Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Mit jelent a tarvágás a magyar erdők jövője szempontjából?

Magyarországon törvény tiltja az erdők végleges megszüntetését.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

“A magyar erdők biztonságban vannak, Magyarországon nincs erdőirtás!” – hangsúlyozta Zambó Péter, erdőkért és földügyekért felelős államtitkár az Agrárminisztérium (AM) közösségi oldalára feltöltött videóüzenetében, amelyben határozottan cáfolta az erdőirtás vádját – írja az alternativenergia.hu. A szakember szerint a közösségi médiában terjedő, “Állítsuk meg az erdőirtást Magyarországon” kezdeményezés valótlan feltételezésekre épül, és félrevezeti a közvéleményt. Zambó Péter kiemelte: erdőirtás – vagyis az erdő kontroll nélküli, végleges megszüntetése – Magyarországon törvényileg szigorúan tilos. Az erdőtörvény értelmében az erdőterület fenntartása kötelező. Erdő helyett más területhasználati módra váltani csak kivételes esetekben, például közérdekű infrastruktúra építése esetén, szigorú hatósági felügyelet, sok esetben csereerdősítési kötelezettség mellett lehet. Ha az erdőterületet valamilyen szakmai indokból kitermelik – például elöregedés vagy az egészségi állapot romlása miatt -, helyette az erdőgazdálkodónak törvényi kötelezettsége az erdő megújítása. Ez a tevékenység – akár szálaló, akár tarvágásos, akár több ütemben végrehajtott fakitermeléssel jár – az erdő felújításának, megfiatalításának része, nem pedig erdőirtás – húzta alá az államtitkár.

A magyar erdőtörvény alapelve egyértelmű: az erdőt megőrizni, fejleszteni és fenntartani kell, nem csökkenteni vagy megszüntetni. Minden más ezzel ellentétes állítás téves vagy szándékosan torzító – tette hozzá. A tarvágás nem erdőirtás, hanem bizonyos fafajok és termőhelyek esetén világszerte elfogadott, szabályozott és időszakos erdőfelújítási módszer – hangsúlyozta Zambó Péter. A természetes felújulásra nem képes, öregedő erdők hosszú távú fenntartását csak így lehet biztosítani. Az öregedő állományok rendszeres megújítása pedig elengedhetetlen, hiszen enélkül nem valósulnak meg a magyar erdőgazdálkodás legfontosabb céljai, az erdők megőrzése és gyarapítása. Az államtitkár emlékeztetett, hogy a WWF Magyarország 2025-ben meghirdetett “Klímabarát erdőgazdálkodó” díját 33 pályázat közül 8 szakmai program nyerte el – közülük 6 állami erdészeti társaság. Köztük a Nyírerdő Zrt. is, amelyet korábban épp a WWF vádolt meg természetvédelmi területen végzett indokolatlan tarvágással – alaptalanul. Zambó Péter elmondta, érdekesség az is, hogy a Nyírerdő Zrt. díjazott programjában is szerepel tarvágásos erdőfelújítás, mégis klímabarát jó gyakorlatként értékelték. A WWF értékelése szerint a vállalat példásan alkalmazta a fényigényes tölgyfajok megújítását célzó, természetközeli módszereket a nyíregyházi Sóstói erdőben.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy az erdőtörvény közelmúltban elfogadott módosítását több félreértés kísérte, amelyek szerint szabad utat adna az erdőirtásnak. Ezzel szemben az Országos Erdő Tanács által is megfogalmazott szakmai állásfoglalás egyértelmű, a javaslat nem bővíti, hanem szűkíti a tarvágás lehetőségeit, különösen a természetvédelmi rendeltetésű erdők esetében. A tarvágás engedélyezett mértékét 3 hektárra korlátozza, míg korábban ez elvileg akár korlátlan is lehetett. A hatósági kontroll változatlanul fennmarad, semmilyen “ad hoc fakitermelés” nem valósulhat meg. A cél a klímaváltozás okozta erdőromlás elleni gyors beavatkozás hatósági mérlegelésének lehetővé tétele ott, ahol enélkül az erdő fennmaradása a tét – közölte az államtitkár. A WWF díja, a minisztériumi kontroll, az erdészeti és a természetvédelmi hatóságok közreműködése mind azt igazolja: Magyarországon az állami erdőgazdálkodás transzparens, fenntartható és szakszerű. A szükséges beavatkozások nem az erdők eltüntetését, hanem megőrzését és megerősítését szolgálják a jövő nemzedékei számára. “Az erdészek, az erdőkben dolgozók munkája révén kapunk klímavédelmet, tiszta vizet, biodiverzitást, zaj- és porvédelmet, kirándulási lehetőséget, sőt, megújuló faalapanyagot is. Az erdőket nem pusztítjuk – azokat megújítjuk” – fogalmazott Zambó Péter.

