában, szemben azokkal a modellekkel, amelyek nem dolgoznak ilyen részletes adatokkal. A kutatók kiemelték: az ilyen fejlesztés kulcsfontosságú a napenergia rendszerbe történő hatékonyabb integrálása szempontjából, különösen a növekvő arányú megújuló energiaforrásokkal működő villamosenergia-hálózatok esetében.
A további finomítás érdekében a kutatócsoport a felhőinformációk közvetlen integrálását, a felhő-sugárzás kölcsönhatások pontosabb fizikai modellezését, valamint fejlettebb gépi tanulási módszerek alkalmazását javasolja.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaDöntést hozott az Alkotmánybíróság a napelemes szaldósok ügyében!
-
Zöldinfó13 óra telt el a létrehozás ótaAz Auchan áruházaiban május 22-ig lehet leadni a használaton kívüli kisméretű elektronikai eszközöket
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaInkább a szomszéd, mint a napsütés számít, amikor napelemet telepítünk a tetőnkre
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaKitiltják az ultrafeldolgozott élelmiszereket és energiaitalokat az iskolákból
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaSzaharai porvihar hazánk felett – kutatók a jelenségről és a terjedő álhírekről