Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Milyen tető típuson a leghatékonyabb a napelem?

Létrehozva:

|

Bár a fém tetőfedés kialakítása továbbra is drága, az egyszeri beruházás megtérül, napelemes rendszerek telepítésekor pedig különösen előnyös lehet.

Egyre népszerűbbek Amerikában a fém tetőfedések – számolt be az alternativenergia.hu. Ennek oka az, hogy ezek a tetők olcsóbban kombinálhatóak napelemekkel, használatuk ráadásul a panelek életciklusát is meghosszabbítja. Az Egyesült Államokban az elmúlt négy évtizedben évente több mint 180 millió négyzetméter fém tetőfedést telepítettek, a szám pedig egyre növekszik, mára csak az aszfaltzsindely számít népszerűbb megoldásnak. A fémet már háromezer évvel ezelőtt is használták burkolóanyagként. A tetőket tekintve a fém mindig is prémium anyagnak számított, egészen a közelmúltig ugyanakkor a drága beruházási költség akadályozta az ilyen megoldások terjedését. Az 1800-as évek közepétől, a technológia fejlődésével, illetve az alumínium és a bevonatos acéllemezek elterjedésével a beruházás egyre olcsóbbá vált. Mára a fém árban felveszi a versenyt más prémium tetőanyagokkal, élettartama viszont 2-4-szer hosszabb. A fém tetőfedés ellenálló, fenntartható és sokoldalú, ráadásul a napelemes piacon is nő a népszerűsége. Az ilyen tetők tökéletesen megfelelnek a panelek befogadására, életciklusuk pedig ténylegesen meghaladja a napelemes rendszerekét.

Az amerikai Metal Construction Association egyesület a kereskedelmi és ipari piacon, terepen és laboratóriumban folytatott vizsgálatot, az eredményeik alapján a bevonatos acél 70 éven át használható. Egy napelem élettartama ezzel szemben 28-37 év. A legtöbb tetőfedés rövidebb ideig tart ki, mint a rá telepített rendszer, emiatt idővel komoly költségek árán le kell szerelni, majd vissza kell építeni a napelemeket. További előnyt jelent, hogy a fém tetőfedésre eleve olcsóbb és egyszerűbb a panelek felszerelése.

A megoldással jelentősen javulhat a napelemes beruházás megtérülése. Úgy tűnik, az utóbbi időkben szép lassan visszaszorul a „vásároljunk olcsón, javítsuk meg később” mentalitás, és minden korábbinál több ingatlantulajdonos választja a fémet a tető kialakításakor.

Zöldinfó

2030-ra az élőhelyek 30 százalékát, 2050-re pedig a 90 százalékát helyre kell állítani

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén rendeletjavaslatot fogadott el, amely szerint a tagállamoknak egyre több, 2030-ra legalább 30, 2040-re legalább 60, 2050-re pedig legalább 90 százaléknyi leromlott ökológiai állapotú élőhelyet kell helyreállítaniuk – tájékoztatott az uniós parlament kedden.

Létrehozva:

|

Szerző:

A 329 szavazattal, 275 ellenében és 24 tartózkodás mellett elfogadott rendeletjavaslat a természet helyreállításán túl elő kívánja segíteni a klímaváltozással és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos uniós kötelezettségek teljesítését, valamint az élelmezésbiztonság javítását. Célja, hogy a tagállamok 2030-ra visszaállítsák a jó ökológiai állapotot a rendelet hatálya alá tartozó élőhelyek, köztük az erdők, gyepterületek, vizes élőhelyek, folyók, tavak és korallágyak legalább 30 százalékán, 2040-re legalább 60 százalékán, 2050-re pedig legalább 90 százalékán. Ennek során elsőbbséget élveznek majd a Natura 2000 védettség alá volt területek – írták. A tagállamoknak gondoskodniuk kell a már regenerálódott területek állapotromlásának megakadályozásáról, valamint nemzeti helyreállítási terveket kell elfogadniuk a kitűzött célok teljesítésére.

A mezőgazdasági termelésbe bevont élőhelyek fajgazdagságának helyreállítása érdekében a tagállamoknak javítaniuk kell a gyepterületek lepkepopuláció-indexén, a nagy biodiverzitású tájképi elemekkel rendelkező mezőgazdasági földterületek arányán, valamint a szántóföldek ásványi talajában található szervesszén-készleten. Mivel a madarak jól jelzik egy adott terület biológiai sokféleségének általános állapotát, a mezőgazdasági területek madárpopulációira vonatkozó mutató javítására is intézkedéseket kell hozni. A rendeletjavaslat azt is célozza, hogy a tagállamok 2030-ra állítsák helyre a mezőgazdasági hasznosítású lecsapolt tőzeglápok legalább 30 százalékát, majd 2040-ig 40 százalékát, 2050-ig pedig 50 százalékát elárasztás útján. Az elárasztási kötelezettség nem vonatkozik a mezőgazdasági termelőkre és a földtulajdonos magánszemélyekre, teljesítése önkéntes alapú marad – írták.

A rendeletbe vészfékmechanizmus épül azokra az esetekre, ha valamilyen rendkívüli körülmény miatt az EU élelmezésbiztonságát veszélyeztetné a mezőgazdasági ökoszisztémákra előírt célértékek teljesítése – emelték ki. A tagállamoknak legalább 25 ezer kilométeres folyószakaszon biztosítaniuk kell a víz szabad áramlását, felszámolva a mesterséges akadályokat, valamint gondoskodniuk kell arról, hogy a városi zöldterület és a városi lombkorona-fedettség nettó mértékben ne csökkenjen a területükön. A rendeletjavaslat végezetül legalább hárommilliárd fa ültetését írja elő.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák

© 2022 zoldtrend.hu | Minden jog fenntartva!