Advertisement

Zöldinfó

Kiemelt fajvédelmi program indul a kácsi patakcsiga és a fekete bödöncsiga megőrzésére

Megkezdődött Magyarország legértékesebb vízicsiga-élőhelyének fejlesztése.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Mintegy 610 millió forint európai uniós forrásból indul el az a fejlesztés, amely jelentősen javítja a világon kizárólag Kácson előforduló kácsi patakcsiga természetes élőhelyének állapotát – írja az alternativenergia.hu. Tállai András, az agrártárca parlamenti államtitkára, aki egyben a térség országgyűlési képviselője felidézte Kács gazdag múltját, amely már a honfoglalás idején – a krónikák szerint Örs vezér révén – is szerepet kapott, és fontos része hazánk korai történetének. A bencés szerzetesek az 1200-as években monostort építettek a településen, valamint ők hozták létre a kácsi fürdőt, Magyarország legrégebbi fürdőjét, amely 1931-ben ünnepelte fennállásának 500 éves jubileumát – írták.

Jelentős előrelépésnek nevezte, hogy a volt fürdő területe a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság tulajdonába kerülhetett, ahol felfedezték az ország legértékesebb vízicsiga-élőhelyét. Ez a most induló fejlesztés nemcsak a ritka fajok megőrzését szolgálja, hanem Kács település fellendülését is elősegíti – tették hozzá. “A fokozottan védett fekete bödöncsiga kácsi élőhelyének védelme, hosszú távú megőrzésének megalapozása” elnevezésű KEHOP Plusz átfogó célja a források és a patak medrében felhalmozódott iszapborítás csökkentése és iszapbemosódás bekövetkeztének megakadályozása – emelte ki Rácz András.

Kifejtette, hogy Kács hidrológiai, hidrogeológiai szempontból is kiemelkedő jelentőségű területe ad otthont a hideg- és langyos forrásokból táplálkozó Kácsi-patak egyedülálló csigafaunájának. A patak langyos vizű ágában él az egyedülálló kácsi patakcsiga mellett a fokozottan védett fekete bödöncsiga, amely ősei már a pleisztocén idején jelen voltak a mai Kárpát-medence területén. A faj a mainál melegebb klíma utáni jégkorszakokat a bővízű, állandóan langyos forrásokban élte túl. A településen kívül csupán két osztrák és egy szlovén előfordulása van a világon, élőhelyének megőrzése ezért kiemelt feladat, csakúgy, mint a védett, bennszülött tornai patakcsiga és a fekete bödöncsiga egy jellegzetes kísérőfaja, a szintén védett folyamcsiga is – áll a közleményben.

Advertisement

A 2028. december 31-ig tartó programnak köszönhetően a területen a hordalékfogó műtárgyat és a hordalékfogó rácsot is felújítják, mely segít megelőzni a meder feliszapolódásához vezető korábbi havária helyzeteket. A csatorna aljának tisztításával helyreáll az élőhely egy részének iszapmentes állapota. A volt kácsi fürdő épülete egy langyos vizű forrás, a Tükör-forrás fölé épült. A felújítás során megvalósul a létesítmény alatt futó alagút falának stabilizálása és az iszap eltávolítása is. Az ingatlan területén található kisebb romos, balesetveszélyes épület bontására, valamint a terület bemutathatóságának megalapozására, továbbá a Tükör-forrást magába foglaló épület ajtóinak zárhatóvá tételére, az épület lekerítésére is sor kerül. A felújítás során felszámolják az inváziós strucctoll-süllőhínár-állományt is – tudatta az AM. A természetvédelmi fejlesztéseket csak a helyiek egyetértésével lehet sikeresen megvalósítani, ezért elengedhetetlen a helyi közösségek bevonása – zárta beszédét Rácz András a közlemény szerint.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák